Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
4 KÉPÚJSÁG 1988. augusztus 4. Lélektartó kavicsok Hányszor kérdezzük: mi tartja a lelket egyikünkben másikunkban? A válasz - ha van - eltérő. Mindenkinek szüksége van arra a belső erőre, ami átsegíti a nehézségeken. Holik Lajosné, Ilonka néni számára a kavicsok a lélektartók. Ez a kijelentés némi magyarázatra szorul. Ilonka néni Si- montornyán él. Nem itt született ugyan, de az évtizedes gyökerek már csak emlékidézéskor engedik más tájra. Élete - mint sok millió embertársáé - regény, ha leírja valaki. Amíg a kavicsokig jutunk, végig kell tekinteni ezen az életúton, mert a kavicsok csak1 a késői szakaszokban tűnnek fel és kapnak szerepet. A Laposi tér 4-es számú házban lakik, egyedül. Ez az épület háborúban szerzett sebeivel szülte azt az igényt lakójában, hogy keze munkájával tegye otthonosabbá, szebbé - tehát díszítse - a lakását, amiben saját készítésű apró képek, falidíszek, rajzok találtak helyet. Addig, amíg a térítők hímzését, vagy szűrrátéte- sek varrását végezte, alig váltott ki figyelmet a munkálkodása. Ám amikor a szebbnél szebb formájú, színezetű út- széli, majd tengerparti kavicsok és kagylók felhasználásával kezdett mozaikképeket készíteni, sok érdeklődő tekintete fordult feléje. Először csak a család, aztán a barátok, ismerősök körében. Kezdetben ajándékként, később áruként keltek el az üveglapra technokollal erősített kavicsképei. Ilonka néni zavarban van, amikor arról kell beszélni, hogy számára a kavicsok tulajdonképpen az önkifejezés eszközei. Csendéletek, házak, várak, hajók, et-----------------------------------------------------------------------1 H olik Lajosné egyik szűrrátétes térítőjével ruszk harcosok, mitológiai alakok sorakoznak lakása falán kavicsból. Tanulni sohasem késő. Ezért indul el Holik Lajosné Mattioni Eszterhez, a hímeskövek művészéhez, mesteréhez megtudni, hogy lehet-e tartalmat, formát mondanivalót egységes egésszé varázsolni a kavicsokkal. Fontos ez, mert a lélek nem ment nyujdijba a tulajdosával. Fiatalos, teli van gyermeki ötletekkel és játszani akar. Bánatot, betegséget felejtetni, örömöt szerezni, a lelket vidámitó megtartó kavicsokkal. Decsi Kiss János Mozgalmas nyár Szekszárdon A megye legnagyobb taglétszámú nyugdíjasklubjának vezetője érdeklődésünkre mondta el, hogy náluk a nyár sem jelent uborkaszezont, ilyenkor is zajlik az élet, mert az évszakhoz igazított programok kinek-kinek kínálnak lehetőséget a társas szórakozásra, felüdülésre. Oly módon is, hogy mióta befejeződött a tanítás az iskolában, a nagyszülők sokan elhozzák az unokákat is az egyes programokra. Nagy sikere volt például annak a Gemenc szálló teraszán megrendezett fagylaltdélutánnak, aminek vendéglátója a szálloda vezetése volt. E rendezvény folytatása lesz az e hónapra tervezett sördélután, amire természetesen nem hivatalosak a gyerekek. Viszont a hónap végén igazi szenzációt, nagy küzdelmeket, jó mulatságot ígér az unokák és nagymamák tekeversenye, aminek helyet a Dózsa pálya ad. Kellemes idei emlékük a szekszárdi nyugdíjasklub tagjainak a harkányi fürdőzés, meg a háromnapos dunántúli kirándulás is, melyen nem kevesebb, mint 16 unoka vett részt. E hónapban sor kerül még egy gunarasi kirándulásra és - unokák nélkül - egy kétnapos pozsonyi útra. Egyébként, filmmúzeumi tagsága révén a Babits Mihály művelődési központban otthonos nyugdíjasklub Budapestről, a filmmúzeumból havonta hozat le olyan filmeket, amelyek alkalmasak ha rövid időre is, de visszahozni nézőik ifjúságát. Mint a megye más - főleg falvainkban működő - nyugdíjasklubjaiban, Szekszárdon is hagyomány a névnapok közös megünneplése. - sós Talá Ikozás Amikor a volt megyei pártbizottsági titkárok bonyhádi találkozóján üdvözöltük egymást Samu Józseffel - aki 1945-46- ban volt Szekszárdon a Magyar Kommunista Párt megyei titkára - perceken belül szóba került az egykori kistormási párttitkár, Nádas Pál neve.- Él még az öreg harcos?- Él, úgy tudom, egészségben, kilenc- venhárom évesen. Sajnos, felesége tavaly meghalt.- Szeretnék találkozni vele. Telefon Szekszárdra, Irénke lányához, tőle megtudtuk a címet: Kadarka utca 16. Pár órával később, Lengyelben már arról beszélgetünk, hogyha a „hivatalos” programnak vége, felkeressük. Ekkor mondja Rév András - 1954-56 közt volt MDP megyei másodtitkár, most nyugdíjas, az újvárosi alapszervezet titkára: - A Pali bácsi? A mi pártszervezetünk tagja, majd minden taggyűlésen felszólal. Tudom hol lakik, gyakran felkeresem. így aztán ő a kalauzunk. Megható pillanat,-amikor egymás nyakába borul a 75 éves Samu József és a megye valószínűleg legidősebb kommunistája, Nádas Pál.- Samu elvtárs?!... Alig ismerlek meg.- Hát bizony, több mint négy évtized telt el azóta, hogy utoljára találkoztunk. Hogy vagy? Hogyan éltél?- Dolgoztam a feleségemmel, családommal együtt, fölneveltük a kilenc gyereket, hét lányt és két fiút. Tizenöt unokám, négy dédunokám és két ükunokám van...- Emlékszel-e még arra, hogy milyen stramm rendezőgárdát hoztatok össze? Többet ért, mint a rendőrség...- Hogyne emlékeznék! Dicséretet is kapott érte a kistormási pártszervezet a megyei pártbizottságtól. Pali bácsi Aranka lánya, asszony nevén Majzik Jeremiásné - mint kiderül, testvérei közül ezen a héten ő az „ügyeletes” édesapjuknál - közbeszól: - Arra emlékszik-e Samu elvtárs, amikor a megyebizottságon a szilveszteri bálon mi, kistormási népi táncosok szerepltünk?- Nagyon tetszett a műsoruk.- Én is köztük voltam. Folyik az emlékezés, Pali bácsi azt idézi föl, hogy a megyében elsők között náluk alakult termelőszövetkezet, aminek részt vett a szervezésében, elnök is volt pár évig, majd az állatforgalmi gyönki ki- rendeltségvezetőjeként ment nyugdíjba 1960-ban. Samu József is az életút epizódjait sorolja. Kár, hogy rövid az idő, és búcsúzni kell. Már az ajtóban van a S zövetség Ugyan, hány ilyen meghittségével gyönyörű pillanata van az induló és befejezés felé közelítő emberéletnek? Senki se tudja számon tartani, pedig az ilyenekből épül a létezés öröme, meg az a tudat is, hogy helyünk, dolgunk van a világban. Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Ráadás negyven évre Dombóváron, a Hunyadi téri iskola szomszédságában található a Baranya Megyei Zöldért Vállalat 8. számú eladóhelye. Itt, két év óta egy nyugdíjas házaspár, Rigóczky Ernő és felesége kínálja a város lakóinak a zöldség- és gyümölcsféléket. Forgalmuk igen nagy, mert állandóan friss áruval rendelkeznek. A vásárlók nagyon elégedettek az ellátással, Rigóczkyék pedig azt mondják, hogy a helyi kirendeltség vezetőe bőségesen ellátja az üzletet olcsó áruval is. Úgy emZÖLDSÉG ÍYÜMOLCS ___*________ M indig bő az áruválaszték legetik a városban, hogy „ebben a boltban mindig kedvesek az eladók,” és mintegy „8-10 százalékkal olcsóbbak az árak, mint más hasonló üzletben, vagy a piacon.” A nyugdíjas házaspár 40 éve dolgozik a kereskedelemben. * Szeretik szakmájukat és most is, amikor már pihenhetnének, nagy ügyszeretettel, odaadással végzik munkájukat. Arra a kérdésre, hogy miért teszik? - így válaszoltak: - „Szeretni kell a szakmát, meg a vásárlókat és akkor a munka nem teher, hanem szórakozás is. Persze, azért a nyugdíj melletti kereset is jól jön... MAGYARSZÉKI ENDRE Szeretni kell a munkát Samu József, Nádas Pál vendég, amikor Nádas Pál így szól: - Nem magas a nyugdijam, de megélek belőle. A mi fajtánk már akkor tudta és vallotta, hogy nem elsősorban önmagáért, hanem másokért, az országért dolgozik. És természetesen a családja jövőjéért is. Ja és még valami, nehogy elfelejtsem: nyolc autó van a családban... Ü) Egészségünkért Kerüljük a kuruzslókat! A kuruzslás fogalma viszonylag újkeletű, hiszen régen, amikor nem állt rendelkezésre - legalább a népesség túlnyomó többsége számára - megfelelő orvosi ellátás, amikor egyes vidékeken többnapi járóföldre volt csak található gyógyszer- tár, érthetően ez volt a megbetegedettek szinte egyetlen reménye. Ma is előfordul azonban, hogy egyes emberek előnyben részesítik a kuruzslót, akár azért, mert a reális orvostudomány valóban nem tudott rajtuk segíteni, akár azért, mert tudatlanok és ezért nem képesek felmérni döntésük életet veszélyeztető kockázatát. Napjainkban a népies gyógymódok közül a különféle növényi drogokat, füveket, illetőleg a gyógynövényekből készült főzeteket használó kuruzslók a legkevésbé veszélyesek, hacsak nem alkalmaznak erős hatású, mérgező füveket is. Ám ma a kuruzslás már igen korszerű külsőt is ölthet magára: ismeretlen, titkolt összetételű - sokszor külföldi - gyógyszereket adnak a legkülönbözőbb megbetegedésekre. Mindez önmaga is kárt tehet a gyógyításban, de igazi nagy kárt azzal okoz a kuruzsló, hogy késlelteti a kor színvonalának megfelelő, tudományos alapokon nyugvó bajmegállapitást és az ezt okszerűen követő, szakszerű orvosi kezelést. A betegségek jó részében a betegség nem idejében történő felismerése okozhat súlyos szövődményeket. Ilyenkor a beteg csak akkor kerül a kuruzslótól az orvoshoz, amikor a szakszerű kezelés reményei már jócskán megfogyatkoztak. Mindez persze nem jelenti azt, hogy esetenként a kuruzsló is nem ér el gyógyeredményt. Ez egyszerűen abból következik, hogy a betegségek egy része hosszabb-rövidebb időtávon önmagától is meggyógyul, másrészt pedig az igazi, tapasztalt kuruzslók olyan gyógyszerekkel is dolgoznak, amelyeknek valóban van gyógyhatásúk. Náluk éppen csak a kellő kritikai ismeretek hiányoznak, s ebben van veszedelmességük is. Hatályos Büntető Törvénykönyvünk, az 1978. évi IV. törvény kimondja, hogy az, aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki, vétséget követ el. Ezért a vétségért egy évig terjedhető szabadságvesztéssel, ja- vító-nevelö munkával vagy pénzbüntetéssel sújtható. A törvény nem túl szigorú: a kuruzslás vétségét csak az valósítja meg, aki ezt a tevékenységet ellenszolgáltatásért, rendszeresen végzi. Viszont szigorúbb annak a kuruzslónak a megítélése - és a büntetése is -, aki a kuruzs- lást az orvosi gyakorlatra való jogosultság színlelésével követi el. Ilyenkor a cselekmény nem vétségnek, hanem ■bűntettnek minősül, és az elkövetőre három évig terjedő szabadságvesztés büntetése vár. Büntetőjogilag viszont igen nehézkesen vonható felelősségre az, aki a szomszédjának vagy ismerősének pusztán jóindulatból, ellenszolgáltatás nélkül ad valamilyen orvosi „jótanácsot”, ajánl - vagy ad - valamilyen gyógyszert. Egy okkal több tehát, hogy óvakodjunk az ilyen ajánlásoktól, és bajainkkal szakemberhez forduljunk. Soha se higgyük azt, hogy amiért valamilyen gyógyszer orvosi rendelvény nélkül is beszerezhető - általában egy csomag erejéig - a gyógyszertárakban, azért biztosan ártalmatlan szerről van szó.
