Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-05 / 238. szám
1988. október 5. NÉPÚJSÁG 3 A döntés (sajnos) nem volt nehéz A lakosság fóruma némi árnyékkal Szekszárdi hűtőház A terv szerint épül - néha selejtes anyag érkezik Miért győzhetett a magánvállalkozó? Csakis a komplex tervet szabad elfogadni. Jólesik, hogy megkérdezik az állampolgárt. A Kisosz vállalja a jogi garanciát. Vajon a maszeknak is segít a tanács? A jó munkához idő kell, a lassúhoz még több. Valóban szüksége van a tanácsnak a lakosság véleményére? Ha demokratikus fórumról van szó, akkor szavazzunk! Hétfőn este hat óra előtt néhány perccel olyan látványt nyújtott a szekszárdi 5- ös Számú Általános Iskola környéke, mint reggelente, nyolc körül. Egyre igyekeztek befelé a környéken élők, azaz elfogadták a városi tanács meghívását, ami két dologra vonatkozott. Már korábban megkapták a precíz értesítőt, hogy választási jelölőgyűlés lesz a 25-ös és a 28- as körzetben. Ugyanis jelenleg egyiknek sincs tanácstagja. Forrö Lajos - neve többször is elhangzott a gyűlésen nagy- nagy tisztelettel és szeretettel - meghalt, Lőrinczy Gyula pedig egészségi állapotára hivatkozva lemondott. Helyettük választanak tanácstagot a két körzet lakói. Sajnos, a másik napirendi pontot illetően jóval később, csak a múlt hét péntekén értesítették a két körzet lakóinál többeket érintő és érdeklő kérdésben az embereket. Ám fontos dologról lévén szó, a késedelem nem zavart senkit. Több mint százan mentek el az oktatási intézménybe, hogy megvitassák: a Csatári-torokban ki építsen ABC-áruházat, esetleg szolgáltatóegységeket? Igen nagy szükség van ott mindegyikre, ennek ellenére nem általában szükséges a megoldás, hanem jó megoldás kell. Az ebédlőasztaloknál várakozóan ülnek az emberek. A falra szerelt táblára valaki nagy betűkkel írta föl: FÓRUM, X. 3. A fórum ó-jára a vessző helyett szivet rajzoltak. * Füredi Ferenc, a városi tanács elnök- helyettese a terület rendezési tervének térképét fölrakja a tábla másik oldalára, s köszönti az embereket. Máris kezdi mondandóját: beszél a beépítés további feladatairól, üteméről. Ezután tér csak rá a konkrét témára, s elmondja, hogy más- fél-két(!) év óta folytat tárgyalásokat a tanács a vállalatokkal és szövetkezetekkel, hiszen a lakosság számára a legjobb megoldást szeretnék meglelni, azaz az itt élőkkel közösen olyan döntést hozni, melynek valóra váltása az ott élők ellátását színvonalasan oldaná meg. Fel is sorolja a négy „céget”, akik vállalnák a versengést, majd ABC építését, illetve üzemeltetését. Végül egy magán- vállalkozóról is szól, aki „csak" kézzel írta levelét... Ezután Füredi Ferenc felolvassa a leveleket, melyekből mi csak egy-egy meghatározó mondatot idézünk. Mecsek Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat: ...Szekszárd városában egy nagy alapterületű ABC-áruházat szívesen üzemeltetnénk a korábbi tárgyalásokon elhangzott feltételek mellett. A levélben jelzett magánkereskedővel a létesítésre vonatkozóan versenyezni nem tudunk.” Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész: „Mi önállóan vállalni nem tudjuk az áruház felépítésének költségét. Anyagi lehetőségeinkhez mérten részvénytársasági formában szövetkezetünk is társulna... 1-2 millió forint értékig." Tolna Megyei Népbolt Vállalat: „A városi tanács által biztosított közművesített telken (víz, szennyvíz, fűtési energia, villamos energia, út és parkoló) vállalatunk saját erőből megépíti és üzemelteti az 1000 m2 alapterületű ABC-áruházat... A beruházás megvalósításának és a lakossági igényeknek megfelelő működtetéséhez a pénzügyi és személyi feltételeket biztosítani tudjuk." Szó esett még egy kft-ről, akik javaslatukat csak ezután nyújtanák be a tanácshoz. Máté Kálmán, magánkereskedő: „Az épületet a mellékelt terv alapján építeném meg... melynek kialakítása azzal az előnnyel jár, hogy nemcsak egy élelmiszeráruház épülne, hanem egyéb szolgáltatások megvalósítására is lehetőség lesz ezen az ellátatlan területen, valamint egy szép épülettel gazdagodna városunk.” S következzenek a mellékelt tervek. Máté Kálmán vázlatterve igen szimpatikus (múlt héten lapunkban már ismertettük), hiszen az ABC-n kívül helyet kapna benne a Tolna Megyei Vendéglátóipari Vállalat étterme, egy mini sütöde, valamint 25-30 különböző kis üzlet, illetve szolgáltatóegység. S ahogyan azt a lakók felvetették, tárgyalni kellene egy posta és egy gyógyszertár kialakítása ügyében is. Erre nyomban ígéretet is kaptak dr. Fischer Sándortól, a Kisosz megyei titkárától, azaz annak a szervezetnek a képviselőjétől, amely vállalja a komplexummal kapcsolatos jogi garanciát. S itt számolt be az anyagi háttérről is, ami a Széchenyi István Gazdasági Társaság által nyújtandó 10 millió forint hitellel (az erről szóló levelet be is mutatták a lakosságnak) együtt biztosított. Szó volt arról is, hogy már több alapszakmában jelentkeztek a kisiparosok és kiskereskedők, akik a várhatóan negyvenfős társulat tagjai lesznek. Füredi Ferenc, miután megmutatta Máté Kálmán terveit, a Népbolt Vállalatétól mintha tartózkodott volna. Végül kiderült, hogy az egy 1984-es típusterv, mégpedig „For-fa”, azaz lényegében faépület. Az érdeklődő és érintett lakók so/ra tették fel a kérdéseket, melyekhez többen javaslatot is fűztek. Elmondták, hogy csakis komplex tervet szabad elfogadni, hiszen annak a valóra válása az érdeke a rosszul ellátott városrésznek. „Viszont az ABC-áruház nincs egy súlycsoportban a kiskereskedő ajánlatával.” A továbbiakban még néhány kérdést és megjegyzést sorolunk, melyek szintén jellemzőek:- Jólesik, hogy megkérdezik a választópolgárt, de az is jólesne, ha például a Népbolt Vállalat képviselője is itt ülne közöttünk, ahogyan azt Máté Kálmán teszi. Ugyanis ö megtisztelt jelenlétével és fölkészültségével bennünket. (A Népbolt vállalati tanácsának egy ott lakó tagja jelen volt a megbeszélésen.)- Lényegében nekünk mindegy, hogy ki építi az áruházat, csak végre legyen jó ezen a területen is az ellátás.- Vajon a maszeknak is segít a tanács? Biztosítja a közműveket?- Ki dönti el, hogy ki építi az áruházat? (Kiderült, hogy október 26-án a tanács végrehajtó bizottsága.)- Minden beruházásban a vb dönt? Füredi Ferenc: - Nem, de ebben igen, mivel súlyos dologról van szó.- Tartunk tőle, hogy a mindenféle engedélyezési eljárás miatt csúszik majd a határidő. Jó lenne, ha a végleges terv elkészülte után a kivitelező több tekintetben zöld utat kapna, azaz a tanács támogatná folyamatosan az ügyünket. Mert novemberben elkezdődhetne az építkezés.- Van egy mondás, miszerint a jó munkához idő kell. A lassúhoz még több. És sajnos, ez utóbbit tapasztaltuk többször a tanácsi munkával, ügyintézéssel kapcsolatban.- Viszont, ha a tanácsnak-szüksége van a lakosság véleményére, s ez egy demokratikus fórum, akkor szavazzunk. És.szavaztak az emberek. Öten tartózkodtak, a többiek Máté Kálmán tervére szavaztak. Ezután egy lakó a szintén ott lakó „népboltoshoz” intézte szavait: „A vállalattal szemben nem vagyunk bizalmatlanok. De a komplexebb megoldásra voksoltunk - mindannyiunk érdekében!” * Ezután jelölőgyűléssé alakult át a fórum. Kiss Istvánná, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára ismertette a népfront jelöltjeit - mindkét körzetben két-két javaslatot tett. Az emberek kérdeztek, javasoltak. Végül mindkét jelölőlistára három-három név került, s majd november 12-én döntenek a 25-ös és a 28-as körzetben élők, hogy ki képviseli őket ezután a tanácsban. Dr. Ferincz János vb-titkár megköszönte az érdeklődést és véget ért a kissé árnyékos fórum és a demokratikus jelölőgyűlés. V. HORVÁTH MÁRIA Még állványok övezik az épülő csarnokot Munkában a tetőszigetelő brigád Egy év múlva nem szeretnénk úgy közlekedni a üzemcsarnokban mint most: rövid ujjú nyári ingben. Akkor ugyanis.itt nem pluszban lesz 25 Celsius fok, hanem mínuszban. Kísérőm, Schneider Márton építésvezető mosolyog is ezen, hiszen akkor ő is csak bundában vagy pufajká- ban vállalkozna akár tízperces „sétára” Is. Ez az üzemépület a maga nemében egyedülálló Szekszárdon, a húsipari vállalat részére építik. Magassága 12 méter, hosszában négy kosárlabdapálya férne el, s még a nézőknek is jutna bőven hely. Az építkezés jelenlegi állása, a hálódiagramhoz hasonlítva, kiváló.- Az a lényeg, hogy mindig tudjunk egymásnak munkaterületet adni - mondja az építésvezető -, mert ha egy napot késik valamelyikünk, akkor borul minden, hiába a terv, hiába az együttműködési megállapodások. Február 27-én kezdték építeni ezt az üzemet, mert valójában az lesz. Háromezer négyzetméter alapterületű. S ha a 12 méteres magasságot is számítjuk, nem valami háztartási hűtőgépről van szó... A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat 12-es Számú Főépítésvezetősége mint alvállalkozó tevékenykedik itt, a 31-es ÁÉV a fővállalkozó, illetőleg az a cég is alvállalkozója a tervezőnek, a Budapesti Ipari Épülettervező Vállalatnak. Ne is bonyolódjak bele, hogy még mennyi szubalvállalkozó van itt, a lényeg az, hogy jól együttműködnek. A nagy épülethez szükséges néhány megjegyzést tenni, a méreteket illetően. A főtartó oszlopok súlya 20 tonna, azaz kétszáz mázsa. Különleges trailer hozta ezeket az oszlopokat Pestről, aminthogy a födémeket is, amelyek „csak” tíz tonnát nyomnak. Ezeket az elemeket nem lehet zsinórral fölállítani. Igen szigorú követelmények szerint kellett alapozni, s csakis szerelni. Ha végeznek egy-egy szakasz lemezelésével, a kőművesek azonnal a falazáshoz fognak, kívülről ugyanis 38- as fala lesz az épületnek - ez sem egyszerű dolog, hiszen 12 méter magasig falazni, szinte oszlop nélkül, mesteri munkát kíván. A múlt héten bontották ki a 3. számú lépcsőházat a zsaluzatból. Most ennek a deszka-gerenda halomnak az eltakarítása a tennivaló, mert gyorsan hozzá kell fogni a vasbeton lépcsőház szigeteléséhez, ugyanis itt is munkaterületet kell adni, egyelőre a gépészeknek, majd a burkotoknak. A hármas lépcsőház elkészülte egyben azt is jelenti, hogy az épületnek ezen az északnyugati részén szükséges a szociális blokk belső szerelését elkezdeni. Itt lesznek az öltözők, az étkezde, a melegedő. Az „öreg” hűtőgépházhoz csatlakozik ennek a hűtöháznak a rendszere is. Ugyanis takarékossági okokból úgy tervezték, hogy egy gépház szolgálja ki a már működő és a majd üzemelő hűtőházat. Ide, az új épülethez vezetéken jön el a hűtőközeg, az anyag. Egyébként az is természetes, hogy a nagy csarnok egy részén a déli oldaton úgy alakították ki a csarnokot, hogy vagonokkal is be tudnak állni, zsiliprendszerűen. Tehát betolják a vagont, aztán utána ismét lezárják a bejárati ajtókat, és lehet rakodni, ugyancsak egy zsiliprendszeren át. A második iparvágány a csarnokon kívül lesz, ide más természetű anyagokat hoznak, s raknak ki, mint például a sót. Jelenleg is szorgos munka folyik. A tetőt szigetelik, nagyon fontos munka ez, szerencsére az időjárás is kedvező. Dolgoznak a tereprendezők, itt nem találunk olyan fölfordulást, mint más építkezéseken -, ha valamire nincs szükség, eltüntetik az épülettől a tárolótérre. Hozzáfogtak az utak építésének befejező szakaszához, szerelik már a külső csarnok- rendszert. És rövidesen jönnek a gépészeti szakemberek is, az egyik oldaton már tudnak dolgozni, és folyamatosan, ahogyan a hűtőpanelokat felrakják, marad munka- terület a belső burkotoknak is. A szekszárdi hűtőházban a jövő év júliusában kezdődik a próbaüzem. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR műszerrel lehetett felállítani a húsztonnás szerkezeteket, s ezekre az áthidaló- elemeket. f A hivatalos elnevezése a tervdokumentáción ennek a hűtöháznak: kétezer tonnás export hűtőház”. A falakat befogadó elemek már állnak. Most szerelik a 31-esek a hűtőház speciális paneljeit. Ezek nyolc méter hosszú, szendvics szerkezetű elemek. Két oldalán alumíniumlemez, közte a szigetelőanyag. Ezek az idomszerű lemezek azonban gyártás közben gyakorta megsérülnek. Eddig kétmillió forint értékűt visszaküldték a gyártó cégnek Békéscsabára. Amint idejön egy-két teherautó szállítmány, nem lehet kívülről megállapítani, hogy az alumínium idomlemez sérült-e. Ha szétszedik, látják, hogy a gyártósor görgői beleszántottak a gyönyörű lemezbe. Viszont sérült táblát nem szabad falra A festők a vasszerkezet konzerválását végzik ‘ A 31-esek a szigetelő elemeket emelik be Készülnek a beton utak is