Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-29 / 284. szám

( TOLNA 2 ÜÉPÜJSÁG 1988. november 29. Napirenden a sztrájkjog és a reálbérek Pártházak többcélú hasznosítása Inkább mozgalmi központ (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban arról szólt, hogy a kor­mánynak a rossz gazdasági helyzetben is jók a tárgyalási pozíciói. Ezzel kapcso­latban kiemelte: a kormány politikailag nem kívánja viselni a felelősséget azért a korszakért és azokért a tévedésekért, amelyek az ország gazdasági válságá­hoz vezettek. Ennek az Országgyűlés mostani ülésszakán is jelét adta már. Új körülményeket és új kiindulópontokat kell teremteni, hogy az együttműködés­ben is új határok felé haladhasson a SZOT és a kormány - mondotta az állam­miniszter. A vitában felszólalók közül Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke kifejtette: az előze­tes tárgyalások során a Munka Törvény- könyve módosítását illetően számos kér­désben megállapodásra jutottak a szak- szervezetek és a kormány képviselői. Három kérdésben térnek még el az állás­pontok, ezek: a kollektív szerződés, a munkabeszüntetési jog szabályozása, valamint a szakszervezeti bizalmiak egyetértési joga. A kormány úgy véli: a kollektív szerződés intézményének fenn­tartása indokolt, sőt erősítésére, tartalmi gazdagítására van szükség. Ezért a kor­mány törvényi szinten akar módot adni több munkavállalóra kiterjedő kollektív keretszerződés megkötésére. Arról azonban saját maguk döntsenek az érin­tett felek, hogy élni kívánnak-e a kollektív szerződés megkötésének lehetőségével. Azzal a szakszervezeti állásponttal, hogy a kollektív szerződés megkötése legyen kötelező, a kormány nem ért egyet. A munkabeszüntetési joggal kapcso­latban az államtitkár rámutatott: törvényi szintű szabályozásra van szükség, még­pedig olyan módon, hogy figyelembe ve­szik a nemzetközi tapasztalatokat is. A kormány a Munka Törvénykönyvében tartja indokoltnak a szabályozást, a szak- szervezetek viszont önálló törvény alko­tását igénylik. A kormány a munkabe­szüntetési jog kiterjesztésével nem ért egyet, azt javasolja: a politikai sztrájk lehetőségét ne teremtse meg a jogsza­bály. Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT tit­kára arra figyelmeztetett: amennyiben a kollektív szerződés megkötése nem lesz kötelező, előfordulhat, hogy a mun­kavállalók nem az utolsó eszközként él­nek majd a sztrájk jogával. Úgy véleke­dett: az eddigi előkészületek nem elég­A Legfelsőbb Tanács Elnöksége rendelete Mint jelentettük, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége rendelettel érvénytelenítette az észt parlament no­vember 16-i döntéseinek azon megálla­pításait, amelyek ellentmondanak a Szovjetunió alkotmányának. Ugyanak­kor célszerűnek ítélte a politikai reform következő szakaszában olyan alkotmá­nyos intézkedések és mechanizmusok kidolgozását - mindenekelőtt az LT Nemzetiségek Tanácsa, illetve a létreho­zandó alkotmányfelügyelő bizottság le­hetőségeire építve -, amelyek biztosítják a szövetséges köztársaságok politikai, társadalmi, gazdasági érdekeit, megszi­lárdítják szuverén jogaikat. Az Elnökség szombati rendeletének teljes szövegét hétfőn hozták nyilvánosságra. Az Elnökség az észt alkotmányt módo­sító törvény 2., 3., 4. és 5. cikkét hatályta­lanította, mivel azok ellentmondanak a szovjet alkotmánynak. Megállapította: a Szovjetunió területén egységes törvény­kezés van, s ezért az észt parlament nem formálhat jogot a központilag hozott tör­vények bejegyeztetésére, érvénytelení­tésére vagy korlátozására. A föld, más természeti kincsek, az alapvető termelési eszközök össznépi tulajdonban vannak, s ezért az Észt SZSZK azokat nem tekint­heti a köztársaság kizárólagos tulajdo­nának. A szovjet alkotmány ugyanakkor nem tesz említést a magántulajdonról, így az észt alaptörvény sem tekintheti azt a gazdasági rendszer részének. Végeze­tül a jogi személyek a Szovjetunióban bí­róságok, illetve döntőbíróságok útján ér­vényesíthetik alkotmányos jogaikat, nem pedig kizárólag bíróságokon, mint azt Tallinnban kimondták. Az Észt Legfel­sőbb Tanács által a szuverenitásról elfo­gadott nyilatkozatban ellentmond az al­kotmánynak az, hogy a szovjet alaptör­vény módosításai csak a köztársasági parlament jóváhagyása után léphetnek életbe Észtország területén. ségesek ahhoz, hogy a decemberi or­szággyűlési ülésszak elé kerüljön a sztrájkjoggal kapcsolatos törvényterve­zet. A bizalmi jogkörrel kapcsolatban nem értett egyet azzal, hogy az a munkál­tatói önállóságát korlátozza. Kifejtette: ha majd létrejön a bérmegállapodás rend­szere, akkor elképzelhető, hogy ennek a jogkörnek a gyakorlása feleslegessé vá­lik. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter hozzászólásában hangsúlyozta: a sztrájkjog szabályozásával sokáig nem lehet várni, mert a kormány olyan hely­zetbe kerülhet, hogy megfelelő jogi esz­közök nélkül kell eljárnia. A kollektív szerződésnek olyan tartalmat kell adni - vélekedett hogy a munkáltatónak, s a munkaadónak egyaránt érdeke legyen a megkötése. A szakszervezeti bizalmi jo­ga történelmileg kialakult kategória - mondotta. A tőkét befektető vállalkozót azonban aligha lehet majd arra kénysze­ríteni, hogy a bizalmi álláspontját figye­lembe vegye a bér és a jutalom összegé­nek meghatározásakor. Ezek a teljesít­ménnyel összefüggő kérdések, ezért he­lyes, ha az illetékes szakmai vezető dönt ezekben a kérdésekben. Nagy Sándor nem fogadta el, hogy az legyen a fő sza­bály: ne kelljen kötelező jelleggel meg­kötni a kollektív szerződést. Pozsgay Imre a vitát összefoglalva ja­vasolta: a munkabeszüntetési jog szabá­lyozása önálló sztrájktörvény formájában a jövő év januárjában kerüljön az ország- gyűlés elé. Hangsúlyozta: politikai sztrájk lehetőségét zárja ki a tervezet. A Munka Törvénykönyve módosítását ugyancsak a januári ülés elé terjeszti a kormány, de az előkészületi időt felhasználja arra, hogy a kollektív szerződés szabályozá­sára vonatkozóan áthidaló javaslatot dol­goz ki. A bizalmi hatáskör jogszabályi alapja eléggé gyenge, e jogkör gyakorlá­sát kormányrendelet teszi lehetővé - mondotta. Javasolta: ezt a kérdést ve­gyék le a SZOT és a kormány mostani vi­tájának napirendjéről. Nagy Sándor a javaslatokkal egyetér­tett. Ezt követően az 1989. évi népgazda­sági terv főbb vitatott kérdéseit tárgyalták meg. Elöljáróban Hoós János, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke tett javaslatot an­nak a 200 millió forint szociálpolitikai tá­mogatásnak az elosztására, amelyről a kormány és a SZOT képviselői legutóbbi megbeszélésükön állapodtak meg. Eb­Az RKP Központi Bizottsága hétfőn há­romnapos kibővített tanácskozást kez­dett. A testület együtt tanácskozik a for­radalmi munkásdemokrácia többi szer­veivel. Az ülésen mindenekelőtt megvitatják a Nicolae Ceausescu által ez év április 29- én előterjesztett téziseket. Ezek szerint a termelőerők fejlesztésével és korszerűsí­tésével egy időben tökéletesíteni kell a politikai - ideológiai munkát, a hazafias nevelést, a forradalmi vívmányok iránti büszkeség érzését. Az ideológiai vonatkozású téziseken kívül megvitatják a jövő évi egységes or­szágos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervet, a mezőgazdaság ésazélelmiszer­MOSZKVA - Az iszlámábádi szovjet nagykövetség képviselői találkoztak va­sárnap az afgán fegyveres ellenzék kép­viselőivel - közölte hétfői tájékoztatóján Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő elmondta: a találkozót a pakisz­táni kormány szervezte, de képviselője nem vett rajta részt. Egy kérdésre vála­szolva Geraszimov hangsúlyozta, hogy kizárólag az Afganisztánban fogságba esett szovjet katonák sorsáról folyt az eszmecsere. WASHINGTON - A PFSZ és az arab országok indítványozni fogják az ENSZ- ben, hogy a közgyűlés ülésszakát átme­netileg helyezzék át Genfbe, így ott fel­szólalhat Jasszer Arafat, az PFSZ vezető­je. A kezdeményezők bíznak abban, hogy javaslatuk megkapja a szükséges egyszerű többséget a 159 tagú világ- szervezetben. Ebben az esetben decem­berben, vagy a jövő év elején tartanák meg a genfi ENSZ-központban a köz­ből az összegből decemberben egyszeri juttatásként ezer forintot kapnak a gye­sen és a gyeden lévők, valamint a 3 ezer forintnál alacsonyabb ellátásban része­sülők. Jövő évi központi bérpolitikai intézke­désekre a kormány nevében tárgyalási alapként 2 milliárd forintot javasolt az egészségügy, az oktatás és a közműve­lődés dolgozói számára. A szociálpoliti­kai intézkedések között a jövő évre javas­latot tett a családi pótlék és a gyermek- gondozási segély havi 300 forintos növe­lésére, valamint arra, hogy a nyugdíja­kat két részletben, januárban 300, majd májusban további 100 forinttal emeljék. Javasolta továbbá, hogy jövőre a 70 éven felüli nyugdíjasok ellátását emeljék fel 3500 forintra, ha a nyugdíjuk ennél ala­csonyabb lenne. A javasolt intézkedések - mint mondta - a gyermekes családok és az idősebb nyugdíjasok körében az alapvető cikkek áremelkedésének mint­egy háromnegyed részét fedeznék. Sándor László, a SZOT titkára hangsú­lyozta, hogy bár az országgyűlésen tör­téntek lépések az ország tényleges anyagi helyzetének tisztázására, az em­berek többsége előtt még mindig nem elég világos, hogy milyen terheket miért kell vállalniuk. A szakszervezetek állás­pontja a reálbérek tekintetében változat­lan, 3 százalékkal nagyobb mértékű csökkenésüket nem tudják elfogadni. Változatlan az álláspontjuk abban is, hogy a kormány által tervezettnél maga­sabb összegű központi bérintézkedést tartanak szükségesnek. A további vita során az álláspontok né­mely tekintetben közeledtek egymáshoz. Rövid szünetben a felek egymás között külön is egyeztették a javaslatokat, majd ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Megállapodtak abban, hogy jövőre ösz- szesen 460 forinttal emelik a nyugdíjakat, ebből január elsejével 360 forinttal, má­justól pedig további 100 forinttal. A het­ven éven felüliek nyugdíjának alsó határa 3500 forint lesz. Központi bérintézkedés­re mintegy 4-4,1 milliárd forintot fordít a kormány 1989-ben, elsősorban az egészségügyben, az oktatásban és a közművelődésben dolgozók részére. Eb­ből az összegből kell azonban megoldani a túlórák, a pótlékok rendezését is. A kor­mány elismerte a közszolgáltatási terület szabályozásváltoztatási igényét, az eh­hez szükséges intézkedések lehetősé­gét megvizsgálja. ipar programját, továbbá az 1989. évi központosított pénzügyi tervet valamint a jövő évi állami költségvetést. December 1 -jére összehívták a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakát. Romániában december elsején emlékeznek meg ar­ról : hogy 70 évvel ezelőtt az erdélyi romá­nok gyulafehérvári gyűlése kimondta Er­dély csatlakozását Havasalföldhez és Moldvához. A „nagy egyesülés” mostani évfordulójára a román sajtó hetek óta nagyarányú méltató kampányt folytat, az „egységes román nemzeti állam” megte­remtésének évfordulóját köszönti. Az ez­zel kapcsolatos helyi megemlékezések, ünnepségek az elmúlt napokban ország­szerte megkezdődtek. gyűlésnek a palesztin kérdéssel foglal­kozó vitáját, Arafat részvételével, akinek az amerikai kormány nem adott beutazá­si engedélyt. A vitára e héten került volna sor New Yorkban. * Az új amerikai nemzetbiztonsági tanács­adó szerint a következő 5 évben legalább 300 milliárd dollárral kell csökkenteni az amerikai katonai kiadásokat idézte Brent Scowcroftot hétfőn a The New York Times. Mind az államháztartás helyzete, mind a köz­vélemény - s ezzel a törvényhozás - hangu­lata elengedhetetlenné teszi a védelmi költ­ségvetésjelentős csökkentését átcsoporto­sítását mutatott rá a lap. VARSÓ - Tegnap tiltakozó akciót je­lentett be a lengyel kormánnyal szemben az egészségügyi dolgozók szakszerve­zete, miután úgy ítélte meg, hogy az ága­zat dolgozóinak gazdasági és szociális érdekei igazságtalan hátrányba kerültek.- A pártházak kihasználtsága, funk­ciója összefügg a párt mindenkori mun­kamódszerével, stílusával - kezdi a be­szélgetést Fiáth Attila, az MSZMP Tamási Városi Bizottságának első titkára. - Ha egy párt bürokratikus eszközökkel dol­gozik, eluralkodik a hivatalnoki szemlé­let, akkor épülete hivatallá, irodaházzá válik, elveszti mozgalmi központ jellegét. ■ - Tamásiban ezt megtartotta?- Pártbizottságunk olyan párt mellett foglalt állást legutóbbi ülésén, amely a korábbinál demokratikusabb, nyíltabb, minden szinten önállóbb és felkészül­tebb, a formális vonásoktól mentesebb. Elevenebben politizáló mozgalmi mód­szerekkel dolgozzék! Az emberek meg­győzésére törekvő, más véleményekkel szemben toleráns, önmérsékletet tanúsí­tó legyen. I- Ebből az is következik, hogy az épületen belül más funkciók jelennek meg?- Egy ilyen megújuló pártnak ki kell nyitni a pártházak ajtait és ablakait, hogy a régi levegő kimehessen és friss levegő­vel telhessen meg. Í- A pártapparátuson kívül kik kap­tak helyet eddig az épületben?- A KISZ városi bizottsága, a városi út­törőelnökség, részben a Munkásőrség. Ezenkívül három körzeti alapszerveze­tünk közül kettő valamennyi rendezvé­nyét ebben az épületben tartja: taggyűlé­seiket, politikai vitaköreiket. Állandó jel­leggel működik egy veteránklub. A társa­dalmi és tömegszervezeteknek a helyi­ségeinket bérmentve adjuk. így a Haza­fias Népfront, a Vöröskereszt, a TIT ren­dezvényeinek adunk helyet a házban. A gazdasági egységek közül a KSZE, ISV, MAE tartja még itt rendezvényeit. Van egy könyvtárunk, 2400 kötetes, többségében politikai irodalmat tartalmazó könyvek­kel. Választékában szélesebb, mint a vá­rosi könyvtár ilyen jellegű része. Fölaján­lottuk mi is a kölcsönzési lehetőséget. Ezzel elsősorban főiskolások, egyetemi hallgatók élnek. Ezenkívül 23 folyóirat áll rendelkezésre. Az esti egyetem három osztálya is ebben az épületben van. A nyugdíjas párttagok egyesületének is adunk majd helyet. I- Számokkal is ki lehet fejezni, hogy ezeken az alkalmakon hányán vannak jelen?- Októberben 37 rendezvényen 1127- en voltak. Novemberben a tervezett ren­„Kenyértörésre kell vinni a dolgot, a szo­cialista rendszernek nincs jövője” - mon­dotta 2000 híve előtt Gdanskban Lech Wa­lesa, az egykori „Szolidaritás" volt elnöke. A PAP lengyel hírügynökség az 1981 -es radomi „Szolidaritás’-értekezlet hangvéte­léhez hasonlítja Walesa mostani kijelenté­sét. Mint ismeretes Radomban Walesa nyílt, erőszakos harcot hirdetett a rendszer ellen és elvetette a megegyezés lehetősé­gét az ország vezetésével. Ez vezetett a szükségállapot 1981. december 13-i meg­hirdetéséhez. A PAP jelentése szerint a nagygyűlést szokás szerint Jankowski, a Szent Brigitta- templom szélsőséges politikai nézeteiről ismert papjának beszéde vezette be. Jankowski a templomban egybegyűltek előtt így szónokolt: „A szocializmus rothadó Félnapos sztrájk volt hétfőn a bangladesi fővárosban, az egyik nagy ellenzéki párt szervezésében. A munkabeszüntetési akciót kormányel­lenes felvonulások kísérték. A tüntetőkre néhány helyen rátámadtak a rendőrök: legalább félszázan sérüléseket szenvedtek az összetűzésekben. A sztrájkot a Haleda Zia elnök vezette Bangladesi Nacionalista Párt hirdette meg, azzal a céllal, hogy új lendületet adjon a Ho- szain Mohammed Ersad elnök lemondását követelő ellenzéki kampánynak. A munkabeszüntetési felhívás nyomán az üzletek, üzemek és hivatalok java része dezvények száma összesen 33, ezeken várhatóan 650-800 ember vesz részt. I- Mindennap van esemény a ház­ban... Hogyan lehet még jobban ki­használni?- Levélben fordultunk a város intézmé­nyeihez, gazdálkodó egységeihez, pár- talapszervezeteihez, amelyben fölaján­lottuk az épületünket. A város oktatási in­tézményeinek is díjtalanul rendelkezésre bocsátanánk a helyiségeinket, a gazda­sági egységek részére némi költségtérí­téssel adnánk. I- Ha már szóba került a költség... Mennyi az az összeg, amit a város és városkörnyék pártházainak fenntartá­sára fordítanak?- A tagdíjból 1987-ben 2,5 millió forint folyt be. Akkor még 2200 párttagunk volt, Gyönk és Hőgyész is idetartozott. Ebből a pénzből 800 ezer forint az, amit az épü­letek karbantartására, fűtésre, világítás­ra, fogyóeszköz-beszerzésre fordítunk. Más forrást ehhez nem veszünk igénybe. I- A városkörnyéki házakról eddig nem esett szó!- Vannak olyan települések, ahol a he­lyi közélet egyedüli lehetséges helyszíne a pártház. ■ - Például?- Koppányszántót említhetem, de a többcélú hasznosításra is vannak pél­dák. Ilyen Magyarkeszi, ahol több mint egy évig óvodai célokat szolgált. Ugyanitt a pécsi kesztyűgyárnak betanulási időre kiadtuk. Az iregszemcsei pártházunk hosszú ideig iskolaként működött. Azt is el lehet mondani, hogy valamennyi vá­roskörnyéki pártház a KlSZ-szervezet- nek is otthona. Falugyűléseket, író-olva­só találkozókat is rendeznek ezekben. ■ - További tervek?- Itt a városi pártházat szeretnénk még nyitottabbá tenni, amint az elején is említet­tem. A helyi politizálás, a politikai kultúra fejlesztéséért kell hasznosítani, a lakossági hangulat alakítása érdekében is. Ebben a felfogásban a pártházaknak a műhely sze­repét is vállalni kell, amelyben munkát kap­hat mindenki, párttag és pártonkivüli, aki jobbító szándékkal cselekedni kész a tele­pülés kisebb-nagyobb közösségeinek boldogulásáért. E műhelyben formálódhat a helyi közmegegyezés, illeszkedhetnek egymás mellé az eltérő érdekek, gyara­podhat a szellem. d. K. J. doktrína, amely mára tényleges politikai hullává merevedett”. A hallgatóságot arra biztatta: kövesse­nek el mindent annak érdekében, hogy „Lengyelország megszabaduljon a vele szomszédos szocialista országoktól való gazdasági függőségtől”. A lengyel hírügynökség jelentése szerint a gyűlés utolsó részén jelen volt Giovanni Spadolini, aki a Helsinki Záróokmányt alá­író országok parlamenti elnökeinek varsói tanácskozása alkalmából tartózkodik Len­gyelországban. Az olasz szenátus elnöke a többszöri felszólítás ellenére sem volt haj­landó beszédet mondani az egybegyűlt tö­meg előtt, amely a „szabadságot Lengyel- országnak”, „le a kommunizmussal”, „máglyára a kommunistákkal" jelszavakat skandálta. zárva maradt reggel a bangladesi főváros­ban. Akadozott a közlekedés is. Az utcákra fegyveres félkatonai járőröket vezényelt a kormány a rend felügyelésére. A rohamegységek könnyfakasztó grá­nátokkal és fabotokkal támadtak rá a felvo­nuló tüntetőkre - zömükben diákokra - „akik viszont téglákkal és házilagos készí­tésű robbanószerkezetekkel válaszoltak a karhatalmi fellépésre. A Bangladesi Nacionalista Párt főtitkára, Abdusz Szalam teljes sikernek minősítette a félnapos munkabeszüntetést. Szerinte a sztrájk „bizalmatlansági szavazással” ért fel a kormánnyal szemben. Román belpolitika Megvitatják a téziseket PANORÁMA Lech Walesa az ellenzéki nagygyűlésen Banglades: Sztrájk a fővárosban

Next

/
Oldalképek
Tartalom