Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-04 / 185. szám
MA Legfontosabb tőke 1988. augusztus 4. CSÜTÖRTÖK az ember XXXVIII. évfolyam, 185. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Befejeződött az aratás Talajlazítás a regölyi termelőszövetkezetben Negyedszázados atomcsend Befejeződött az aratás július 30-án megyénkben. Az aratóknak az időjárásra nem lehetett panaszuk, bár a rekkenő hőség nagy helytállást követelt'a határban dolgozóktól. Tolna megyében az eddigi számítások szerint közel 6,3 tonna búza termett hektáronként. Több nagyüzem hét tonna feletti termésátlagot ért el, de ugyanígy dicséretes, hogy a gyengébb talajadottságokkal rendelkező gazdaságok közül is jó néhányban megközelítették a hattonnás átlagot. A Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat laboratóriumának mérései alapján az őszi búza betakarítási víztartalma 12-16 százalék közötti, nedves sikértartalma 27,5-44 százalék közötti, sütőipari értéke pedig B,-B2-B3 osztályokba tartozik. A kint járunk a határban, megfigyelhető, hogy ott semmivel sem dolgozik kevesebb ember és gép, mint az aratás idején. Hiszen az aratás után azonnal megkezdődött a szalmabetakarítás és a talajmunkálatok sora. Szórják a szerves trágyát és a műtrágyát is. Két termelőszövetkezetben, Sárszent- lőrincen és Szekszárdon 25, illetve 13 hektár őszi búza égett le. A regölyi termelőszövetkezetben is végeztek az aratással. A termésátlaggal nem elégedettek ugyan, de az a tavalyi átlaghoz képest szép eredmény. Mint azt Móri István elnökhelyettes elmondta: jó eredményt értek el borsóból, valamint tavaszi árpából. Jelenleg a szalmabetakarítási és szal- malehúzási munkálatokat végzik, ami még jó tíz napig eltart. Mint a megyében általában, Regöly- beais nagy az aggodalom a kapásnövényekért, mivel a nagy melegben seny- vednek a hőségtől. Ha a héten nem kapnak esőt, akkor az már biztosan a termés kárára fog menni. Főleg a kukorica sínyli meg a hőséget, mivel már száradnak a levelek. Emellett a répa növekedése is lassú a csapadékhiányos időjárás miatt.-he-kaHuszonöt évvel ezelőtt, 1963. augusztus 5-én történelmi esemény színhelye volt a moszkvai Kreml Katalin-terme: az ENSZ főtitkárának jelenlétében az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió külügyminisztere aláírta a háromhatalmi tárgyalások eredményeképpen kidolgozott „atomcsend”-szerződést. Augusztus 8-tól a szerződés aláírásra nyitva állt mind a három letéteményes ország fővárosában. Az első amerikai atomfegyver-kísérlet („Operation Trinity”) 1945. július 16-án zajlott le, majd 1945. augusztus 6-án és 9-én amerikai atombombák törölték el a föld színéről Hirosima, illetve Nagaszaki japán városokat. Truman elnök 1949. szeptember 23-án közölte, hogy a Szovjetunióban végrehajtották az első atom- robbantási. Nagy-Britannia az ausztráliai Montebello térségében 1952. október 2- án végezte el első atomfegyver-kísérletét. Franciaország 1960. február 13-án a Szaharában kezdte el nukleáris kísérleti robbantásait. Tizennégy hónapos volt már az „atomcsend”-szerződés, amikor 1964. október 14-én a levegőbe emelkedett az első kínai atombomba füstgombája. A bevezetőből és öt cikkből álló szerződésben nemes fogadalom állt: „A három hatalom törekszik arra, hogy mindörökre végetvessen mindenféle atom- fegyver-kisérletnek, s kész e célból folytatni a tárgyalásokat.” A nemes fogadalom jelezte, hogy félmunkát végeztek, nem tilthatták be az ösz- szes kísérleteket, nem tehették az „atomcsendet” mindenki számára és mindörökre kötelezővé. A moszkvai részleges „atomcsend”- szerződés részesei azt vállalták, hogy betiltanak, megakadályoznak és nem hajtanak végre atomfegyver-kísérletet, vagy bármilyen más nukleáris robbantást sehol, a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó helyeken:- a légkörben, túl a légkör határain, beleértve a világűrt; víz alatt, beleértve a parti vizeket és a nyílt tengereket; továbbá- bármilyen más közegben, ha az ilyen robbantás a kísérletet végző állam joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó területen kívül radioaktív csapadékot eredményez. A felek vállalták, hogy a tilalom alá vont kísérleti robbantásokra másokat sem biztatnak, illetve ilyen robbantásokhoz nem adnak segítséget. A korlátlan időtartamra kötött szerződés nem tiltotta be az atomfegyver háborús alkalmazását, előállítását, sőt azokat a föld alatti nukleáris robbantásokat sem, amelyeknek nincs az országhatárokat túllépő radioaktív mellékhatásuk. A szerződést az NSZK az NDK nevében is alá akarták írni és a nyugati hatalmak akkor még tiltakoztak a Szovjetuniónál az NDK csatlakozásának elfogadása miatt. Moszkva törvénytelennek minősítette a tajvani képviselő aláírását, minthogy nincs joga Kína nevében fellépni. Franciaország 1974-ig folytatta a légköri atom kísérleteit. Az 1963-as megegyezés, amely a II. világháború után az első nemzetközi fegyverzetkorlátozási szerződés lett, a leszerelés alapvető problémáiba ütközött: a biztonság és a korlátozás, az ellenőrzés és a bizalom, az ellenőrzés és a kémkedés igencsak kényes viszonyába. Nyugat korlátlan helyszíni ellenőrzést akart: ma már tisztázhatatlan, hogy hírszerzési célokból, vagy azért, mert tudta, hogy ezt a Szovjetunió nem fogadhatja el, s így a föld alatti atomkísérletek nem kerülnek betiltásra, következésképpen a nukleáris fegyverek tökéletesítése, újak kidolgozása nem ütközik akadályba. Moszkva azt tartotta: jobb egy tökéletlen szerződés, mint semmilyen, így belement a kompromisszumba. Öt atomhatalom folytatja atomkisérle- teit - immár kizárólag a föld alatt - és talán nem több. A szovjet és amerikai kísérletek hatóereje nem lépi túl a 150 kiloton- nát, jóllehet az 1974-es és 1976-os küszöbszerződések hatálybalépését Washington meghiúsította. A célbajuttató eszközök megkezdett kétoldalú felszámolása elindítja az atomfegyverek visz- szaszorításának folyamatát. Nevada és Szemipalatyinszk a bizalmatlanság technikai és emberi feloldásának jelképévé válik. Az „atomcsend” részleges és nagyon viszonylagos ugyan, de a negyedszázaddal ezelőtti kezdés egy olyan korszak nyitánya lett, amelyben remény nyílik, tapasztalat halmozódik fel és politikai akarat születhet az atomfegyver teljes felszámolására. Irak—Irán A Vállalkozók Országos Szövetsége elnökségének ülése i Alfonsin és Shultz tárgyalása az argentin adósságokról A Vállalkozók Országos Szövetségének elnöksége szerdán, a Magyar Gazdasági Kamara székházában ülést tartott, amelyen megvitatták, hogy a jövő évi gazdálkodási feltételek, a szabályozók, az adórendszer várható változásai miként befolyásolják a magánvállalkozások működési lehetőségeit. A tervezett intézkedésekről szólva Simsa Péter elnök rámutatott, hogy azok a gazdálkodók szempontjából még az adóreformnál is „jelentősebb változásokat hozhatnak, hatásuk azonban még annyira sem kiszámítható. Még a pozitív változások sem tudják ellensúlyozni azt a kedvezőtlen hatást, amit a fokozódó adóterhek jelentenek. Palotás János társelnök arról beszélt, hogy a tervezett intézkedések ellentmondanak azoknak a gazdaságpolitikai megnyilvánulásoknak, amelyek a vállakózásoknak szabadabb mozgásteret ígérnek. A pénzügyi fékek éppen a vállalkozások fejlesztése ellen hatnak. Véleménye szerint a hazai gazdálkodó szervezetek már nem rendelkeznek olyan tartalékokkal, hogy fejlődésüket a nagyobb adóterhek ne vetnék vissza. Az adóbevételek növelésének reális lehetőségét a gazdasági élet pezsdítésében jelölte meg, olyan adókedvezmények nyújtásában, amelyek a termelés bővítésére serkentik a gazdálkodókat. Az elnökség irreálisan magasnak tartja a vállalkozói nyereségadó felemelését 50 százalékra, mert ebben az esetben az elvonás már olyan nagy, hogy nem lenne biztosított a befektetett tőke megtérülése. Raúl Alfonsin argentin elnök fogadta Buenos Airesben George Shultz amerikai külügyminisztert. A találkozón Washington közép-amerikai rendezésre vonatkozó elképzeléseit és Argentína adóssághelyzetét vitatták meg. Az argentin baloldali pártok többezres tüntetésen tiltakoztak Shultz látogatása ellen. Alfonsin a megbeszélésen sürgette, hogy dolgozzák ki a latin-amerikai adósságállomány megszüntetésének mechanizmusát. Shultz Washington segítségét ajánlotta az argentin adósságok kamatainak törlesztéséhez. Bankforrások szerint, Argentína még korábban egy 500 millió dolláros áthidaló kölcsönért folyamodott az amerikai bankokhoz. A kölcsön a latin-amerikai ország 55 milliárd dolláros külföldi adósságának esedékes kamatkifizetéseit fedezné. A kilenc országot érintő tíznapos latinamerikai körúton tartózkodó amerikai külügyminiszter találkozott Dante Caputo argentin külügyminiszterrel és Juan Sourrouille gazdasági miniszterrel is. Az argentin elnök szóvivője szerint a találkozók fesztelen légkörben zajlottak. A felek igyekeztek fátylat borítani arra a tényre, hogy Washington az 1982-es falklandi háborúban Argentínával szemben Nagy- Britanniát támogatta. Baloldali pártok kedden tízezres tüntetésen tiltakoztak Shultz látogatása ellen. Cuellar Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára kedden kijelentette, hogy továbbra is kapcsolatban marad Irakkal és Iránnal, hogy mielőbb tűzszünet jöjjön létre a két hadban álló ország között. Iraki részről kedden közölték, hogy Bagdad csak olyan tűzszünetre hajlandó, amelyet saját maga is elfogad, és , továbbra is ragaszkodik az Iránnal folyta-"' tott közvetlen tárgyalásokhoz. Mint ismeretes, Irán elutasítja a közvetlen találkozót. Az ENSZ-főtitkár szerint a tűzszünet létrejötte előtt meg kell hallgatni az ENSZ katonai szakértőinek küldöttségét, amely szerdán tér vissza New Yorkba. Vontató nyugatnémet gépkocsival ütközött a 65-ös főúton, a murgai elágazásánál Amíg a gazda dolgozik, Tündér sem tétlenkedik...
