Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-12 / 270. szám

1988. november 12. ( TOLNA . 2 "imEPÜJSAG HÉTRŐL HÉTRE - HÍRRŐL HÍRRE A hét embere Jánosi György szociológus Jánosi György, a szekszárdi főiskola tagozatvezető-helyettese nem azért a hét embere, mert vég zettségére nézve szociológus, aki nek kutatási területe a szórakozás mint társadalmi tevékenység, ha nem mert szerdán megválasztot ták az MSZMP Tolna Megyei Bi zottsága Végrehajtó Bizottsága tagjának. Az idén már többször irtunk róla mivel küldött volt az országos párt értekezleten, majd alapszerveze téből delegálták a megyei pártbi­zottság tagjaink sorába. A kérdésre, hogy örül-e a hirte­len jött népszerűségnek, ismert­ségnek, hogy ne mondjam, kar­riernek, a szokásos módon töp­rengve, és elemzöen válaszol. Ar­ról beszél, hogy a jelenlegi helyzet­ben ez kevéssé tekinthető karrier­nek, hiszen a párt tevékenységét manapság már nemcsak jogos bí­rálatok, de támadások is érik. Arra pedig más munkája miatt nem ju­tott eddig ideje, hogy sütkérezzen egy kicsit a sikerben. Inkább némi félelem és bizony­talanság van benne a döntési fele­lősség miatt, hiszen olyan nehéz ebben a helyzetben jó döntéseket hozni. Annak örül, hogy egy hu­mán értelmiségi is bekerült erre a döntési szintre, de most legszíve­sebben végigjárná a megyében az értelmiségi műhelyeket, hogy be­szélgessen azokkal, akiket képvi­selni akar a testületben. Még nem dőlt el, hogy miként köt kompromisz- szumot a ta­nítás, a hiva­tali beosztás - ami mint mondta, egyre in­kább érdek­egyeztető, feszültsége- Kel «jiüu lulirvoio a megkezdett tudományos munka, a család és az új pártfunkció között Még csak 34 éves, energiája tehát van még, hibájának éppen azt látja, hogy hajlamos érzelmi töltéssel kifejezni a véleményét Nem tekinti szemé­lyes sikernek amit elért, hiszen ter­mészetes, hogy most a párt az ér­telmiség felé keresi az utat hiszen az értelmiségi csoportok szerve­ződnek, velük együttműködést párbeszédet vagy éppen vitát a párt csak megerősödve folytathat eredményesen. Annak is örül, hogy a párt felismerte, az ideológiai munkát erősítenie kell és azt mindig is az értelmiség alapozta meg, dol­gozta ki. Ha mégis volna egy hónap­ja, akkor befejezné második köny­vét Az első szórakozástörténeti szo­ciológia volt a második aktuálszo- ciológia lenne, a harmadik - ami most a jövőbe tolódott - az pedig a szórakozás szociálpszichológiájáról fog szólni. -i­Ülést tartott a szekszárdi városi pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) letre tevőd nek át, már csak azért is, mert ott alakulnak az egyesületek és alternatív csoportok. Legké­sőbb két év múlva választások lesznek és erre a pártnak is fel kell készülnie. Mindez nem jelenti azt hogy a párt vonuljon ki a gazda­ságból, legyenek ott is politizáló pártcsoportok, folyjon markáns politikai munka. Deményné Miskei Mária, a KSZE osztályvezetője három kérdéscso­portról szólt azzal összefüggés­ben, hogy mi legyen a pártértekez­let feladata. Közvetítse a felsőbb pártszerveknek a tagság vélemé­nyét, kérdéseit javaslatait. Járuljon hozzá annak tisztázásához, hogy milyen döntési jogköre van, illetve legyen az üzemi, a városi, lakóterü­leti és a megyei pártszerveknek, testületeknek. A harmadik kérdés­kör pedig, hogy milyen saját és sa­játos feladatai vannak a városi pártbizottságnak. Ezzel kapcsolat­ban a későbbiekben még sok ja­vaslat hangzott el. Döntött a pártbizottság a pártér­tekezlet lebonyolításának néhány elvi kérdéséről, valamint az ügy­rendjéről. A vitaanyagot a sajtóban nyilvánosságra hozzák, és ehhez a véleményeket javaslatokat a visz- szalévö időben még tovább gyűj­tik. A zárt ülésig, ahol a választásra kerül sor, biztosítják a nyilvános­ságot, olyan módon is, hogy az ülésteremben a Babits Mihály mű­velődési központban néhány sort biztosítanak a párttagság számára a személyes részvételre is, hozzá­szólási joggal. Erre úgy is mód lesz, hogy a 10 percben maximált felszólalásokra egy-egy percben lehet reagálni. Megválasztottnak azt lehet tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint a felét meg­kapta, a sorrendről pedig a leadott szavazatok száma dönt A Babits Mihály művelődési köz­pontban közéleti klub működik a pártértekezletet megelőző héten, ahol további párbeszédet folytat a városi pártbizottság a lakossággal. Fegyelmi ügyben is döntöttek. A fegyelmi bizottság vizsgálata és ja­vaslata alapján úgy döntött a testü­let hogy Kovács Jánost a végre­hajtó bizottság tagját a Szekszárdi Városi Tanács elnökét a lakástá­mogatások odaítélése körül felme­rült morális vétségek miatt megro­vásban részesíti. Aktívaértekezlet Tengelicen Sikerek és félsikerek a mezőgazdaságban Megyénk mezőgazdaságának idei eredményeiről, valamint az ága­zat jövő évi feladatairól esett szó azon az aktívaértekezleten, melyet tegnap délelőtt, közel 160 résztvevő -téeszek, kombinátok vezetői, illetve kistermelők - jelenlétében tartottak meg atengelici oktatási központban. A meghivott vendégeket - köztük dr. Baranyai Ferencet a MÉM mező­gazdasági főosztályvezetőjét és Pin­tér Lászlót, az MSZMP KB gazda­ságpolitikai osztályának munkatár­sát - Mátyás István, a Tolna Megyei Tanács általános elnökhelyettese köszöntötte. Ezt követően Kelemen István, a megyei tanács mezőgazda­sági osztályának vezetője adatok­ban gazdag előadásban ismertette a bevezetőben említett témakör lénye1 ges vonásait Idén is folytatódott a szántóföldi művelésre alkalmas te­rületek nagyságának növelése, s to­vábbi ered ményeket hozott a Sárköz vidéki meliorációs munka A nö­vénytermesztés mutatói - eltérően az állattenyésztéstől, mely tevékeny­ségre a viszonylagos kiegyensúlyo­zottság volt a jellemző - szélsősége­sen alakultak. Míg a búzatermés re­kordokat döntött addig a kukorica - nem utolsósorban az aszály miatt - alaposan elmaradt a várakozástól. A gyümölcstermesztés sok helyen ugyancsak a mélypontra süllyedt talán a közeljövőre ígért telepítések javítanak valamelyest a helyzeten. A megfelelő ütemű szölőrekonstruk- ció ellenére közismert a feszültsé­gek keletkeztek a szölö-és borága­zatban ia Az állattenyésztést illetően a ser­tés- és szarvasmarha-tenyésztés a meghatározó megyénkben. A vágó­sertések száma növekedést muta­tott az elmúlt időszakban: ugyanak­kor emelkedett a tejhozamú, de csökkent a húshozamú szarvasmar­hák aránya. Kelemen István szólt még a háztáji gazdaságok fontos szerepéről, az élelmiszeripari fejlesztések, beruhá­zások főbb irányairól, s azt sem hall­gatta el, hogy megyénk élelmiszer- gazdasága a tavalyihoz képest vár­hatóan 600-650 millió forinttal keve­sebb összeredményt mutat fel. A jö­vő évi feladatok tükrében többek kö­zött ezért hangsúlyozta az együtt­gondolkodás további erősítését A konferencia második részében dr. Baranyai Ferenc tartott referátu­mot mezőgazdaságunk országos helyzetéről, a fontosabb célkitűzé­sekről, s végezetül válaszolt a felme­rült kérdésekre is. Hogyan közlekedünk Pakson? Az úthálózatot, közlekedést rendszerint csupán járulékos, sőt kevésbé fontos tényezőként emlí­tik egy-egy település külső képé­nek alakításakor. Hogy mennyire tarthatatlan szemlélet ez, arra nem egy példát lehet hozni gyorsan gyarapodó városainkból, nagy­kő" zségeinkböl, ahol az elmara­dott infrastruktúra ma még inkább falusiasnak mondható. Pakson az általános rendezési terv kiemelt részeként vitatták meg és fogadták el az úthálózat korsze­rűsítését. Szükség is volt erre, hi­szen lassan elviselhetetlenné válik a Kishegyről a városközpontba ve­zető út zsúfoltsága, a Fő utca leter­heltsége és a város határában nyújtózó 6-os főút forgalomvonza- ta. Ezen kritikus pontok feloldásá­ra született meg az elképzelés, hogy első lépcsőben a lakótelep­ről levezető Táncsics és Dózsa ut­cai kereszteződést építik ki, biz­tonságos átkelőhellyel. A nagyará­nyú lakásépítés megkezdésével mind nagyobb szerepet kap az erőmüvet a 6-os út kereszteződé­sét érintő és a Gesztenyési úthoz csatlakozó szakasz, amit idén ad­nak át és mint felvonulási utat az építkezésekkel együtt folytatják. A másik jelentős csomópont a Vil­lany utca csatlakozása és a ma is legtöbb balesetet okozó Cecei- Fehérvári utca kereszteződése a Fő utcával. Ezzel összefüggésben tervezik egyébként a Fö utca te­hermentesítését a Kápolna-Rá- kóczi-Rosthy utcák irányában a Kereszt utcáig. Ez utóbbi lakossági fogadtatása, szükségességét elis­merve is, várhatóan nem lesz konf­liktusmentes, hiszen több kisajátí­tást követel. Kapfinger András képriportja Óvatosan kell közlekedni a városközpontban, nem ritka ez a kép... Az óvárosban leszűkül a Fő utca, a műemléki környezet miatt nem lehet bővíteni Több fontos kereszteződésnél hiányzik a zebra, gyakori ez a látvány A Fö utca majd három kilo­méteres hosszában össze­sen hat gyalogátkelőhely van, ebből az áruház, a konzerv­gyár környékére több is jut Személyi hírek Dalmandon az általános iskola új igazgatója Nagy László, akinek megbízása 5 évre szól. * Pancza Tibor, a KISZ Szekszárd Városi Bizottság volt titkára 1988. november 1 -jétől az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának politikai munkatársa. * A KISZ Tolna Megyei Bizottsága gazdasági osztályának volt veze­tője, Illés Tamás 1988. november 1-jétől a Dél-dunántúli Rövid- és Kötöttáru Kereskedelmi Vállalat Szekszárdi Lerakatának admi­nisztrációvezetője. Pártvita a párton belüli választási rendszerről Pénteken Lukács Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának elnökletével ülést tartott az a munka- bizottság, amelyet a Központi Bizottság a párt szervezeti szabályzata át­dolgozásának előkészítésével bízott meg. A párt májusi országos értekezlete óta folyó munka részeként egye­bek között megvitatta a párt belső választási rendszerének demokratizá­lására vonatkozó javaslatot, amelyet a munkabizottság rövidesen nyilvá­nosságra hoz és pártvitára bocsát. Napirenden az áttelepültek helyzete A külföldi állampolgárok ügyei­vel foglalkozó állami tárcaközi bi­zottság dr. Gál Zoltán belügymi­niszter-helyettes vezetésével pén­teken ülést tartott. A bizottság tájékoztatást hallga­tott meg arról, hogy a letelepedési alapból ez év október 31 -ig 39 mil­lió 127 ezer forintot használt fel a Belügyminisztérium a Romániából áttelepültek ellátására. Ebből mint­egy 32 millió 700 ezer forintot a ta­nácsok kaptak az áttelepültekre fordított kiadásaik - például átme­neti szállások fenntartása, szociá­lis segélyezés és egyszeri letele­pedési segély, oktatási és egész­ségügyi költségek átvállalása - visszapótlására. Az egyházak 5 millió 650 ezer forinttal részesültek a letelepedési alapból az áttelepül- tekkel kapcsolatos igazgatási, rak­tározási, átmeneti szállásfenntar­tási kiadásaik részbeni visszatérí­tésére. A bizottság értékelte az áttele­pültek helyzete rendezésének ed­dig kialakított elveit és gyakorlatát. Megállapította: az érintettek sokré­tű segítséget kapnak munkába ál­lásukhoz, életvitelük kialakításá­hoz, társadalmi beilleszkedésük­höz. A bizottság ugyanakkor úgy látja, hogy az áttelepültek számá­nak növekedésével a megfelelő életkörülményeik, főképpen az el­helyezésük biztosításával kapcso­latos gondok szaporodnak. Ez szükségessé teszi új megoldási le­hetőségek keresését, kialakítását. Az áttelepültek jogi helyzetének megnyugtató rendezése érdeké­ben szükségesnek tartják, hogy a tartózkodási engedélyek érvé­nyességi ideje segítse a stabilabb életkörülményeik megteremtését. A bizottság intézkedett, hogy az át­települtek kapjanak az eddigieknél részletesebb, közvetlenebb tájé­koztatást jogaikról és kötelezettsé­geikről. Szorgalmazták, hogy a ta­nácsok azokon a településeken ahol nagyobb számban élnek átte­lepültek, beilleszkedésük, sokrétű tájékoztatásuk segítésére szervez­zenek megfelelő fórumokat A Ma­gyar Vöröskereszt főtitkárhelyet­tese tájékoztatta a bizottságot hogy a vöröskereszt székházában klubot nyit az áttelepültek számá­ra. A bizottság egyetértett azzal a javaslattal, hogy az érdekelt állami és társadalmi szervek vonják be az áttelepültek képviselőit az őket érintő ügyek intézésébe, intézke­dések kidolgozásába, tájékoztatá­suk megszervezésébe és segítsék elő önsegélyező tevékenységüket Minek a kerékpárút, ha nem használják...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom