Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. november 1. Nincs más választás, mint a peresztrojka (Folytatás az 1. oldalról.) rehaladás záloga csakis a nagyobb tu­dás, a fegyelmezett munka és nem utol­sósorban az önbizalom lehet. Hinni kell abban, hogy túljutunk a nehézségeken. A kormány négy évet kér arra, hogy a meg­torpant fejlődés ismét meginduljon, hogy gondjaink csökkenjenek. Ebben a folya­matban most leginkább az időnek va­gyunk szűkében, s ezt az időt úgy kell ki­használnunk, hogy az egymással szem­beni követelmények megfelelő türelem­mel is párosuljanak. Az országban ma di­vat a számonkérés, s nemegyszer olyan számlákat is ki akarnak velünk egyenllt- tetni, amelyekkel nem vagyunk adósak. Hozzátette: a kiegyenlítésre váró számlá­kat rendezi majd a vezetés, de az alapta­lan követeléseknek és igényeknek, fő­ként pedig a zsarolásnak nem enged. Végezetül Grósz Károly további jó munkát kívánt a Videoton kollektívájának és átnyújtotta a Minisztertanács által ala­pított jubilumi oklevelet a vállalatnak. Az ünnepség kitüntetések átadásával fejeződött be. Nyina Andrejeva-ínterjú a Vjesnikben Nyina Andrejeva szovjet egyetemi oktató - akinek a Szov- jetszkaja Rosszija című szovjet lapban márciusban megjelent olvasói levelét a konzervativizmus manifesztumának minősítette a Pravda - interjút adott a Vjesnik című jugoszláv napilapnak. A zágrábi lap vasárnapi számában publikált interjúban is Andre­jeva azok véleményét fejezte ki, akik szerint a reformok valami­féle kispolgári hanyatlásba vezetnék a Szovjetuniót. Andrejeva szerint sincs más választás, mint a peresztrojka, és nem lehet visszatérni a pangáshoz. A kérdés azonban az, hogy merre haladjon a peresztrojka: a szocialista alapelvek tökéletesítése vagy „a kispolgári elkor- csosulás és a hanyatlás” felé. Andrejeva úgy véli, hogy a sztáli­nizmus és a neosztálinizmus fogalmakat a kommunizmus ellen­ségei találták ki, aki be akarják sározni a Szovjetuniót és általá­ban a szocializmust. Andrejeva felfedte, hogy írt már egy második nyílt levelet is, el is küldte több szerkesztőségbe, de még nem jelent meg sehol. Ebben a második levélben azt fogalmazta meg, hogy az SZKP idei országos pártértekezletén, amely gyökeres politikai refor­mokat indított el, kiszorultak a dokumentumokból a kommunista célkitűzések. Második levelében Andrejeva azt is elpanaszolja, hogy a Szovjetunióban több mint 100 ezer milliomos van. And­rejeva megengedhetetlennek találja, hogy a párt tagjai között is vannak milliomosok. Azt javasolja, hogy „a párt szennyezésé­nek megállítása céljából” vezessenek be jövedelmplafont, amely fölött senki sem lehetne tagja az SZKP-nak. A Rudé Právo a pénteki tüntetésről A Hajdúsági Iparművek és a forgalmazó ke­reskedelmi vállalatok tájékoztatják vásárlóikat, hogy az import és hazai alapanyagok áremelke­dése miatt az automata mosógép fogyasztói ára 3,5 százalékkal, a keverőtárcsás mosógép és centrifuga ára pedig 10,0 százalékkal emelkedik november 1-jétől. * A Caola Vállalat közli, hogy - főként a legutób­bi forintleértékeléssel összefüggésben - az alap- és csomagolóanyagoknál bekövetkezett költ­ségnövekedések miatt a vállalat által előállított egyes háztartás-vegyipari és kozmetikai termé­Tegnap közel hatórás kibővített ülést tartott a bonyhádi városi pártbizottság. A fórumon, amelyen részt vett Tamás Ist- vánné, a megyei pártbizottság titkára is, az MSZMP KB cselekvési programjának helyi megvalósításáról, az országos párt­értekezlet állásfoglalásából adódó tenni­valókról, valamint a nyilvánosság, nyitott­ság kérdéséről tanácskoztak az egybe­gyűltek. A vb előterjesztése szerint a köz­hangulat a térségben 1987 októberétől fokozatosan romlott, a bizalom csökkent, jelentős kétely merült fel az állampolgá­rok körében a helyzetből való kilábalás lehetőségeiről. Felerősödtek a viták a szocializmus múltjáról, jelenéről, jövőjé­ről. A kibontakozási program helyi fel­adatainak megvalósítása elkezdődött, több területen tapasztalható előrelépés, de vannak feszültségek is. A döntések közös előkészítése, a nagyobb nyilvá­nosság érdekében javítani kell a párt in­formációs rendszerét, folyamatosan tá­jékoztatni kell a lakosságot, szorosabbá kék árait november 1-jei hatállyal átlagosan 9 százalékkal emeli. Ennek következtében a for­galmazó kereskedelmi vállalatok az új árakat fo­kozatosan - az új beszerzésekhez igazodóan - vezetik be. így például az 500 grammos BIP mo­sogató 2,50 Ft-tal, a 150 grammos Kék-fehér szappan 0,80 Ft-tal, a 75 grammos óriás baba­krém 1,40 Ft-tal kerül többe ezután. Az Egyesült Vegyiművek hasonlóképpen fenti okok miatt az Ultra mosogatószer termékek árát átlagosan 10 százalékkal emeli. így például a 0,5 kilogrammos csomagolású Ultra mosogatópor 2,30 Ft-tal drágul. tenni a kapcsolatot a sajtóval, s koráb­ban állásfoglalás született egy városi új­ság megjelentetésének előkészületeiről is. Gyorsítani kellene a kábeltévé háló­zatkiépítését, a városi tévéstúdió kialakí­tását. Bővíteni azoknak a fórumoknak a körét, ahol az állampolgárok elmondhat­ják véleményüket, s az apparátus tagjai­nak is gyakrabban kell kimenniük az alapszervezetekhez. A15 hozzászóló közül többen is foglal­koztak a közhangulattal. Némelyek jónak Ítélik, mások szerint az országosan meg­oldandó gondok rontják, de voltak, akik helyi feszültségeket is látnak. Többen szóltak a különféle alternativ szerveze­tekről, amelyek átvehetik a társadalom­ban zajló változások irányítását, ha a párt nem vezet határozottabban. Az egyik pb- tag szerint helytelen elképzelés, hogy a párt csupán elvi irányítást gyakoroljon, mert ez esetben nem tud érvényt szerez­ni a döntések végrehajtásának. A vitában részt vett Tamás Istvánné is, Pozsgay Imre kitüntetése Barátságért érdemrenddel tüntette ki Pozsgay Imre államminisztert a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége. A kitün­tetést Borisz Sztukalin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete adta át hétfőn a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. s egyebek között az alapszervezetekről szólt. Véleménye szerint több iránymuta­tást igényelnének. Ösztönözni kellene a párttagokat, hogy foglalkozzanak az egyes döntések tartalmi elemzésével, azok társadalompolitikai hatásának mé­résével, s maguk is javasolhatnának té­mákat megtárgyalásra a felsőbb párt- szervezeteknek. Mindez jelentős lépés lehetne a teljes körű demokrácia irányá­ba. A városi pártértekezlet szükségessé­géről megoszlottak a vélemények. A pártbizottság tagjai végül szavazással döntöttek, s egy igen és egy tartózkodás ellenében 32 vokssal amellett foglaltak állást, hogy Bonyhádon nem hívják össze a fórumot. Ehelyett a pártbizottság most elfogadott feladatterve alapján kezdi meg a végrehajtás szervezését. Ai ülés végén nyolctagú káderbizott­ságot hozott létre a testület személyi összetételének, a testületi tagok alkal­masságának megvizsgálására. Egyértelműen jogosnak és szüksé­gesnek minősítette a csehszlovák rend­őrség fellépését a tüntetők ellen a Rudé Právo. A CSKP lapja hétfőn terjedelmes cikkben foglalkozott a köztársaság meg­alakulásának 70. évfordulója alkalmából pénteken délután tartott ellenzéki de­monstrációval. Az újság a korábbi hetekben elhang­zott hivatalos nyilatkozatok szellemében arról írt, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének nincs semmi köze az anarchiához. A lap a csehszlovák hírszolgálati iroda pénteki közleményéhez hasonlóan mintegy kétezer tüntetőről beszélt, akik között - mint írja - együtt voltak bűnözők, „a válságos évek hajótöröttéi” (itt az újság az 1968-as események résztvevői­re utalt) és olyan fiatalok, akik a lap szerint nem is képesek megmagyarázni, miért vettek részt a pénteki demonstrá­ción. A Rudé Právo megemlítette, hogy az il­legális csoportok aktivitása már az augusztusi tüntetésen megmutatkozott. Október közepén céljaikat aztán teljesen nyíltan feltárták a Charta 77 „egyfajta fiókcsoportjának” a létrehozásával, (Folytatás az 1. oldalról.) Mihály mellszobrát - Kirchmayer Károly szobrászművész alkotását - az Agroin- form Agrárinformációs Vállalat I. kerületi Attila úti székházának előcsarnokában. amelynek a „Mozgalom az állampolgári szabadságért” nevet adták. A Rudé Prá­vo megírta, hogy a csoport „Demokráciát mindenkinek” címmel kiáltványt jelente­tett meg. A lap szerint a pamflet teljesen figyelmen kívül hagyja a csehszlovák tár­sadalomban jelenleg végbemenő válto­zásokat. Az újság ellenforradalminak minősítet­te a manifesztumot, amely - mint beszá­molt róla - egyebek között követeli a kor­mány átadását, a magántulajdon fokoza­tos megújítását, nemcsak a gazdaság­ban, hanem a kultúrában is, a mezőgaz­dasági szövetkezetek felparcellázását, a külpolitikai orientáció megváltoztatását, a védelmi képesség megbontását, az ok­tatásban pedig szabad teret akar biztosí­tani a szocialistaellenes orientációnak. A Rudé Právo értelmezése szerint a mani- fesztum szerzői akár erőszakos eszkö­zöket is elképzelhetőnek tartanak céljaik megvalósítására. A lap egyébként először számolt be ar­ról, hogy a csehszlovák hatóságok még a tüntetés előtti napon őrizetbe vették az ellenzék több tucat tagját és a felhívások terjesztői ellen lázítás címén bűnvádi el­járást indítottak. Az őszirózsás forradalom 70. évfordulója alkalmából elkészült szobornál Major Ottó író, a Károlyi Mihály Társaság Intéző Bizottságának elnöke mondott avató be­szédet. A magyar-osztrák kapcsolatok Bonyhádon nem lesz pártértekezlet Emlékezés az őszirózsás forradalomra A SZOT elnökségének ülése Kevés példa van egész Európában olyan magas szinten intézményesült, sokoldalú kapcsolatrendszerre, mint amely a két világrész határán lévő Ma­gyar Népköztársaságot és Osztrák Köz­társaságot jellemzi. A hivatalos kormány­fői látogatásokon túl rendszeressé váltak az évenkénti munkatalálkozók, s a meg­állapodások végrehajtását is magas szinten szervezik: a kormányokon belül szinte nincs is olyan tisztség, amelynek viselői ne találkoznának évente legalább egyszer. A kapcsolatok különleges volta, diplo­máciai nyelven szólva „más minősége” azt jelenti, hogy kapcsolatainkat egy ide­je már nemcsak a békés egymás mellett élés, hanem a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműkö­dése jó példájának is tekintjük. Megol­datlan politikai problémák nem terhelik a viszonyt, sőt adottak a feltételek a kap­csolatok további eredményes fejleszté­séhez. Gazdasági kapcsolataink intenzitását, a kereskedelmi forgalom nagyságát, va­lamint a kooperációk és a vegyesvállala­tok számát tekintve Ausztria a második helyen áll tőkés partnerországaink sorá­ban. A két ország közötti árucsere-forga­lom azonban az utóbbi két évben jelentő­sen csökkent. Az 1985. évi rekord nagy­ságú forgalomhoz, a 17,7 milliárd schil- linghez képest 1988-ban 18,2 százalék­kal, 1987-ben pedig az előző évihez vi­szonyítva további 11,4 százalékkal esett vissza. Ebben szerepe volt annak is, hogy gazdaságpolitikánkban fokozott importtakarékosság érvényesült, az ex­portunkban fontos helyet elfoglaló kő- olajtermékek és mezőgazdasági cikkek világpiaci ára pedig drasztikusan visszaesett. Az idei év első hat hónapjá­ban további - bár lassúbb mértékű - csökkenés figyelhető meg. Kivitelünk több mint nyolcvan százalé­ka alacsony feldolgozottságú árukból, energiahordozókból, nyersanyagokból és félkésztermékekböl, mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekből áll. Áruink osztrák piacra jutását kereskedelempoli­tikai akadályok nehezítik, például vám­hátrányok, a láttamozási eljárás, s - az ez év szeptember 1 -jétől csökkenő mértékű - mezőgazdasági protekcionizmus. Va­lószínűleg ezek a kérdések is felvetőd­nek majd Grósz Károly és Franz Vra­nitzky tárgyalásain. Ugyancsak várha­tóan téma lesz Ausztria EGK-hoz történő közeledése, amit a magyar fél - partne­rünk külkereskedelmi forgalmának ará­nyát, az európai tranzit-útvonalat figye­lembe véve - megértéssel fogad, de félti Ausztria hagyományos semlegességét, valamint a kétoldalú viszonyban már elért vívmányokat, egyebek között azt, hogy a magyar turisták szabadon, minden kor­látozás nélkül léphetik át Ausztria hatá­rát. A két ország számos nagy volumenű gazdasági együttműködési programot valósit meg. Osztrák hitelkeretből fejlesz­tették Budapest idegenforgalmi létesít­ményeit, folyamatban van a bős-nagy­marosi vízlépcső megépítését, a telefon- hálózatunk rekonstrukciós munkáit cél­zó együttműködés, s a Bécs-Budapest világkiállítás közös megrendezésének előkészítése. Maga szintet értek el a kulturális és műszaki-tudományos kapcsolatok. 1986 áprilisában nagyszabású magyar kultu­rális hét volt Bécsben, ennek viszonzása­ként a jövő év tavaszán rendeznek oszt­rák kulturális hetet Budapesten. Sokszí­nű és élénk a határ menti megyék és tar­tományok, illetve a magyarországi német nemzetiség és a burgenlandi magyar népcsoport kulturális együttműködése. Mindkét fél elvi alapállása az, hogy még többet kell tenni az embereket, a két or­szág lakosságát közvetlenül is előnyö­sen érintő lehetőségek felhasználására. Már ma is van példa arra, hogy a határ két oldalán közösen üzemeltetnek kom­munális létesítményt (szennyvízderítőt), s a jövőben mindkét ország illetékesei arra törekszenek, hogy számoljanak a másik fél területén élő lakosság igényeivel, el­kerüljék a felesleges, párhuzamos beru­házásokat. Ez egyaránt jelenti az infra­struktúra egymás igényeit figyelembe vevő kiépítését, vagy például a bevásár­ló-turizmus kölcsönös előnyeinek még jobb kiaknázását. Ma már az sem utópia, hogy a határ vonalán közös szabadidő­parkok létesüljenek, s például egy Auszt­riában kezdődő turistaútvonal kék jelzé­se a határvonal magyar oldalán folyta­tódjék. A két ország közötti idegenforgal­mat egyébként dinamikus fejlődés jel­lemzi. Tavaly 3,2 millió osztrák állampol­gár járt hazánkban, ez az egy évvel ko­rábbi adathoz képest 35 százalékos nö­vekedést jelent. A beutazók közül 823 ezer volt a turista. Tavaly 447 ezer ma­gyar állampolgár járt Ausztriában. Idén az első nyolc hónapban csaknem két és fél millió osztrák állampolgár járt nálunk (az előző év hasonló időszakához képest több mint 20 százalékos a növekedés). Az új magyar útlevéltörvény nyomán a magyar kiutazások száma az idei év első felében a korábbinak mintegy négysze­rese volt. Emiatt növekedett a határon a várakozási idő, gyakoriak a torlódások. Az illetékes hatóságok a közeljövőben megvizsgálják egy új határátkelőhely nyitásának lehetőségét. Napirendre ke­rült az is, hogy megszüntessék a határon lévő elektromos mérőrendszert, az úgy­nevezett műszaki határzárat. Grósz Károly és Franz Vranitzky meg­beszélései elé az osztrák sajtó úgy tekint, mint két, sok tekintetben hasonló politi­kus találkozója elé. Mindkét politikust olyan vezetőnek tartják, aki rendkívül meggyőző erővel képviseli álláspontját. Az osztrák kancellár tavalyi budapesti látogatása óta - ennek viszonzása lesz Grósz Károly mostani útja - mindketten újabb felelős pozícióba kerültek: május­ban Franz Vranitzkyt és Grósz Károlyt egyaránt pártjának vezetőjévé választot­ták. Tegnap ülést tartott a SZOT elnöksé­ge. A testület november 4-re, péntekre összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. Javasolta, hogy a szaktanács kővetke­ző ülésén foglalkozzék időszerű gazda­sági, társadalmi témákkal; szervezeti és személyi kérdéseket vitasson meg; s döntsön az országos szakszervezeti tanácskozás összehívásáról, munka- programjáról. A szakszervezetek három naposra ter­vezett országos értekezletének időpont­jául az elnökség december 2-4-ét java­solja. Az elnökség megvitatta a jövő évi nép- gazdasági tervjavaslatban foglaltak vár­ható hatásait a dolgozók életszínvonalá­ra. Megállapította, hogy változatlanul je­lentős eltérés van a kormányzati elkép­zelések és a szakszervezetek igényei kö­zött a terv egyes, a dolgozókat közvetle­nül érintő kérdéseiben. Mivel a szakszer­vezetek lehetőséget látnak a gazdasági növekedésre, nem tudják elfogadni a reálbérek általuk ismert tervezett csök­kentését sem. Az elnökség nem ért egyet a ma tervezett árszínvonal-emelkedés­sel, s különösen annak összetételével sem. A tervezett árváltozások ugyanis olyan terheket jelentenének a dolgozók­ra, amelyek a szakszervezetek álláspont­ja szerint - változatlan gazdasági és szo­ciálpolitikai körülmények között - jövőre nem vállalhatók. Szükségesnek tartják az alapvető fogyasztási cikkek központi áremelésének teljes körű kompenzáció­ját. Az elnökség foglalkozott az Országos Érdekegyeztető Tanács feladatkörére, ügyrendjére készült tervezettel. Megálla­pította, hogy a tanács a kialakuló szocia­lista piacgazdaságban az érdekegyezte­tés egyik fontos fóruma lehet. Hangsú­lyozta, hogy a tanács működése mellett a szakszervezetek változatlanul érdekeltek a kormány és a SZOT vezetőinek további találkozóiban. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság közleménye Mint ismeretes, a Minisztertanács rendelete szerint október elsejétől két százalék­kal, de legalább havi 100 forinttal emelkedett a 70 évesek, valamint az I. és II. csoportba tartozó rokkantság elmén nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülők nyug­díja. Az első felemelt összegű ellátást az érintettek októberben már megkapták. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság a Pénzügyminisztériummal egyetértésben tájékoztatja a nyugdíjast foglalkoztató munkáltatókat, hogy az adóelő­leg levonásával az emelés összegét a nyugdíjasnál rendelkezésre álló 1988. szeptem­ber és októberi folyósítási csekkszelvény összehasonlítása alapján kell figyelembe venni. A nyugdíjfolyósító szervek az idén az ellátás összegéről újabb igazolást nem ad­nak ki. Grósz Károly Székestehérvá rótt Árváltozások

Next

/
Oldalképek
Tartalom