Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-20 / 251. szám
2 rtÉPÜJSÁG 1988. október 20. Kormány- Magyar-román békemozgalmi Kamara levélváltás Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) mészetesen nemcsak a szennyvízről tárgyaltak a végrehajtó bizottság tagjai és a meghívottak, köztük dr. Gelencsér Árpád, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Ő volt az, aki gratulált a megyének az egészséges ivóvízellátás területén elért szép eredményekhez, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapművek kiépítését követően nagy gondot kell fordítani a biztonságra, a minőségre. Szabó Mátyás, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője a gondok között sorolta fel a magas vastartalmat, a gáztalanítást, és szükségesnek tartotta rekonstrukciós program elkészítését a következő tervidőszakra. A vita zárásaként ezeket a megállapításokat, tennivalókat foglalta össze Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke. ö terjesztette elő azt a kiegészítést is, amely a megyei tanács végrehajtó bizottsága által 1987 októberében a kormány munkaprogramjából adódó feladatok végrehajtására készített intézkedési tervhez kapcsolódik. Ezt követően tárgyalta a végrehajtó bizottság az adótörvények végrehajtásának tapasztalatait. Erről Antus Gyula, az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának igazgatója és Priger József pénzügyi osztályvezető tájékoztatta a testületet. Többek között megtudtuk, hogy a közelmúltban lezajlott úgynevezett próbabevallás kedvezőtlen tapasztalatai alapján egyszerűsítik, négyoldalasra csökkentik a kérdőívet. Dr. Erdősi Máriának válaszolva Antus Gyula elmondta, a személyi jövedelemadónak valóban van teljesítményvisszatartó hatása, de korántsem akkora, mint amekkorát a közvélemény tulajdonít neki. Tamás Ádám megállapította, hogy az új adórendszerre történő átállás a vállalati szférában zökkenőmentesebben, a költségvetési intézményeknél és a lakosságnál nehezebben történt, történik. Bejelentésre is sor került az ülésen. így a végrehajtó bizottság többek között megtárgyalta a Tolna Megyei Népi Ellenőrző Bizottság vizsgálati megállapításait, realizálási indítványát, felhívását a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatásának szabályozottságáról és felhasználásáról. Az ellenőrzés elsősorban a helyi támogatások kialakult gyakorlatát kifogásolta. A vizsgálat feltárta azt is, hogy a testületek - esetenként a vb-jogkörben eljáró tanácsi tisztségviselők - hibás döntést hoztak. Ennek alapján fel kell vetni az előterjesztők felelősségét is. (E témával, elsősorban annak szekszárdi vonatkozásaival korábban lapunk háromrészes írásban foglalkozott.) A napirend tárgyalásán részt vett Ballai László, a Központi Népi Ellenőrző Bizottság elnöke. A végrehajtó bizottság szükségesnek tartja, hogy azon helyi tanácsok végrehajtó bizottságai, amelyeknél ezt a támogatási rendszert alkalmazták, a NEB összefoglaló jelentése és a városi bizottságok vizsgálatai alapján tárgyalják meg és átfogóan értékeljék a helyi támogatásokat, vizsgálják felül, módosítsák az ezzel összefüggő tanácsrendeleteket, javítsák az előkészítő munkát. A megyei vb a NEB felhívása alapján Simontornya Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága titkára, Meilinger Gyula; Dombóvár Városi Tanács elnöke, Vidóczy László; Szekszárd VárosiTanács elnöke, Kovács János; Szekszárd Városi Tanács volt vb-titkára (jelenleg a Tolna Megyei Tanács V. B. titkársága szervezési és jogi osztálya vezetője), dr. Farkas László ellen fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt fegyelmi eljárást rendel el. A témához hozzászólva Ballai László hangsúlyozta, hogy indulatoktól mentes, igényes, felelős, tárgyszerű eljárásra van szükség. Tamás Ádám annak a véleményének adott hangot, hogy tévedtek, akik a támogatási rendszert nemcsak szocális célok érdekében haszálták fel. Szükséges, hogy a támogatási rendszer továbbra is működjön, és ugyancsak fontos a közvélemény tájékoztatása ebben az ügyben. (A témára a közeljövőben visszatérünk.) munkatalálkozó Munkatalálkozót tartottak szerdán a Minisztertanács és a Magyar Gazdasági Kamara képviselői. A megbeszélésen az idei év gazdasági folyamatait elemezték, valamint a jövő évi tervről cseréltek véleményt. Beck Tamás - aki novemberig, a kamarai választásokig kereskedelmi miniszterként az MGK elnöki tisztségét is megtartja - bevezetőben elmondta, hogy a vállalatok érdekeit képviselő Kamara abból az álláspontból indul ki, hogy mindenképpen közelíteni kell az eltérő véleményeket, mert csak a vállalatok és a kormány együttműködésével biztosíthatók a gazdasági stabilizáció és a kibontakozás feltételei. A Kamara egyetért azzal, hogy nagyon fontos szempont a költségvetés egyensúlyának javítása. Véleménye szerint azonban az elvonások olyan nagy mértékűek, hogy továbbra is háttérbe szorítják a hatékonysági követelmények érvényre juttatását. A restrikciós politika mellett mindenképpen fenn kell tartani az exportösztönzést, és biztosítani kell a hatékonyságnövelés eszközrendszerét. A vállalatok támogatják a jövő évre tervezett importliberalizálást. A Kamara elnökének véleménye szerint azonban alaposan meg kell vizsgálni: biztosítottak-e ennek feltételei. A tervbe vett 30-40 százalékos importliberalizálás ugyanis azzal is járhat, hogy a tervezettel ellentétben romlik a külkereskedelem egyensúlya. A kormány kezdeményezte a munka- találkozót, mivel igen fontosnak tartja a vállalatokkal folytatott párbeszédet - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A magyar gazdaság boldogulása alapvetően a vállalatok teljesítményének alakulásán múlik. Ezért mindenképpen meg kell teremteni azokat a feltéteíeket, amelyek a teljesítményjavi- táshoz szükségesek. Az idei eredményekkel kapcsolatban Medgyessy Péter elmondta, hogy 1988 a stabilizáció első évének számít és ebből a szempontból megítélve mindenképpen eredményesnek mondható. A gazdasági növekedés a tervezetthez közelállóan alakul, a dollárelszámolású export dinamikusan növekszik, így a számítottnak megfelelően javul a külkereskedelmi mérleg és a fizetési mérleg is. Az azonban tény, hogy a gazdasági erőfeszítések jelentős terheket rónak a lakosságra. A dolgozók többsége igen nehéz helyzetben van, anyagi terheik tovább aligha növelhetők. A pénzügyi restrikció ellenére a gazdasági szabályozásban számos kötöttség feloldására is sor kerül. Ilyen a tervezett import,- és bérliberalizáció. Várható, hogy a társasági törvény életbe lépése is éreztetni fogja kedvező hatását, s jövőre módosul az adózási rendszer is. A kormány képviselői által elmondottakra Zányi Jenő, a Kamara alelnöke válaszolt. Elnökségének szeptember 29-i állás- foglalása után az Országos Béketanács levélben fordult a Román Országos Békebizottsághoz. A levél emlékeztetett arra, hogy júniusban az OBT már felhívta Románia békeszerető lakosságát a humánus együttélés, a közös gondolkodás előmozdítására. A béketanács újabb javaslatában kétoldalú békemozgalmi találkozó és eszmecsere megtartását indítványozta. „Örömmel fogadnánk, ha erre vezetői szintű határtalálkozó formájában Oradea városban (Nagyváradon), illetve Debrecenben november 3-4-én kerülhetne sor” - kezdeményezte az OBT, de egyúttal budapesti, vagy bukaresti találkozásra is kifejezte készségét. A megbeszélés témájául az Országos Béketanács a következőket jelölte meg: kölcsönös tájékoztatás a mozgalmak országon belüli feladatairól, a két ország népei közötti bizalomépítés és a kölcsönös megértés erősítése, együttműködés kialakítása a kulturális hagyományok ápolása és a béPozsgay Imre államminiszter szerdán az Országházban megbeszélést folytatott a Kisiparosok, illetve a Kiskereskedők Országos Szervezetének, valamint a Vállalkozók Országos Szövetségének vezetőivel. Az eszmecserén - amelyen részt vett Molnár József, a Kiosz, Barad- lay György, a Kisosz és Simsa Péter, a VÓSZ elnöke és más vezető tisztségviselők - mindenekelőtt e szervezetek, s az általuk képviseltek munkájának tapasztalatairól, továbbá a kormányzati szervekkel való együttműködésük eddigi alakulásáról, a fejlesztésére vonatkozó elképzelésekről esett szó. A három szervezet vezetői kifejtették: határozottan igénylik egyenkénti képviseletüket a kormány által a közelmúltban életre hívott Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Kiemelték, hogy a gazdasági érdekképviselettel foglalkozó szervezetek, szövetségek és az állami szervek kapcsolatait érdemes átgondolni, minkére nevelés terén, valamint nemzetközi kérdések áttekintése, köztük a két mozgalom hozzájárulása a helsinki folyamat társadalmasításához. „Meggyőződésünk, hogy a közvetlen kapcsolatok hosz- szú időn keresztüli nélkülözése helyett a párbeszéd kialakítása kölcsönösen előnyös lehet népeink számára” - hangsúlyozta a levél. A most érkezett választávirat szerint a javasolt időpontban „túl sűrű a Román Békebizottság belpolitikai programja”. Ugyanakkor tanulmányozni kívánják annak lehetőségét, hogy egy későbbi időpontban sor kerülhet-e a találkozóra. Magyar-román békemozgalmi eszmecsere tehát egyelőre nem lesz. Az Országos Béketanács azonban változatlanul törekszik korrekt, kiegyensúlyozott együttműködés kialakítására. Ehhez az is szükséges, hogy a román részről legmagasabb szinten megfogalmazott együttműködési készség gyakorlati lépésekben is megnyilvánuljon - hangoztatja az OBT szerdai nyilatkozata. dekelelőtt azzal az igénnyel, hogy mielőbb felszámolják a vállalkozások biztonságát ma még veszélyeztető jogi, illetve szemléleti akadályokat. E kérdés kapcsán szóltak a kisiparosok, kiskereskedők, magánvállalkozók érdekvédelmére, képviseletére hivatott szervezetek törvényességi felügyelete megnyugtató rendezésének sürgető szükségességéről. Szóba kerültek egyes kidolgozás alatt álló magas szintű jogszabályok, illetve egyéb intézkedések, amelyek véglegesé formálása során mindhárom szervezet igényli véleményének figyelembe vételét, tagsága érdekeinek érvényesítését. Ebben az összefüggésben tettek említést a tanácskozás résztvevői az egyesülési törvényről, a tervezett vállalkozási nyereségadóról, a napokban vitára bocsátott új választási törvénytervezetről, valamint a társadalombiztosítás jövő évre tervezett szabályozásáról. Pozsgay Imre találkozója a Kiosz, a Kisosz és a VOSZ vezetőivel Esetek Nyilvános az országos KISZ-értekezlet Egy újságíró emlékeiből (Ili.) Mindig utáltam, ha szakmám valamelyik képviselője azzal az elhatározott szándékkal lódult a világnak, hogy most elmegy amúgy istenigazában hibákat, visszásságokat keresni. Szerintem újságírók vagyunk és nem fejvadászok. Az ember tőle telhetőleg írja az igazat, de persze előfordulhat, hogy félretájékoztatták, vagy esetleg ő maga volt felületes. Ilyenkor célszerű a legnagyobb sebességgel, minden reklamációt megelőzve, azonnal helyreigazítani, végtére is a másik ember becsülete nem babaruha, amivel játszani lehet. Vannak persze cifrább pillanatok is. Veszprém megyei újságíró koromban Pápateszér környékéről érkezett a bejelentés, hogy egy fővárosi képkeretezö kisiparos (!) bárki elfekvő békekölcsönkötvényeinek sorszámát ellenőrzi. Nyeremény esetén csak 10%-ot kér, azt is hajlandó előlegként kezelni és ha valaki felmegy Pestre, az összeg erejéig ingyen kéreteztethet nála. Nem tűnik túl valószínűnek, hogy a környékbeliek ezért Pestre tódulnának, tehát utánajártam a dolognak. Kiderült, hogy a valóban lángeszű kisiparos negyedév alatt tisztán egymillió forintot keresett. Az ilyesmit az ember megírja, aztán nyomban nyakában a sajtóper. Én is megkaptam, mert a magyar jogszolgáltatásban valamiféle hézag mutatkozott és ezt egy ügyes pesti ügyvéd nyomban kihasználta. Nekem azonban az egész ügy valahogy mégse fért bele a sokat emlegetett szocialista erkölcs kategóriáiba, ezzel próbáltam védekezni. Azt hiszem, nem én védtem meg magam, hanem néhai Havas Ervin kollégám, aki mindezzel kapcsolatban hosszú és gyilkos cikket eresztett meg a Népszabadságban. A bíróság megszüntette az eljárást. Gyakran megkérdik tőlem, hogy melyik volt a legérdekesebb téma, ami az utamba került. Talán az, amit legelőször itt írtam meg Czakó kollégám fényképei kíséretében, majd ügyészi vizsgálat követte, később pedig még egy cikkem az Új Tükörben. A megyeszerte portyázó kriptarablókról szolgáltunk néhány érdekességgel. Természetesen nem sejtve, hogy a Batthyány-mauzóleum kifosztóinak máig le nem zárt ügye is elvezet egészen Tolna megyéig. Máig se tudom, hogy a rendőrség talált-e összefüggést az itteni kezdet és az ottani - az egész országot felháborító - vég között. Kereshetné... Akadtak persze vidámabb dolgok is. A Lufthansa még csak szervezni kezdte fővárosi képviseletét, amikor megismerkedtem két szakemberükkel. Jól beszélek németül, örültek volna, ha egyik este tolmácsolok nekik és két magyar „hölgyismerősüknek”. Nem tolmácsolás lett belőle. A hölgyek nem a Rákóczi térről, hanem az Illatos út egyik óriási bérházából jöttek, de úgy kiöltözve, mintha a Vouge cimű divatlapból léptek volna ki. Valódi aranyakkal felékszerezve. Belőlem lett a váratlanul érkezett német kolléga, egy nyugdíjas pilóta. Történetesen egyetlen elegáns ruhám volt rajtam, a hölgyek pedig nem elméletben, hanem gyakorlatban tanulták a pszichológiát és ilyesféle ügyfelük még nem akadt. Tele voltak sajnálkozással, hogy számomra nem gondoskodtak (koromhoz illő) partnerről, aminek nem győztem eléggé örülni. Viszont egy teljes estén és az Európa étteremben elköltött vacsorán át lehettem fültanúja annak, hogy mit beszél két főhivatású magyar utcalány egymás közt a német „ügyfelekről”. Felejthetetlen élmény volt és maradt. Természetesen megírtam, de az Élet és Irodalom - számomra örökbecsű - rovatvezetőnője úgy vélekedett, hogy ezzel az álcázással megsértettem az újságíróetikát és nem közölte. Vitatkozhattam volna, hisz nemcsak én, ő is szeretett vitatkozni, de minek? Különben is, egy szabadúszó újságíró (akkor éppen az voltam a pesti aszfalton) ne ugráljon, mert könnyen felkophat az álla. Ez az eset tehát emlékeim számát szaporítja ugyan, de szakmai veszteségszámlámat mindenhogyan terheli. Az esetek száma természetesen végtelen, hiszen kisebb-nagyobbat minden nap hoz. Egy veszprémi bíró jónak látta Várpalota legmélyebb tárnájába leszáll- ni, helyszíni szemle végett. Sietve elkísértem és a bányászok a legvalószerűtle- nebb rókalyukakon keresztül kúsztattak meg bennünket. Azóta nincs az a kereset, amit én egy bányásztól irigyelnék. Jártam a pápai Barátok temploma kriptájában, ahol a 200 éve elhantolt szerzetesek teteme nem vénül, noha nem balzsamozták egyiküket se. Olyanok a szellőzési és talajviszonyok. Böröczky Kornélnak hála, Gottvald kollégámmal együtt fél napig barangolhattunk a gyulaji erdőben, dámvadbarcogás idején és hallgathattuk a bikák felejthetetlen koncertjét. Az ember kicsiségéről nem annyira az Eiffel-torony tövében győződhettem meg, hanem a bratszki vízi erőmű géptermének országháznyi csarnokában, ahol ugyan tilos volt fényképezni, de Bakó Jenő barátom természetesen fényképezett, amit még én se vettem észre. A távolság igézetét egy Moszkvától Irkutszkig tartó 3 és fél napos vonatút adta meg nekem. Az emberi szenvedés iszonyatát a légzésbénult osztály a Rózsadombon, ahol feleségem évekig volt főnővér és ahol máig élnek emberek, akik vastüdöben nőttek fel. Mindezt természetesen megírtam és nem őriztem meg, mert - néhány legkedvesebbet nem számítva - minek újságcikkeket megőrizni...? (folytatjuk) ORDAS IVÁN A KISZ Központi Bizóttsága legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy az országos KISZ-értekezlet nyilvános lesz az ifjúsági szövetség tagjai számára. A testület - ennek megfelelően - szívesen lát minden KISZ-tagot a november 18-20. között Székesfehérvárott megrendezendő tanácskozáson, amelyen megfigyelői státusszal vehetnek részt. Az érdeklődők a KISZ Központi Bizottsága Irodájának november 4-ig, telefonon (a 403-940/149-es melléken, vagy a 203-871-es számon), illetve levélben (1388 Budapest, Postafiók 72. címen) - a név, lakcím, telefonszám, valamint a KISZ-szervezet nevének és címének közlésével - jelezhetik részvételi szándékukat. A részvételi díj - étkezés, szállás - 280 Ft, helybelieknek 200 Ft. A jelentkezéseket - a rendelkezésre álló helyek korlátozott száma miatt - beérkezési sorrendben veszik figyelembe. A végrehajtó-bizottsági ülés napirendjén: Dombóvár energiaellátása (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén jóváhagyta Máté László osztályvezető beszámolóját. A beszámoló felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek során végül is kialakult az osztály jelenlegi felépítése, a művelődési, egészségügyi, ifjúsági, sportosztály (MEIS). Tevékenységüket közel négy év óta az új ügyrendjük szerint végzik. Az előadó részletesen szólt az egyes csoportok konkrét tevékenységéről. A művelődési csoport többek között figyelemmel kíséri az oktatási és közművelődési intézmények működési feltételeinek alakulását, ellenőrzik azok törvényességét és segítik a vezetők munkáját. Az egészségügyi csoport a város integrált nagy intézményeivel (kórház, rendelőintézet) és az egyesített szociális intézmények szervezetével látja el a lakosság gyógyító-, megelőző- egészségügyi ellátásának szervezését. A sportfelügyelőség munkáját az ÁISH határozatai, a városi tanács vb rendelkezései szabják meg, de a sportfelügyelőség a városban és a városkörnyék területén elvégzi a sportolók nyilvántartásával, igazolásával kapcsolatos feladatokat is. A másik napirendként a távhőszolgáltatásba bekapcsolt tanácsi intézmények energiaellátását és az energiával való takarékosság lehetőségeit tekintették át. Az e területen aktuális feladatok közt a legfontosabb a városi távfűtés továbbfejlesztése, a szükséges energiamennyiség hosszú távon is megbízható növelése, az egycsöves rendszerű, nagy hőveszteségű panellakások fűtésének korszerűsítése. Ennek megfelelően a közeljövő egyik várható beruházása egy hozzávetőleg 100 milliós költséggel épülő újabb fűtőmű felépítése lesz, kezdeti lépésként egy olajtároló még ez évben történő telepítésével. MAGYARSZÉKI ENDRE
