Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

1988. november 5. ivEPLJJSÄG 3 A jövő: az apparátus társadalmasítása A tanácstestületnek kulcsszerepet kell betöltenie a településen Interjú Jákli Péter tanácselnökkel HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE A 44. hét hírei között tallózva egy-egy megragadja a figyelmet, gondolatok születnek. Ilyenek: Hol a kosár? Az ügyeletesünktől kérdezték rovatunk, az olvasóktól áradó bizalom jele. Magán és közérdekű bejelentések egyaránt érkeznek telefonjainkon. Van, aki pontos névvel, lakcímmel, vagy munkahely megjelölésével mutatkozik be, mig mások éppen nevük elhallgatását kérik. Ez utób­biakkal - bár részben érthető - a legkevésbé jó dolog fog­lalkozni, mert ismeretlen, névtelen, a legkülönfélébb gon­dokkal fordulnak kollégáinkhoz. Ideges női hang bemu­tatkozás nélkül közli, hogy felháborító, amióta boltvezető­csere volt a szekszárdi 160 lakásos néven ismert élelmi­szerüzletben, állandó a sorbanállás a kosarakért, a pénz­tárak közül csak egy működik, tűrhetetlen. Szeretné, ha ez megváltozna. Ezért fordult a sajtó nyilvánosságához. Biztosan van más fórum is, ahol orvosolnák problémáját, de az újság, az újság. Majdnem kimondta: hatalom... Ha nem ugat a kutya Ugyancsak telefonon érdeklődött egy kedves olva­sónk arról, hogy egy többlakásos épületben hány ku­Helyére kerül a biztonságot jelentő ajtó a volt moziban tya tartható tenyésztési szándékkal. A választ az illeté­kesek meg is adták. Erről jutott eszembe az alábbi ku­tyás történet: Egy kölyökkutya, már féléves, de még nem hallatta hangját. Jár-kel, ugrabugrál, jól érzi magát gazdája kö­zelében, csak éppen nem ugat. Pedig tudjuk, hogy az lenne a dolga. A gazdája türelmét veszti, nem hisz ab­ban, hogy majd belejön, mint kiskutya... Szóval úgy dönt, hogy nincs rá szükség, mert nem teljesíti köteles­ségét és fogja magát, egy zsákot keres, hogy belerakja a kutyát és elvigye valami más vidékre, határba. Az unokák unszolására marad a kutya végül is. Elgondolkodtató a gazda tette. Vajon mindenkit erre a sorsra szánna, aki nem hallatja hangját, pedig az vol­na a dolga? Ének a gyűlésen Az elmúlt hét egyik eseménye volt a KlSZ-küldöttvá- lasztás Dombóváron. Nem hiszem, hogy szükséges az előbbi történet és a most következő közé bárminemű magyarázat. Olyan fiatalok gyűltek egybe a dombóvári városi művelődési központban, akiknek az a dolguk, hogy mások nevében szóljanak, képviseljék őket olyan fórumokon, ahol sorsuk jobbra fordulását remélhetik, ahol javaslataikat tettek követik és... nem folytatom. Ami meglepett ezen a gyűlésen, az a vége volt. Valaki azt kiáltotta a többórás, élénknek is nevezhető vita után, hogy énekeljük el a KISZ-indulót. Mi történt erre? Megadta valaki a hangot: „Fel, kommunista ifjú sereg- ügy indulunk, mint zúgó vihar és úgy áradunk, mint a dal...” Kívánom valamennyi KISZ-korú fiatalnak, legye­nek erősek abban a hitben, amit e dal szövege diktál. Trezor a moziba be Vannak szerencsétlen sorsú épületek, amelyek nem állnak ellen az időnek, de valamilyen véletlen baleset még rövidít is életkorukon. A szekszárdi Nagyvilág művészmozi tűz martaléka lett. Erről beszámoltunk annak idején. Most megválto­zott (vagy meg fog) a funkciója. Hiszen, mint tudósítot­tunk az eseményekről, a Budapest Bank Rt. üzemelteti majd egy részét. A beépített trezorajtó a helyére került. Régi ház, új funkció! Indult egy sorozat lapunkban, a pártházak többcélú hasznosításáról. Ehhez is érkeznek észrevételek, ötle­tek, javaslatok az olvasóktól, telefonon, vagy személye­sen. Nagyközségek és kistelepülések lakosságát egyaránt foglalkoztatja e kérdés, hogy valóban miként lehetne hasznosítani a nagy értéket képviselő épülete­ket. Nem kerülheti el figyelmünket a tény: ők tudják ott a helyszínen, hogy mi a legfontosabb számukra, amit egy épület más funkcióba állításával is megoldhatnak. A jövő héten is várjuk olvasóink leveleit, telefonjait, melyek munkánkat segítik. - decsi ­A választási törvény társadalmi vitáinak időpontja Nemrégiben hallottam, hogy a So­mogy Megyei Tanács ülésein a tanácsta­gok és meghívott vendégek mellett az ér­deklődő lakosság is részt vesz, igaz csak egy másik helyiségben követheti nyo­mon az eseményeket. Közelebbi példát keresve, Pakson nem egy viharos ta­nácsülést éltem át, ahol a rendezési terv­ről, szanálásokról, társadalmi munkáról mondták el véleményüket az ott élő em­berek mindenféle tiszteletkört mellőzve. Közelről figyelték és amikor érdekükkel ellentétesen szavazott, hangosan is véle­ményezték körzetük képviselőjét. A ta­nácstag egyszerűen nem dönthetett másként, mint ami az őt megbízó válasz­tók érdekét legjobban szolgálta. Vagy ha néhány esetben így is tett, tekintélyét, az emberek bizalmát rövid úton veszítette, veszíti el... Ez az újfajta szemlélet, a közigazgatás társadalmasított, valódi demokráciára épülő felfogása az országban sajnos még kevés helyen feszegeti a tanácsok falait. Próbálkozásokról ma már mind több helyről hallani ugyan, de a meg­csontosodott, önmaga életét élő struktú­rát, felülről lefelé építkező keretet egyelő­re kis réseken feszegetik. Az elsők között volt a Paksi Városi Tanács, ahol már két évvel ezelőtt is ezen az úton indultak el. Nem véletlen tehát, hogy ennek a gon­dolkodásmódnak az elszánt képviselő­jét, a tanácsi munka demokratizálásáért, az egyedi, helyi jellegzetességek tolerá­lásáért a gyakorlatban is sokat tett ta­nácselnököt, Jákli Pétert több reform­munkacsoportba is bevonták, így tagja többek között a miniszterelnök tanács­adó testületének is. Nemrégiben készí­tett el egy, a már beérett paksi tapaszta­latokra alapozott elméleti, stratégiai ter­vezetet, amiben a tanácsi munka korsze­rűsítésének legfőbb jegyeit összegezte. Erről beszélgettünk a tanácselnökkel.- Úgy tűnik, ön nem elégszik meg a fel­színi, látszati módosításokkal, alapvető változtatást sürget. Milyen felfogásban kell ennek bekövetkeznie?- Egy felülről kiépített társadalomban élünk, ahol a központi akarat létrehozta minden szinten, mindenütt a helyi szer­veit. Mára eljutottunk oda, hogy ennek a vertikálisan tagozódó rendszernek a csődjét éljük meg, nem működik. A meg­oldást nem a szervezetek mindenáron való módosítása, hanem a munka társa­dalmasítása jelentheti. Ehhez természe­tesen nem lehet sémát adni, minden tele­pülés a helyi adottságokhoz, körülmé­nyekhez alkalmazkodva teremtheti meg a számára legmegfelelőbb szervezeti formát.- Ehhez természetesen befogadókész társadalmi közeg, a szinte jelszóvá kopta­tott kifejezéssel élve nyitottság szüksé­geltetik. Nem utolsósorban pedig az érin­tett ma még diszfunkcionáló szervezetek változtatási készsége.- Ez teljesen érthető módon hosszabb időt vesz igénybe, hiszen mindenki igyekszik igazolni saját létét, fontosságát. Vegyük például egy megyei, vagy akár városi tanács osztályát! Mindegyik osz­tály kialakítja a saját struktúráját, amely­ben a különböző munkakörök nem fedik teljesen a hozzá kapcsolódó feladatkört, hiszen az osztályok, párhuzamos struk­túrák között nincsen kapcsolat. Innen ered a tevékenységi körök szétaprózó­dása, a terjeszkedési hajlam, miközben ki-ki bizonyítani próbálja a maga szere­pét, pótolhatatlanságát... Ha azt akarjuk, hogy a tanácsi rendszer racionálisan működjön, meg kell kezdeni alulról kiépí­teni mégpedig úgy, hogy az önállóságot és a demokráciát nem szabad adomány­ként elismerni. Számtalan példa bizo­nyítja, hogy a közösségek meg tudják szervezni saját életüket, legfeljebb nem a megszokott uniformizált formában.- Eszerint ön a lakosság legszélesebb választott fórumának, a tanácsi testület­nek kíván a korábbinál nagyobb mozgási lehetőséget, hatáskört adni?- A településpolitikában kulcsszere­pet kell betöltenie, a döntések legfonto­sabb színterévé kell válnia a tanácsülés­nek. De ez a testület igazán csak akkor lehet meghatározó, ha abban a legtekin­télyesebb, felkészültebb emberek vesz­nek részt az élet minden területéről. Ép­pen ezért minden más statisztikai szem­pont felesleges és gyengítő hatású. Nem kell attól félni, hogy ezzel az értelmisé­giek veszik át szinte kizárólagosan az irá­nyítást, hiszen a lakosság nem az alap- képzettség, beosztás szerint dönt, sokkal fontosabb a szervezőkészség, a kapcso­latteremtési hajlam, a sokoldalúság. Sa­ját tapasztalatainkkal bizonyítjuk, hogy egy nyitott, demokratikus közegben olyan nyomást jelent a lakosság vélemé­nye, hogy a tanácstag döntéseiben nem tud eltérni attól...- Ha a személyi feltételek ilyen formá­ban adottak, miben adna szíve szerint szabad kezet a tanácstestületnek?- Minden tanácsi munka hatáskörébe tartozó kérdésben. Ma a napirendek ajánlása több csatornán keresztül érke­zik a megyei szakigazgatástól, pártbizott­ságtól, a munkaterv összeállítása jórészt kívülről előre meghatározott, így az élet diktálta, helyileg fontos kérdések kiszo­rulnak. Ma a végrehajtó bizottság, mint egy privilegizált tanácstestület működik, a pénzügyi terv évközi módosításával akár az éves tervet is teljesen felboríthat­ja. Amennyiben a tanácstestület valódi feladatát végzi, akkor a végrehajtó bizott­ságnak csupán szakmai, operatív, végre­hajtó szerep jut.- Ez mennyiségileg is több munkát ró a tanácsülésekre...- Feltétlenül. Havonta akár 20-60 kér­désben is dönteni kellene és lehetne, a mai negyedévenkénti néhány formális döntéssel szemben. Közvetlenül azokat a témákat vehetné napirendre a telepü­lés első számú fóruma, ami valóban érin­ti, érdekli a helybélieket.- Milyen módon jelenik meg ez a szem­lélet az apparátus, a tanácsi igazgatás fel­adatkörében?- Két szervezőelv szerint választhatjuk szét ezt a tevékenységet. Az egyik olda­lon az ismétlődő rutin jellegű feladatokat említem, mint az adminisztráció, iktatás, a kellő begyakorlottsággal elvégezhető tennivalókat. Itt a korszerűsítés, gépesí­tés jelenti a jövőt.- Ez idáig a tanácsi munka szinte kizá­rólag ebben a képben jelent meg a lakos­ság előtt, afféle klasszikus köntösben...- Fontosabbnak tartom pedig a szol­gáltatás jellegű feladatokat, amelyek so­rán közvetlen kapcsolatba kerül a szak- igazgatás a lakossággal. Ez a tennivaló­sor feltételez egy horizontális együttmű­ködést más szakigazgatási szervekkel, sőt bevonja a lakosságot is a munkába, ezáltal társadalmasítja apparátusát. Miért előnyös ez? Biztos információfor­rást jelent, segíti a végrehajtást, mégpe­dig a „köz" megelégedésére, miközben a társadalmi kontroll közvetlenül működ­het.- Ez a módszer kiválóan bevált Pakson a társadalmi munkák szervezésénél.- Az egy lakosra jutó társadalmi mun­ka érték olyan magas volt az elmúlt két évben, hogy ezt egyetlen magyar város sem tudta megközelíteni. Két év alatt 80 utcában készült el út, 87 helyen járda, 27 utcában szennyvízhálózat, 37 ezer négy­zetméter park épült... Az eredmény an­nak köszönhető, hogy a tanács csak a le­hetőséget adja meg, a csatlakozás, fel­ajánlás önkéntes. Valódi érdekeltségi mechanizmus működik.- Ma hol tartanak, mennyire sikerült ezt a demokratikus elméletet valóra váltani?- Néhány területen eszerint dolgo­zunk. Az előbbi mellett említhetem a la­káselosztás rendszerét, a közművelő­dés decentralizálását. Jelenleg a felmé­rési időszak tart, a jövő év januárjában szeretnénk ilyen formában átalakítani a tanács egész tevékenységi körét. Csak így tud megfelelni ez az intézmény a felé irányuló társadalmi elvárásoknak.- Márpedig ez lehet az egyetlen mérce a tanácsok munkájában.- TAKÁCS ZSUZSA Bonyhád városkörnyék Tevelen a művelődési házban no­vember 15-én 18 órakor a lakosság részére tartanak vitát. Dombóvár A Pátria Nyomda november 10-én 14 órai kezdettel a nyomda dolgozói részére, a kórház november 10-én 15 órai kezdettel a kórház + rende­lőintézet dolgozói részére tart vitát. A városi tanácsnál november 14-én 16 órakor a tanácstagok részére, a kert­városi pártházban november 14-én 17 órai kezdettel a városkörzet la­kossága részére, az újdombóvári pártházban november 14-én 17 órai kezdettel a városkörzet lakói részére tartanak társadalmi vitát. Paks AIV. körzeti népfrontbizottság (du- nakömlődi nyugdijasklub) november 14-én 17 órai kezdettel a nyugdíja­sok részére, a pártszékház novem­ber 9-én 14.15 órai kezdettel a párt­apparátus részére tart vitát. A ta­nácsháznál november 17-én 14 órai kezdettel tartanak vitát a szakszerve­zeti tagság részére. Paks városkörnyék Németkéren a tanácsházán no­vember 14-én 18 órakor tartanak vi­tát a lakosság részére. Dunaföldvár A pártbizottságon november 8-án 15 órakor a nagyközségi KISZ-bi- zottság részére, a nagyközségi ta­nácsnál november 9-én 14 órakor a tanácstagok, póttanácstagok részé­re, az áfész-központban november 9-én 14 órakor az áfész dolgozói ré­szére tartanak vitát. Szekszárd A városi tanácsnál november 8-án 18 órakor a tanácstagok, a HNF vá­rosi bizottságán november 8-án 10 órakor az egyházi személyek részé­re, a Babits művelődési központban november 8-án 9 órakor a közműve­lődési dolgozók részére tartanak vi­tát. Felsővárosban november 10-én 18 órai kezdettel a lakosság, a városi KISZ-nél november 10-én 17.30 órai kezdettel a KISZ-bizottsági tagok ré­szére lesz társadalmi vita, a kertba­rátkor november 14-én 18 órai kez­dettel a kertbarátkörtagok részére tart vitát. Szekszárd városkörnyék Az őcsényi tanácsnál november 8- án 18 órai kezdettel a lakosság ré­szére lesz társadalmi vita. Tamási Az úttörőházban november 9-én 18 órai kezdettel a lakosság részére, a népfrontszékházban november 10-én 14 órai kezdettel a népfrontel­nökségi tagok részére lesz társadal­mi vita. Bátaszék A tanácsházán november 8-án 14 órai kezdettel a tanácsi apparátus tagjai vitatják meg a törvényterveze­tet. Gyönk A művelődési házban november 14-én 14 órakor a lakosság részére lesz társadalmi vita.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom