Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
1988. szeptember 5. 2 NÉPÚJSÁG A baltikumi „zöldek” környezetvédelmi demonstrációja A hét végén élőláncot alkotva, a Balti-tenger partvonalát a tenyerében tartott kis mécsessel kirajzolva a baltikum több tízezer lakója adott nyomatékot a tenger ökológiai állapota fölötti aggodalmának - jelentette a TASZSZ hírügynökség. Pénteken a Rigai-öbölben, a híres lett fürdőváros, Jurmala 36 kilométer hosszúságú tengerparti strandja mentén álltak kéz a kézben. Szombaton este Litvániában, az északi Palanga fürdőhelytől a köztársaság déli részén lévő Neringáig húzódott a több tízezer ember alkotta lánc. A környezetvédelmi demonstrációt a baltikumi „zöldek" egy nem hivatalos szervezete kezdeményezte. A Balti-tenger aggasztó állapotát részben a tengerbe ömlö Lielupe és Daugava folyók ipari szennyvízzel és a rigai csatornahálózat vizével szennyezett hordaléka, részben a skandináv országok környezetkárosító ipari tevékenysége okozza. Az élö- láncakciót szervező környezetvédő klub éppen ezért támogatást kérő felhívással fordult a finn parlamenthez és a Greenpeace nevű nemzetközi környezetvédő szervezethez. A TASZSZ jelentése arról is beszámol, hogy Klaipeda, Palanga és más litvániai tengerparti üdülők strandján egész nap tízezrek takarítottak, próbálták megtisztítani a tenger vizét és a partot az üledéktől, a lerakódott ipari hulladéktól. A Scinteia támadja a magyar sajtót A Scinteia vasárnapi számában a magyar sajtót támadó, éles hangú cikk jelent meg ezzel a főcímmel: „Vessenek véget a tendenciózus, rosszindulatú, a románmagyar kapcsolatok fejlesztésének követelményeivel ellentétes akcióknak”. A lap szerkesztőségi cikke azzal vádolja a magyar sajtót, a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy támadják és befeketítik Romániát, a román nép eredményeit. A magyar sajtónak a Scinteia szerint tendenciózus beszámolói és kommentárjai mesterséges problémákat teremtettek, feszültségekhez vezetnek, semmiképpen sem szolgálják a két népnek az érdekét, hogy megértésben, együttműködésben és jó szomszédságban éljenek. A cikk úgy véli, hogy a magyar sajtó eltorzítva ismerteti a romániai helyzetet, „olyan helyzetekről számol be, amelyek nem felelnek meg a valóságnak”. Ide érti a lap „Az ország helységeinek koszerűsitési és átszervezési programját, a román nép életszínvonalának emelésére vonatkozó prögramot” is. Kitért a terjedelmes cikk az aradi találkozó utáni helyzetre, s a következőképpen fogalmaz: „A mag^arsajtó hangot adva egyes ellenséges, soviniszta, nacionalista körök és csoportok véleményének, továbbra is eltorzítva ismerteti a román valóságot, ideértve a magyar nemzetiségű román állampolgárok helyzetét is”. Kifogást emelt a Scinteia amiatt, hogy a magyar sajtóban - a szerkesztőségi cikk szerint - olyan cil^ek jelennek meg, köztük a Népszabadságban is, amelyek tartalmuknál fogva „meghamisítják a tényeket, azt a benyomást keltik, hogy elégedetlenség támadt az aradi találkozó létrejötte miatt”. A lap azt ajáhlja, hogy a magyar sajtó inkább az ország belső problémáival foglalkozzon, s ennek kapcsán bírálja a magyar gazdasági reformot is, megállapítva: „az RKP, népünk nem ért egyet a magyarországi gazdasági reform számos aspektusával, amelyek negatív következményekkel járnak”. A Scinteia megengedhetetlennek tartja, hogy a magyar sajtó „nem vesz tudomást arról, amiben Aradon megállapodtak és továbbra is félrevezeti a közvéleményt s ily módon nehézségeket támaszt annak útjába, hopgy valóra váljanak a megállapodások”. Az RKP KB központi lapja azt is felrója a magyar sajtónak, hogy olyan benyomást kelt, ami szerint az 1977-es debreceni és nagyváradi magas szintű találkozón született megállapodások elmaradásáért Romá- niátterheli a felelősség. A Scinteia értelmezése: a magyar sajtó „szándékosan elhallgatta, hogy a magyar fél miatt nem került sor újabb magas szintű találkozókra, s az ország képviselői nem törekedtek a megállapodások megvalósítására”. PANORÁMA BUDAPEST - Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes meghívására augusztus 31. és szeptember 4. között látogatást tett Magyarországon Susana Myrtha RuizCerutti argentin külügyminisztériumi államtitkár. Áttekintették a magyar-argentin államközi kapcsolatokat, és bővítésének konkrét lehetőségeit. Véleményt cseréltek a Közép- és Dél-Amerika helyzetéről és az ezzel összefüggő világpolitikai kérdésekről. PEKING - Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára vasárnap délután a pártközpontban fogadta Gustáv Husákot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét. A két vezető egyetértett abban, hogy a reformokat a különböző szocialista országok sajátos feltételei alapján kell megvalósítani, s hogy Kína és Csehszlovákia tanulhatnak egymás reformtapasztalataiból. BÉCS - A néhány hónapja aggasztó méreteket öltő bevándorlás miatt különbséget kell tenni az Ausztriába érkező politikai menekültek és a gazdasági okok miatt kivándorlók között - mutatott rá Alois Mock osztrák külüggyminiszter az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Szovjetunió - térképhamisítás A harmincas évek végétől kezdve a Szovjetunióban szándékosan torz, a valóságot meghamisító térképeket készítettek az országról, a pontos és valósághű térképek pedig titkos dokumentumnak számítottak. Ez az áldatlan állapot azonban - mint V. Jascsenko, a minisztertanács geodéziai és kartográfiai fő- igazgatóságának vezetője az Izvesztyija munkatársának elmondta - hamarosan megszűnik. A sztálini időkben, az élet minden területét átható bizalmatlanság következményeként a térképkészítés a Belügyi Népbiztosság (NKVD) hatáskörébe került. A térképészek kénytelenek voltak engedelmeskedni a parancsnak: egyes objektumokat elhagytak, mások helyét megváltoztatták a térképen. A főigazgatóság térképhamisító tevékenysége azonban a sztálini korszak után sem szűnt meg: az emberek arról panaszkodtak, hogy a térképeken nem ismernek rá a hazájukra, a turisták pedig óhatatlanul eltévedtek, ha a térképek alapján próbáltak tájékozódni. A torzításokat főként a nagy léptékű térképeken kellett végrehajtaniuk a kartográfusoknak: városok és folyók változtattak helyet, városi kerületek, utcanevek cserélődtek fel. Moszkva turistatérképén például csak a főváros körvonalai felelnek meg - legalábbis részben - a valóságnak - mondta Jascsenko. Bár a világűrből megvalósítható fényképezés megjelenésével ez a fajta térképészet értelmét vesztette, az mégis egészen az idei évig folytatódott. Most készülnek csak az első pontos, általános használatra szánt térkép kiadására, s az 1:1 000 000-hoz kicsinyítésü térkép (egy centiméter 10 kilométer) titkosságát éppen pénteken oldották fel. A XII. ötéves tervidőszak Végére új - immáron valósághű - kiadásban jelennek meg az ország közigazgatási, földrajzi, turista- és egyéb rendeltetésű térképei - mondta Jascsenko az Izvesztyija munkatársának. Akik a hírekben szerepelnek: Lech Walesa Neve 8 évvel ezelőtt, 1980 nyarán járta be a világsajtót: a külföldön addig ismeretlen 37 éves villanyszerelő vezetésével jött létre Gdanskban az első független szakszervezet, a Szolidaritás, amely egy év alatt csaknem 10 milliós szervezetté vált. Az amatőr politikus pontosan 8 év elteltével, most ismét közel került ahhoz, hogy beleszóljon a lengyel belpolitikába. Walesa konzervatív, vallásos szegényparaszti családban nőtt fel. 18 éves korától fogva villanyszerelőként dolgozott, s a politikához a LEMP és a lengyel kormányzat hibás döntései miatti - mellesleg utóbb mindig jogosnak minősített - munkástiltakozások vezették el. Az 1970-es tragikus végű gdanski munkástiltakozás idején egyik vezetője a hajógyári sztrájknak, amiért letartóztatják. De miután távozik a párt éléről Wladyslaw Gomulka, Walesát más sztráj- kolókkal együtt szabadon bocsátják, és visszaveszik munkahelyére. 1976-ig nem foglalkozik politikával, akkor azonban részt vesz az újabb elhibázott gazdaságpolitikai lépések miatti rövid tiltakozó sztrájkban. Öt is elbocsátják, néhány hónapig munkanélküli. Már 1978- ban részt vesz az illegális szabad szakszervezet-alapító törekvésekben. Csatlakozik azokhoz, akik fellépnek a megtorlásként alkalmazott elbocsátások ellen, amiért őt magát is többször elbocsátják. Amikor 1980 augusztusában Gdanskban is kirobban a sztrájk, a gdanski Lenin Hajógyár dolgozóinak egyik követelése az, hogy Walesát vegyék vissza állásába. A jellegzetes arcélű, nagy bajúszú, ha- miskás tekintetű Walesa írja alá 1980. augusztus 31-én a híressé vált gdanski társadalmi megállapodást a kormányzat képviselőivel. Ez elismerte a párt- és államigazgatási szervektől független, önigazgató szakszervezet, a Szolidaritás létrejöttét. Amikor egy-két hónap alatt a Szolidaritás országos szakszervezetté válik, ő lesz az elnöke. A felsőbb iskolai végzettséggel nem rendelkező villanyszerelő kiváló tehetséggel érzi át a tömegek hangulatát, jó beszélőkével és humorral reagál az emberek várakozásaira. Hamarosan óriási népszerűségre tesz szert, első sorban az egyszerű emberek körében. Persze józan paraszti esze és népszónoki tehetsége mit sem ért volna a diplomás ellenzékiekből álló agytröszt, a Szolidaritás tanácsadói nélkül. Sosem volt könnyű tárgyalópartner a kormányzat számára. Saját magának bizalmat és garanciákat követelt, de ő maga ugyanezt nem adta meg a kormánynak. A Szolidaritás létrejöttét követő 15 kaotikus hónap idején Walesa egyre inkább a mérsékeltebb, középutas vezetők közé számított, legalábbis az egyre radi- kalizálódó szakszervezetben. De sosem volt titok, hogy valójában a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezette kormányzat megdöntésére törekszik. A Szolidaritás-vezetőség hírhedtté vált 1981. decemberi radomi ülésén, amikor a radikális szárny kerekedett felül és a vezetőség a párt hatalmának erőszakos megdöntését tűzte ki célul, Walesa is nyíltan kimondta, hogy mindig is erre ment ki a játék. Ezután döntött úgy Wojciech Jaruzelski akkori első titkár, miniszterelnök és honvédelmi miniszter néhány tábornoktársával együtt a szükségállapot bevezetése mellett. 1981. december 13-án több ezer személlyel együtt Lech Walesát is internálták. Tizenegy hónapig tartották egy kormányüdülőben házi őrizetben, és ezalatt számos magas rangú politikus igyekezett tárgyalni vele arról, hogy a 10 milliós Szolidaritást valamilyen formában integrálják a szocialista hatalmi rendszerbe. Walesa azonban makacsul elutasította a tárgyalási ajánlatokat. A lengyel vezetők nem láttak más megoldást, mint a Szolidaritás törvényen kívül helyezését., 1982 októberében a parlament kimondta a szakszervezet feloszlatását, a következő hónapban pedig szabadon bocsátották Walesát, akit a kormányzat attól kezdve - mint egy nem létező szervezet egykori vezetőjét - magánemberként kezelt. Walesa villanyszerelőként visszatért egykori munkahelyére, és aktívan részt vett a betiltott Szolidaritás újabb, most már illegális szervezeteinek kiépítésében. Időközben, 1983-ban No- bel-békedíjat kapott. Lengyelországban a Szolidaritás egykori tagjainak és szimpatizánsainak túlnyomó többsége lezárt fejezetnek tartja a Szolidaritás-korszakot. De Walesa - hajtókáján az elmaradhatatlan Szűz- anya-jelvénnyel - annak a korszaknak az élő jelképeként képes lehet ismét országos népszerűséget kivívni, és esetleg mozgósítani azért a közmegegyezésért, amelynek megteremtésén a LEMP Jaruzelski vezetésével 8 éve fáradozik. Scipiades Iván Nemzetközi konferencia a dunai vízlépcsőkről (Folytatás az 1. oldalról.) Külön előadás foglalkozott a Duna vízminőségének változásaival. Az ismertetett ökológiai prognózis szerint a dunaki- liti tározóban erőteljes algásodás várható, s számítani kell a vízben kialakuló oxigénhiánnyal, a vas- és mangántartalom növekedésével, ami helyenként a víztisztítási technológia megváltoztatását igényli. A gondok között említették az előadók a talajvíz szintjének megváltozását, lesüllyedését, ami szerintük a duna- kiliti duzzasztás alatti szakaszon ártéri erdők kipusztulását, a Duna-part elsiva- tagosodását idézné elő. Ezért véleményük szerint szükség lenne arra, hogy a dunakiliti duzzasztómű a jelenleg tervezettnél jóval több vizet engedjen be az Öreg-Duna medrébe. Indokoltnak tartják megvizsgálni annak lehetőségét, hogy az értékes halfajok ívása idején a vízlépcsőkbe épített turbinák folyamatosan és ne szakaszosan üzemeljenek. A napi áramfogyasztási csúcs idejére koncentrált turbinajáratás miatt ugyanis - jelzéseik szerint - a bősi vízi erőmű ára- dásszerűen nagy víztömeget enged le a folyón, s az ilyen gyakori vízszintváltozás rongálja és a halak ívására alkalmatlanná teszi a partmenti medret. Ezért fontos rendeltetése a nagymarosi vízlépcsőnek, hogy mérsékelje ezt az ár-apály szerű vizszintváltozást. Az előadások kitértek folyószabályozási, hajózási kérdésekre, gazdaságos- sági számításokra és a folyó menti régészeti értékek megőrzésére is. A dunai duzzasztógátak címmel rendezett nemzetközi környezetvédelmi konferencia résztvevői vasárnap a MTESZ székházában az előző kétnapos előadássorozat és a vita alapján záródokumentumot fogadtak el. Az állásfoglalást nemzetközi sajtótájékoztatón ismertették a konferencia szervezői, a vízlépcsőrendszert ellenző Duna Kör, a Fiatal Demokraták Szövetsége, továbbá a World Wildlife Fund - Vadvédelmi Világalap -, a Welt Natur Fonds - a Természetvédelmi Világalap -, az International Rivers Network - a Nemzetközi Folyóhálózat - nemzetközi környezetvédelmi szervezetek képviselői. A konferencia állásfoglalása felsorolja a számításba veendő káros környezeti hatásokat. Különösen károsnak tartják, hogy a vízlépcsőrendszer térségében a vastag kavicsréteg mélyén rejtőző több köbkilométer tiszta vízkészlet - megállapítások szerint - a duzzasztás ökológiai hatására előbb-utóbb szennyeződik. Azt állítják, hogy a Duna-Rajna-Majna nemzetközi vízi út nem igényli ennek a nagy beruházásnak a megvalósítását, másként is elérhetik az érintett erősen záto- nyos Duna-szakasz mederviszonyainak megváltoztatását. A környezetvédelmi konferencia résztvevőinek alapvető követelése az, hogy állítsák le a vízlépcső- rendszer építését, és csak minden várható káros környezeti hatás tisztázása után döntsenek további sorsáról. A leállítás miatti nemzetközi és egyéb szerződések felmondása esetén - szerintük - az osztrák bankok nem élnek majd kártérítési igényükkel. Ezért nem értenek egyet a vízlépcsőt támogatóknak azzal a véleményével, hogy az építkezések leállítása többe kerülne, mint a munkálatok teljes befejezése. Az újságírók kérdésére válaszolva elmondták a környezetvédők, hogy kompromisszumos minimális követelésük az, hogy a bősi vízlépcsővel párhuzamosan ne épüljön fel a nagymarosi vízi erőmű. Ám már szlovák környezetvédők is tiltakoznak a vízlépcsőrendszer ellen, s eddig ezer aláírást gyűjtöttek. Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e népszavazást tartani a vízlépcsőrendszer építéséről - kijelentették, hogy az alkotmány ezt lehetővé teszi, bár a jogi részletek még nincsenek kidolgozva. A környezetvédők azonban szükségesnek tartják, hogy csak megfelelő előkészítés és széles körű információáramoltatás után kerülhessen sor ilyen népszavazásra. Az első kétnapos előadássorozaton és a vasárnapi tanácskozáson is jelen volta vízgazdálkodási ágazat több jeles képviselője, hogy tájékozódjon a kifejtett nézetekről és a hasznosítható felvetésekről. A szakértők közül Szőllősi Nagy András, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató- központ főigazgató-helyettese az MTI munkatársának kérésére összefoglalta a konferencián elhangzottakról kialakult véleményét. Megállapította: a három nap alatt egyetlen olyan érvet sem hallott, amely miatt le kellene állítani az építkezéseket. A szakma ugyanis jól ismeri azokat az aggályoskodó érveket, amelyek a hidrológia és a hidromechanika területét érintik. Hangsúlyozta, hogy a vízlépcső- rendszer tervezői annyira rugalmasan működtethető létesítményeket terveztek, amelyek tág határok között alkalmasak arra, hogy lényegesen mérsékeljék vagy megelőzzék a környezetváltozás káros hatásait. Tanácskozás Lakitelken Társadalmi szervezetként jelentkezik a Magyar Demokrata Fórum Demokratikus szellemi-politikai mozgalommá, független társadalmi szervezetté nyilvánította magát a tavaly szeptember 27-én Magyar Demokrata Fórum néven a Bács-Kiskun megyei Lakitelken megalakított csoportosulás. A Magyar Demokrata Fórum mintegy 370 képviselője - nagyrészt a magyar szellemi élet köréből - szombaton Lakitelken tartotta tanácskozását, amelyen megvitatták és elfogadták a mozgalom ideiglenes alapszabályát és alapítólevelét. A tanácskozás elé terjesztett dokumentumok felett élénk, nemcsak a konkrét programot, hanem a politika, a társadalom, a gazdaság, a kultúra időszerű, sürgető feladatait is számba vevő eszmecsere alakult ki. Bár elhangzottak egymásnak élesen ellentmondó vélemények is, a felszólalók többsége egyetértett azzal, hogy a Magyar Demokrata Fórum az egész országra, illetve a magyarságra kiterjedő független szellemi-politikai mozgalomként kíván tevékenykedni. A felszólalók egyetértettek a mozgalom alapítólevelében megfogalmazottakkal: az MDF-nek saját útján kell kibontakoznia, nem fogadja el sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéit és választási kényszereit. Bár a többpártrendszer kialakulását szükségesnek és elkerülhetetlennek tartották a demokratizálás folyamatában, hangsúlyozták, hogy a jelen körülmények között nincs szándékukban párttá szerveződni. Meg akarják őrizni minden tisztességes gondolat és kezdeményezés számára nyitott, koalíciós mozgalmi jellegüket. A Magyar Demokrata Fórum az alkotmányosság keretei között, a törvényesség elve alapján és a teljes nyilvánosság előtt fejti ki tevékenységét. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy a Magyar Demokrata Fórum részt kíván venni az átfogó társadalmi reform következetes végigvitelében, a politikai intézményrendszer demokratizálásában. Ugyancsak aktívan tevékenykedik az ország határain kívül élő magyar nemzetiség létérdekeiért. Bátorítják mindazokat a szellemi-kulturális törekvéseket, mozgalmakat és csoportosulásokat, amelyek a hagyományos nemzeti értékek jegyében a közoktatás, a köznevelés, a művészeti és a tudományos élet megújításáért munkálkodnak. A lakitelki tanácskozáson bejelentették, hogy megalakult a Magyar Demokrata Fórum elnöksége. Az elnökség tagjai: Bíró Zoltán irodalomtörténész, Csengey Dénes költő, Csoóri Sándor költő, Csur- ka István író, Fekete Gyula író, Für Lajos történész, Joó Rodulf politológus, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, Lezsák Sándor költő. A tanácskozáson és a szünetben megtartott sajtótájékoztatón is bejelentették, hogy várhatóan novembertől kéthetente megjelenik a Hitel című, az MDF szellemiségét képviselő független társadalmi és művelődési lap. A késő esti órákra nyúló tanácskozáson szóltak a romániai magyar nemzetiség helyzetéről, kifejtették elképzeléseiket a demokrácia és a parlamentarizmus továbbfejlesztésének lehetséges módozatairól, a társadalmi nyilvánosság kiszélesítéséről. A továbbiakban egyebek között ismertették a közelmúltban lezajlott szárszói találkozó záródokumentumát. Végül szervezeti, ügyrendi kérdéseket vitattak meg. * A lakiteleki tanácskozásról szólva Marosán György kormányszóvivő a rádió 168 óra című műsorában elmondta: abban, hogy állampolgárok egy csoportja új mozgalom megalakítását kezdeményezi, semmi meglepő nincs, s aggodalomra sem ad okot. Az elmúlt években százával alakultak különböző öntevékeny közösségek. Ez egyébként egybevág a párt politikájával és a kormány tevékenysége szempontjából kifejezetten örvendetes. A kormányszóvivő nagyon fontosnak mondotta, hogy a tanácskozás hangvétele kifejezetten együttműködési készségre utalt. Mint mondotta, a kormány az állampolgárok és közösségeik cselekedeteit a hatályos törvények alapján ítéli meg, és a mostani kezdeményezésnek is végig kell járnia a megalakulás törvényszabta útját.
