Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. 3 Megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Délkelet-dunántúli Tagozata Nem lehet elfogultság nélkül köszönteni az eseményt - Garay János és Babits Mihály, Illyés Gyula és Mészöly Miklós szükebb hazájában, Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor ihlető tájainak egyikén, Tolna megyében is megalakult a Magyar Irodalomtörténeti Társaság helyi tagozata. A Baranya és Tolna megye „múltteremtő” szellemi erőit összefogó délkelet-dunántúli tagozat létrehozása ünnepi alkalom is, amit a társaság háromnapos tudományos ülésszakkal tett emlékezetessé. Első napján, csütörtökön délután, a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában a Baranya megyei, majd tegnap Szek- szárdon, a Babits-házban tartott koszorúzás után a Tolna megyei tagozat megalakulását jelentették be. Tegnap délelőtt Szekszárdon, a megyeháza dísztermében Tamás Ádám, a Tolna Megyei Tanács elnöke üdvözölte irodalomtudományunk megjelent hazai képviselőit, Kovács Sándor Iván egyetemi tanárt, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkárát Bécsy Tamás és Fenyő István egyetemi tanárokat - a drámaelmélet egyik hazai szaktekintélyét illetve az Irodalomtudományi Intézet munkatársát - és valamennyi megjelent vendéget érdeklődőt is. Majd többek közt Illyés Gyula szellemi végrendeletére utalva méltatta a tagozat létrehozásának jelentőségét a szervezettebbé váló értékmentő munkát amely az irodalmi múlt és az élő jelen szellemi kézfogását segíti elő. Az 1912-ben alakult Társaság nevében szólt Kovács Sándor Iván, a régi és a középkori magyar irodalom kiváló tudósa, az önszerveződés szerepéről e társulási forma létrejöttében, amelynek különösen itt, tájékunkon lehet fokozottabb jelentősége, ahol a szakmai munkát kevésbé segíthetik szétsugárzó hatású egyetemi, szellemi műhelyek. Ezután Sántha Teréz, a Társaság szervező titkára ismertette a húsz taggal induló Tolna megyei tagozat működésével, szakmai feladataival kapcsolatos tudnivalókat, majd Csányi László író, irodalomtörténész - Bécsy Tamás mellett a dél-dunántúli tagozat társelnöke - jelentette be a megyei csoport megalakulását. Egyúttal szólt arról is, hogy Babits és Illyés szellemi örökének ápolása korántsem hagyomány nélküli megyénkben, e tájék egyébként is kivételesen gazdag kutatási területet kínál mindenfajta értékmentő igyekezetnek. Szólt a Dunatáj mostanra lepergett első évtizedéről, amely - akár a Babits-hagyományra, akár az lllyés- kutató Vadas Ferenc múzeumigazgatóra és mások munkásságára gondolunk - ezt a feladatot mindig is erkölcsi kötelességének, belső szükségből is megnyilvánuló szándékának tekintette. Az ünnepi ülésszak tegnap Bécsy Tamás, Csányi László, dr. Töttős Gábor, Sípos Lajos előadásaival folytatódott, délután Illyés Gyula ráceg- respusztai iskolamúzeumába és Si- montomyára látogattak el a résztvevők. Ma délelőtt lllyésszekszárdi szobrát koszorúzzák meg, majd az esemény a tanítóképző főiskolán megtartott előadásokkal zárul.- br - sm MA Toplistán: a Szekszárdi Húsipari Vállalat (3. oldal) 1988. november 12. SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, 270. szám ÁRA: 2,20 Ft Nemzetien zi béketalálkozó Budapesten Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért címmel nemzetközi béketalálkozó nyílt meg Budapesten, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. A rendezvény magyar házigazdája, az Országos Béketanács meghívására Európa 30 országából érkeztek különféle mozgalmakhoz, csoportokhoz, társadalmi közösségekhez tartozó békeaktivisták, akiket - mint azt Sztanyik B. László, az OBT elnöke megnyitó beszédében megfogalmazta - a kontinens sorsáért érzett felelősség vállalása kapcsol össze. A nagyszabású nemzetközi eseményre szóló meghívókat egyébként a helsinki záróokmányt aláíró 35 ország mindegyikéhez eljutatta az OBT; a szocialista országok közül Románia nem kívánt részt venni a budapesti nemzetközi béketalálkozón. A háromnapos tanácskozáson a résztvevők - a békemozgalmak egyik alapelvének megfelelően - kötetlen, szabad véleménynyilvánítás formájában értékelik az európai biztonsági és együttműködési folyamat alakulását kontinensünkön; a „helsinki kosarak” három fő témaköre szerint nagyító alá veszik a politikai és a biztonsági kérdéseket, az emberi jogokkal kapcsolatos problémákat, és megvitatják a gazdasági együttműködéssel ösz- szefüggő fejleményeket is. A nemzetközi találkozó nyitóülésén pénteken felszólalt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki hazánknak az összeurópai folyamat sikeréhez fűződő alapvető érdekeiről tájékoztatta a kontinens minden tájáról összesereglett békeaktivistákat. Kádár János fogadta Jakovlevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke pénteken a KB székházában fogadta Alek- szandr Jakovlevet, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Kádár János és Alekszandr Jakovlev megelégedéssel állapította meg, hogy a két párt együttműködése az önállóság, az egyenjogúság, az internacionalista szolidaritás, és a közös felelősség alapján az utóbbi években minőségileg új szintre emelkedett, tartalmában gazdagabbá vált. A megbeszélésen részt vett Be- recz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Szokai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának osztályvezető-helyettese. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ülést tartott a szekszárdi városi pártbizottság Elfogadták a beszámolót a pártértekezletre Tegnap délelőtt Csáki Béla első titkár elnökletével ülést tarott az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága, amelynek a szokásos napirend mellett - beszámoló a két ülés között végzett munkáról - a pártértekezletre szóló írásos beszámoló volt a témája. Az ülés munkájában részt vett Vas István, a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja. A pártbizottság szinte az egész évben az alapszervezetek bevonásával, a legnagyobb nyilvánosság mellett készül munkájának megújítására. Mint arról annak idején beszámoltunk már, döntöttek arról, hogy áttérnek az egytestületes modellre, megalakult a lakóterületi pártbizottság, munkája egyre ismertebbé válik a város közéletében. Több alapszervezet delegálási jogot kapott az újonnan alakuló pártbizottságba. Jelenleg választják a pártértekezlet küldötteit, és a pártbizottsági tagokra ajánlást tesznek az alapszervezetek a jelölést előkészítő bizottságnak. Várható lett volna, ha ezek után már nem sok észrevétel és javaslat, vélemény hangzik el az ülésen, de nem így történt. Sokan mondták el - többen ismét - hozzáfűznivalóikat a pártértekezlet elé kerülő írásos anyaghoz, amely a XIII. kongresszus óta végzett munkát elemzi, és meghatározza a következő kongresszusig szóló feladatokat. / Szabó József, az MMG párttitkára hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a beszámolóban jól tükröződik a párttagság véleménye. Dorner György, a vízmű szak- szervezeti titkára arról beszélt, hogy erősíteni kell a pártnak a kapcsolatait a lakosság minden rétegével, mert jelenleg valamennyivel vannak érdekegyeztetési problémák. Kifogásolta a szövegben, hogy a társadalom általános erkölcsi állapotát elemző részben úgy szerepel, mintha a korrupció kényszer lenne, tehát abban mindenki részt vesz, de egyúttal felmentést is ad a megfogalmazás az érintettek számára. Erre a témára később még sokan visszatértek, végül azt a szövegmódosítást fogadták el, hogy a társadalom elnézővé vált a korrupcióval szemben. Lukács István, az Agroker igazgatója arról beszélt, hogy részletesen fel kell tárni, mielőbb, hogy a jelen helyzethez vezető hibákat kik és milyen szinten követték el, javítani szükséges a párbeszédet a vállalatvezetők és a kormányzat között, párt és lakosság között. Lajtai Zoltán, a tervező vállalat mérnöke arról szólt, hogy helyben is ki lehet dolgozni ideológiai platformot, a gyakorlatban pedig együttműködést kell kezdeményezni a helyben is alakuló alternatív szervezetekkel, és ha erre ők hajlandók, akkor a Demokrata Fórum képviselőivel is. Csak így lehet a párt kezdeményező és csak így folytathat vitát is azokkal, akikkel nem ért egyet. Péter Mihály, a Rózsa Ferenc Szakközépiskola igazgatója ezt később cáfolta, mondván, hogy az ideológiának tudományosnak kell lennie, ehhez jelenleg nincsenek meg az információk és a felkészültség sem. Mindez nem jelenti azt, hogy nem kell a pártalapszer- vezeteknek, testületeknek információt közvetíteniük a felsőbb pártszervekhez. Ezzel a véleménnyel később többen egyetértettek és hangsúlyozták, hogy a pártnak is alulról építkező, demokratikus szervezetté kell válnia. Többen szóltak arról is, hogy a pártmunka hangsúlyai a lakóterü- (Folytatás a 2. oldalon.) Hámori Csaba új funkcióban Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága pénteken kibővített ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök. A tanácskozás egyebek között foglalkozott a nyilvánosság fejlesztésének kérdéseivel és a pártbizottság hatásköri listájának módosításával. Az ülésen újjáválasztották a pártbizottság titkárait. Krasznai Lajost más fontos megbízatására való tekintettel, érdemei elismerése mellett, eddigi munkáját megköszönve a testület felmentette első titkári megbízatása alól, és a Pest Megyei Pártbizottság első titkárának - egy ellenszavazattal - Hámori Csabát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját választotta meg. A pártbizottság megerősítette titkári tisztében Balogh Pált, Lénárd Lászlót és Nagy Sándornét. Bush-távirat Gorbacsovnak George Bush, az Egyesült Államok megválasztott elnöke, táviratot küldött Mihail Gorbacsovnak. Ebben megköszönte a szovjet államfő üdvözletét és kifejtette: megelégedéssel emlékszik vissza a szovjet vezetővel tartott korábbi kapcsolatára és várja a közös munkát a két ország érdeklődésére számot tartó kérdések széles körében. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a tartósan szilárd szovjet-amerikai kapcsolatok nem csupán a két ország, de az egész világ érdekeit szolgálják. Mihail Gorbacsov még szerdán küldött üdvözlő táviratot Bushnak az amerikai politikus elnökké választása alkalmából. Ebben annak a reményének adott hangot, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok tovább fejlődnek, azok stabilak és kiszámíthatók lesznek. Városvédő napok kezdődtek tegnap délután Szekszárdon. Közel százan gyűltek ösz- sze a Babits Mihály művelődési központban, hogy a város rendezési terveit, építészeti elképzeléseket és a már megvalósult „álmokat" papíron, fényképen megnézzék, szakemberek véleményét meghallgassák. Egyáltalán megjelenésükkel erősítsék a varosvédelem ügyét mintegy a település közösségi féltését fejezzék ki. Elég volt végignézni az arcokon bizonyosságként, hogy ez a gondolkodás- mód nem egy réteg, szűk szakmai kör sajátja. Általános iskolástól a nyugdíjasig minden korosztály képviseltette magát a háromnapos program nyitó rendezvényén. Mi épül Szekszárdon? címmel érdekes, közérdekű kiállítást nyitott meg öt órakor Várnagy Péter, a Magyar Építőművészek Szövetsége dél-dunántúli csoportjának titkára Rövid beszédében nem elsősorban a bemutatott kép- és tervanyagról szólt hanem mintegy az építészet közelmúltbeli történetét végigpásztázva a társadalmi felelősséget emelte ki. Utalt többek között arra, hogy a lakótelepi életforma nem az építészek bűne, szörnyszülötté. Elhangzott ezután, hogy milyen változást eredményezett a múlt, a régi városmagvak, a műemléki épületek felértékelődése és ezzel együtt a monumentális sablonok- ra.épülő várostervezés háttérbe szorulása. ‘ Ezt kővetően került sor a művelődési központ kamaratermében aGaray-alapItvány ismertetésére, ennek céljáról, nevelési és építészeti alapgondolatáról Biczó Ernő, a kuratórium elnöke, az l-es iskola igazgatója és Lajtai Zoltán építész beszélt. Majd filmvetítésen nézhették meg az érdeklődők a Hild-díjas városközpontot, Zalaegerszeg, Kecskemét Salgótarján mellett Szekszárd is ezt az elismerést kapta. A programmal egy időben különféle kiadványokat könyveket árusítanak és a házépítőknek ingyenes tanácsadást tartanak a három nap folyamán. Ma délután őt órától izgalmas beszélgetésekre, Tóksóra várják a helyieket, majd tallálkozhatnak Tompái Gézával, Szekszárd általános rendezési tervének vezető tervezőjével az érdeklődők.-tsz-kallyen lesz a Fürdőház utca... De mikor? - kérdezte egy látogató a közönség könyvében Koszorúzás a Babits-ház udvarán, Farkas Pálnak a költőről készült szobránál - az előtérben Bécsy Tamás, jobbra Csányi László és Kovács Sándor Iván