Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA Választ hí at, 1988. október 27. CSÜTÖRTÖK választha itó XXXVIII. évfolyam, 257. szám (4. oldal) ÁRA: 1,80 Ft A korszerű, új technika a gazdasági előrelépés egyik feltétele. Ennek elősegítésére az Agrikon Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat (Kecskemét) a szekszárdi Agrokerrel közösen tegnap délelőtt 15 mező- gazdasági gépből álló bemutatót tartott, a hagyományosak mellett néhány új fejlesztésű talajművelő gépet is bemutattak. A szekszárdi bemutató tulajdonképpen egy bemutatósorozat harmadik állomása, a megye jobb piaci munkájának megszervezése és jobb gépellátása érdekében. Meghívást kapott rá megyénk valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezete, a termelési rendszerek és az Ag- roker társvállalatok.- Négy új fejlesztésű gépünket is szeretnénk ajánlani - tájékoztatott Révész Mihály, az Agrikon belkereskedelmi osztályvezetője. Az egyik az FGI forgó gyomirtó gép, melynél a korábbi hagyományos sugár és merevszárú talajművelő eszközöket talajhajtásos forgó művelőeszközökkel helyettesítettük, így energiatakarékosán és el- tömődésmentesen üzemel. Ezt a gépet elsősorban a gyümölcsösök és a különféle ültetvények sorközművelé- sére ajánljuk. A KRM-4 V alakú kombinált rotációs magágykészitő gépünk egyik előnye, hogy számos talajtípuson alkalmazható, a VTE-3 váltvaforgató eke egyszerű felépítése pedig olcsó üzemeltetést eredményez. Emellett bemutatjuk még a tőkés exportra kifejlesztett SFA-3,0 és SFA 2,6-os ásóboronát, melyből az NSZK-ba már 100 darabot szállítottunk is. Magyarországon ez az első alkalom, hogy a nagy nyilvánosság előtt bemutatjuk. Talajművelő gépek bemutatója Szekszárdon A KRM-8,4 V alakú kombinált rotációs magágykészítő gép Grósz Károly befejezte teheráni tárgyalásait Fontos tárgyalásokkal folytatódott szerdán, teheráni tárgyalásainak második - befejező - napján Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének programja. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter reggel a szálláshelyén kereste fel a magyar kormányfőt. A találkozón megerősítette, hogy az ENSZ főtitkárának kezdeményezésére és a Biztonsági Tanács tagállamai sürgetésére Irán részt vesz a béketárgyalások október 31 -én Genfben kezdődő következő fordulóján, és a küldöttséget személyesen ő fogja vezetni. Fenntartásait is jelezve Velajati hozzáfűzte ehhez, hogy a tárgyalásoknak a BT 598-as számú határozata végrehajtási módozataira kell szorítkozniuk. Grósz Károly a magyar-iráni viszonyt értékelve megállapította, hogy a két ország között nincsenek vitás kérdések, az együttműködés értékes, perspektivikus és példaértékűnek tekinthető. Az iráni külügyminiszter a két nép érintkezésének több ezer éves múltjára is emlékeztetve hasonlóképpen őszintének és zavaró momentumoktól mentesnek minősítette a két ország viszonyát. Grósz Károly az iráni parlament épületében Hasemi Rafszandzsanival, a madzslisz elnökével a tervezettnél hosszabb, közvetlen és oldott légkörű megbeszélést tartott. Az iráni parlament elnöke nagy érdeklődéssel hallgatta meg Grósz Károly tájékoztatását a szocialista országokban lezajló átalakulási folyamatokról és sokszínűbbé váló külpolitikájuk alakulásáról. Kedvező véleményt mondott a Szovjetunióban Mihail Gorbacsov által megkezdett változásokról. Minden bizonnyal tapasztalatszerzési szándékkal Rafszandzsani több kérdést is feltett az állami, a szövetkezeti és a magánszektornak a magyar gazdaságban elfoglalt helyéről és szerepéről. Nyolcak csúcstalálkozója Az uruguayi Punta del Estében hétfő óta az utolsó simításokat végzik azon a nyilatkozattervezeten, amelyet a latinamerikai államfők csütörtökön kezdődő tanácskozásáról készülnek kiadni - közölték dél-amerikai források. A riói csoporthoz tartozó államok, az úgynevezett „nyolcak” (Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Panama, Peru, Uruguay és Venezuela) mostani üléséről távol marad Panama, hiszen tagságát felfüggesztették az országban végbemenő politikai változások miatt. A tanácskozáson részt vevő hét állam „maldonadói nyilatkozat” néven öt fejezetből álló dokumentumot készül elfogadni: 1. új gazdasági rend, fejlődés és adósságprobléma, 2. nemzetközi kereskedelem és akadályainak lebontása, 3. a nemzetközi politika alakulása és hatása Latin-Amerikára, 4. kábítószer-kereskedelem és az ellene vívott közös harc, 5. Közép-Amerika. Értesülések szerint minden eddiginél nagyobb hangsúlyt helyeznek majd arra, hogy az adósságproblémát a fejlődésüket előmozdító új források bevonásával oldják meg. Közép-Amerikával kapcsolatban további erőfeszítésekre vállalkoznak a béke érdekében, egy külső katonai intervenció veszélyének elhárításáért. Lemondott a Crna Gora-i kormány Jugoszláviában kedden éjszaka lemondott a Crna Gora-i kormány. Atagköztársa- ság Vuko Vukadinovics vezette 20 tagú kormánya előzőleg a képviselőházban felvetette a bizalmi kérdést. A küldöttek 5 tárca vezetőjétől megvonták a bizalmat, s ezt követően az egész testület kollektíván, visszavonhatatlanul benyújtotta lemondását, amit a ház mindhárom tanácsa tudomásul vett. A szocialista Jugoszlávia történetében ez az első eset, amikor valamelyik tagköztársaság kormánya lemondott posztjáról. Vukadinovics már október 9-én, a titográdi tiltakozó népgyűlést követően bejelentette lemondását, miután a százezres, később rendőri erőkkel szétoszlatott tömeg a tag- köztársaságban kialakult súlyos gazdasági, társadalmi és politikai válságért felelősségre vonását és távozását követelte. A Crna Gora-i képviselőház kedden 14 órás vitát folytatott a tagköztársaság elnökségének és kormányának tevékenységéről. A vitában éles bíráló megállapítások hangzottak el. Ezután került sor a bizalmi szavazásra, amelynek során mindkét testület tagjairól név szerint, titkosan szavaztak. A kormány 5 tagja nem kapta meg a szükséges voksokat. Közepes rizstermés Tolnában Háromszor annyi eredményt hozhat, mint a búza A Kaláris jól tűri a szántóföldi termesztést Nincs semmi szentségtörés benne, csak az ember kicsit felkapja a fejét Rizst termelnek T olnában. A hír azért mégis apró szenzációt is ígér. Márcsak azért is, mert mi itt Tolnában, a búza a kukorica mindenhatóságában hiszünk. És még emlékezünk a gyapotra, a magyar narancsra... számtalan olyan növényre az ötvenes évekből, melyek sok pénz elvittek, de eredményt egyáltalán nem hoztak. A kitűnő adottságú tolnai szántóföldön a rizstermesztés híre is olyan gondolatokat ébreszt, ami az ötvenes évekkel kerülhet összefüggésbe. Erről azért nincs szó. A Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát - mint sok más gazdálkodó széles e hazában - keresi a jobb jövedelmezőség lehetőségeit. Ezért is kötöttek szerződést a Szarvasi Kutatóintézettel, - akik a vetőmagot adták, - és a Szolnoki Mezővízzel, - akik termeltették, - rizs termelésére. Vajda István, a kajmádi kerület igazgatója foglalta össze számunkra a kísérlet lényegét és a jó üzlet reményét. Szekszárdon az idén 10 hektáron vetettek rizst. A kísérlet lényege: mivel az árasztásos termelés nagyon drága, a kutatók olyan fajtákat nemesítettek, melyek jól tűrik intenzív öntözés mellett a szántóföldi termelést. Szekszárdon rendelkeznek 287 hektár jól öntözhető területtel, így természetes volt, hogy nekifogtak a jó üzletet ígérő kísérletnek. A szakemberek a nyár elején megállapították, hogy kitűnő termés várható, de jött az aszály, és hiába volt az öntözés, csak 50 százalékos megterméke- nyülést értek el, ami azt eredményezte, hogy hektáronként 2,02 tonna rizs termett. Az eredmény közepesnek mondható. Ezzel a terméssel most mégcsak hektáronként 34 ezer forint árbevételhez jutottak. A számítások szerint - erre az idén is megvolt a lehetőség - 4 tonnás termésátlagnál 10-15 ezer forint tiszta eredményt lehet elérni, ami három-négyszer több, mint a búza hektáronkénti eredménye. Vagyis érdemes hosszú távon foglalkozni a rizzsel.- Amennyiben megfelelő öntözőberendezéshez jutunk - tájékoztatott bennünket Vajda István -, jövőre 20 hektárral növeljük a vetésterületet, mert az első kísérleti év - ha kiemelkedő nyereséget nem is, de megfelelő tapasztalatot adott ahhoz, hogy belevágjunk a nagyobb haszon reményében itt a Dunántúlon a rizstermelésbe. A Kaláris néven szereplő, Szekszárdon termesztett rizsért 17 forintot adott kilónként a megrendelő és mivel tovább szaporításra alkalmas, vetőmagként hasznosítja. (h-balog) Protekcionizmus és liberalizmus A „bundajárathoz'’ már néhány kilométerrel a határ után személy- gépkocsik csatlakoznak és hűségesen, sőt elriaszthatatlanul követik azt Isztambulig. Persze az, hogy követik, nem is mindig a leghelyesebb kifejezés, mert időnként a busz elé kerülnek, igyekeznek azt megállásra bírni és ha ez sikerült, akkor egy magyarul jól beszélő török fiú máris fönt terem, ott folytatva útját, pillanatok alatt meggyőzi a bőrre, irhára, aranyra, farmerra áhítozó csoportot arról, hogy az általa propagált üzletben a legérdemesebb megkezdeni a vásárlást. A magyarokra különösen ebben az évben bizton számíthatnak az isztambuli fölhajtók és kereskedők, az utcán feketén árusító munka- nélküliek. A Kék Mecset ugyan világra szóló, a Topkapi palota kincsei egyedülállóak, a Boszporusz látványa felejthetetlen, a legtöbben mégis a bazárt, az üzletek áruválasztékát részesítik előnyben. Hogy ezzel kimerítik szűkre szabott valutakeretüket? Igaz. Hogy a bőr néha rossz minőségű, a farmerról másnapra leesik a patent és a szabadidő ruhának fölfeslik a varrása? Előfordul. De megéri a kockázat így is, mert a termékek mutatósak, divatosak. És olcsók! A mi hazai árainkhoz képest többnyire meglepően olcsók. Láttam gyenge lámpa fényénél este hímzés fölött görnyedő lányokat. Láttam hihetetlenül lepusztult helyeken, eldugott mellékutcákban, ablaktalan helyiségekben még manufakturálisnak sem nevezhető körülmények között mindenféléket előállító „iparosokat". Az amortizáció itt ugyan nem lehet valami jelentős, az állóeszközökre fordított beruházás se vihet el túl sokat az élénken inflálódó lírából. Az emberek ruházkodását, lakáskörülményeit tekintve nem lehetnek túl magasak a bérek sem. Bizonyára olcsóbbak az alapanyagok is. Egy a lényeg: úgy tűnik, hogy Törökországban hozzánk képest olcsón tudnak előállítani egy sor, nálunk igencsak keresett terméket, ami honfitársaink tömegeit ösztönzi „maszek import” lebonyolítására. A világkereskedelem kialakulása óta a külkereskedelmi elméletek sora váltotta egymást, a kivitelt minden eszközzel ösztönző, a behozatalt pedig visszafogó merkantilizmustól és protekcionizmustól a szabadkereskedelemig, majd ez utóbbinak modernebb változatáig, a liberalizmusig. Előbb-utóbb mindegyiknek felszínre kerültek a korlátái, egyik sem bizonyult tökéletesnek, ezért vegytiszta formájában egyik sem nagyon működött. Szinte minden országnak szüksége van arra, hogy gazdaságát - vagy annak egy részét - legalábbis időnként vámokkal vagy más módon védje a külföldi áruk versenyével szemben. Hazai példaként említhetnénk a Kossuth-féle gazdaságpolitikának a hazai ipar védelmét szolgáló intézkedését, amikor a magyar nemességet arra ösztönözte, hogy csak itthon előállított termékeket vásároljon. Időben közelebbi példát hallottam a mai, liberalizált külkereskedelmet bonyolító Svédországból, ahol állítólag - a kistermelők védelmében - nem árusítanak szép mayar jonathán almát eddig, amíg a náluk termelt, apró szemű és drága gyümölcs el nem kelt a piacokon. A külföldi áruk versenye tönkre tehet hazai gazdasági árakat. Valljuk be, nálunk ennek a veszélynek nem volt kitéve az utóbbi évtizedekben gazdaságunk - sajnos, nem nagyon látszik meg rajta. Védtük pedig eleget az ipart, a mezőgazdaságot, talán egy kicsit védhetnénk már a fogyasztót is. A komparatív előnyök elméletét már régen kitalálták, eszerint érdemesebb a hazai előállításnál importálni adott országnak egy másikból azt a terméket, amelyet ott relatív kisebb ráfordítással képesek előállítani. Magyarországnak talán érdemes lenne ezt-azt Törökországból behoznia. Olcsó műszaki cikkeket Bécsben vásárolnia. Jó minőségű szenet ott beszereznie, ahol azt relatív olcsóbban tudják kitermelni, s a sor folytatható. Mindezt - a „bundajáratok’’ szerepének átvételét - persze a kereskedelemnek kellene lebonyolítani. Sok szó esik mostanában a külkereskedelem liberalizálásáról - az a bizonyos „A" változat is épít erre - és sokan mondják, hogy nálunk ez megvalósíthatatlan, mert ugye a pénzügyi egyensúly... Sajnos, halkabb még azoknak a hangja, akik úgy vélik: vannak területek, ahonnét büntetlenül lehetne eszközöket elvonni és erre a célra - is - fordítani. (rostás)
