Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAFU MA Dédapáink 1988. szeptember 5. HÉTFŐ víg kedélye XXXVIII. évfolyam, 212. szám (4. oldal) ÁRA: 1,80 FtHúskörjárat Állandó hiánycikk, mindenütt keresett: a húsos csont és a bordacsont A dombóvári új szakáruházban még minden van A Népbolt szekszárdi húsüzletében még érdemes volt várakozni A téma követlen vagy közvetve mindenkit érint. Van, aki csak délidőben az asztalhoz ülve fortyan fel, miért ilyen kis adag, esetleg kevéssé tápláló étel a hagyományok szerint vasárnapi ünnepi ebéd, mások a családi kassza apadásán döbbennek meg egy-egy nagybevásárlás után, nem kevesen, főleg az asszonyok közül a sorban várakozva, tülekedve igyekeznek „elcsípni” egy-egy alkalmi vételt, kis mennyiségben érkezett kurrens árut. Nos, a húsboltokban az a húsos csont. Rövid körjáratunk során állapítottuk meg ezt a tényt, ami mondjuk húsz évvel ezelőtt hihetetlenül hangzott volna. író József, a Népbolt szekszárdi húsboltjának vezetőjével közösen nézzük a hatalmas vaskampókat, ezek mindegyikén 1967-ben, amikor a kereskedő kezdett, két-három fél disznó lógott, mellette negyed marhák sorakoztak. Ma üresen merednek, rendszerint néhány tábla szalonna árválkodik rajtuk.- Szinte nem ismertük akkor a borda- és húsos csontot, belsőségeket, tőkehúsokat vettek az emberek. Volt olyan, hogy húsvét előtt 110 mázsát is eladtunk, ma jó, ha három elfogy. Igaz, akkor 39 forint volt egy kiló comb, ma 150. A pacalt 10 forintért sem vitték, most 120-ért egyszerűen nem lehet hozzájutni... - sorolja a boltvezető. Hozzáteszi még, hogy tavaly keresték utoljára 350 forintért a vesepecsenyét, idén 420 forintért már nincs is a boltokban, nem is hiányzik senkinek. Annál jobban a belsőségek, húsos csontok, olcsó áruk... És bár szombaton délelőtt is láttunk sertésvesét, májat, nyelvet, csülköt, marhavesét a drágább tőkehúsok mellett, nem elégedett sem a boltos, sem a vevő. Az ok pedig egyértelmű: a magas árak. Ezért is esett vissza az áremelkedés ellenére majd huszonöt százalékkal a forgalom. Vagy itt, vagy a Tszker húsboltjában vásárol szívesen Kolozsvári Ferencné. A piactéren éppen az utóbbiból távozott:- Combot vettem, töltött paprikát főzök a hét végén. Gyakran bejövök, mert akkor jobban kifogja az ember az olcsóbb árut. Hét elején még húsos csont is van, meg köröm, úgyhogy megéri a fáradságot. Csak azt nem értem, miért nem lehet kapni, talán nem hozatnak a boltosok...? Persze nem ez a magyarázat, a kereskedők mutatják a megrendelőlapokat, amire sokszor már rá sem írják a bordacsontot, úgyis hiába. A másik kritikus dolog a mennyiség, amit hol kapnak, hol nem és ami vagy fogy, vagy nem. A drágább húsok természetesen lassabban, fogalmazhatunk úgy is, nem egyenletesen. A Tszker boltjában például hét végén, piac idején és 4-én, 12-én van nagyüzem, fizetés napján. Kapnak, csak nem annyit, amennyire igény lenne, így foglalhatjuk össze a szekszárdi Skála Áruház húsosztályának helyzetét. A kaposváriak után most a Szekszárdi Húsipari Vállalattól kapják naponta kétszer a darabolt, bontott árut, a húskészítmények jó részét. Megértik, hogy egy disznónak négy lába, 20 dekányi velője van, így ha egy szállítmányban két-három kilót kapnak tulajdonképpen méltányos, hiszen máshol is várják. Csakhogy ez a mennyiség, mint mondjuk az 50 kilónyi márhalábszár néhány óránál tovább nem tart, ugyanúgy mint a pár kiló bordacsont. A válasz tehát, amiről minden vevő meggyőződik naponta, a kurrens áruk, az olcsó húsok itt is hiánycikkek. Biztosan először a saját boltját látja el a vállalat, ezt a gondolatot több helyen hallottuk. Ha ez a szemlélet formálja is a gyakorlatot, egy biztos: itt sem küszködnek más gondokkal, mint a többi húsboltban. Bár itt nem panaszkodnak, a havi kétmillió forgalommal elégedettek. A vásárló sajnos nem annyira... Egy ideig minden bizonnyal javítja a választékot a Szekszárdi Húsipari Vállalat Dombóváron megnyitott új szakáruháza. A külsőre is tetszetős üzletbe belépve szinte káprázik a háziasszonyok szeme, hiszen levescsontot, húsos csontot, fejet, farkot, körmöt, a belsőségek közül velőt, sőt, pacalt is kérhetnek - elutasítás nélkül. SzépKovács Istvánná: „Új recepteket kell tanulnunk...” szabó Simon boltvezető ezt a törekvést hangsúlyozta: Nem várjuk meg az utolsó dekát, időben utánrendelünk - mondta. A bátaszéki Áfész-boltban sajnos hiába rendelnek. Két-három ládát, hatvanhétén kiló kurrens cikket kapnak, a tőkehúsokkal pedig „tele” a hütő. A belsőségekből jó az ellátás, a többire azonban legyintenek. Kedden, csütörtökön szállításkor, ha lemarad valaki, akkor kinyithatja jócskán a pénztárcáját.- Amíg korábban egy kilót kértek, ma hetven dekát vesznek - summázza a változást Tamás Béla a Népbolt bonyhádi kis húsboltjának vezetője. - Egy-egy áruféleségből hiába rendelünk többet, ha kapunk néhány féldisznót, ki lehet számolni mennyi jut... Mégis szívesen vásárol itt Kovács Istvánná, aki a Fáy lakótelepről motorozott le. Hétközben munkába menet is be szokott nézni, mondja, mindig talál valami olcsóbb árut. Az asszonyoknak új recepteket kell tanulniuk, állítja, miközben szatyrába teszi a töltött paprikába valót. Szombat délelőtt igazi nagy választékot a bonyhádi húsáruházban találtunk, ahol azt az elvet vallják, ha a szomszédos Zöldért és ABC-áruházakban elfogyott is, itt záróráig nagy választékot kell kínálni. Ennyi a körjárat eredménye, ami csak tünet... az okokat és mozgatókat a gazdaságpolitika irányítóinak kell megtalálni és kezelni. Bányásznapi ünnepségek országszerte Az ország bányavidékein szombaton bányásznapi ünnepségeket tartottak, amelyeken megjelentek a párt, a társadalmi és a gaazdasági élet képviselői is. Felszólalásukban elemezték a bányászat helyzetét, jelenét és jövőjét. A legjobban dolgozóknak kitüntetéseket, elismeréseket adtak át. A Baranya megyei bányásznapi ünnepséget a pécsi Nemzeti Színházban tartották, ahol Aczél György, az MSZMP KB tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: Magyarország legértékesebb ásványkincsei közé tartozó kokszolható mecseki kőszénről és uránércről nem mondhat le az ország. így a mecseki bányászok munkájára továbbra is szükség lesz. A bányászok megkoszorúzták a Mecsek geológusa, Vadász Elemér emléktábláját. A nemzetközi hírű tudós munkássága nagymértékben elősegítete a hegység kőzettani feltárását. Szombat este a hagyományokhoz híven megkoszorúzták a haladásért vívott küzdelemben életüket áldozó bányászmártírok pécsi, valamint a föld kincséért folytatott mindennapi harcban elhunyt bányászok komlói emlékművét. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet a bányászmártírok Pécs határában emelt csertetői emlékművénél. A koszorúzást követően Pécsett és Komlón tűzijátékkal köszöntötték a bányásznap ünnepe ltjeit. A veszprémi Szénbányák Vállalat ajkai, balinkai, dudarai és várpalotai üzemének dolgozói is megemlékezést tartottak szombaton. A várpalotai nagygyűlésen Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes elmondotta, hogy a Veszprémi Szénbányák Vállalat egyike a legeredményesebben gazdálkodóknak. Az ünnepségen részt vett az NSZK-beli Bottropból érkezett delegáció is. A veszprémi és a bottropi bányászok között több éve jó kapcsolat alakult ki. Gyakori a bányászok között a tapasztalatcsere. A bottropi bányavállalat megvásárolta, s használja a Várpalotán gyártott pajzsbiztosító berendezéseket. A kapcsolatot testvérvárosi együttműködéssé bővítik, a két város képviselői a bányásznapi ünnepségen aláírták az erre vonatkozó dokumentumot. Tapolcán Vörös Árpád ipari miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet, méltatva a magyar alumíniumipar eredményeit. Mint mondotta, ez az ágazat az ipari átlagot jóval meghaladóan fejlődött, több mint tíz százalékkal növelte termelését. Az eredményekben jelentős része volt a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnak, amely a hazai érctermelés több mint kétharmadát adja. A bauxitbányászok helyzete kedvezőbb az átlagosnál, ami elsősorban az alumíniumipar jó eredményeinek, kedvező exportlehetőségeinek köszönhető. Nemzetközi konferencia a dunai vízlépcsőkről A dunai duzzasztóművekről rendezett nemzetközi környezetvédelmi konferencia szombaton, a tanácskozás második napján a MTESZ székházában folytatta munkáját. Ezen a napon 17 magyar és külföldi előadó, valamint hét felkért hozzászóló beszélt a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti kockázatairól, a várható káros hatásokról. Egyebek között felvetették, hogy a környezeti változások miatt szegényesebbé válik a Szigetköz állat- és növényvilága egyes fajok kipusztulása miatt. A Duna vizének megváltozott áramlási viszonyai miatt véleményük szerint a halak nem, vagy csak alig találnának ivóhelyet a duzzasztómű alatti szakaszon, következésképpen a halászok és a horgászok is kevesebb zsákmányt ejthetnek. (Folytatás a 2. oldalon.) Sió Kupa nemzetközi női kosárlabdatorna A BSE harmadszor nyerte el a kupát Tizenkilencedszer rendezték meg Szekszárdon a Zrínyi utcai tornacsarnokban a hagyományos Sió Kupát. A háromnapos küzdelemsorozaton résztvevő nyolc csapat a szakemberek és a szurkolók véleménye alapján is az elmúlt évek legszínvonalasabb tornáját vívta a hét végén. Az eddig kétszer győztes BSE ezúttal sem hagyott semmi kétséget afelől, hogy a legjobb - fokozatosan javuló, magabiztos teljesítménnyel győztek. Döntőbeli ellenfelük a házigazda KSC csapata volt, amelynek fiataljai óriási fegyvertényt hajtottak végre azzal, hogy szombaton Ét csoportmérkőzések során a késő estébe nyúló mérkőzésen, drámai küzdelemben győzték le az igen jó játékerőt képviselő nyugatnémet Wuppertál csapatát, a Budesliga tavalyi ezüstérmesét. A tornáról részletes tudósítás lapunk 6. oldalán található.-takács-kapfingerBonyhádon, a központi üzletben záróráig tartják a választékot
