Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-08 / 241. szám

1988. október 8. í TOLNA A ^NÉPÚJSÁG 3 A kormány álláspontját támogatta- A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházásának helyzetéről szóló tá­jékoztatót én, mint az építési és közlekedési bizottság tagja, habozás nélkül el­fogadtam - mondta Lép Ferenc, képviselő. - Jártam Ausztriában és ott láttam négy olyan működő erőművet, amelyek meggyőztek arról, hogy ez egy környe­zetbarát, hasznos dolog. A kérdés itt inkább az, hogy mire kell figyelni ezután, képesek leszünk-e pénzt, energiát nem kímélve úgy befejezni ezt a munkát, hogy semmi káros hatása ne legyen. Engem végül is az győzött meg, hogy a kor­mány garanciát vállalt minderre. Egyébként Simon Péter képviselőtársam, a Tolna megyei csoport véleményét is kifejezte hozzászólásával. -fké­Ülést tartott a dombóvári pártbizottság A kongresszusig marad a régi felállás nevében bejelentette: a térség mező- gazdasági üzemei részére garanciát vál­lalnak a meliorációs és öntözésfejleszté­si programok végrehajtására. NEMES TAMÁS (Komárom megye, 6. vk.), elmondotta: választókerületét a negyberuházás közvetlenül érinti, s az ott élők azzal a munícióval engedték útra, hogy foglaljon állást a vízlépcsőépítés felfüggesztése mellett. HORN GYULA külügyminiszteri állam­titkár arra figyelmeztetett, hogy ha mi leállítjuk az építkezést, a másik fél joggal vádolhat minket szerződésszegéssel, s kétségbevonhatóvá válna a magyar kor­mány szavahihetősége. A kétoldalú kö­vetkezményeket illetően nemcsak arra kell gondolni, hogy a már beépített esz­közökkel kapcsolatban kérheti az oszt­rák és - főképpen - a csehszlovák fél a kártérítést, hanem az elmaradt haszonra is igényt tarthatnak. BALOGH LÁSZLÓ (Pest megye, 29. vk.), A Pest Megyei Tanács elnöke arról szólt, hogy számára a kormány által adott helyzetértékelés elfogadható, a garan­ciák pedig megnyugtatóak. VARGA GYULA (Zala megye, 2. vk.), a megyei pártbizottság nyugalmazott első titkára összevetve az elhangzottakkal a kormány véleményét, megerősítette, hogy a vízmű eredeti koncepció szerinti felépítését javasolja. A vita lezárását követően ismét Ma- róthy László környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter kapott szót, válaszá­ban a korány nevében köszönetét mon­dott minden hozzászólásért. Maróthy László válasza után Stadinger István elmondotta, hogy a vita során a Magyar Tudományos Akadémia tevé­kenységét több megjegyzés érintette. Ezért szükségesnek tartja, hogy az Or­szággyűlés nevében a bizalmáról bizto­sítsa a magyar tudóstársadalmat, és to­vábbi segítségüket kérje. Bejelentette to­vábbá, hogy az ülés ideje alatt két javas­lat érkezett hozzá. Király Zoltán és 31 más képviselő azt kérte, hogy a házsza­bály előírásainak megfelelően az Or­szággyűlés név szerinti szavazással döntsön a tárgyalt kérdésről. 34 képvise­lő irt alá egy másik indítványt, amiben - ugyancsak az ügyrendre hivatkozva - kérik, hogy a szavazás idejére zárt ülést rendeljenek el. Az e kérdésről kialakult vita után Avar István (Bp., 17. vk.) színművész javaslatá­ra kompromisszumos megoldás szüle­tett: a képviselők nyílt ülésen, de nem kézfeltartással, hanem felállással sza­vazzanak. Határozathozatal következett: az Or­szággyűlés 317 szavazattal, 19 ellensza­vazattal, 31 tartózkodással - felállással szavazva - tudomásul vette a bős-nagy­marosi vízlépcsőrendszer-beruházásról BUDAPEST - Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke pénteken a Parlament­ben fogadta Sir William Ryrie-t, a Nem­zetközi Pénzügyi Társaság (IFC) ügyve­zető elnökét. A szívélyes légkörű megbe­szélésen részt vett Pulai Miklós minisz­terhelyettes, a Világbank magyarországi kormányzója. * Iványi Pál, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke péntek délelőtt a Városházán fogadta Raimo llaskivit, Hel­sinki főpolgármesterét. A főpolgármester Iványi Pál meghívására háromnapos lá­togatásra érkezett Budapestre. A találko­zón megvitatták a két főváros kapcsola­tának időszerű feladatait, és véleményt cseréltek aktuális politikai kérdésekről. Helsinki főpolgármestere a nap folyamán megbeszélést folytatott Stadinger István­nal, az Országgyűlés elnökével és Ri- bánszky Róberttel, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával is. * Erich Schmidt, az osztrák külügymi­nisztérium politikai igazgatója, a Ma­gyar-Osztrák Általános Vegyesbizottság társelnöke Kovács László külügyminisz­ter-helyettes meghívására pénteken lá­togatást tett Budapestre. Az osztrák dip­lomata és vendéglátója a soron követke­ző kormányfői találkozó előkészítése ke­retében áttekintette a magyar-osztrák kapcsolatokat, azok továbbfejlesztésé­nek lehetőségeit és a két külügyminiszté­rium ezzel kapcsolatos feladatait. Ko­vács László és Erich Schmidt vélemény­előterjesztett minisztertanácsi jelentést, a szóbeli kiegészítést, azzal, hogy bizto­sítani szükséges a környezetvédelem­mel, a víztisztítással és a településfejlesz­téssel kapcsolatban meghatározott fel­adatok és feltételek teljesítését, illetve feltétlenül alkalmazni kell a létesítmény környezetvédelmi üzemeltetési módjait. A képviselők ezután egyhangú szava­zással ad hoc bizottságot hoztak létre a beszámolóban és a vitában elhangzott észrevételek, javaslatok sorsának továb­bi figyelemmel kísérésére, a munkálatok ellenőrzésére. A napirendnek megfelelően ezt köve­tően Korom Mihály, az országgyűlési ügyrend korszerűsítését előkészítő bi­zottság elnöke tartotta meg szóbeli tájé­koztatóját. Elöljáróban hangsúlyozta: a bizottság abban a helyzetben kezdte el és folytatja munkáját, amikor napirenden van hatá­lyos alkotmányunk átfogó felülvizsgálata. Úgy találta, hogy az ügyrend módosítá­sával mégsem várhatja meg alaptörvé­nyünk átfogó korszerűsítésének - előre­láthatóan 1990-ben esedékes - előter­jesztését, hanem addig is olyan javasla­tokat tár az Országgyűlés elé, amelyek már most jobbíthatják a testület és a kép­viselők érdemi tevékenységének jogi és szervezeti feltételeit - emelte ki a bizott­ság elnöke. A nagyobb jelentőségű javaslatokat is­mertetve elmondotta: a Minisztertanács elnökét külön válassza majd meg a Par­lament, és adja meg a megválasztott el­nöknek azt a jogot, hogy előterjessze a leendő kormány összetételére vonatko­zó személyi javaslatait. Fontos kérdés­nek tartják a bizalmi, illetve a bizalmatlan- sági intézmény alkotmányos, ügyrendi szabályozását. A testület javasolja továb­bá, hogy az Elnöki Tanács jelenlegi ha­tásköréből az Országgyűlés összehívá­sára vonatkozó jogkör szálljon át a Parla­ment elnökére, kivéve az alakuló ülés ösz- szehívását. Ugyancsak az Országgyűlés elnökét illesse meg az elfogadott törvé­nyek aláírásának és kihirdetésének joga. A jelenlegi, legalább két ülésszak meg­tartására vonatkozó előírás helyett - a cserét folytatott a legfontosabb nemzet­közi kérdésekről, különös figyelmet for­dítva a kelet-nyugati kapcsolatokra, az európai biztonsági és együttműködési folyamat helyzetére, a bécsi utótalálkozó kilátásaira. Erich Schmidt találkozott őszi István külügyminiszter-helyettessel is. MOSZKVA - A litván legfelsőbb ta­nács elnöksége a köztársaság állami nyelvének státusával ruházta fel a litván nyelvet. Az indoklás szerint a döntés cél­ja a litván nyelv természetes használatá­nak és fejlődésének elősegítése volt. A litván parlament ezenkívül a nemzeti jel­képek ügyében is határozott. Mint isme­retes, csütörtökön egy másik balti köz­társaság, Lettország törvényhozása is hasonlóan foglalt állást, állami nyelvvé nyilvánítva a lett nyelvet. A litván lapok pénteki beszámolója szerint dolgozói kollektívák és magánszemélyek több al­kalommal javasolták a nemzeti jelképek gyakoribb használatát. Ezeket a kezde­ményezéseket a litván parlament elnök­sége egy különbizottság elé terjesztette, s az alkotmányjogi bizottság javaslata alapján a parlament úgy határozott, hogy az ifjúsági, sport-, társadalmi szerveze­tek rendezvényein, ének- és táncünnep­ségeken és egyéb alkalmakkal engedé­lyezi a nemzeti zászló használatát, a lit­ván köztársaság állami zászlajáról szóló rendelet egyidejű betartásával. * A francia kormány meghívására Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter, az SZKP KB PB tagja október gyakorlathoz is igazodóan - legalább négy ülésszak összehívását tegye köte­lezővé az Alkotmány, s így az ügyrend is. Célszerű előírni, hogy az Országgyűlés zárt ülését csak az államtitok védelme ér­dekében lehessen elrendelni. A bizott­ság javasolja: legyen az Országgyűlés döntésére bízva, hogy a jelentősebb tör­vényjavaslatokat két fordulóban, vagy két olvasásban - tehát előbb a törvényja­vaslat elveit, majd a kidolgozott törvény szövegét - tárgyalja meg. Kívánatos, hogy a szavazásnál az ügy­rend írja elő a szavazatszámláló gép al­kalmazását, erre a folyamatban lévő re­konstrukció befejezése után kerülhet sor. Az Országgyűlés érdemi munkájának fejlesztésében fontos, új politikai elem­nek tekinti a testület azt a javaslatot, hogy a megyei képviselőcsoportokban és az állandó bizottságokban való részvétel mellett tegyék lehetővé a képviselőknek: törvényjavaslatok kezdeményezésére és más, a képviselői tevékenységgel össze­függő célra külön csoportokat hozhas­sanak létre. A képviselői munkafeltételeinek javítá­sára vonatkozó elgondolások közül a legfontosabb, hogy a képviselőt munka­helyén - kérésére - évente negyven nap munkavégzés alóli felmentés illetné meg. Erre az időre megkapná átlagkeresetét, ezt azonban az Országgyűlés megtéríte­né a munkáltatónak. A bizottság nem tá­mogatja a főhivatású képviselői intéz­mény bevezetését. Ezt követően Boldizsár Iván (országos lista) kért szót, s javasolta: az Országgyű­lés ügyrendjét a jövőben - az évszáza­dos hagyományra tekintettel - ismét ne­vezzék házszabálynak. A Parlament el­nöke az indítvány megfontolását az ügy­rend korszerűsítésére kiküldött bizottság vezetőjének figyelmébe ajánlotta. Az Országgyűlés a bizottság elnöké­nek tájékoztatóját egyhangúlag elfogad­ta. Ezután interpellációkra került sor, majd az Országgyűlés befejezte munká­ját. 10-12-én hivatalos látogatást tesz Fran­ciaországban - jelentették be pénteken hivatalosan Moszkvában. BERLIN - Katonai parádéval emlé­keztek meg pénteken Berlinben az NDK megalakulásának 39. évfordulójáról. A főváros központi sugárútján, a Karl- Marx-allén rendezett háromnegyed órás díszszemlét megtekintette Erich Hone- cker, az NSZEP KB főtitkára, az Államta­nács elnöke, valamint az ország politikai életének számos vezető képviselője. BÉCS - Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utóta­lálkozója a napirenden levő valamennyi kérdésben alapos munkát végzett - je­lentette ki pénteken az osztrák főváros­ban tartott sajtóértekezletén Rudolf To- rovsky nagykövet, Ausztria küldöttségé­nek vezetője. A diplomata, aki a találkozó záródokumentumának szövegezésében az egyik koordinátor szerepét is betölti, egyúttal hangoztatta: a megbeszélések rövidesen olyan szakaszba juthatnak, amikor az eredményes befejezéshez a küldöttségnek új utasításokat kell kap­niuk kormányaiktól. BELGRAD - A JKSZ KB elnökségé­nek értékelése szerint az újvidéki és a vajdaság politikai helyzet a tüntetések és a tartományi pártbizottság elnökségének lemondása nyomán „komolyan megrom­lott, igen összetett, kihat az egész ország társadalmi-politikai állapotára és a JKSZ-re is. Mindezt az idézte elő, hogy a vajdasági kommunista szövetség szer­veinek tevékenységében gyengeségek és hibák, bürokratikus módszerek jelent­keztek. Figyelmen kívül hagyták a párt­tagság jogos követeléseit, nem ismerték az önbírálatot. Már huzamosabb ideje rossz a vajdasági és a szerb kommunis­ták vezetőségének viszonya, a vajdasági vezetés nem hajtotta végre a JKSZ KB határozatait”. Több mint öt órán át tartott csütörtö­kön délután a dombóvári városi pártbi­zottság ülése. A helyi megújulási prog­ram kapcsán támadt elméleti és gyakor­lati vita több kérdésben. Voltak, akik azt javasolták, hogy legyen pártértekez­let a városban, de úgy, hogy ezt megelő­zően még kérdezzék meg az alapszerve­zeteket is. Mint kiderült, nem sokkal előbb a titkári értekezleten ez az igény nem merült fel. A szavazásnál aztán az is kiderült, hogy a pártbizottság tagjainak döntő többsége nem látja indokoltnak a pártértekezlet összehívásának kezde­ményezését, főként azért, mert már csak mintegy másfél év van vissza a kongresz- szusi előkészületekig. Úgy látják, hogy olyan mély és jelentős probléma nincs a pártbizottság működési területén, amit csak ezen a módon lehetne megoldani. Ettől függetlenül nem zárkóznak el attól, hogyha az alapszervezetek részéről bár­mikor felmerül a pártértekezlet igénye, akkor összehívják. Szenvedélyes vita zajlott a nyilvános­ság kérdéseiről, illetve annak a konkrét formáiról. Volt, aki úgy vélte, hogy már Az iregszemcsei pártbizottság a me­gyei pártbizottság soraiba tegnap dél­után választott delegáltat, miután az alapszervezetek (a községi, a kutatóinté­zeti és a szövetkezeti) előjelölési jogot kaptak. Az alapszervezetek közül mind­egyik állított jelöltet, de mint a jelölőbi­zottság elnöke elmondta, a szövetkezeti alapszervezetbe ezt taggyűlés hiányá­ban, pártcsoport-megbeszéléseken tet­ték meg. így lett három jelölt, de amikor a szövetkezet által javasolt párttag ezt megtudta, kérte felmentését, azaz vissza­lépett. Kérései között az is szerepelt, hogy neve ne kerüljön nyilvánosságra, így két jelölt maradt, a 34 éves Mihalovics Miklós, aki a kutatóintézetbe ökonómiai kutatásokkal foglalkozik, valamint a köz­ségi pártbizottság titkára, Piszker Fe­renc. Kettőjük közül kellett választani, de hogy nem lesz könnyű, azt már az ülés előtt is lehetett tudni, hiszen két olyan emberről volt szó, akik közül mindkettőt szerették volna az iregszemcseiek a me­gyei pártbizottság soraiba delegálni. A nagyközségi pártbizottság tagjai vé­gül nyolc-kettő arányban Piszker Ferenc mellett voksoltak. A megválasztást köve­tően előszóra „vesztest” kérdeztük, tehát Mihalovics Miklóst.- Számított arra, hogy nem ön lesz a „befutó”?- Számomra már egy ilyenfajta meg­méretés lehetősége is óriási sikernek számít, bizalmat jelöl. Ez különösen ak­kor értékes, ha azt is tudja valaki, hogy csupán két esztendeje élek és dolgozom itt. Sem helyismeretem, sem mozgalmi múltam nincs. De napi kapcsolatban ál­Mivel a szervezeti szabályzat nem tar­talmaz meghatározott irányelvet a me­gyei pártbizottságba való delegálás for­máját illetően, a Szekszárdi Húsipari Vál­lalatnál az alulról érkező kiválasztás mel­lett döntöttek - tájékoztatott Merk János, az SZHV pb-titkára. Mindehhez még hozzátette, hogy nem kaptak semmiféle felsőbb helyről szár­mazó instrukciót a jelölt személyét tekint­ve, s ez a tény tovább erősítette a helyi önállóságot. Az alapszervezeti titkárokkal folytatott megbeszélés után négy különböző ja­vaslat is született az egyetlen lehetséges Pénteken ülést tartott a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának el­nöksége. A testület megvitatta a no­vember végére tervezett országos szakszervezeti tanácskozással kap­csolatos tartalmi, szervezeti és terve­sokat foglalkoztak a sztálinizmussal, má­sok szerint meg fel kell tárni annak moz­gatórugóit, teljes történetét, mert csak ennek birtokában lehetséges maradvá­nyainak a felszámolása. Szó esett a szocializmus alapvető érté­keiről. Mint az végülis a vitában kristályo­sodott, nem a fegyelmi több a pártbi­zottság működési területén, hanem a mindennapi fegyelmezetlenség a pártta­gok részéről, éppúgy, mint ahogyan fel­lazult az állampolgári fegyelem is. Sokat beszéltek a pártbizottság tagjai a párt ve­zető szerepének értelmezéséről és érvé­nyesítéséről. Szó esett a párttagok és a pártszervek viszonyáról, az új egyesületekről. A for­mai kérdésekben végül úgy döntöttek, hogy a kongresszusig nem változtatnak az eddigi gyakorlaton, marad tehát a pártbizottság és a végrehajtó bizottság. A tartalmi megújulás kérdéseiről és a dom­bóvári feladatokról már lényegesen ke­vesebb szó esett az ülésen. Ettől függet­lenül az, hogy több mint tizen kifejtették véleményüket, már önmagában is az el­mozdulást jelzi. lünk Piszker Ferenccel, s mint pártbizott­sági tagnak így is módom nyílik aktívan dolgozni. Piszker Ferenchez, a megyei pártbi­zottság új tagjához a következő kérdése­ket intéztük:- Elégnek érzi az egy delegáltat Ireg- szemcséről, vagy akár azt is kérdezhe­tem, a három delegáltat Tamási város- környékéről?- Kevésnek tartom. Felelős vezetőink­től hallottuk, régiókban kell tudni gondol­kodni, s akkor a tények mellettem s véleményem mellett szólnak.- Bizonyosan tud róla, többen is kérték felmentésüket megyei pártbizottsági tag­ságuk alól. Van erről véleménye?- Már előbb kellett volna megvizsgálni, hogy a testületben képesek-e az adott lehetőségeik keretein belül valóban érté­kes munkát végezni, alkotóan véleményt nyilvánítani, képviselni tagságukat. Szakmailag és politikailag, külön és együttesen is. A kollektív vezetés híve va­gyok, de csak akkor, ha az személyes fe­lelősséggel is párosul.- Képesnek érzi magát a mai nehéz politikai helyzetben arra, hogy felelősen segítse a térséget?- Nem feltétlenül szerencsés, hogy egy politikai testület titkáraként kerülök ilyen funkcióba, de mindenképpen sze­retnék rámutatni a térség elmaradott infrastruktúrájára. A figyelmet feltétlenül szeretném ráirányítani. Ha majd a dele­gálás joga újra él, én a fiataloknak szava­zok bizalmat, legyen övék a porond. Ad­dig teszem a dolgom szíwel-lélekkel.- szs ­delegált személyére. Nem határozták meg azt sem, hogy milyen körből kerül­jön ki a jelölt, kizárólag az alkalmasság elve érvényesült, illetve hangsúlyozottan az, hogy a problémákra érzékeny legyen, s tudja azokat megfelelően tolmácsolni. Mindezek szem előtt tartásával ült össze a vállalat pártbizottsága, melyen Merk János mutatta be a jelölt személyeket. A titkos szavazás során Waffenschmidt János gazdasági igazgatóhelyettes sze­rezte meg a voksok többségét. Alapszer­vezete tegnap délelőtt hagyta jóvá a dön­tést, így ő lett az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottságának a tagja. zési tennivalókat. Az elnökség a ta­nácskozáson kialakított álláspontját, javaslatait a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa legközelebbi ülése elé terjeszti. A testület szombaton foly­tatja munkáját. PANORÁMA A megyei pártbizottság tagja ■regszemcséről: Piszker Ferenc Kétfordulós döntés az SZHV-nál Ülést tartott a SZOT elnöksége

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom