Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-04 / 264. szám
mmmmmmnmmmmmmmmmmmzmmm Világ proletárjai, egyesüljetek TOLNA MEGYEI. A 1988. november 4. PÉNTEK XXXVIII. évfolyam, 264. szám ÁRA: 1,80 Ft CSALÁD OTTHON SZABADIDŐ (4-5. oldal) A Központi Bizottság állásfoglalása a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól i. O Az 1988. május 20-22-i országos pártértekezlet a gazdasági és politikai rendszerben átfogó változást, a szocializmus megújítását határozta el: a hatékonyan működő, a világgazdasághoz jól alkalmazkodó szocialista piacgazdaság feltételeinek a megteremtését, illetve a politikai intézményrendszer demokratikus átalakítását. Ehhez jobb személyi feltételeket hozott létre a párt központi vezető testületéiben. Az elmúlt öt hónapban a különböző szintű vezető testületek meghatározták saját, a megújulást szolgáló feladataikat. A megyékben, a városokban kibővített pártbizottsági üléseken, másutt pártértekezleteken foglalkoztak a tennivalókkal. A megújulási folyamatban nagy jelentőségű, hogy a további munkát meghatározó döntéseket nem központi előírásra, hanem helyi kezdeményezésekre alakították ki. Ez növeli a párttagság befolyását a megújulási folyamatra, hozzájárul a pártszervezetek aktivitásának kibontakozásához. © A Központi Bizottság kezdeményezésére az állami szervek széles körű társadalmi bázison, bizottsági rendszerben hozzákezdtek az átfogó gazdasági reform, illetve a gazdaságpolitikai fordulat kidolgozásához. Az Országgyűlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt, folyamatban van a tulajdonviszonyok átalakulása, a költségvetési és a bérreform kidolgozása. A pártértekezlet állásfoglalása nyomán megindult a politikai intézmény- rendszer átfogó reformja. Megkezdődött az alkotmány felülvizsgálata. A kormány több mint 30 új törvény előkészítéséhez kezdett hozzá. Napirenden van a gyülekezési és egyesülési törvény megalkotása, az új választójogi törvény véglegesítése. Megindult a kormányzati döntési rendszer megújítása. A szakszervezeti mozgalom, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szövetkezeti szövetségek és más társadalmi szervezetek is hozzákezdtek munkájuk megújításához. Megalakultak, vagy megalakulóban vannak különböző új társadalmi-politikai mozgalmak és egyesületek. Bővül a tér a különböző érdekek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére, ugyanakkor a nézetek polarizálódnak. © A párt- és állami vezetés helyzetét nehezíti, hogy egyszerre kell megküzdenie a múlban elkövetett hibák következményeivel és a jelenlegi gondokkal. Áz elmúlt másfél évtized be nem váltott ígéretei, a sokszor megalapozatlan előrejelzések, a XIII. kongresszuson elhatározott célok teljeslthetetlensége növelik a bizalmatlanságot. A gazdasági helyzetről adott hiányos tájékoztatás, a túlságosan centralizált döntési rendszer, valamint az a hiedelem, hogy a párt cselekvési lehetősége csaknem korlátok nélküli, azt a tudatot erősítette, hogy pusztán politikai szándékoktól függ, mikor és milyen ütemben következik be a helyzet javulása. Ma sem eléggé ismert a kormányzati döntések korlátozott mozgástere, ezért erősödik az a felfogás, hogy a helyzet kizárólag az érdekképviselet javításával gyorsan megváltoztatható. A termelésben végrehajtandó fordulatot azonban nem pótolhatja a hatékonyabb érdekképviselet sem. O A pártértekezlet óta végbement változások mellett is romlik a lakosság - és így a párttagság - hangulata. Ennek fő oka, hogy a gazdasági egyensúly javítására tett - egyébként eredményt hozó- intézkedések együtt járnak az életszínvonal érezhető további csökkenésével, az életkörülmények nehezebbé válásával. Felszínre kerülnek és erősödnek a korábbi gazdaságpolitikából is eredő társadalmi-szociális feszültségek. Több lakossági réteg ma nehéz körülmények között él, így a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a pályakezdő fiatalok, az alacsony jövedelmű szakképzetlen dolgozók, az értelmiség jelentős része. A pártértekezleten végbement személyi megújulás és az elfogadott program széles körben azt a hitet keltette, hogy gyors ütemben lesz lehetséges a lakosság életkörülményeinek javítása. A gazdaság teljesítményeiben azonban csak hosszabb távon érhető el fordulat. Ezért ma reálisan nem számolhatunk a meglévő társadalmi feszültségek gyors ütemű enyhítésének lehetőségével. Ma az érdekérvényesítés színtere egyoldalúan az elosztási viszonyokra - a jövedelmekre, a juttatásokra - tevődött át, miközben hiányzik a helyzet orvoslásának termelési háttere. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy a társadalom különböző rétegei által megfogalmazott - önmagukban jogos - igények rövid távon anyagi eszközök hiányában nem elégíthetők ki. Ezek teljesítésének feltételei csak a gazdaságpolitikai fordulat végrehajtásával, a gazdasági reform következetes kibontakoztatásával a termelésben hozhatók létre. © A társadalmi-politikai mozgalmak, egyesületek megjelenésével, az érdekképviseleti szervezetek tevékenységének megerősödésével a párt kiforratlan, de valóságos pluralista jellegű politikai viszonyok közé került. Erre a helyzetre sem a párt központi szervei, sem a párttagság nem voltak eléggé felkészülve. A párt központi vezető testületéit a várakozó magatartás jellemezte. A párttagság jelentős része az új helyzetben magára hagyatottnak érzi magát. Ez a különböző törvénytervezetek társadalmi vitájában is megmutatkozott. A párttagság többsége világos eligazodást keres. Vannak, akik az új helyzet szokatlansága miatt elbizonytalanodtak, és olyanok is, akik a politikai pluralizmus új fejleményeiben a szocializmus alapértékeit látják veszélyben. Mások a végbement változásokat is kevésnek tartják, és a parttalan liberalizálás mellett lépnek fel. A társadalomban megjelentek különböző politikai törekvések. Közülük számosán a párthoz közeli eszméket vallanak, mások a párttól függetlenek. Egy részük a szocializmussal szemben, a polgári demokrácia talaján áll. Mindez természetes következménye a pluralista viszonyok kiépülési folyamatának, egyúttal azonban azt igényli, hogy a párt világosan fogalmazza meg saját törekvéseit a demokratikus politikai rendszer kiépítésének irányairól és kereteiről. O A társadalmi nyilvánosság, mindenekelőtt a sajtónyilvánosság az elmúlt hónapokban jelentősen fejlődött. Nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy a különböző nézetek nyilvánosságot kapjanak. Egészséges verseny van kialakulóban a sajtóban is az információk gyors továbbításáért. A sajtó, a televízió, a rádió, a hírközlés érdekesebb, változatosabb lett. Megnövekedett a lapalapítók szerepe a sajtótermékek politikai irányvonalának kialakításában, erősödött a szerkesztőségek önállósága. Szélesedett a párt és a kormány álláspontjától eltérő kritikai vélemények megnyilvánulási lehetősége is. Ugyanakkor a lapalapítók felelőssége még nem egyértelműen tisztázott, bizonytalanság mutatkozik a sajtópolitikában és a sajtóigazgatás szervezetében is. A közhangulat romlásának hatása tapasztalható az újságírók között is. Politikai életünk zavaró jelensége a sajtónyilvánosság bizonyos mértékű torzulása. Szűkebb körök saját nézeteiket igyekszenek ráerőltetni a társadalomra. Ezt a nagyhatású tömegtájékoztatási eszközök is közvetítik. Ezzel megzavarják a közvéleményt, veszélyeztetik a reformfolyamatot, mert növelik a megalapozatlan politikai türelmetlenséget. O Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen lazultak a párt és a lakosság kapcsolatai. A munkásosztály széles rétegeivel, így mindenekelőtt a szakképzett munkássággal nem tudtunk érdemi párbeszédet folytatni olyan, a társadalmat foglalkoztató nagy jelentőségű kérdésekről, mint a szerkezetváltás, a munka- nélküliség, a szociálpolitika. Nem sikerült megtalálni az értelmiség tekintélyes rétegeivel való kapcsolatépítés hídjait sem. A párt értelmiségpolitikájának gyengeségei, a szellemi munka feltételeinek romlása azt eredményezték, hogy a közéletben aktív értelmiség egy része eltávolodott a párttól. A mezőgazdasági dolgozók és az agrárszektor ma társadalmi stabilitásunk egyik fenntartó tényezője. Az agrárpolitika további alakításában alapvető érdekünk, hogy ez a helyzet ne változzon, e szektorban a szükséges átalakulás mellett továbbra is megmaradjanak a fejlődési perspektívák. (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly Bécsben Nem sokkal a megérkezés után a szövetségi kancellári hivatalban megkezdődött Grósz károly és Franz Vranitzky szűk körben tartott megbeszélése. Az eszmecsere végeztével a két politikus néhány percig a sajtó képviselőjének rendelkezésére állt, válaszolt az újságírók kérdéseire. Grósz Károly tájékoztatást adott a magyarországi helyzetről. Úgy fogalmazott: a reform végrehajtása lendületesen folyik, bár hazánkban vita van arról, hogy gyors vagy esetleg lassú-e a fejlődés. A magyar miniszterelnök szerint: a szükségeshez képest lassú, a lehetőségekhez képest gyors. Beszélt az alternativ mozgalmakról és arról is, hogy Magyarországon vita van az egy- pártrendszerről és a többpártrendszerről. Csütörtökön délután az osztrák kancellári hivatalban 84 millió schilling értékű szerződést kötött - a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével - a diósgyőri Lenin Kohászati Művek és az osztrák VOEST-Alpine. A megállapodás értelmében az osztrák cég részt vesz az LKM korszerűsítésében, a folyamatos acélmű fejlesztési programjának végrehajtásában. Az osztrák fél szállítja a magyar kohászati nagyüzem rekonstrukcióját szolgáló műszaki megoldás tervét, a kiviteli tévékét, a legfontosabb automatizálási és minőségbiztosítási egységeket, vállalja a betanítást, a szigorú teljesítménygaranciákat és a szerződésben meghatározott késztermék minőségi garanciáit. Ünnepség a szakszervezetnél Nyelvében él a nemzetiség Értekezletet tartottak a kongresszus küldöttei Tegnap délelőtt az SZMT szekszárdi székházában szakszervezeti aktivistákat köszöntöttek. Évente november 7-e alkalmából köszönti az SZMT aktivistáit, különféle bizottságainak tagjait és azokat, akik az SZMT részéről részt vesznek a kereskedelmi ellenőrzésekben. Az ünnepségen megjelent Váradi László, a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságának titkára, és Andrási Imre a megyei tanács osztályvezetője. A megjelenteket Deli Sándor, az SZMT-titkára köszöntötte meleg szavakkal. Rövid beszédében szólt arról, hogy az önként végzett társadalmi munka jelentősége és erkölcsi súlya megnőtt, hiszen jeles gazdasági körülményeink között az ellenszolgáltatás nélkül végzett társadalmi tevékenység egyre nagyobb áldozatot jelent. A jutalmakat Péti Imre, az SZMT vezető titkára adta át. Elsőként a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés bronz fokozatát nyújtotta át Bodri Istvánnak, az SZMT dolgozójának. Ötvenegyen részesültek jutalomban, ezt követően fogadáson köszönték meg az aktivistáknak a társadalmi munkát. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége és a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága a nemzetiségi kongresszus küldötteinek tartott értekezletet tegnap délután. Az első előadó, Vida Jánosné a nemzetiségi munkabizottság elnöke, a megyei küldöttválasztó gyűlések tapasztalatairól számolt be. Mint elmondta, az elmúlt időszakban Tolna megye 16 településén tartottak küldöttválasztó gyűlést a német nemzetiségű lakosság részére, olyan településeken is, ahol erre korábban nem volt példa, így például Tolnán és Bátaszéken. A gyűléseken mindenhol élénk érdeklődés volt tapasztalható, de inkább az idősebb, mint a fiatalabb korosztály körében. Ezután Vida Jánosné összegezte az elmúlt kongresszus óta eltelt 5 év eredményeit. A német nemzetiség - mondotta -, érzi a társadalom figyelmét és megértést tanúsít gondjaikkal szemben. Az utóbbi időben - a korábbi évekhez képest - kiszélesedett a német anyanyelvi oktatás, különösen figyelemreméltó eredményt értek el e téren a gyönki gimnáziumban. Bővült a kétnyelvű óvodák száma is a megye több településén. Ugyancsak számottevő eredmények születtek a kulturális élet területén. Mindezen eredmények mellett azért komoly problémák is vannak még jelenleg is -, folytatódott a beszámoló. - így példának okáért, különösen nehezen alakítható ki az ifjúság identitástudata és a német nemzetiségi értelmiség is nehezen mozgósítható közösségi célok érdekében. Fontos feladat a jövőben annak elérése, hogy azokban a községekben ahol a nemzetiségek jelen vannak, nemzetiségi kérdésekben ne döntsenek az ő megkérdezésük nélkül. Ezután a hozzászólások következtek. Schmidt Károly Váraljáról az anyanyelv megőrzésének egyetlen lehetőségét abban látja, ha még gyerekkorban történik annak elsajátítása. Walter György nagy- székelyi küldött szerint élesebben kell felvetni hivatalos fórumokon a nemzetiség problémáit, az esetleges diszkriminációkat. Az elhangzott problémákkal kapcsolatban Hambuch Géza, a MNDSZ főtitkára is kifejtette a véleményét. Az értekezlet befejezéseként a küldött- csoport javaslatot tett arra a 15 személyre, akiket az országos választmány tagjainak szeretnének. fké-sm A küldöttek Vida Jánosné beszámolóját hallgatják
