Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-22 / 227. szám
1988. szeptember 22. tIéPÜJSÁG 3 Adós fizess! Ha tudsz... Akinek nincs lakása, vagy a meglévőt tűrhetetlenül kicsinek, esetleg alacsony komfortfokozatúnak tartja, nagy adósságterhet is vállal. Néha erőn fölül is. Az egymillió forintot többnyire meghaladó lakásárak úgy jönnek csak sokszor össze, ha a család minden lehetséges pénzforrást igénybe vesz a munkahelyi kölcsöntől a tanácsi támogatásig, a kedvezményes kamatú hosszú lejáratú kölcsön maximumáig, s ha még ez sem elég, akkor a kedvezményesnek és hosszú lejáratúnak nem nevezhető bankhitelig. így fordulhat elő, hogy 6-8 ezer forintos havi törlesztőrészletet is kell fizetnie egy családnak, amelynek a jövedelme esetleg csak 12 vagy 15 ezer forint. A nyár közepén életbe lépett hitelkamat-emelés és lejárati idő csökkentés óta a helyzet tovább romlott. Bár általánosítani nem lehet, megfigyelhető az a tendencia, hogy az adósok egyre leterheltebbek, fizetésüknek egyre nagyobb hányadát fordítják hiteltörlesztésre. Az OTP Tolna Megyei Igazgatóságának adatai szerint megyénk lakossága átlagosan jövedelmének 20 százalékát költi a pénzintézeteknél felvett kölcsönei és azok kamatai törlesztésére. Ezen belül természetesen jelentős szórás, hiszen vannak, akiknek nincs törlesztési kötelezettségük, és vannak olyanok is, akik jövedelmüknek csaknem a felét kénytelenek erre a célra fordítani. Ez utóbbi eset úgy fordulhat elő - mivel a hitel törlesztörészlete csak az adós havi jövedelmének harmadrészéig terjedhet - hogy egy-egy kölcsönügyben adóstársak is beszállnak, mert csak az ő együttes jövedelmük nyújt kellő fedezetet a hitel visszafizetésére. Előfordulhat olyan eset az OTP-nél, hogy az adóson kívül két adóstárs és három kezes is kellett egy ügylet lebonyolításához. Az elmúlt évben a lakosság megyénkben összesen kettő és fél milliárd forint hitelt vett igénybe a lakossági ügyekkel foglalkozó pénzintézeteknél, 600 millió forinttal többet, mint az azt megelőző időszakban. Ekkor fogalmazódott meg először: a lakosság eladósodása nő. 1988-ban a hiteligény ugyan várhatóan ismét az 1986-os szint körül fog alakulni - mivel a múlt évben sokan „előre” vásároltak, ezért az áruvásárlási hitelek állománya idén jelentősebben csökkent, az Ingatlanértékesítési hiteleké pedig a kamatlábak emelése és a lejárati idő csökkentése miatt mérséklődött - nem kizárt, hogy ez a tendencia a jövőben megerősödik. Eddig nem nőtt az OTP-ben - de a takarékszövetkezetekben sem - a hátralékos állomány, és a kényszerintézkedések - például letiltások - sem szaporodtak meg lényegesen. Az említett tendenciára tekintettel - arra, hogy egyre több személy együttes jövedelme nyújt csak fedezetet egy-egy kölcsönügylethez - nem lehetetlen, hogy a jövőben gyakrabban kell majd a mondást úgy módosítani: Adóstárs vagy kezes fizess! -ri Védőszemüveg autósoknak A fővárosi Róbert Károly körúti Kórház üzemegészségügyi szolgálata több mint egy hónapon át vizsgálta a hivatásos autóvezetők körében az új speciális védőszemüveg hatását. A most befejeződött vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a CompuDrug Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet által kifejlesztett Mon-x márka nevű védőszemüveg valóban csökkenti a szemre káros hatásokat. A kémiai szoftverek létrehozásával foglalkozó kisszövetkezet a védő- szemüveget eredetileg a monitorok előtt dolgozó munkatársai számára alakította ki. A szemüveg lencséjét olyan különleges védőbevonattal látják el, amely a szemet erősen terhelő ultraibolya sugárzások 99 százalékát kiszűri, csökkenti a figyelemzavaró fényvisz- szaverődések mértékét, ugyanakkor a gyenge kontrasztot erősíti. A látható fénytartományban ugyanis áteresztőképessége 90 százalék fölött van, ennek eredményeként gyenge világítási körülmények között viselése fényerősítő érzetet kelt. Erre pedig nagy szükség van a közutakon, éppen ezért ajánlják most a gyártók - a szemüveglencsét gyártó MOM, és a CompuDrug, amely a különleges bevonatot viszi fel a védőeszközre és a forgalmazó Ofotért - az autósoknak is a magyar szabadalomként bejegyzett új terméket. A Mon-x sorozatgyártása már megkezdődött. Eddig 30 ezer darab készült el és várhatóan az idén még ugyanennyit gyártanak. Elindultak az első próbaszállítmányok az Amerikai Egyesült Államokba és Ausztráliába is. Ha a külföldi próbavizsgálatok tapasztalatai is kedvezőek lesznek, a magyar gyártók akár több milliós megrendelésre is számíthatnak, mert az amerikai fél jelezte, hogy csak próbavásárlásként százezer védőszemüveget rendel. Törik az autókat Alkatrészért gyakran keresik az autóbontót Kifejezetten korosnak mondható személygépkocsiparkunk (átlagévjárat már a kilencet is elkerülte) egyre több fejtörést, no és persze anyagi kiadást jelent tu lajdonosainak. Emellett mind gyakrabban hangzik el alkatrészügyben az üzletekben a „Sajnos nincs” válasz. Mindezek mellett az sem elhanyagolható kérdés mára, hogy az alkatrész nemcsak nincs, de drága is. így bátran mondhatjuk, az autós- társadalom egy része mind gyakrabban keresi fel a virágkorát elő autóbontók valamelyikét, hogy a még használható, beépíthető, de éppen hiánycikknek számító, vagy üzletben méregdrága autóalkatrészt itt szerezze be olcsóbban. Az autóbontók jobbára a karambolos gépjárművek szétszereléséből vagy az általuk megvásárolt bontásra váró autókból szedik ki az eladásra kerülő karosszériaelemet, motor- alkatrészt... vagyis egy szóval a még használhatót. Márpedig karambolos autó akad elég, az autósok „törik” az autókat és a matuzsálemi kor is rákényszeríti a tulajdonosok egy részét, hogy a már gazdaságosan fel nem újítható járműveket bontásra eladják. A Szekszárdi Autójavító és Szolgáltató Vállalat is üzemeltet egy ilyen autóbontót, ahol a napnak szinte minden szakában találunk érdeklődő, alkatrészeket kereső, vásárló autóst. Cservári József a telep helyettes vezetője a következőket mondta el:- Négy évvel ezelőtt kezdődött a roncs autókból kiszerelhető alkatrészek forgalmazása, ami ez év márciusától speciálisan bontott autóalkatrészforgalmazássá fejlődött, hiszen két szakember végzi a munkát úgy, hogy a Hungária és az Állami Biztosító által idehozott totálkáros autókat használjuk fel e célra. A maradványértékelés után szétszerelés következik, így karosszéria-, futómű- és motoralkatrészek kerülnek az ármegállapítás után a raktárba. Az alkatrészek ára az eredeti ár 40 százaléka. A gépjármüvek motorjának fúrásával is foglalkozunk, s raktárunkban szinte minden típusú gépkocsi alkatrészeit megtalálhatják az autósok.- Mi a sláger, a legkeresettebb autóalkatrész jelen pillanatban?- A Wartburg és Trabant típus minden darabja, a legutolsó kis csavarig, de igen keresettek a Lada-alkat- részek is. A Daciákhoz például karburátort, vízpumpát, üzemanyagtartályt, féltengelyt tudunk adni..., de sorolhatnám tovább az alkatrészek egész sorát. A vállalat garanciális tevékenységéből, illetve a garanciális cserékből adódóan is kerül a raktárunkba még beépíthető alkatrész, természetesen leértékelt áron. A tapasztalat az, a fődarabokat, a váltókat, a motorokat szinte azonnal el is viszik az autósok. A fődarabok esetében tíz napon belül cserét is megcsinálunk, ha megalapozott az igény.- Úgy tapasztaltam, az utóbbi időben ez a szolgáltatás egyre népszerűbbé válik. Az ön véleménye szerint van jövője ennek a tevékenységnek?- Feltétlenül, s ezt nem is nehéz megjósolni. A kifejezetten árucsoportonként raktározott alkatrészek zöme megtalálható nálunk. Érdekességként még elmondhatom, hogy minden szerdán 10 és 11 óra között árverést tartunk, amikor a karambolos kocsikat egyben, bontás nélkül kínáljuk eladásra. Ez a szolgáltatásunk is úgy tűnik, egyre népszerűbbé válik. Mára a használt alkatrész is keresett árucikk lett. -szs- kaA szekszárdi autóbontóban szinte minden típushoz ajánlanak karosszéria-, motor- és futómű-alkatrészt Osztott vagy osztatlan?- Lent a mosóban is mondtuk minden alkalommal, nem jó senkinek ez a munkabeosztás. De nem kaptunk rá semmiféle érdemi választ, azóta pedig nem is láttuk az igazgatót arrafelé.- Miért nem hivatalos fórumokon próbálkoztak?- Azon már réges-régen túl vagyunk, ígéreten kívül mást nemigen kaptunk. „Egész nap embernek lenni...” Az osztott műszak annyit jelent, hogy a dolgozó a reggeli órákban felveszi a munkát, azután napközben néhány órás üresjárat, szabad idő következik, és délután, este ott folytatja, ahol abbahagyta. Ezt az intervallumot természetesen jogszabály határozza meg, minimum két órát és legfeljebb hét órát tehet ki. A munkaidőbe így érthetően nem számit bele, hiszen a munkavállaló teljesen szabadon rendelkezik vele, semmilyen munkára nem késztethető. Ennek megfelelően igen alacsony a díjazása, a rendelkezés megalkotói szerint miért is lenne nagyobb összeg, amikor majdnem szabad időről van szó...? Az elmélet azonban ezúttal is sántít a valóságban, így lehetséges, hogy a szekszárdi Gemenc Volán autóbuszvezetőinek egyik legnagyobb gondja^az osztott munkaidő. És bár a megyeszékhelyen vetődött fel, fordultak a nyilvánosság eszközéhez a tehetetlen, problémájuk állandó ismétlésébe belefáradt érintettek, nyilvánvaló, hogy nem egyetlen és nem egyedi kérdésről beszélünk, beszélnek az autóbuszvezetők.- Nézze, napi 16-19 órából ledolgozok 14-et, reggel négy órakor kelek és éjfélkor érek haza. El tudja képzelni, hogyan telnek az utolsó kilométerek, órák? A napközbeni üresjáratban, szabad időben harminc ember számára van egy ötször négy méteres szoba, ott pihenhetünk. A vidékiek ugyanis nem ugorhatnak haza, nincs hova menniük. Ilyenkor persze a kocsinál vagyunk, mosásra, javításra visszük, de mert nincs garázsfőnök, ott is nekünk kell mozgatni, vezetni, és előfordul, hogy mosó sincsen... - sokszor végiggondolt és sokszor elmondott szavak. - Ha szükséges leülök én a vezérkarral szembe, hiszen nem egyszer mondtuk el ezeket, de szerepeljen úgy, ha lehet, hogy ez közös bajunk, nekünk buszvezetőknek. Magukra bízom.- Felnőtt embernek óránként tíz forintot adni, ez egyszerűen megalázó - halljuk a summázatot. Ennyi ugyanis osztott műszakban a szabad órák tarifája, ami mindnyájan tudjuk, mennyit ér. Az eredmény pedig egyenesen következik: a fiatalok az amúgy sem vonzó szakmából menekülnek, maradnak a megszállott idősebbek.- Havi 240-250 órát dolgozunk és itt vagyok negyvenéves koromra 6900 forintos fizetéssel. Aki tud, teherautóra megy, kedvezőbb a munkaidő-beosztás, a pénz sem rossz és mégsem embereket szállít, fele akkora felelősség, idegi megterhelés sincs. Nálunk pedig egész nap embernek kell lenni... „Törvényesen követett gyakorlat, de...”- Az autóbusz-vezetők hatvan százalékát érinti ez a gond, ugyanis mondhatom, örök probléma. A hetvenes évek végétől, még a tröszti időkben teremtették meg a lehetőséget erre a megoldásra, ami valójában a hiányszakma jellegéből fakad. Hangsúlyozom, hogy törvényesen követett gyakorlatról van szó, bár változtatása minden kollektív szerződés módosításkor felvetődött - halljuk dr. Szöllősi Ferencet, a Gemenc Volán igazgatóhelyettesét.- Ez a két járat közötti veszteg lés nem számit munkaidőnek, így a vállalat nem kötelezheti a dolgozót és lehetőleg olyan helyen kell kiadni, ami a telephely, vagy a lakóhely közelében van. A vállalat szolgálati helyén biztosítani kell a pihenést, tisztálkodást, fürdés lehetőségét, ez nálunk a telepen adott. A legfőbb probléma persze az, hogy megnő a távol töltött idő, felénk is úgy fogalmaznak a dolgozók, hogy havi 300 órát teljesítenek, holott munkával csak 230 órát töltenek. A másik odala, hogy azok, akik nem a lakóhelyükön kénytelenek letölteni ezt a szabad időt, nem tudnak vele mit kezdeni vele, a lelkiismeretesebbek rögtön az autóval kezdenek el foglalkozni. Erre pedig senkit nem kötelezünk. A munkáltató álláspontját ismerik az autóbusz-vezetők, számukra megoldást egyelőre nem nyújt. Hiszen legyen bár törvényes gyakorlat, ha a szabályozás nagyon sok ember érdekét sérti, nem lehetne ilyen hosszú életű. A kényszer- helyzet persze kényszermegoldásokat szül, hiszen itt legfőképpen arról van szó, hogy kevés az ember, sokan váltják fel kifizetődőbbel ezt a szakmát, a fiatalok pedig nem is szívesen választják. Egy szóval hiányszakma. Meg lehet tehát magyarázni, hogy miért kedvező az az elszámolás, hogy nem számit munkába töltött időnek az osztott műszak teljes időtartama, miként hat ez a bérezésre, végeredményben hogyan kedvez a dolgozónak és a vállalatnak... A lényeg, hogy nyűg és kedvezőtlen kötelezettség az amúgy is alulfizetett buszvezetőknek. Folytatás csak jövőre következik A legfontosabb természetesen a megoldás keresése, a jövő perspektívája. Az tény, hogy jelenleg húsz buszvezetőre lenne szükség, hogy enyhüljön a megye- székhely volán vállalatának gondja. A másik biztos pont, hogy ebben az évben érdemi változást nem várhatnak az érintettek. A hosszú vajúdás után talán jövőre igen, mint azt a vállalat igazgatóhelyettese ígérte. Az idei próbálkozás a feszültség enyhítésére a vezető vélekedése szerint átmeneti eredményt hozott, a sofőrök ezt úgy összegezték: „ötven forint béremelés manapság egyszerűen szégyen”. Kilátást talán az nyújthat, hogy jövőre kiemelten kívánnak foglalkozni az autóbusz-vezetői állománnyal.. A folytatást tehát egy év múlva ígérhetjük, amikor a megvalósult intézkedésekről, döntésekről számolunk be. Mert azt mindkét érintett fél érzi, tovább nem halogatható a változtatás, hiszen a szakma- szeretet, a vállalathoz való kötődés sem vég nélküli. Az orvoslást persze nemcsak helyben kell keresni és mielőbb megkezdeni, hiszen ennek a rétegnek az anyagi megbecsülése, munkafeltételeinek javítása, a sorsukat befolyásoló szabályozás módosítása megváltozott szemléletet követel az irányíó szférában is. TAKÁCS ZSUZSA Csendélet Dacia-tartozékokkal
