Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

MA A gazdasági 1988. november 29. KEDD társaságokról XXXVIII. évfolyam, 284. szám ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) A közművelődés szakemberei találkoztak Tárgyalóasztalnál a kormány és a SZOT Kétnapos szakmai tanácskozás Tengelicen A szekszárdi Arany János utcai könyvesbolt kínálata az oktatási központban Tegnap délelőtt Tengelicen, az oktatá­si központban megkezdődött Tolna me­gye népművelőinek és közművelődési szakembereinek kétnapos szakmai ta­nácskozása. A népművelők egybként hagyományos év végi találkozóján négy év után először vettek részt ismét a me­gye könyvtárosai, levéltári, múzeumi és moziüzemi szakemberei is. A tapasztalatcserét és továbbképzést egyaránt szolgáló tanácskozás Vitéz Zsoltnak, a Tolna Megyei Tanács műve­lődési osztályvezető-helyettesének elő­adásával vette kezdetét. A találkozó leg­alapvetőbb témakörének megfelelően elsőként a megye közművelődésének, azon belül a művelődési otthonoknak je­lenlegi, korántsem szívderítő helyzetéről hallhattak sokrétű beszámolót a résztve­vők, majd Fertőszögi Béláné, a megyei művelődési osztály főmunkatársa a ha­gyományápolás az irodalomban, képző- művészetben eredményt hozó erőfeszí­téseit és gondjait tekintette át, utalva a könyvtárak, és a megyei múzeum mun­kájára is. A tegnap délelőtti vitát Póla Károly, a Tolna Megyei Tanács művelődési osztá­A vitát Póla Károly vezette lyának vezetője irányította. Délután dr. Tóth Béla, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztályának vezetőhe­lyettese országos kitekintéssel vezetett eszmecserét a művelődési házak jelen­legi sorsáról, hivatásáról és jövőjéről, majd a tegnapi program szerint a konzul­tációk Bodó Katalinnak, a Magyar Nép­művelők Országos Egyesülete Tolna me­gyei területi titkárának a tájékoztatójával zárultak. A továbbképzés, a változtatás esélyeit kutatva ma délelőtt Balipap Ferenc, a Dombóvári Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója szociológiai megkö­zelítésben veti fel a kultúra és a kulturáló- dás lehetőségét, míg D. Szabó Mária, a Paksi Munkásművelődési Központ igaz­gatója többek közt a város új ifjúsági in­formációs irodájával kapcsolatos eddigi tapasztalatokat összegzi. Nágy várakozás előzi meg a harci, a medinai és az alsónyéki szabadidős tár­saságot képviselő szakemberek beszá­molóját. Tapasztalataik annál is inkább jövőbe mutatók lehetnek, mert a leg­újabb, önszerveződéssel alakult falusi közösségi formák közt egyelőre a leg­életképesebbek. A ma délutáni programban Beke Pál osztályvezetőnek, az Országos Közmű­velődési Központ Módszertani Intézete munkatársának az előadása szerepel, majd a „Reform és művelődés” címmel kutatók által összeállított művelődésszo­ciológiai tanulmánygyűjtemény vitájára kerül sor.-br-sm­Az SZKP KB ülése Özal Franciaországban Hétfőn Moszkvában megtartotta soros ülését az SZKP Központi Bizottsága. Az ülésen a politikai intézményrendszer re­formjával összefüggő intézkedéseket vi­tatták meg, a téma előadója Mihail Gor­bacsov, a KB főtitkára volt. A kérdésről nyitott vitában összesen ti­zenegyen szólaltak fel, közöttük Vitalij Vorotnyikov, az OSZSZSZK LT Elnöksé­gének elnöke, Vlagyimir Szcserbickij, az Ukrán KP KB első titkára, Vaino Valáis, az Észt KP KB első titkára, Abdulrahman Vezirov, az Azerbajdzsán KP KB első tit­kára. Turgut Özal török miniszterelnök há­romnapos hivatalos látogatásra tegnap Párizsba érkezett. Délben megkezdte tárgyalásait Francois Mitterrand francia elnökkel. A továbbiakban találkozik Michel Ro- card miniszterelnökkel és több minisz­terrel. A 17 év óta első török miniszterelnöki látogatásnak erőteljesen gazdasági jel­lege van. Közel hatvan vállalatvezető kí­sérte el Özalt Párizsba, hogy az utóbbi években visszaesett kétoldalú gazdasági együttműködés fellendítéséről tárgyalja­nak a francia üzleti élet képviselőivel. Tö­rökország be akar lépni a Közös Piacba is, egyelőre azonban nem sok biztatást kapott. Várhatóan szó esik a francia-török tár­gyalásokon Ciprus problémájáról is; a francia kormány támogatja Ciprus füg­getlenségét s területi épségét. Napirenden a sztrájkjog és a reálbérek Megbeszélésre ültek össze a kormány és a SZOT képviselői hétfőn a Parlament­ben. A kormány tárgyaló küldöttségét Pozsgay Imre államminiszter, a szakszer­vezetekét pedig Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezette. A tanácskozást Pozsgay Imre nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy ezt a találkozót a kormány és a SZOT képviselői­nek előző, szeptemberi megbeszélésének szellemében hívták össze. A tanácskozás napirendjéül a résztve­vők elfogadták az államminiszternek azt a javaslatát, hogy elsőként a Munka Tör­vénykönyve módosításával kapcsolatos kérdéseket, majd ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb - vitatott - pontjait, s ezután a foglalkoztatáspoliti­ka aktuális tennivalóit vegyék górcső alá. Nagy Sándor különösen nagyra érté­kelte a kormány készségét a találkozó iránt, mert mint mondta: nagyon nehéz helyzetben kerül sor erre a megbeszé­lésre. A szakszervezetek abból indul­nak ki, hogy jövőre olyan helyzetben kell élni, dolgozni, amikor változatlanul nagy terhet kell viselnie az ország népének. Az eredeti elképzelésekhez képest rontani fogja a költségvetés helyzetét, hogy az Országgyűlés legutóbbi, múlt heti ülésén a beterjesztett javaslatnál alacsonyabb mértékű nyereségadót fogadtak el. Ezt is figyelembe véve a szakszervezetek hatá­rozottan kérik: további terheket ne hárít­sanak a lakosságra, az eredeti 1989-es mértékeket felülvizsgálva keressék az el­fogadható kompromisszumokat a reál­bérek alakulása, a szociálpolitikai jutta­tások és a nyugdijak kompenzálása ügyében. Ennek lehetséges forrásairól szólva a SZOT főtitkára felvetette a kato­nai kiadások további mérséklésének szükségességét, a nagyberuházások terheinek esetleges időbeli széthúzását, a veszteséggel gazdálkodók támogatá­sának leépítését. A reálbérek és a szo­ciálpolitikai juttatások alakulása körüli tárgyalásokról szólva hangsúlyozta, hogy nemcsak a szakszervezeteknek kell a kompromisszum érdekében lépé­seket tenniük. A megegyezésre a kor­mány részéről is tapasztaltak szándékot. Kitért arra is, hogy a mostani találkozó jelentőségét növeli: a szakszervezetek a hét végén országos értekezletre készül­nek, s ennek hangulatát a jelenlegi ta­nácskozáseredménye is minden bizony­nyal befolyásolja majd. A találkozót Pozsgay Imre is fontos eseménynek minősítette. Egyetértett az­zal, hogy azokban a kérdésekben, ame­lyekben megállapodásra jutnak, tény­szerű, világos fogalmazásra kell töreked­ni, hogy a későbbiekben egyik félnek se legyen lehetősége a maga értelmezése szerint interpretálni az elhangzottakat. Ez a korrekt együttműködés egyik feltétele - hangsúlyozta. A kormány is nagy reményeket fűz a szakszervezetek tanácskozásához, mert amikor a szakszervezeti mozgalom saját helyzetének, szerepének tisztázásával foglalkozik majd, egyúttal választ keres az ország problémáinak megoldására is. A kormány a szakszervezeti mozgalom megerősödését, a tagság bizalmának növekedését várja ettől a konferenciától, egy erős partner megteremtését a jövő­beni országos tervek és programok kö­rüli együttműködésben. A szakszerveze­tek ilyen fajta megerősítése nincs a kor­mány ellenére - hangoztatta. (Folytatás a 2. oldalon.) A középtávú kutatás-fejlesztés eredményei Tétényi Pál akadémikusnak, az OMFB elnökének vezetésével hétfőn ülést tar­tott az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság plénuma. A testület megvitatta a jelenlegi ötéves tervidőszak országos középtávú kutatási-fejlesztési tervében szereplő gazdasági és társadalomorien­tált programok megvalósításának eddigi eredményeit. Megállapították: a programok kutatá­si-fejlesztési eredményeinek gyártásba vételével as tervidőszak végén mintegy 30 milliárd forinttal növelhetik árbevéte­lüket a vállalatok. A többletbevétel 13 százalékát a tőkés, 26 százalékát pedig a szocialista piacokon érik majd el, mig kö­zel 50 százaléka az értékesítésnek olyan hazai termék eladásából származik, amely importot vált ki. A programok több­sége az adott terület tudományos-tech­nikai fejlődésének menetébe illeszkedik, műszaki megoldásuk színvonala köze­pes és követő jellegű. Általában kevés a csúcstechnológiát elérő kutatási-fejlesz­tési téma. Gondot jelent, hogy a középtá­vú programok elaprózottak. A vitában résztvevők hangsúlyozták: csökkenteni szükséges a programok számát, csak makroszintű, koncentrált állami támoga­tást igénylő kutató-fejlesztő feladatokat érdemes kimunkálni. A középtávú programok önmagukban nem eredményeznek áttörést, egyetlen népgazdasági ágban, iparágban, alága- zatban sem. Eredményességük akkor növelhető, ha erősödik a hazai gazdálkodók érde­keltsége a műszaki fejlesztésben és a tu­domány eredményeinek mielőbbi hasz­nosításában. Hármas arab csúcs Kairóban? Szaddám.JHusszein iraki államfő hétfő délután meglepetésszerűen Kairóba ér­kezett. Az 1979-ben történt elnökké vá­lasztása óta ez az első látogatása Egyip­tomban. Az iraki vezető repülőgépéből kiszállva azt közölte, hogy a palesztin kérdésről kí­ván megbeszélést folytatni Floszni Muba­rakkal az algíri alapvető fontosságú ha­tározatok, a megszállt területek lakossá­gára nehezedő izraeli nyomás, s most a PFSZ VB elnökétől megtagadott amerikai beutazóvízum nyomán előállott helyzet­ben. Ugyancsak a napirenden szerepel a kétoldalú és arabközi politikai és gazda­sági kapcsolatok kérdésköre - mondot­ta. Szaddám Husszein szerint szükség­szerűen támogatásban kell részesíteni a független államért harcoló palesztin né­pet, s a PFSZ határozatainak megvalósí­tását. Félhivatalos értesülések szerint ugyancsak Kairóba várják Husszein jor- dániai királyt, s így létrejöhet egy hármas csúcs. Az említett arab vezetők legutóbb októ­berben Bagdadban találkoztak, közvet­lenül a Mubarak kezdeményezésére Akababan létrejött palesztin-jordán- egyiptomi megbeszélést követően. Va­sárnap Mubarak és Husszein király kö­zös arab ellenakció megindítását java­solta az Arafatot az ENSZ közgyűlési fel­szólalásában megakadályozó washing­toni döntés ellensúlyozására, felvetve például a világszervezet Palesztina-vitája helyszínének áthelyezését Genfbe. Disputa a tanácskozás szünetében

Next

/
Oldalképek
Tartalom