Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-22 / 253. szám
1 4 "fslÉPÜJSÁG 1988. október 22. Növekvő turizmus Mongóliában Az ősi történelmi és kulturális emlékek, a gazdag állat- és növényvilág, valamint az egzotikus hagyományok és népszokások mind több külföldi turistát csábítanak Mongóliába. Az utóbbi öt évben számuk 1,4-szeresére nőtt, míg a valutabevételek megduplázódtak. Ebben a távoli ázsiai országban har- mincegynéhány évvel ezelőtt hozták létre az állami idegenforgalmi vállalatot. A Zsuulcsin nevű szervezet napjainkban már több mint száz külföldi utazási irodával, idegenforgalmi központtal tart fenn üzleti kapcsolatot. Ennek eredményeképpen Európa, Amerika, Ázsia és Ausztrália csaknem kéttucatnyi országából érkeznek vendégek. Figyelemre méltó, hogy nemcsak a szocialista országokból, hanem az Egyesült Államokból, Franciaországból, Olaszországból, Japánból érkező turisták száma is dinamikusan növekszik. Érdekesség, hogy az idén a tervek szerint különösen sokan veszik igénybe az úgynevezett családi turizmus szolgáltatásait Finnországból, Ausztráliából és Hongkongból. A sikerek, a forgalom növekedése mellett a helyi szakemberek figyelmét nem kerülik el a hiányosságok sem, főképpen az, hogy a szolgáltatások minősége bizony elmarad a nemzetközi színvonaltól. Ez talán azzal is magyarázható, hogy az országban egyelőre még nincs egy olyan oktatási központ, ahol az idegen- forgalmi szakma sajátosságait, fortélyait sajátíthatnák el a következő évek idegen- vezetői, szállodafőnökei és más szakemberei. A forgalom további fellendítése érdekében a mongóliai turisztikai vezetők már azon gondolkodnak: hogyan lehet az ország még több egzotikus vidékét bekapcsolni az idegenforgalomba. Elkerülhetetlennek tűnik e mellett a több évtizeddel ezelőtt létesített turisztikai komplexumok felújítása, kibővítése is. A növekvő igények kielégítése jegyében határozták el, hogy a fővárosban, Ulánbátorban nemzetközi kategóriájú szállodát építenek fel a legközelebbi időszakban. Mind a Szelenga nevű hotel, mind pedig az újabb nemzetközi légi járatok beindítása lehetőséget nyújt még több külföldi turista számára, hogy Mongólia szépségeivel megismerkedjen. Egyébként, az, hogy a külföldiek érdeklődése megnőtt Mongólia iránt, azzal is magyarázható, hogy fellendülés tapasztalható a szomszédos államok, Kina és a Szovjetunió idegenforgalmában is - mutatnak rá Ulánbátorban. Kubai látnivalók Trinidad, egy festői kisváros Kubában az utóbbi időben mind nagyobb figyelmet szentelnek az idegenforgalom fejlesztésének, hogy az eddiginél jóval több külföldi turista keresse fel a szigetországot. Annál is inkább érthető ez, mivel egykoron a Karib-tenger gyöngyszemének tartották Kubát - természeti adottságai alapján teljesen jogosan -, ám a forradalom győzelmét követő első évtizedekben a meglévő forrásokat elsősorban a népgazdaság más ágazataiba fektették be. Kubai idegenforgalmi szakemberek például a feltétlenül megtekinthető látványosságok közé sorolják Trinidad városát. A fővárostól, Havannától mintegy négyszáz kilométerre keletre fekvő kisváros volt a harmadik település, amelyet egykoron a spanyol hódítók alapítottak. Napjainkban a városkát nemzeti emlékműnek nyilvánították. Történelmével és a XVI-XVIII. századból fennmaradt szinte sértetlen épületegyüttesével rá is szolgált e megtisztelő rangra. A műemlék épületek egy jelentős része ma múzeumként műdödik. A városka történetéről annyit kell tudni, hogy egészen a múlt század első feléig kiemelkedő fontosságú gazdasági és kulturális központ volt. Ezt tanúsítják a lakások, villák berendezési tárgyai, a bútorzat, no meg az „Öreg kontinensről” hozatott fényűző étkészletek, evőeszközök is. A helyi arisztokrácia mindent megtett tehát akkoriban, hogy semmiben sem maradjon el a főváros mögött a hivalkodásban. A függetlenségi háborúk időszaka azonban meredek visszaesést okozott, s az így keletkezett pangás ideje egészen a legutóbbi évtizedekig tartott. Trinidad ma egy másodvirágzását élő kisváros, amelynek a spanyol gyarmati korszakot idéző hangulatos atmoszféráját a civilizáció „ártalmai” sem tudták megváltoztatni. Éppen ezért nem véletlenül mondják, hogy az a turista, aki felkeresi e festői városkát, mindenfajta „időgép” nélkül évszázadokkal ezelőtti múltban érezheti magát. Manói Csolev, a velingradi turisták szervezetének egyik aktivistája már jóval az átlagéletkor fölött jár. Nyolcvanöt évesen is fiatalos, élénk ember. 70 éve aktiv turista. A Pazardzsik környéki Kosztandovo faluban született. Már 16 évesen tagja volt a városi ifjúsági turistaszövetségnek. Öt éven keresztül, amíg a városi gimnázium diákja volt, minden héten gyalog tette meg a hat kilométeres utat szülőfalujáig és vissza. Arra kérdésre, mit tesz rendkívül jó kondíciója megőrzéséért, igy válaszol: Inkább azt kellett volna kérdeznie, hogy mi az, amit én nem, de az emberek többsége rendszeresen csinál. Nem eszem sokat, sőt, mindig egy kicsit éhesen állok fel az asztaltól. Az étrendemben főként tejtermékek, zöldségfélék és gyümölcsök szerepelnek. Kevés húst fogyasztok, és azt is csak délben. Sosem alszom meleg és zárt helyen. Kora tavasztól az első hó lehullásáig a tornácon tartom az ágyamat. Az alkoholnak még az izét sem ismerem, és arra is törekszem, hogy minél kevesebb dohányfüstöt kelljen belélegeznem. Úgy vigyázok idegeimre, mint a szemem világára. Ha megfázom, nem pirulákkal, hanem lejtőn való gyors futással gyógyítom magam. A futás a legjobb masszázsa az egész testnek.- Azt is elmondom, hogy mik azok a dolgok, amiket az emberek többsége nem tesz, de én rendszeresen csinálok. 70 éve minden reggel 4-7 kilométert futok a tiszta levegőn. Utána megfürdöm hideg vízben, a melegebb hónapokban a patak vizében. Amikor a súlyom meghaladja a magasságomnak megfelelő 70 kilogrammot, akkor fokozom a fizikai megterhelést, anélkül, hogy többet ennék, mint máskor. Igen fontos dolog, hogy mindig találok magamnak valamilyen elfoglaltságot. Még ma is minden napra van valamilyen társadalmi elfoglaltságom a szervezett turizmusssal, a fásítással vagy a parkosítással kapcsolatban. Jó közérzetemhez hozzájárul az emberekkel tartott jó kapcsolatom is. Mint volt tanár, mindmáig szívesen segítek tanácsaimmal másokat. Abban az időben, amikor az ifjúsági turistaszervezet tagja volt, Csolev megtanulta az eszperantó nyelvet, s később másokat is oktatott rá. Az ö kezdeményezésére alakították meg az első eszperantó szervezetet Lodzsene faluban, amely ma Velingrad egyik kerülete. A rodopei Manói Csolev a világ sok országában járt már, többnyire más eszperantisták vendégeként. Sok hegyet is megmászott, 75 éves korában jutott fel az Olimposzra. Külföldi vendégeinek többsége szintén természetbarát, és az ő segítségével járták be a Rodopét és más bolgár hegyekét. DIMITAR KOLCSEV (Sófia-Press - MTI-Press) Bulgáriai gyógyturizmus Az egészség földje A Délnyugat-Bulgáriában fekvő Szan- danszki városában van a Balkán-félsziget legnagyobb gyógyszállója. A 600 ágyas hotelben kellemesen tudnak pihenni és közben gyógyulni a beutaltak. A városban feltörő gyógyvíz - amelynek jótékony hatását a vidék kiváló éghajlati adottságai még csak tovább fokozzák - és a korszerű gyógyászati eszközök alkalmazása évente több ezer hazai és külföldi beteget vonz a városba. Bulgáriáról már régóta köztudomású, hogy az ország az egészség földje, gazdag gyógyvizkészletei révén Európában az elsők között helyezkedik el. Az ország területén ma csaknem 550 gyógyvízforrás található, a víz hőmérséklete 37 ° -tói 1000 ° -ig terjed, teljes hozamuk 3300 liter másodpercenként. A termálvizek gyógyászati célú felhasználásában elért jó eredmények következtében gyors fejlődésnek indult és nagy népszerűségnek örvend a gyógyturizmus. A gyógyüdülők száma az országban jelenleg 132, ezenkívül 54 szanatórium, 47 gyógyren- delő-intézet és 9 iszapfürdő is működik. A leglátogatottabbak Velingrádban, Hi- száriában, Bankjában, Varsecban, Nare- csenben és Kjusztendilben találhatók, de a Fekete-tenger partján is több gyógyüdülő neve vált ismertté, mint például az Albena, az Aranyhomok (Zlatni Pja- szaci), a Druzsba, a Balcsik vagy a Po- mcrie. Az országban a gyógyturizmus népszerűsége évről évre fokozódik, és egyre nő az egész világból idelátogató betegek száma is. A statisztika szerint a 6 millió külföldi közül, aki 1987-ben Bulgáriába látogatott, körülbelül 300 ezren keresték fel a gyógyvizeket és a rehabilitációs központokat. Szovjet idegenforgalom Az elmúlt években érezhetően megnőtt az érdeklődés a Szovjetunió iránt, tavaly ötmillió turista (15,6 százalékkal több, mint 1986-ban) érkezett az országba, ugyanakkor a turistaipar infrastruktúrájának fejlettsége messze elmarad a kívánatostól - nyilatkozta Vlagyimir Pavlov, a Szovjet Állami Idegenforgalmi Bizottság elnöke a szombati Pravdában.- Jelenleg az idegenforgalmi bizottság 107 saját szállodájában, moteljében és kempingjében összesen 35 ezer férőhellyel rendelkezik. A csúcsidőben ezt a helyi tanácsoktól bérelt helyekkel egészítik ki, ennek ellenére a főszezont a szobákra váró turisták jellemzik. A szállodáknak és vendégfogadó intézményeknek a színvonala, - beleértve az Inturiszt helyeinek nagy részét is - nem felel meg a nemzetközi követelményeknek.- A kiutat az jelentheti, hogy a 12. ötéves tervidőszak szállodaépítési programjába külföldi cégek is bekapcsolódnak: a tervezett 30 szálloda közül 20 építésében külföldi cégeket is bevonnak, elsősorban lengyel, finn, svéd ésjugoszláv vállalkozókat. Ez utóbbiak közül megemlítette a finn-szovjet „Infrahotelt”, amely a jövőre megnyíló moszkvai Száva szálloda rekonstrukciójára jött létre. Svédszovjet közös vállalkozás a leningrádi „Európa" szálloda, amelyet 1990 második felében adnak át a vendégeknek. Külföldi céggel tárgyalnak moszkvai szállodák közös rekonstrukciójáról, üzemeltetéséről. A szocialista országok közül Magyarországgal, Csehszlovákiával és Lengyelországgal van együttműködési megállapodásuk. A fejlesztés érinti a szovjet turisták kiutazását is. Tavaly 700 ezer szovjet állampolgár látogatott külföldre, elsősorban a szocialista országokba. Lényegesen egyszerűbbé váltak a kiutazással járó adminisztrációs teendők: egy nyomtatvány kitöltésére van szükség, amelyet a munkahelyi vezetők véleményeznek és néhány fényképet kell mellékelni. Ebben az évben már olyanok is hozzájuthatnak a turistautakhoz, akiknek eddig nem volt lehetőségük a szakszervezettől utazási lehetőséghez jutni: nyugdíjasok, diákok, kisebb vállalatok alkalmazottai. Ugyanakkor a külföldre utazó szovjet turisták keretszáma, ha változik is némileg, lényegében nem növekszik számottevően. Jugoszlávia Lehetetlent kívánnak-e a turisták? A jugoszláv tengerpart még mindig tisztának számít, a táj lélegzetelállítóan szép, az árszint a földközi-tengeri országok viszonylatában a legalacsonyabb, a jugoszláv turistaiparnak idén azonban előreláthatólag mégis mintegy 3 százalékos visszaesést kell elszenvednie. Ennyivel kevesebb lesz az országba érkező turisták száma. Az ok, általános vélemény szerint, a szolgáltatások alacsony színvonalában keresendő. Egy nyugatnémet utazási szakember a minap a belgrádi televízióban kijelentette, hogy a nyugatnémet turisták 40 százaléka rossz tapasztalatai miatt nem tér vissza másodszor is Jugoszláviába üdülővendégként. A Borba című belgrádi lap nemrégiben irónikus felhangon tette fel a kérdést, hogy a külföldi turisták vajon lehetetlent kivánnak- e, amikor elvárják, hogyha az étteremben ebédet rendelnek, azt meg is kapják, s a kért italt még aznap felszolgálják. Egy másik lap az autóutak melletti, turisták milliói által igénybe vett pihenőhelyek állapotát tette szóvá: ezek állítólag elhanyagoltak, nélkülözik a vízellátást, az áramot, a toalettet. A lap szerint jobb lenne, ha ezek a pihenőhelyek inkább nem is léteznének. Nem törik magukat az ügyfelekért a szállásközvetítő irodák, a pénzváltóhelyek sem, amelyek nyitva tartásukkal egyáltalán nem alkalmazkodnak a külföldiek igényeihez. Dubrovnikban még a magánéttermek sem tarthatnak nyitva akkor, amikor akarnak: a helyi hatóságok elrendelték az éjféli zárórát. Rossz tapasztalatokat szerezhetnek az utazók a JAT légitársaságnál is. Könnyen előfordulhat, hogy már a repülőtéren derül ki: az érvényes foglalás mégsem érvényes. Nem számit ritkaságnak a járatok mindenféle magyarázat nélküli vagy „repülőgéphiánnyal” indokolt kimaradása sem. Egyes belgrádi utazási irodák valósággal merényletnek érzik - írja a DPA nyugatnémet hírügynökség -, ha valaki vasúti jegyet akar venni náluk. Az ügyfélnek azt mondják, hogy jöjjön visz- sza másnap. Ráadásul a különféle pótjegyek megvásárlásához a város másik végébe küldik. Fellendülőben Kína idegenforgalma A négy különleges Övezetnél is különlegesebb jogállást kapott a kö■ ■ 1 —■ ■" zelmúltban a harmad-magyarországnyi, pálmaerős dél-kínai sziget, Hajnan. Nagyfokú belső önkormányzattal felruházott tartomány lett és Peking reményei szerint hamarosan a jól fizető külföldi turisták paradicsoma lesz. Ehhez a kormány minden ösztönzést megad. A külföldi tőke is nagy mozgásszabadságot élvez a szállodaépítkezéseken, az idegenforgalmi infrastruktúra megteremtésében. A turizmus, amely alig egy évtizede indult fejlődésnek Kínában, egyre fontosabb devizaszerző forrás. Az ország idegenforgalmi bevételei - mint Sen Su-tyün, a Kinai Népköztársaság Országos Idegenforgalmi Hivatalának igazgatóhelyettese elmondta - tavaly 1,84 milliárd dollára, az export- bevételek 5 százalékára rúgtak. 1978-hoz képest meghétszereződtek, a kilencvenes évek elején tervek szerint megközelítik a 3 milliárdot, az ezredfordulón pedig a 10-12 milliárdot. A Nagy Fal, vagy a Csin Si Huang-ti császár immár világhírű terrakotta hadserege fölé emelt pavilon környéke angol, francia és más nyugati látogatóktól hangos, pedig az 1987-ben Kínába érkezett 3 millió 750 ezer turista közül a statisztika csak 1,22 milliót tekint igazi külföldinek. A többiek kínaiak, akik a világ minden tájáról érkeznek. Nagy számban zarándokolnak az anyaországba a tajvaniak is. Általában Hongkongban szerzik be a beutazáshoz szükséges betétlapot, hivatalos turizmus ugyanis nincs a szárazföld és a sziget között. A turisták elszállásolása óriási feladatokat ró a kínai idegenforgalomra, és - mint Sen Su-tyün igazgatóhelyettes is elismeri - a nyolcvanas évek közepén szálláshiány lépett fel. Jelenleg Kína mintegy 1300 szállodájában 200 ezer férőhely várja a látogatókat, akik immár 482 várost kereshetnek föl. A kínaiak szerint azonban csak mintegy 100-ra tehető azon városok száma, amelyekben szavatolni tudják a megfelelő szálláslehetőséget, ellátást. Ezért is keltett meglepetést az Új Kína hírügynökség nemrég közzétett jelentése, miszerint a kínai szárazföldön - az úgynevezett különleges gazdasági övezeteket és természetesen Hajnan szigetét leszámítva - ezentúl nem lehet külföldi közreműködéssel szállodát építeni. A kínaiak ezt azzal az aggodalommal magyarázzák, hogy a viharos szállodaépítkezéssel nem tud lépést tartani az idegenforgalom egésze, feszültségek léphetnek fel, néhány év múlva pedig esetleg, töltési gondok is keletkezhetnek. Pekingben, ahol néhány esztendővel ezelőtt még olykor kalanddal ért fel szállodai szobát keresni, most már - legalábbis a holtszezonban - még kedvezményekkel is csábítják a vendégeket, közülük egyre több az egyéni turista. A polgári légiflotta immár több mint 500 repülőgépből áll - az II ésTu jelzésű típusok mellett feltűnik a Boeing-család egy-egy tagja, és a nyugat-európai légibusz is. Tavasszal az országos idegenforgalmi hivatalnak mégis a kormányhoz kellett fordulnia segítségért, hogy mielőbb szűnjön meg a repülögéphiány. A tavaly februárban alapított hat nagy kinai regionális légitársaság addig aligha tud érdemben versenyezni egymással, amíg nincs elég repülőgép. A konkurencia az utazási irodák közt is lassan kibontakozik. Korábban mindössze három iroda tevékenykedett. Az utóbbi években további tizenhármat alapítottak. A szocialista országokból még kevés turista érkezik Kínába, de ezen mi_____________________________________előbb változtatni szeretnének. Mint Sen Sutyün utalt rá, a Kínai Népköztársaság a szocialista államok közül elsőként Magyarországon vett részt turisztikai kiállításon: az Utazás ’87 bemutatón. Jelenleg tárgyalások folynak Kína és több kelet-európai állam, így Magyarország között, hogy változtassanak az idegenforgalmi elszámolások rendszerén. Jelenleg a kinai utak a magyar turisták és az utazási irodák konvertibilis ellátmányát terhelik. Kína arra törekszik - mondja Sen Su-tyün -, hogy az elszámolási rendszer tervezett módosítása is segítse a turisztikai kapcsolatokat. BORONKAY TAMÁS Ulánbátori részlet A villamúzeumok fényűző berendezései Mintha a XVIII. században járnánk az Olimposzra
