Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-22 / 253. szám
r C C 1988. október 22. NÉPÚJSÁG 7 Második Visegrád... Majd meglátják - mondja a tanácstitkár a Várhegyre menet. - Egész Bajáig ellátni, lefelé meg Mohácsig és át az Alföldre. - Minket nem jutalmaz fáradságunkért ezekkel a szépségekkel a magaslat. Nehéz, őszi ködök hamvában hal el a szemsugár, és még be sem fejezzük a várhegyi sétát, az eső is ránkered. Azt mindenesetre látni, hogy a szürettel már végeztek, a gondosabb gazdák már a bekapálással is. Az is szembeötlő, hogy az új telepítések sem kordonosak, hanem hagyományosan tőkés művelésűek. Aztán látszik szemben egy falu is: Dunafalva.- Ezerkilencszázötvennégyig egy falu volt Szekcsővel. Akkor önállósultak. - Az emberek - akikkel beszélgetek, úgy tudják, hogy a Duna hajdanán nem itt folyott, hanem abban a holtágban, ami Dunafalva mögött van. Az itteniek a szembeni falura most is azt mondják: sziget. A mai mederbe csak bő vízállások idején látogatott a folyó. A Duna csinált ilyen trükköket. Ismerünk olyan térképet, amelyiken Bogyiszló a túlsó félen van, már csak mellékesen jegyzem meg, hogy akkor Dalocsának hívták. Wosinsky Mór is azon a véleményen volt, amikor a Szekcsővel szembeni Contra Florentiam erő- dött vizsgálta, melynek romjai ma is előtűnnek, ha alacsony a Duna vízállása, hogy régen a folyó útja az úgynevezett szeremlei ágban vezetett. Mások ezt cáfolják és azt bizonygatják, hogy a Duna mindig is úgy folyott, ahogy ma is folyik. Nem tudom, kinek van igaza, azt azért megkockáztatom: a rómaiak voltak any- nyira épeszűek, hogy a Limes egyik fontos erődítményét nem a folyómederbe építették. Dunaszekcső a rómaiak idejében egy láncszeme volt a Limesnek, s Florentiam névre hallgatott. De korábbi időkre is vallanak nyomok az ember jelenlétéről, s aztán mindvégig a történelem során. Ma kettőezer-hatszáz körül ingadozik lakóinak száma. Társközsége a hét és fél száz lakosú Bár. Lakossága kétharmad részben magyar, egyharmad német, de van szerb temploma is, ami e népesség régebbi súlyosabb jelenlétére vall. Most két családot tudtak előszámlálni a helyiek. Legfontosabb munkahelye a falunak a termelősztövetkezet, félezernél több taggal. Sokan eljártak a faluból vidékre - Mohácsra, Komlóra, Szekszárdra, Báta- székre - dolgozni, aminek az lett a következménye, hogy az eljárók közül sokan el is költöztek - főleg a fiatal munkaerő. A falu öregedni kezdett. Mi ilyenkor a tennivaló? A munkahelyeket kell „házhoz” hozni. A termelőszövetkezet a komlói Carbon szövetkezettel karöltve létesített varrodát, de van már itt a Szekszárdi Szabó Szövetkezetnek is egy ötven személyt foglalkoztató műhelye. Létesült egy asztalos, és egy betonáruüzem is. Ma már új házak is épülnek Szekcsőn, új falurész arca formálódik, az elvándorlás pedig megállt. CZAKÓ SÁNDOR ~w • f„, .ffC<(SZT«S2tKÖ»ülálKEZETT .DE BATAROL.CSEKÉLY Ikíbettbl II LAJOS KIRÁLYUNK s wacehowa. ctorcv ??líszlo&«er,birtoka* szállottheo.itt kelt,fel C Ilmából, a török órává, atkelese h.revel. PODHAmcz KY hihály oe ítt ertesulazeroely.es a «ORVÁT SEGÉLYHADAK K0ZELEDTEROUS.8ROOAR.es KANCELLÁR HIÁBA SIET IRRE» ROHÁC SRA.HOGY A TÁBOR HARC VÁGYÁT FÉKEZZE. 24.-ÉK PENTEKER A KIRÁLYKÁK IS követnie kell kölkeder volt seregévelifju eltet ISTENÉRT. HAZÁÉRT ÉS NYUGATÉRT ÁLDOZANDÓ. GYÁSZOLT NYOMÁN SZEPTEMBER 3.ÁM. HÉTFŐN ROHACS FELÖL IRSI VONULT ÁT BUOá FELÉ II.SZÜLEJMÁN TÖRÖK CSÁSZÁR SEREGE. állította A4M-Hí ÉVFORDULÓ«.AÜADMUZEUN KEZDÉSÉI 0UNA5ZEKCS0 “ * ’ * ’ Emlékezés a történelmi időkre Mintha Tolna megyei likpincék lennének A történelmi út mellett építészeti történelem A malom itt is őrlődik Falukép Teréz néni - nyolcvanévesen Ódon hangulat A hal itt mindennapi eledel Csendes délelőtt
