Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 187. szám
2 ^ÉPÜJSÁG 1988. augusztus 6. A Központi Statisztikai Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága jelenti: A megye gazdasági és társadalmi fejlődése 1988.1. félévben A termelőágak tevékenysége, a beruházások alakulása ; A szabályozórendszer egyes elemeinek, köztük az adórendszernek a változása 1988-ban sok területen új feladatok elé állította a gazdálkodókat. A szigorodó gazdasági környezetben a vállalatok, szövetkezetek nagyobb önállósággal keresik az eredményes működés útjait, termék- és értékesítési szerkezetük munkaerőgazdálkodásuk, fejlesztési lehetőségeik újragondolásával. Mindezek hatása statisztikailag csak hosszabb távon mérhető, de néhány területen - pl. szervezeti átalakulások, az export értékesítési irányok módosulása, a költségvetési és banki kapcsolatok, a vállalati eredmények alakulása - az elmúlt hat hónap alatt is érzékelhető változások zajlottak le. Ipar Az ipari termelés terméksorok és egyéb közelítő módszerek alapján 6,6%- kal haladta meg az 1987.1. félévit. Az állami szektorban - döntően a paksi atomerőmű többletteljesítménye miatt - 7,5%- kal bővül a termelés, a szövetkezeti szektorban a tavaly első félévi szinten maradt. A szocialista ipar termelésnövekedése jelentős vállalati különbségek mellett valósult meg: a gazdálkodó egységek mintegy 45%-ánál bővült - egyharmadá- nál 20%-nál is jobban -, felénél pedig csökkent a termelés. A termelőmunka ütemessége romlott az egy évvel korábbihoz képest: az első negyedévi produktum a korábban megszokottnál is jobban elmaradt a második negyedévitől, amellett, hogy a munkanapok száma azonos volt. Ebben szerepet játszottak az új szabályozórendszerre való áttérés nehézségei, a termelők, szállítók év eleji nagyobb fokú bizonytalansága. A megye szocialista iparában 1988.1. félévben 32 700 főt foglalkoztattak, 2,4%- kal kevesebbet mint egy évvel korábban. A fizikai foglalkozásúak száma 3,0%-kal csökkent, a szellemi foglalkozásúaké az egy évvel korábbival egyező volt. A gazdálkodók többségére a kismértékű 10% alatti létszámcsökkenés jellemző, munkaerő-gazdálkodásukat vállalaton belül átcsoportosításokkal, né- hányan átképzéssel próbálják racionalizálni. A munka termelékenysége - a fizikai foglalkozásúak egy munkaórájára jutó termelés alapján - 9,4%-kal növekedett. Az ipari vállalatok, szövetkezetek, telepek 1988 első hat hónapjában 2187 millió Ft értékű árut értékesítettek külföldön, változatlan áron számítva 1,3%-kal többet, mint az előző év első félévében. Az ipari szövetkezetek több, mint 23%- kal növelték exportjukat, az állami vállalatok kiszállításai nem érték el az egy évvel korábbi mennyiséget. Az összes külkereskedelmi célú értékesítés 53%-át (tavaly 51,9%-át) a nem rubel elszámolású export képezte. Ennek növekedése 3,9% volt, kevesebb mint az előző években. A rubel elszámolású export - a korábbi évekre jellemző emelkedéssel szemben - nem érte el az 1987.1. félévit, 1,4%-kal kevesebb volt annál. Az ipar ágazatai közül rubel relációba nehéz- és élelmiszeripar, nem rubel relációba a nehézipar és az egyéb ipar kiszállításai növekedtek. Az ipar szövetkezeti szektorában az idén tovább folytatódott, a második negyedévben pedig tömegessé vált a hagyományos szövetkezetek áttérése a kedvezőbb adózási szabályokkal bíró kisszövetkezeti formára. Ennek eredményeképpen a félév végén 17 állami vállalat, 6 hagyományos szövetkezet és 19 kisszövetkezet működött Tolna megyei székhellyel. A féléves mérleget készítő, megyei székhelyű ipari gazdálkodók I. félévi nyereség-veszteség egyenlege 28,5 millió Ft nyereség volt, a tavalyi 130,6 millióval szemben. Az idén is, tavaly is négy gazdálkodó zárta veszteséggel a félévet. A vállalatok többségére az eredmény csökkenése jellemző, amint az a szabályozórendszer, a költségvetési kapcsolatok változásaiból következően várható volt. Növekedett a költségvetési befizetési kötelezettségek, de a költségvetési támogatások összege is, ez utóbbi döntő része az exporttal kapcsolatos. Építőipar A megyei székhelyű kivitelező építőipari vállalatok 1988.1. félévében 902 millió Ft értékű építési-szerelési munkát végeztek, összehasonlító áron számítva 12,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az állami kivitelezők tevékenysége összességében mérsékeltebben bővült, a szövetkezetieké élénken, közel 30%- kal. A gazdálkodók együttes teljesítménye időarányosan jónak mondható, éves szerződésállományuk 49 (tavaly 46,7%- át) teljesítették június 30-ig. Ehhez hozzájárult az idei év kedvező időjárása: az I. negyedévben a munkák nagyobb részét tudták elvégezni, mint tavaly. A tevékenységi irányok közül - a befejezett vállalkozói termelés alapján - nőtt az új építés, mérséklődött a fenntartás aránya; ugyancsak dinamikusan nőtt a megyén kívül végzett termelés. A megrendelőknek átadott lakások száma a megyében a tavalyi szinten maradt, megyén kívül több volt annál. A foglalkoztatottak száma a kivitelező építőiparban kismértékben csökkent, ezen belül az építési-szerelési tevékenységen dolgozók száma valamelyest növekedett. Az állami szektor vállalatainál együttesen kevesebb, a szövetkezeti szektorban - döntően a kisszövetkezetek bővülése miatt - több dolgozót foglalkoztattak. A termelékenység az állami szektorban 7,6, a szövetkezetiben 23,6%-kal emelkedett. Mezőgazdaság A szántóföldi növények vetésszerkezete - a május 31-i állapot szerint - módosult: növekedett a gabonával bevetett terület, úgy, hogy a búza vetésterülete kevesebb, a kukoricáé több lett. A kedvező kora tavaszi időjárás következtében a vetetlen szántó területe csak harmada volt az 1987. május 31-inek. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint az őszi árpa betakarítását július közepére, a búzáét augusztus első napjaiban befejezték a gazdaságok. A június 30-i reprezentatív állatszámlálás adatai szerint a megye szarvasmarha-állománya 81,9 ezer db volt, a második negyedévi növekedés ellenére 2,8%-kal kevesebb, mint 1987.1. félévvégén. A csökkenés nagy része a mező- gazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban jelentkezett; az 55, szarvasmarhát tartó termelőszövetkezet közül 33-ban volt kevesebb a marhalétszám, mint egy éve. A tehénállomány 27,9 ezer db volt, 0,7%-kal csökkent. A sertések száma a félév végén 538,7 ezer db volt, 5,3%-kal több, mint 1987 azonos időpontjában. Különösen élénken nőtt a sertéslétszám az állomány 33%-át tartó mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben. Ebben a gazdaságcsoportban az anyakocák számát is növelték. A háztáji és kisgazdaságokban - náluk található a sertésállomány 36%-a- a sertések száma csak kismértékben nőtt, az anyakocák száma csökkent. A termelők az idén vágómarhából, vágósertésből, tyúktojásból kevesebbet értékesítettek mint tavaly az első félévben, a vágóbaromfi-és tehéntej-értékesítés növekedett. Beruházások, a gazdálkodók banki kapcsolatai Előzetes adataink szerint a megyei székhelyű gazdálkodók beruházásai - az atomerőművet nem számítva - a pénzügyi teljesítés alapján az első félévben 2,5%-kal csökkentek. A beruházások anyagi-műszaki összetétele változott: növekedett az építés és a tőkés relációból származó gépimport, csökkent a hazai és szocialista eredetű gépbeszerzések aránya. A beruházási tevékenység - az MNB Tolna Megyei Igazgatóságának jelentése alapján is - mérsékelt volt, részben a saját fejlesztési források szűkössége miatt, másrészt a gazdálkodók egy része szabad forrásait kötvényekbe, részvényekbe fekteti. Az új bankrendszer működésének második évében a megyei hálózat két új bankkal bővült. A bankok meglevő stabil üzletköre az elmúlt hónapokban úgy tűnik, megmozdult, elsősorban forgóeszköz-hitelezésre kerestek a gazdálkodók új lehetőségeket. Ehhez nagymértékben hozzájárultak a jegybank év eleji, a forgóeszköz-hitelkeretet szűkítő intézkedései, melyek a kereskedelmi bankokat nem egyformán érintették. A hitelszűke a második negyedév folyamán mérséklődött, a félév végére általánosan javult a gazdálkodók fizetőképessége, csökkent a sorban állások száma. A lakosság életkörülményei FOGLALKOZTATOTTSÁG, ÁTLAGBÉREK A megye megfigyelt anyagi ágazataiban a foglalkoztatottak száma 1988.1. félévben tovább csökkent: a fizikai foglalkozásúaké gyorsabban, a szellemi foglalkozásúaké minimális mértékben. A létszámfogyás nagyobb mértékben érintette a foglalkoztatott nyugdíjasokat és részmunkaidősöket, mint a teljes munkaidős aktív dolgozókat. A Tolna Megyei Tanács V. B. Munkaügyi Szolgáltató Irodájának jelentése szerint a félév végén 1159 fő munkaerőigényt jeleztek a vállalatok, intézmények; 36%-kal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. A kereslet továbbra is főként a szakképzettek iránt jelentkezik, másodsorban a betanított munkások iránt; ugyanakkor a közvetítőhelyeken megjelentek - havi 540-690 fő - nagy része szakképzetlen. így továbbra is egyidejűleg fennáll a munkaerőhiány - és - felesleg. A megfigyelt ágazatokban a fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagbére 4651 és 6880,- Ft, nettó átlagbére 4080 és 5687 Ft között szóródott. Legalacsonyabb változatlanul a szocialista kereskedelemben, legmagasabb a közlekedésben volt. PÉNZ- ÉS ÁRUFORGALOM Az MNB Tolna Megyei Igazgatóságának adatai szerint a szocialista szervektől származó lakossági készpénzbevételek mérsékeltebben bővültek, mint 1987. I. félévben. Ezen belül a munkaviszonnyal kapcsolatos jövedelmek emelkedése visszafogott, a társadalombiztosítási kifizetéseké - a megemelt családi pótlék és más juttatások hatására - igen élénk volt. A szerényebb mértékű bevételnövekedés a lakossági betétek és az áruvásárlások alakulására is hatott. Az OTP Tolna Megyei Igazgatósága és a takarékszövetkezetek jelentése szerint a lakossági betétállomány a félév végén 6604 millió Ft volt, az év első hat hónapjában mindössze 89 millió Ft-tal gyarapodott. (Az 1987. I. félévi növekedés 261 millió Ft volt). A második negyedévben a betétállomány csak az utazási célú valutabetétek összegével, 28 millió Ft-tal növekedett. A lakossági hitelek összege június végén 7109 millió Ft volt, a félév során 204 millió Ft-tal bővült. A növekedés döntő része a hosszú lejáratú, lakásépítéssel vagy -vásárlással kapcsolatos hiteleknél jelentkezett. A megye kiskereskedelmi forgalma a félév során 6679 millió Ft volt, folyóáron számolva 9,9%-kal több, mint az elmúlt év első félévében. A növekedés azonban valamennyi árufőcsoportban az áremelkedésekből származott. Országosan a kiskereskedelmi forgalomban kapható termékek árai együttesen, átlagosan 17,2%-kal nőttek. Az áremelkedések hatását kiszűrve, 6,2%-kal visszaesett a megye kiskereskedelmi értékesítése. Bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből - néhány időszakos hiánycikktől eltekintve - az ellátás összességében jobb volt, mint egy éve. Ebben szerepet játszott az év eleji mérsékelt - csak a második negyedévben élénkülő - kereslet. A ruházati termékek iránti igény jelentősen lecsökkent, döntően a napi cikkeket, és a méterárut keresik a vásárlók, kevésbé a konfekciót, divatárut. A vegyesiparcikkekből az előző év végi felvásárlások következtében lecsökkent árualap feltöltése csak vontatottan indult meg, a félév végére azonban felgyorsult. Emellett is itt a legbővebb a hiánycikkek köre: igen sok tartós fogyasztási cikk egyáltalán nem, vagy csak időszakosan volt kapható; mindössze a bútorkínálat javult a félév végére. 1988 első hat hónapjában 305 új lakást vehetett használatába a megye lakossága, 123-mal többet, mint egy éve. Állami erőből 42 lakás épült fel, míg tavaly mindössze 14. Az elkészült lakások 61%-a a városok lakásállományát gyarapította, 39%-a a közsaégbe épült. IDEGENFORGALOM A kereskedelmi szálláshelyeken 1988. I. félévben 26777 vendég összesen 91 513 vendégéjszakát töltött. A vendégek száma több mint 30, a vendégéjszakák száma pedig közel 20%-kal kevesebb volt az előző év hasonló időszakénál. A külföldi vendégek közül a szocialista országokból érkezők száma erőteljesen csökkent (44%-kal), míg a nem szocialista országokból jövő vendégek száma közel 20%-kal növekedett. Az árszínvonal jelentős emelkedése, valamint a külföldre történő utazások megkönnyítése következtében ez évben tovább csökkent a belföldi vendégforgalom. A belföldi vendégek száma 1988.1. félévében 28, a vendégéjszakák száma kisebb mértékben, 7%-kal csökkent a bázis időszakhoz viszonyítva. Németh Imre 1933Németh Imre, a Tolna Megyei Építőanyagipari Vállalat nyugalmazott igazgatója váratlanul elhunyt. Minden halál váratlan, ez különösen az volt, hiszen csak augusztus 22-én lett volna ötvenöt éves. Éppen elsején volt egy éve, hogy betegsége miatt nyugdíjba vonult. Sárváron született gazdasági cseléd és mosónő fiaként, majd tehetsége és szorgalma révén fokról fokra haladt előre, amint ezt a történelmi körülmények lehetővé tették. Részt vett a Diákszövetség, majd a DISZ munkájában, 1952-ben érettségizett a szekszárdi közgazdasági gimnáziumban. Volt statisztikus, anyag- gazdálkodó, osztályvezető, 1970-től az építőanyagipari vállalat igazgatója. Munkatársai a határozott, kezdeményező vezetőt tisztelték benne. A pártnak 1957-óta, a Munkásőrségnek pedig alapító tagja volt, csak betegsége miatt szerelt le. Elvégezte, majd tanított az esti egyetem szakosított tagozatán, a szekszárdi városi pártbizottságnak 1970-től, a végrehajtó bizottságnak 1980-óta tagja. Vezette a gazdaságpolitikai munkabizottságot. Kiváló Dolgozó, az Építőipar Kiváló Dolgozója, és a Munka Érdemrend ezüst, és arany fokozatának kitüntetettje volt. Minden ülésen, minden témáról volt szellemesen előadott véleménye. Váratlan haláláig - a csütörtökön délután bekövetkezett szívrohamig - vezette azoknak a munkabizottságoknak az egyikét, amelyek a pártmunka megújításán dolgoztak. Nézetei, gondolatai tehát élnek tovább, mint emléke mindazon barátainak és elvtársainak emlékezetében, akik ismerték. Valamennyi bányaüzemben kifizetik a hűségpénzt A sajtóban és a rádióban többen feltették a kérdést: vajon a bányászok az idén is megkapják-e a szokásos hűségjutalmat. Ezzel kapcsolatban pénteken Czip- per Gyula ipari miniszterhelyettes az MTI munkatársának elmondta: a minisztérium és a szakszervezet képviselői megtárgyalták ezt a kérdést, és intézkedések történtek, amelyek alapján ebben az évben is valamennyi bányaüzemben, így a nógrádi, a mecseki és a tatabányai üzemekben is a szokásos elveknek megfelelően kifizetik a bányászoknak a hűségpénzt. Új magyar nagykövet Kínában Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Stadinger István, az Országgyűlés elnöke fogadta Németh Ivánt, hazánknak a Kínai Népköztársaságban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeli napokban utazik állomáshelyére. 1988 Csányi László Az emlékezés ösvényei ,12, ■K Szftk szard az ötveiis evekben Ördögi kör, vissza kell térnünk a Garay téri üzlet kirakatához, ahol néhány rozsdás rugó mellett két zacskó liszt is állt, Seleznik kárpitos bűnös életének szörnyű bizonyítékaként. De az is ide kívánkozik, hogy néhány megátalkodott öregasszony kivételével senki nem gondolt „a rendszer megdöntésére", ami abban az időben a legtermészetesebb vád volt, azt viszont mindenki tudta, aki a hatalmi körön kívül élt, hogy a vezető klikk hibát hibára halmoz. 1956 úgy hatott, mint egy rosszul időzített bomba, az országot gazdaságilag szétzilálták, de azt hiszem, legalább ilyen súlyos volt az erkölcsi kártevés, ezért követelt mindenki elégtételt, pedig a személyes sérelem soha nem lehet történelmi érv. Voltak, akik teátrális jelenetek szereplői lettek, mint az az igazgató, aki nyilvánosan széttépte párttagsági könyvét és máglyára dobta, a legtöbb emberben azonban inkább a remény élt, hogy eltisztulnak a vad indulatok. 1956-ig azonban elég hosszú út vezetett, az eseményeket pedig olyan irracionális önkény határozta meg, amit megmagyarázni éppúgy nem lehetett, mint igazolni. Könnyű lenne azt mondani, hogy Rákosi egy népen, esztelen megfogalmazással, Hitler utolsó csatlósán akarta megbosszulni börtönéveit, de másról volt szó, többről is. A hatalmi dölyf figyelmen kívül hagyta a valóságot, s az is hivatalos doktrína volt, hogy „legyőzzük a természetet”, miközben az atomfizika szédületes fejlődését burzsoá népámításnak vélték. Még Planck és Einstein akkor már fél évszázados forradalmi felismeréséről sem vettek hivatalosan tudomást, azt pedig a jeles Ambar- cumján magyarul is olvasható könyvéből tudjuk (Az univerzum kutatásának filozófiai kérdései), hogy a filozófusok rögeszméi hogyan akadályozták a természettudósok munkáját. Mindez a napi gyakorlatban is megmutatkozott. A természetátalakitás tudománytalan tervei alapján gyapottal ültették be Tolna megye jelentős részét, a nagyobb helységekben „gyapotfelügyelő- ségek” működtek, ahonnan a megfélemlített szakemberek hetenként adták a győzelmi jelentéseket. Mert a gyapottal kapcsolatban is csak ilyenről lehetett szó: ha Rákosi elvtárs azt mondta, hogy ezen a fronton is győzni fogunk, életével játszott, aki kétségbe vonta. Már idéztem a hős szovjet gyapotszedőnő kudarcát; ilyenkor fordítottunk a híreken, mert a bemutató végtére akkor is megtörtént, ha a hős a levegőt kapkodta, arról viszont senki nem mert szólni, hogy egyebek mellett a gyapot is ellenáll minden elméleti előrejelzésnek. Szekszár- don még úgynevezett gyapotegrenálót is építettek az elképzelt gazdag termés feldolgozására, de amikor elkészült, raktár lett belőle, ma is az. A parancsuralmi rendszereknek mindig az a tragédiája, hogy a buta intézkedéseket akkor is végrehajtják, ha senki nem hisz bennük. Az emberek vállat vontak, s csak arra volt gondjuk, hogy valamiképp igazolják magukat s a présház biztonságába húzódtak, s ebben az átmeneti védettségben derülni is lehetett. Például a megyei tanácselnök asszonyon, aki a kötelező szerepjátszásnak megfelelően fejkendőt hordott, mert ő képviselte a dolgozó parasztságot, s ennek megfelelően a békekölcsön-sorsoláson tekintélyes summát nyert. Ennek is története van. Úgy beszélték, hogy az első sorsoláson az akkor mesebeli százezer forintos főnyereményt egy Szeged környéki ku- lák nyerte, következésképp igazítani kellett a csalfa szerencsén, amely ettől kezdve csak tisztes és megbízható emberek közül választhatott. így nyert tekintélyes összeget Bradáné, a megyei tanács elnöke, a pénzt nyugodtan be is zsebelhette volna, de az álpropaganda ezt is megpróbálta kihasználni: Bradáné Merkel Sára a nagy nyilvánosság előtt, a Garay téren rendezett ünnepségen vette át a pénzt, mintegy annak bizonyságaként, hogy a dolgozók országában a szerencse is csak a leg kiválóbbakat fogadja kegyeibe. Csak rendszerint azokkal volt baj, akiket legkiválóbbnak tartottak. Itt volt Bradáné utóda, Duska elvtárs. Nem rovom fel bűnéül, hogy kedvelte a bort, magam is tisztelője vagyok, de Duska elvtárs folyamatosan volt részeg, mint aki ezzel is hivatali kötelességét teljesíti, néha akár látványos formában is. Egy alkalommal a paksi tanács ülésén kellett volna részt vennie, de annyira ittas volt, hogy összerogyott, mást nem tehetvén, bevonszolták az elnöki szobába, egy pamlagra fektették és rácsukták az ajtót. Megkezdődött a tanácsülés, bejelentették, hogy Duska elvtárs más irányú elfoglaltsága miatt nem lehet jelen, de közben felébredt, s miután azt sem tudta, hol van, rémülten dörömbölni kezdett s azt üvöltötte, hogy az ellenség tőrbe csalta. A tanácsülés a lármára félbeszakadt, Duska elvtárs még egy ideig őrjöngött, míg végül egy palack bor kibékítette az ellenséges világgal.
