Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 187. szám
1988. augusztus 6. 4 Képújság Találmányok a gyakorlatban „MÉRNÖK”, AZ ALKALMAZÓ Lettország fővárosában, Rigában megalakult az első tudományos-műszaki szövetkezet (GMK). A Polgári Repülőmérnöki Főiskola keretein belül létrehozott „MÉRNÖK” alkalmazói társulás teljes önelszámolással működik, tagjai a rigai felsőoktatási intézmények tudományos munkatársai, tanárai, aspiránsai és hallgatói. Nem titok, hogy számtalan - sokszor már szabadalmi védelmet is élvező - találmányból nem lesz termék. A feltalálóknak egyszerűen sem erejük sem idejük nincs az általuk tett javaslatok gyakorlati alkalmazásának figyelemmel kísérésére. Ezt a funkciót vállalták fel a „MÉRNÖK” szakemberei. Ma már eredményekről is beszélhetünk. Az ipari vizekben a kőolaj-szeny- nyezettség meglétét és mértékét meghatározó indikátor gyártására például tíz éve keresnek vállalkozót. Az új szövetkezetnek erre mindösz- sze fél évre volt szüksége. A szövetkezet egyik munkatársa a rajzgép videotermináljának beállítását végzi A közeljövőben az egyik lett kolhozban kezdődik meg az új szer sorozatgyártása. A „MÉRNÖK” szövetkezet egyik fontos célja a felsőoktatási intézetekben folyó oktatás korszerűsítése. Jelenleg a rigai Műszaki Főiskolán folytatják egy korszerű rajzgép beállítását. Bulgária A hatalom jelképeinek változása Bulgáriában az ünnepnapokat megfosztották a fölösleges pompától és parádéktól. Nem rendeznek többé kötelező és nagy tömegeket megmozgató felvonulásokat, ugyanakkor szabad teret engednek az alkotói képzeletnek, a spontán megnyilvánulásoknak és a vidám összejöveteleknek. Mindez azonban csak egy kis része azoknak a változásoknak, amelyek a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága egyik tavalyi plénumának határozatai nyomán léptek életbe. Céljuk az, hogy megszüntessék a tartalmatlan és érdektelen ünnepléseket, az üres formaságokat, amelyek a szellemi értékek degradálódásához vezettek, és csak elpocsékolták az emberek idejét. Mostantól kezdve nagyobb hangsúlyt helyeznek a természetes formákra és öntevékeny megnyilvánulásokra, amelyek az önigazgatás feltételei között jobban megfelelnek a demokratizmus új követelményeinek. Ezeknek az elveknek alapján határozták el, hogy ezentúl nem ünnepük meg élő politikusok és más ismert személyiségek évfordulóit. Megszüntették azt az egykori és nem mindig célszerű gyakorlatot, hogy a középületeken és köztereken kifüggesztették a bolgár és szovjet kommunista párt politikai bizottságai tagjainak portréit. Nem állítható többé mellszobor azoknak az élő személyeknek, akik két alkalommal nyerték el a Bolgár Népköztársaság Hőse vagy a Szocialista Munka Hőse kitüntetést, amint az korábban általános gyakorlat volt. (Az első kitüntetés ezentúl csak egészen kivételes esetekben adható azoknak, aki valóban hősi tettet hajtottak végre, és nagy szolgálatot tettek hazájuknak, a második kitüntetés pedig csak egy alkalommal ítélhető oda.) Csak a nemzeti hősök és azok, az ország társadalmi politikai és kulturális életében jelentős rangot szerzett személyiségek kaphatnak mellszobrot, akik már nincsenek az élők sorában. Mindezzel egy időben új szabályokat dolgoztak ki, amelyek a legfontosabb nemzeti szimbólumokkal, a zászlóval, az állami címerrel és a nemzeti himnusszal kapcsolatosak. A nemzeti zászlót állandóan ki kell függeszteni a központi állami szervek és főhatóságok, a területi és körzeti tanácsok és elöljáróságok épületén, az oktatási intézményekben és a határállomásokon. A hivatalos ünnepek idején el kell helyezni Bulgária címerét a köztereken, a központi hatóságok, minisztériumok és a Bolgár Népköztársaság nagykövetségeinek épületein. A bolgár televízió minden este a címer képével és a nemzeti himnusz előadásával fejezi be műsoráét. A Bolgár Kommunista Párt politikai bizottsága és központi bizottsága határozatainak megvalósítása egyelőre még számos régimódi bürokrata ellenállásba ütközik. Helyenként a formalizmus, a túlbiztosítás és a maradiság akadályozza az új törekvéseket. Nagyon sok párt- és állami vezető arcképe függ még a régi helyén. A párthatározatok megvalósításának legfőbb biztosítékát a Bulgáriában napjainkban végbemenő változások jelentik: a társadalmi átalakítás, valamint a demokratizmus és az önigazgatás kiépítése. SZAMUEL FRANSZESZ Sofia-Press - MTI- Press Szovjetunió Vita a szövetkezeti adóról Fogyasztási szövetkezetek az NDK-ban Példa nélküli eset: a szovjet miniszter- tanács nem fogadta el a pénzügyminisztérium tervezetét a szövetkezetek adózási szabályairól. A fejleménynek más, a szovjet gyakorlatban új vonása is akadt: első ízben kérték ki döntéshozatal előtt a szövetkezetek vezetőinek véleményét. A vitában tudósok, szociológusok és szakértők mondhatták el észrevételeiket. A szövetkezetek adózásáról hónapok óta vitáznak a Szovjetunióban. Áprilisban, még a szövetkezeti törvény elfogadása előtt életbe lépett az új, progresszív adózásról a rendelet, amely szerint a szövetkezeti dolgozók magas keresetét akár 90 százalék adó is terhelheti. Május végén a Legfelsőbb Tanácsban - nem is vita után - elfogadták a szövetkezeti törvényt, amely lefektette a szövetkezetek adózásának elvét, a kormány pedig utasítást kapott ennek nyomán az adórendeletek átdolgozására. A vitában most nemcsak a tervezet hiányosságai kerültek felszínre, hanem az is: mennyire ellentmondásos ma a Szovjetunióban a szövetkezetek megítélése. A tervezetet előterjesztő pénzügyminiszter kifejtette, hogy a progresszív adózás bevezetésére tavasszal azért volt szükésg, mert a korábbi adózási rendszer túlságosan kedvező helyzetbe hozta a szövetkezeteket, amelyek a hasznot nem elsősorban fejlesztésre, hanem elsősorban fejlesztésre, hanem dolgozóik keresetének „aránytalan növelésére fordították. Előadta: az új szabályozás célja egyrészt, hogy - a szövetkezeti törvénynyel összhangban - élénkítse a szövetkezetek tevékenységét, egyben a gazdaságot, javítsa a költségvetés egyensúlyát, másrészt pedig érvényesítse a társadalmi igazságosságot. Vagyis: adóztatással kívánja ösztönözni a szövetkezeteket, illetve a keresetekre kirótt progresszív adóval ki akarja egyenlíteni az állami és szövetkezeti dolgozók jövedelme közötti különbséget. Ez utóbbi egyébként megegyezik a szovjet közvélemény többsége, az állami intézményeknél dolgozók véleményével. A szövetkezetek vezetői általában nem ellenzik a progresszív adót, de jóval rugalmasabb megközelítést kértek a minisztériumból. A javasolt formában a progresszív adó egyáltalán nem ösztönzi, hanem ellenkezőleg, fékezi majd a szövetkezetek fejlesztési kedvét - hangoztatták. Ami a jövedelmekre kirótt adót illeti, többen kifejtették, hogy a tagok csak addig fognak 13-14 órát dolgozni, mint ahogyan ezt ma teszik, ameddig ez nekik anyagilag teljesen megéri. Egy ukrán szövetkezeti vezető szerint április óta náluk érezhetően csökkent a teljesítmény. „Ha a tervezetet elfogadják, a szövetkezet két hét múlva lehúzhatja a rolót” - mondta. Nemcsak a közvéleményben, az irányító szervekben is el kell oszlatni azt a véleményt, hogy a szövetkezeti tag nem becsületes munkával keresi a kenyerét - hívta fel a figyelmet. A példátlanul őszinte, nyílt vitában kitűnt, hogy tisztázatlanok bizonyos mozzanatok a szövetkezetek besorolásának kérdésében is. Abban egyetértés mutatkozott, hogy a minisztériumi tervezet négy kategóriájával szemben sokkal differenciáltabb, rugalmasabb felosztásra, és ennek megfelelő adókra lenne szükség. Ehhez egyesek pusztán a hasznosságot, nyereséget, mások viszont azt tekintették elsőrendű kritériumnak, hogy a szövetkezet állami megrendelésre dolgozik-e vagy sem. Nincs egyetértés abban sem, hogy azonos gazdasági feltételeket kell-e teremteni a szövetkezeteknek és az állami vállalatoknak. Több szakértő mindenesetre óva int attól, hogy a szövetkezetek felhalmozási és fejlesztési alapját már most ugyanúgy adóztassák, mint az állami vállalatoknál. Ez esetben ugyanis lényegesen megnehezítik a szövetkezeteknek az indulást, és csirájában fojtják el a Szovjetunióban még csak most kibontakozó szövetkezeti mozgalmat, pedig a szövetkezetekre szükség van, s a jövőben mind nagyobb szükség lesz - mondták. Ribánszki Györgyi (Moszkva) Minden harmadik kenyér, amelyet a Német Demokratikus Köztársaságban sütnek, a szövetkezeti sütödékből származik. A nagyobb városokban a gyors kiszállítás révén a pékáru még melegen jut a vásárlókhoz. A lakosság kereskedelmi ellátásában fontos szerepet játszó szövetkezeti szektor 30 ezernél több boltjával és 160 üzemével az NDK egyik legjelentősebb gazdasági részterülete. A fogyasztási szövetkezetek - német nevén a Konsum - részesedése a kiskereskedelemben az elmúlt évben elérte a 38,4 milliárd márkát. Erre az évre 40 milliárdot terveznek. A szektor legnagyobb előnye az, hogy a termelés és a kereskedelem szoros ösz- szekapcsolásával a fogyasztói igényeket maximálisan kielégítik. Az ellátás javítására áruházi programot hirdettek meg. Az elmúlt években egyedül Berlinben 61 új ABC-áruház nyílt. Többségük az új városnegyedekben található. A kis távolságok és a nagy választék vonzóvá teszi e boltokat a vásárlók számára. Helyes döntésnek bizonyult, hogy a régi boltokat sem hanyagolták el az újak építése mellett. A kilencszáz berlini kis üzlet közül az elmúlt két évben háromszázat újítottak fel. Ezek között számos szaküzlet van, amelyek speciális ipari termékeket kínálnak. Más városokban is hasonló a helyzet. így például Karl-Marx-Stadtban, Lipcsében vagy Halléban egész utcasoron renoválták az üzleteket. Ezzel is az ellátás színvonalát kívánják emelni. A Konzumnak igen nagy a jeletősége vidéken. Az összforgalom 80 százalékát ugyanis itt bonyolítják le. Néhány helyen a kis falusi Konsum-bolt jelenti az egyetlen bevásárlási lehetőséget. Ezekben az üzletekben a napi áruk mellett természetesen rövidárukat, nélkülözhetetlen ipari termékeket is lehet kapni. A körzeti központokban szövetkezeti bemutatótermek működnek. Itt katalógusból válogathatnak az érdeklődők, s így rendelhetik meg a kívánt árut. A kiválasztott terméket házhoz szállítják. A bemutatótermekben kölcsönzéssel foglalkoznak, sőt kulturális rendezvényekre is lehet jegyet kapni. A fogyasztási szövetkezetek szövetségéhez egyebek között 60 hús- és 68 péküzem, illetve az NDK legnagyobb fű- szerörlő malma tartozik. Ez utóbbi Schönbrunnban található. Az üzemek jelentős részét személyi számítógépekkel szerelték fel. Ugyanilyen berendezések segítik a munkát számos szövetkezeti áruházban. A szövetség széles tevékenységi körére utal, hogy 6100 vendéglő felügyeletét látja el. Az elmúlt két évben több mint 50 falusi vendégfogadót újítottak fel, főleg azokon a területeken, ahol igen szép a környezet. KGST-távlatok Az érem két oldala Már évtizedek óta beszélnek és írnak a KGST gazdasági integrációjának eredményeiről. Vitathatatlan, hogy méltán vagyunk büszkék a Barátság kőolajvezetékre, izmosodó atomenergetikánkra, a szocialista országok közös erőfeszítéseivel gyártott és a világba sokfelé szállított precíziós szerszámgépeinkre... Másfelől viszont az is köztudott, hogy az integráció lassabban halad mint a Közös Piacnál, ahol már a gépipari termékek mintegy felét kooperációban gyártják, míg nálunk ez az arány alig 10 százalék. Joggal szólunk a szocializmus kolosszális tudományos potenciáljáról, amely a világénak 30-40 százalékát kép- vieli. Méltányos-e akkor, hogy az ismeretek és a technológiák nemzetközi cseréjében csak néhány százalék erejéig veszünk részt? Haladás: = kooperáció Juríj Sirjajev, a Szocialista Világrend- szer Gazdasági Problémái Nemzetközi Intézetének igazgatója szerint az országainkban működő elavult gazdasági mechanizmus, a kooperációra nem eléggé ösztönző érdekeltség ezért a felelős. Úgy véli, hogy e hiányosságokat most fokozatosan kezdik kiküszöbölni. Ha némi késéssel is, de ma már gyarapodik a vegyes vállalatok száma. A partnerek meggyőződhetnek arról, hogy tudományos-műszaki eredményeiket hatékonyabban alkalmazhatják a tőke és gépek közös felhasználásával. Például a Mikromed magyar szovjet vegyes vála- lat modern orvostechnikai eszközöket gyárt. A cég termékeit külpiacon is szívesen fogadják, ez segíti a vállalat normális működését, és konvertibilis valutát is hoz. De megnevezhetnénk számos más kooperációs partnert - vegyes vállalatot, amelyekben magyar, NDK-beli, mongol, lengyel, szovjet, csehszlovák vagy jugoszláv vállalatok egyesítették tudományos és műszaki potenciáljukat. A jövő körvonalai Az együttműködési mechanizmus átalakítását illetően a közgazdászok két, kölcsönösen összefüggő feladatot emelnek ki. Először is minőségileg új szintre kell emelni a szocialista munkamegosztást, másodsorban pedig jelentős mértékben meg kell erősíteni a szocialista közösség helyzetét a világgazdaságban és a világpiacon egyaránt. Úgy tűnik, mindkét kérdésben haladásról beszélhetünk, hiszen a prágai 44. ülésszakon elfogadták a szocialista nemzetközi munkamegosztás kollektív koncepcióját. Másrészt pedig ismeretes, hogy június végén írták alá a KGST és a Közös Piac hivatalos kapcsolatfelvételéről szóló okmányokat. A prágai találkozó eredményeinek ismeretében az is elmondható, hogy ha még nem is teljesen egységesen, de kezdenek kibontakozni a jövőbeni együttműködés körvonalai. Ennek során nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a tervszerű és egymást kiegészítő jellegű együttműködésre, a szakosítás és kooperáció elmélyítésére, a közvetlen vállalati együttműködésre, az áru- és pénzviszonyok fokozottabb érvényesítésére. Ugyanakkor ez az átalakítás azt is szolgálja, hogy a KGST-n belül lehetővé tegye az áruk, a szolgáltatások és a különböző erőforrások szabad nemzetközi áramlását, egy egységes szocialista közös piac kialakítását. Erről állapodott meg Prágában Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyel- ország, Magyarország, Mongólia, az NDK. a Szovjetunió és Vietnam Mi a garancia A KGST munkájának es együttműködési mechanizmusának tökéletesítéséről már 197l-ben, a szocialista integráció komplex programja elfogadásakor is esett szó. Ma mégis azt mondjuk, hogy az utóbbi években az együttműködésben fékező erők hatottak. Van-e garancia arra, hogy az elkövetkező években ez a helyzet nem ismétlődik? Erre a kérdésre Jurij Sirjajev szó szerint az alábbi választ adta: „Amikor kijelentjük azt, hogy e helyzet nem ismétlődik meg, mindenekelőtt arra gondolunk, hogy országaink egyöntetűen fejleszteni kívánják az együttműködést, át akarják alakítani a KGST struktúráját, áttérve a szavakról az igen fontos, konkrét tettekre. Véleményem szerint oly komolynak ítélik a helyzetet, hogy itt nincs visszaút. És ez igen aktív munkára késztet bennünket - és talán ez a legmegbízhatóbb garancia.” Garancia arra, hogy nincs már messze az idő, amikor a szocializmus megtanul gazda módjára bánni a már ma rendelkezésre álló óriási gazdasági lehetőségeivel. JURIJ SPAKOV (APN- MTI - PRESS)
