Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-05 / 238. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. október 5. Olyan időket élünk ma, amikor a nyílt­ság, a demokratizálás szükségszerűsé­ge a jelszavakon kívül az intézmények, a párt-, a tömegszervezetek kapuit fesze­geti, amikor az emberek lényegi, ferdí­tésmentes információt követelnek nem­csak a helyi, de az ország dolgairól is, sőt, mi több, beleszólást a döntésekbe... A korábbi kényszerpasszivitás után újabban mindenki politizál a hivatalos fó­rumokon túl munkahelyen, családban, ismerősök körében. Nem véletlen tehát, hogy a köztudatban is felértékelődik a legfőbb törvényhozó testület, az Ország­gyűlés szerepe, a képviselők munkája. A reformszellemet - igaz, még csak a személyi döntésekben - magán viselő nyári ülésszak után fokozottabb érdeklő­déssel várjuk a ma kezdődő országgyű­lés döntéseit. De valóban várjuk? Diva­tossá vált felméréseket, szociológiai vizsgálatokat végezni, az emberek véle­ményét kérni, elemezni politikai beállí­tottságukat, igényeiket, közérzetüket. Hasonló, de kevésbé tudományos mód­szerrel mi is erre vállalkoztunk: a legkü­lönfélébb társadalmi rétegbe tartozó, más-más életkorú honfitársainkat kér­deztük meg néhány, sokakat érintő kér­désről. Mindezzel természetesen nem ál­talánosítható, de jelzés értékű összeg­zést szeretnénk adni olyan, általunk fon­tosnak vélt probléma megítéléséről, ami talán közérdeklődésre tarthat számot. A megkérdezettek kiválasztása egyébként csak részben volt esetleges, igy megle­het, hogy az átlagnál jobb képet fest. Kérdéseink sora: O Figyeli-e rendszeresen az Ország- gyűlés munkáját, mióta, honnan tájékozódik? 0 Ismeri-e körzete országgyűlési képviselőjét, honnan? ® Hallott-e a képviselők megválto­zóban lévő megítéléséről, felelős­ségéről? O Mit gondol, kinek van nagyobb beleszólása a törvényhozásba: a kormánynak, a pártnak, vagy az Ország- gyűlésnek? abortusztörvényről. Bős-Nagymarosról semmiképp nem tartanék, el sem me­gyek, ha erre sor kerül, mert egyre in­kább egy korteshadjáratra emlékeztet. * A Hőgyészi Állami Gazdaság Ürgevári kerületének gépszerelője, a 38 éves Nagy Béla ebédidőre ért haza, amikor megszólítottuk:- A tv-híradóban, vagy a Hét-ben szoktam megnézni a tudósítást.- Két éve költöztünk ide ki Hőgyészről, azt hiszem, itt is bonyhádi a képviselőnk. Emlékszem a plakátra...- Nem hallottam.- Az országgyűlésnek, úgy gondolom.- Az adózási törvényt tárgyalják, talán a százalékokat csökkentik, de bérreform biztosan elmarad, nem bírja a gazdaság.- Persze hallottam népszavazásról, de a bicskei erőmű a legjobb példa erre. Be­leöltek rengeteg pénzt és félbemaradt az építése. Kinek jó ez, amikor villany­áramra is szükség van... Talán az anyagi újraelosztásról kellene szavazni, ez az, ami nem jó. * Id. Ábrahám Béla, a Zombai Általános Iskola igazgatója:- Napilapokból, a HVG-ből, Magyaror­szágból, Élet és Irodalomból tájékozó­dom.- Többször járt itt a Kapinyáné, az is­kolaépítésnél is segített bennünket.- Reméljük, hogy most már nemcsak a közvetítés, a kijárás lesz a feladatuk, ha­nem bizonyos költségvetési keretek fö­lött a rendelkezés lehetősége is nő.- Nehéz sorrendet állítani, ha nem az elméletet nézzük, talán egy vonalban mindhárom hátul áll.- Először abban kell dönteni, ami zsebre megy, hogy az adók mellett is ér­demes legyen többet dolgozni, azután jö­het az egyesülési és egyéb törvény...- Ez a cirkusz Bős-Nagymarossal a demokrácia lejáratása, olyanról dönteni, ami már eldőlt. Nem értem egyébként, mi választottuk a képviselőket, ők sza­vaztak bizalmat a kormánynak, miért kell akkor a népszavazás intézménye? * © Tudja-e, miről tárgyal most az or­szággyűlés? ® Mi a véleménye a népszavazás in­tézményéről, ha önön múlna miről tartana népszavazást? * Seres Tibor nyugdíjas pék hazafelé szállítja a jószágnak való kukoricát. Meg­állítjuk a lovaskocsit:- Most volt ez a pártértekezlet... meg falugyűlésre is el szoktam menni... Ókor­ókor elmondjuk a bajunkat.- Tolnán lakik az az aranyos asszony, itt volt a falugyűlésen. Damsa László, a Vegyépszer Tamási Gyáregységének függetlenített csoport- vezetője készségesen válaszolt:- Általában a televízióban, a híradóban az összefoglalókat szoktam megnézni, újságból tájékozódom.- Az iregszemcsei Varga János a kép­viselőnk, megválasztása után tartott előadást itt, a gyárban.- Sokat beszélgettünk arról, hogy tud­nak-e élni a képviselők ezzel a lehető­séggel, át tudnak-e állni, hogy már nem­csak szavazniuk kell...- Átértékelődik egyre jobban, a párt­nak csökken, a parlamentnek nő a szere­pe.- Olyankor tartom jónak, amikor az emberek átlátják azt, amiről szavazniuk kell, mint például Olaszországban az- Csak az oszággyűlésnek, azok töb­ben vannak.- Azt nem tudom.- Hallottam, Bős-Nagymarost egyik akarja, a másik nem. De ha hasznos, miért ne csinálják. Arról kellene szavazni, hogy jólétje legyen mindenkinek... * Horgos István, tamási kifözdetulajdo- nos készségesen válaszol a feltett kérdé­sekre.- Amióta maszek vagyok.- Húsz éve ismerem Varga Jánost.- A televízióból és újságokból tudom, hogy most jobban képviselik a nép érde­keit a honatyák.- Az lenne az igazi, ha az országgyű­lésnek lenne a legnagyobb beleszólása.- Négyféle adót fizetek, lassan úgy néz ki, hogy minden az adóba megy. Száz fo­rintból jó ha 12 marad, abbahagyni nem tudom, mert hol is helyezkednék el.- Nagyon nyíltnak kellene lennie, de ezt nehéz megoldani, hiszen mindenki másként látja a problémákat, a gondokat. Nagymarosról? Könnyebb helyzetben va­gyok, mint ők, mert nem ott lakom. Igaz, az atomerőmű építését sem kérdezték meg. * Lőrincz Anitával és Győri Csillával, a tamási gimnázium előtt futottunk össze, akik az iskola harmadéves hallgatói.- Nem figyeljük.- Varga...? Lehet, hogy Felsőnyéken lakik.- Nem.- Országgyűlésnek.- Az áremelésről szavaztatnánk, azt hogy kell-e a vízi erőmű, vagy sem, azt nem tudjuk. * Szaiff István munkanélkülivel szintén Tamási központjában találkoztunk.- „Amióta létezem” azt, hogy mekkora a gyakorlati jelentősége a mindennapi élet­re, nem tudom.- Iregszemcsén lakik, nem ismerem.- Nincs nagy jelentősége a képviselők munkájának, ha azok nem a mindennapi célokat szolgálják.- A pénznek, hisz ma már szinte min­den ennek a függvénye, ha új törvények jönnek is, azok a gazdagokat nem szorít­ják.- Nem tudom konkrétan, arról, amiről akar.- Jelentősége annyi, mintha az esti mi­sére elmegyek vagy sem. A vízi erőműnél nagyobb jelentöségű„kérdések is vannak, az infláció visszaszorítása, és a munkanél­küliség megszüntetése. * Martonfai Dénes, a Hőgyészi Állami Gazdaság ürgevári kerületének igazga­tója:- Természetesen a hírközlő eszközök­ből, főként akkor, ha a megyével és a szakmával kapcsolatos dolgok kerülnek napirendre. Nagyon érdekel, hogy az ál­lamháztartásból mi jut a tárcának és mi­lyen elosztásban. Most jobban odafigyel az ember, hisz nyíltság tapasztalható, de emlékszem, hogy régebben a tévé kép­ernyőjén visszatetsző dolgokat is láthat­tunk, alvó minisztereket és képviselőket, komolytalanságot, nemtörődömséget.- Bozsó Jánosné munkáját kevésbé ismerem, hogy mit is tesz a körzetében, egyszer a Népújságban olvastam a mun­kájáról.- Örvendetes, hogy a képviselők a szak­mai bizottságokban nagyobb szerepet kaptak, a tanácsadók igénybevételével így érdemibben tudnak dönteni. Szörnyű volt látni és hallgatni, amikor esetleg milliárdok- ról felelőtlenül szavaztak.- Én párttag vagyok, de, sajnos, a párt­nak...- Igen, tudom.- Szükséges, de nem szabad visszaél­ni vele és olyan kérdésekben, amikor az ország sorsáról, vagy annak népéről van szó. Természetesen a lehetőségekhez ké­pest manipulációmentes előkészítésről. Remélem, azt senki sem hiszi, hogy a népszavazás valamifajta megváltó lenne. * Dr. Tóth Zoltán szekszárdi üzemorvos emígyen látja a kérdéseket:- Másfél éve figyelem, amióta a párt­ban és a kormányban változás történt.- Nem ismerem, mert nem járatom a megyei lapot, valószínű, csak abból tud­nám meg, ki is a képviselőm.- Tolna megye mennyiségileg és mi­nőségileg sem meghatározó - kivétel ta­lán a mezőgazdasági kultúrája - az or­szág életében.- A pártszervek ugyan azt hangsúlyoz­zák, és sugallják, hogy nem az övék a döntő szerep, hanem a széles tömegeké, de ez nem így van.- Azért, mert néhány száz pesti polgár elvesztette a dunakanyari üdülőjét, nem hiszem, hogy Tolnában vagy Baranyában a vízi erőmű kérdése az embereket különös­képp foglalkoztatja. Fontosabb kérdésben z kellene szavazni, olyanokban, amelyek az ország sorsát előrelendítik. KAPFINGER ANDRÁS - TAKÁCS ZSUZSA Megkezdődött a dolgozó fiatalok világkonferenciája A világ dolgozó ifjúsága arccal a XXI. század felé címmel kedden Budapesten, az építők székházában megkezdődött a dolgozó fiatalok IV. világkonferenciája. A Szakszervezeti Világszövetség szerve­zésében 106 ország szakszervezeti szer­vezetének és 20 nemzetközi szervezetnek a képviselői tanácskoznak három napon át azzal a céllal, hogy chartát - alapokmányt - dolgozzanak ki, s fogadjanak el a fiatalok jogairól, követeléseiről. A tanácskozáson részt vesz Gáspár Sándor, a Szakszerve­zeti Világszövetség (SZVSZ) elnöke és Ib­rahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára is. Vitaindítót Patrick Minder, a világkonfe­rencia nemzetközi előkészítő bizottságá­nak elnöke, az SZVSZ ifjúsági bizottságá­nak elnöke mondott. A Dombóvári Városi Televízió Havonta kétszer jelentkezik A Dombóvári Városi Televízió születé­sét talán 1987 februárjára tehetjük, akkor kezdte meg rendszeres adását havi egy alkalommal, decemberben pedig már si­keres ünnepi műsorukról írhattunk. Ez év januárjától két függetlenített munkatársa van a munkát baráti összefogással és szenvedéllyel végző stábnak, Rochner Eckehart operatőr és Trick Jánosné be­mondónő személyében. Szeptembertől már nem havi egy, ha­nem két alkalommal sugároznak műsort, ami jelentős többletfeladatot jelent. Ho­gyan tudták ezt vállalni? A válaszért Má­té Lászlót, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjét kerestük meg, aki kezdettől aktív társadalmi munkása a he­lyi televíziónak, és akit a minden második alkalommal jelentkező információs adás rendezésével-szerkesztésével bíztak meg.- Kollektíván döntöttünk a gyakoribb jelentkezés mellett, amiben az anyagiak nem sok szerepet játszottak. Legfeljebb annyi történt, hogy nyáron, amikor rit­kábban jelentkeztünk, kialakíthattunk egy önálló stúdiószobát, ami megkímél bennünket a szüntelen költözködésektől. Hagyományosan megőrizzük az eredeti adások szolgáltató, tájékoztató, „ablak” jellegét, míg a másodikban egy informá­ciós műsorblokk kialakítására törek­szünk. Kétségtelen az is, hogy ez sokkal több munkát követel valamennyiünktől, és hát lehet, hogy a példánkkal, lelkese­désünkkel mások alatt vágjuk a fát... Más, hasonló próbálkozások számára adunk példát az erőn felüli takarékosságra az­zal, hogy csak két főállású státusunk van.- Az anyagiak mégsem közömbösek - nyilvánvalóan...- Keresnek, hívnak bennünket, sok esetben a pécsiek is kérik közreműkö­désünket. Ezért időszerű végre az intéz­ményesülésünk. Az önállóságunk előse­gítené, hogy ezeket a kínálkozó üzleti le­hetőségeinket kihasználhassuk. Ponto­sabban: éljünk velük. Még áprilisban kérvényeztük ismét, hogy önálló intéz­ményként működhessünk, ehhez koráb­ban a Magyar Posta nem járulhatott hoz­zá jogos, műszaki jellegű ellenvetések miatt. A posta augusztusban helyszínelő műszaki csoportjának észrevételei alap­ján korrigáltuk a még meglévő műszaki hiányokat -, visszajelzések szerint a Ma­gyar Posta engedélyeztetési javaslata szeptember 20-i levélkeltezéssel a Ma­gyar Televíziónál van. majd az illetékes minisztériumi hivataltól az odaérkezéstől számított két héten belül kellene vissza­jutnia hozzánk az engedélynek.- Szeptember 12-én kezdték az őszi műsoridényt, 26-án az információs blok­kal is bemutatkoztak.- Tudósítottunk a Magyar Rehabilitá­ciós Társaság Vili., nálunk megtartott vándorgyűléséről, kialakulóban lévő testvérvárosi kapcsolatunkról a Stuttgart szomszédságában lévő Kernen im Remstallal, nyári képzőművészeti tábo­runkról, és a város jelenlegi legnagyobb beruházásáról, az újdombóvári általános iskola szeptember elsejétől induló bon- tásáról-bővítéséről. Egy közadakozásra szólító, júniusi felhívásunkat is megismé­teltük - egy speciális, a vesekövet műtét nélkül eltávolító nyugatnémet műszer megvásárlására, egyébként egy, a mű­ködését illusztráló referenciafilmünk is van. Júniustól a szeptember 26-i adás napjáig 530 ezer forint gyűlt össze lakos­sági adakozásból, a szükséges 2 millió­nak több mint az egynegyede. Több, más aktuális hír mellett először tudósítot­tunk a városi tanács végrehajtó bizottsá­gi üléséről, az egyórás blokkba Györffy Árpád Vidóczy István tanácselnökkel ké­szített hosszabb, közel huszonöt perces interjúja is belefért. Hadd tegyem hozzá, döntés született arról is, hogy a helyi la­kásügyi társadalmi bizottság által véle­ményezett névjegyzéktervezetet a váro­si televíziónkban tegyük közzé.- Gyarapodik-e a kábeltelevízió nézői­nek száma?- Mi városi televíziónak nevezzük ma­gunkat, más kérdés, hogy elsősorban a kábelrendszer teszi lehetővé adásaink vételét. Jelenleg hozzávetőleg 1670 la­kás van bekötve a városban, de a jelenle­gi rendszer korszerűsítésre szorul, első­sorban is gondolnunk kell a kertes há­zakból álló lakónegyedeinkre. A vételi le­hetőségek továbbfejlesztésére még a helyi lakásszövetkezet kötött szerződést a Szekszárdi Városgazdálkogási Válla­lattól kivált Multi nevű kisszövetkezettel, tudomásom szerint december 31-ig. A Népköztársaság útján, Újdombóvár felé már jó ideje ott fekszik a kábel a földben, 1,5 kilométeres szakaszon, ami majd az általános iskolánál kialakítandó alköz­pontból lehetne csillagszerűen szét- ágaztatni. A munka áll, közben persze konkurrens cégek közül is választottunk, és a családiházas vezetéképítésben már tapasztalt Keszthelyi Híradástechnikai Vállalatot bíztuk meg a továbbfejleszten­dő körzetek bemérésével. A parabolaan­tenna után is érdeklődtek az emberek, ezt egy budapesti Parabola nevű kisszö­vetkezet szerelte föl még a nyáron, adá­sát is megkezdte a kábelrendszer közve­títésével BÓKA RÓBERT A szekszárdi párt-vb tárgyalta Újévi meglepetés lesz a városi televízió? Az MSZMP Szekszárd Városi Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén elsőként a Tol­na Megyei Népbolt Vállalat pártbizottságának politikai irányító munkájáról, a helyi cse­lekvési program végrehajtásának kezdeti tapasztalatairól tett jelentést Schmidt Jó- zsefné vállalati pb-titkár. Az alapszervezetek cselekvési programjaiban kiemelt szere­pet kapott a színvonalas ellátás biztosítása, a lakosság eltérő igényeinek való megfele­lés. Alapvetőnek ítélték a hatékony gazdálkodásra, a piaci pozíciók és a jó szakembe­rek megtartására való törekvést. E célkitűzések megvalósítása az egyre növekvő konkurencia és a szűkülő vásárlóerő mellett történik. A leghangsúlyosabb tenniva­lókban sikerült az előrelépés, s ennek érezhető hatása van a vállalat gazdasági és pártéletében egyaránt. Ezt követően Füredi Ferenc, Szekszárd Város Tanácsának elnökhelyettese tájé­koztatta a résztvevőket a városi kábeltelevíziós rendszer építéséről, a műholdvételi le­hetőségekről. Az utóbbi évek szisztematikus fejlesztése eredményeként a 160 lakásos épület tétjén található antennarendszer mellé a közelmúltban felkerült két parabolaan­tenna is. Ezek a műsorszóró műholdak adásainak - Super Channel, Sky Channel, Tv 5, Moszkva I. - vételét teszik lehetővé. A képtovábbítást a kábelrendszer oldja meg, je­lenleg 3969 a központi hálózatba kötött lakások száma. Összesen nyolc adás vehető biztonságosan, a választék esetleges bővülése esetén úgynevezett adapterekre lesz szükség. A képújságnak mindenesetre biztosítottak helyet, ez - adásidőben - a Moszkva I. hullámhosszán látható. Az érdeklődés továbbra is tapasztalható a kábelte­levíziózás - és a külföldi adások - iránt, éppen ezért folyamatosan bővítik a rendszerbe kapcsolt lakóházak számát. Jutkusz Győző, a városi tanács általános elnökhelyettese a kábeltévé-stúdió hely­zetét vázolta. A szekszárdi televízió létrehozásának igénye már 1985 óta napirenden szerepel, a megvalósulás folyamatos elhalasztása főként a technikai feltételek, a meg­felelő stúdiófelszerelések hiányára vezethető vissza. A képes adások továbbításának lehetősége csak mostanra teremtődött meg, Igy is főként kölcsönzött eszközök fel- használásával. A szekszárdi „közösségi” tévé - ahogyan Jutkusz Győző nevezte - a tervek szerint 1989. január elsejei dátummal kezdené adásait. Addig is szükségesnek látszik néhány alkalommal kísérleti műsor sugárzása. Király Józsefné városi pb-titkár a pártbizottságnak az új helyzetből adódó tájékozta­tási lehetőségeit és feladatait ismertette. A koncepció még nincs teljes mértékben ki­munkálva, de az bizonyos, hogy ilyen módon többek között nagyobb nyilvánosságot kapnak a politikai munka fázisai, a döntéselőkészítéstől a végrehajtásig. A vb befejezésül elhatározta a városi pártbizottság összehívását október 13-ra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom