Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-09 / 163. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. július 9. Apró képek Bartókról Immáron magyarföldben nyugszanak Bartók Béla hamvai. A világpolgár hazatért. A világpolgár nekünk, Tolna megyeieknek kicsit családtag is. Első felesége, Ziegler Márta szekszárdi volt. Gyűjtőútjai hozzánk is elvezettek - Iregszem- csére. A paksi Teiler Etel majd az ugyancsak paksi Karszt Julianna volt sokáig a szakácsuk, annak unokatestvére, Karszt Magdolna, a Lencsi, Lencsi-Pencsi, a Lekike pedig, mint Bartók Péter dajkája egy évtizedig élt együtt a Bartók családdal. Az ő visszaemlékezéseiből válogattunk egy tisztelgő csokrot. *- Jajj, a szeme! - nézi nagy szeretettel Karszt Magdolna a Lencsi, a Bartók-képet. - Amikor 1925-ben hozzájuk kerültem, a Szilágyi Dezső tér négybe - fél emelet kettő -, nem mertem a méltóságos úr szemébe nézni. Mogorva egy ember lehet ez - gondoltam magamban, de tévedtem. Bartók csak nagyon komoly ember volt és nem mogorva. Végtelenül melegszívű, minden emberre nagyon érzékeny. Akármikor megszólított, mindig azt mondta: „Lencsi, kérem... tegye ezt, hozza azt...” de mindig „Lencsi kárem”. Ö nevezettel Lencsi-Pencsi- nek is. Jobban a kis Péter pöszesége után. A drága, kis szentem, nem tudta kimondani a nevemet, mindig valami mást mondott, pösze volt nagyon. így lettem én Lencsi-Pencsi. A méltóságos asszony, a Pásztory Ditta is sokszor így nevezett. A Péter aztán Lekinek. Mikor eljöttek hozzám Paksra az édesanyjával, búcsúzkodni, hogy mennek ki Amerikába, akkor is Lekinek szólított, én meg fiatal méltóságos úrnak. Akkor azt mondta a Péter: „Ez nem jó így. Maga nekem örökre Lekikém lesz, de én magának maradjak Péterkém - örökre.” *- Bartók nagyon szerette a virágokat. Különösen a mezei virágot. Egyszer nem volt otthon a méltóságos asszony. Fogta Pétert, felpakoltak és elmentek a budai hegyekbe turis- tázni. Egész nap oda voltak. Mikor hazajöttek, rengeteg mezei virágot hoztak. Tele volt a nyalábjuk. A méltóságos úr hivott engem is, segítsek a vázákba szétrakni azokat, hogy mire a felesége hazajön, minden a helyén legyen. Hadd örüljön ő is a sok, szép tarka virágnak. Ahogy ott válogatjuk, rakosgatjuk őket, egyszer én olyant találok az egyik rakásban, amit otthon óvantag ellen szoktunk az ólba rakni. Mondom a méltóságos úrnak, hogy ez nem való vázába, ez büdös. Otthon az óvantag ellen ilyeneket tettünk az ólba. Azt mondja Bartók: „Mi ellen? Mondja csak még egyszer.” Mondom újra, ő meg bement a szobájába és megnézte valamelyik lexikonba, hogy miféle szó az, amit én mondtam. Amikor visszajött, azt mondta: „Lencsi kérem, maga sem tagadhatná le, hogy Tolna megyei, mert a kullancsot csak ott nevezik óvantagnak.” * Szöllöspusztán lakott Bartók húga, az Elza méltóságos asszony. Tóth Emilné. Bartókék oda szoktak járni nyaranta. Sokszor voltunk ott. Legelőször magamnak kellett mennem, teljesen egyedül. Nagyon be voltam ijedve. Még soha nem utaztam vonaton. Paksról is hajóval mentünk Pestre. Most meg mindjárt Orosházára kell mennem a vonattal. Átszállások, csomagok, aztán meg kisvasút is. Az vitt Orosházáról Szőllöspusztára. Nagyon féltem. Mondtam a méltóságos úrnak, hogy én nem megyek. Nem merek így elutazni. Ő nyugtatott, elmagyarázott mindent, töviről hegyire. Aztán fogott egy papírt és percnyi pontossággal fölirta, hogy mikor hova érkezem, hol kell átszállnom, mikor indul tovább a vonatom. A papírt a kezembe nyomta, meg az óráját is. „Nézze a papírt, meg a pontos időt, és akkor mindig mindent fog tudni.” így vágtam az útnak, és meg is érkeztem szerencsésen. Az állomáson vártak a Pásztory Ditta méltóságos asszony testvérei, a Jenő, meg a Gyuszi, de nem láttam őket, mert elbújtak. Tudták, hogy milyen félve indultam el, és meg akarták lesni, hogy mit csinálok majd, merre veszem az utamat. Kérdezős- ködök-e? Én bizony nem kérdeztem senkitől semmit, hanem, ahogy a méltóságos úr elmagyarázta, úgy vettem az irányt. És jó felé indultam el, mert nagyon pontos iránytűt adott a kezembe. A fiúk, amikor látták, hogy nem tévedtem el, nevetve előjöttek. Szöllöspusztán történt, hogy a Péterkének elmulasztottam a bubuját. Volt neki a két szeme között a homlokán egy kinövés. Ő mondta azt, hogy bubuja van. Bubunak hivta. Egyre csak nőtt neki, nemhogy elmúlott volna. Úgy döntöttek az édesapjáék, hogy leoperáltatják. Elő is készítettek mindent arra az időre, ha majd megyünk haza az Elza méltóságos asszonyoktól. Nagyon sajnáltam szegény kis Pétert. Orvos keze közé adni, operációra? Nagyon szeretett bújócskázni a Tóth kisasszonyokkal, az Elza méltóságos asszony lányaival. Péter mindig velem együtt bújt el. Amíg kerestek bennünket a lányok, én imát mondtam, és megnyomkodtam a Péter homlokán azt a kinövést. Persze, ezt újhold idején kellett csinálni. El is múlott a bubu. Amikor a méltóságos úrék megérkeztek, szóba jött az operáció is. Bubu meg nem volt sehol. Még csak egy kis forradás sem látszott. A méltóságos úr kicsit gyanakodva mondta, „Lencsi kérem maga tud valamit bubu ellen, valami teát, füvet, valami régies gyógymódot.” Én tagadtam, hogy tudnék valami kuruzslást. Nem is az volt ez. No addig-addig ment a vallatás, amíg megmondtam, hogy az ima, a hit erejével tüntettem el a kis Péter homlokáról a bubut. A méltóságos úr csak csóválta a fejét, hogy nem lehet az, az ima nem arra való. Én csak annyit mondtam - és ebben meg is maradtunk -, hogy nem is az ima volt a fontos, hanem a nagy-nagy hit, és az igaz szeretet, amivel én azt akartam, hogy a kisgyerek az orvos keze által ne szenvedjen. * A bajusz - Lencsi felnevet. - Nagyon beteg volt akkor a méltóságos úr. Az orvosok kézről kézre adták. Nem tudott borotválkozni sem. De nem engedte meg senkinek sem, hogy megborotválja. Amikor aztán már lábadozott, felkelt borotválkozni. Úgy emlékszem, hogy a felesége nem volt otthon. Mindenhol levágta a borostákat, de a bajuszát meghagyta. Mikor a méltóságos asszony megérkezett, szörnyűlködött, hogy micsoda viselet ez. Egyre csak azon igyekezett, hogy Bartók levágja a bajuszát is. Én közben takarítottam, tettem a dolgomat. Közbeszóltam, hogy szép a bajusz, jól áll az a férfiaknak. A méltóságos asszony elkezdett nevetni, hogy jól kinézünk, ha az úr megtetszik a Lencsinek. Bartók nagyon érzékeny volt a zajra. Szenvedett tőle. A dolgozószobájának ajtaja, ablaka hangszigetelt volt, még füldugót is használt, de úgy is hallott mindent, ami sértőn belehangzott a zenébe. Egyszer azt mondja: „Lencsi kérem, jöjjön a szobámba, figyeljen, hall-e valami furcsa, kis neszt, akkor amikor zongorázom.” Figyeltem, de semmit se hallottam. Erre azt mondja: „Üljön oda a zongorához és üsse úgy, ahogy bírja.” És leültem és ütni kezdtem a billentyűket, ő meg körbe-körbe járt és úgy figyelte, honnan jön az a zaj, ami úgy bántja, én meg semmit se hallok belőle. Egyszer csak megáll a virágvázánál. „Ez az! - mondja. Vigye ki kérem ezt a virágot, és máskor ne tegyen ilyen az én szobámba.” És ide egy rímelő levél részlete, amit Amerikából Bartók Pétertől kapott Karszt Magdolna. „Kedves Lencsi! ...Arra az esetre, amikor a virágváza zörgött a zongorán, most már én is emlékszem, noha időközben elfelejtettem. Száraz virág volt, júdás- pénznek hívták. Nagyon sokszor nem találta meg a zizegés okát és az bosszúság volt, ezért örült annyira, amikor sikerült fölfedezni... De nem felejtettem el, amikor a szép hajóval leutaztam Paksra, nem sokkal mielőtt Amerikába kellett jönnöm. És nem felejtettem el a Julis szakácsművészetét, aminek párját nem találtam. Kívánom a lehető legjobb egészséget és még amit lehet. Szeretettel ölel, Péter.” Közreadja CZAKÓ SÁNDOR Közlemény PANORÁMA BUDAPEST - Az MSZMP Politikai Főiskoláján pénteken tartották meg a diplomaosztó ünnepséget. A végzős hallgatókat és a megjelent hozzátartozókat Romány Pál rektor köszöntötte, és tájékoztatta az évfolyam munkájáról. Ezt követően Andics Jenő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője mondott beszédet. A hároméves nappali és a négyéves levelező tagozaton 230-an fejezték be tanulmányaikat és vették át diplomájukat. Közülük 38-an Vörösdiplomát kaptak. MOSZKVA - Az örmény fővárosban csütörtökön sem javult a helyzet: a hatóságok erre irányuló erőfeszítései nem hoztak eredményt. Az ipari és építőipari vállalatok túlnyomó többségében szünetel a termelés. Felszíni tömegközlekedés nincs, a jereváni metró viszont közlekedik. Dolgozói úgy határoztak: nem lépnek sztrájkba, működtetik a szerelvényeket, de az utazás ingyenes. A helyi lapok csütörtöki számában olvasható az örmény belügyminisztérium közleménye arról, hogy július 5-én az Ecsmiadzinba vezető úton súlyosan megsebesült egy Zakar- ján nevű férfi, aki a kórházba szállítás után meghalt. A bejelentésre azért volt szükség, mert a városban olyan hírek terjedtek el, hogy kedd este, amikor a jereváni repülőtéren összecsapásra került sor mintegy kétezer rendbontó és a rendőrség között, több ember meghalt. A közleményből kitűnik, hogy a férfi nem a repülőtéren szenvedett halálos sebesülést. BRÜSSZEL-Az Európai Parlament a nemzetközi helyzetről folytatott vitája során határozatban fejezte ki „mélységes aggodalmát” a Romániában kialakult helyzet miatt, s amiért „Erdélyben a magyar kisebbség gyötrelmeknek van kitéve” - közli pénteken az EGK központhoz közelálló brüsszeli Europe. Az Európai Parlament, a Közös Piac képviselőháza elfogadott határozata - amelyet csak a szélsőjobb képviselők nem szavaztak meg - kimondja: „ha a román hatóságok folytatják e magatartásukat, akkor Románia és az EGK együttműködése erősen kérdésessé válik”. A parlament szerint az EGK-bizottságnak ezt sürgősen Bukarest tudomására kell hoznia. Clinton Davis az EGK-bizottság tagja parlamenti felszólalásában szintén aggodalmának adott hangot a romániai fejlemények miatt, de szerinte a dialógust mégis folytatni kell, és a bizottság nem javasolja a Romániával való áruforgalom megszakítását. A Minisztertanács rendelete alapján 1988. július 1-jétől kiemelt összegű, havi 2200 forint családi pótlék jár annak a nevelőszülőnek, aki háztartásában tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletet igénylő állami gondozott gyermeket nevel. Mivel a kiemelt összegű családi pótlék megállapításához szükséges adatokkal a folyósító szervek nem rendelkeznek, ezért azt a nevelőszülőnek írásban kell kérnie attól a szervtől (munkahely társadalombiztosítási kifizetőhelytől, megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól, vagy a nyugdíjdolyósító igazgatóságtól), amely a családi pótlékot (jövedelempótlékot) jelenleg is folyósítja. Tizenhat éven aluli beteg gyermek esetében a kérelemhez csatolni kell a gyermek lakóhelye szerint illetékes körzeti gyermekorvos, ennek hiányában a körzeti orvos igazolását. Tizenhat évesnél idősebb beteg gyermek esetében pedig azt, hogy a gyermek munkaképességét kétharmad részben elvesztette, a lakóhely szerint illetékes szakorvosi rendelőintézet, gondozóintézet, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolás esetén a gyógyintézet szakorvosa igazolja. Nem kell a kérelemhez az illetékes egészségügyi szerv újabb igazolását beszerezni, ha a nevelőszülő már eddig is azon a címen részesült családi pótlékban, hogy az általa nevelt állami gondozott gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, és a legutóbbi orvosi igazolás szerint a gyermek egészségi állapota végleges. Az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság tájékoztatja az érintetteket, hogy ha a kérelmüket késedelmesen nyújtják be, a megemelt összegű ellátásra visszamenőleg is, legfeljebb 6 hónapig - de legkorábban 1988. július 1-től - jogosultak. Létminimum, társadalmi minimum Mi a szakszervezet álláspontja? Az elmúlt héten nyilvánosságra hozták nimum és társadalmi minimum számítá- a KSH-nak az 1987-re érvényes létmi- sait. Családtípusok Társadalmi minimum Létminimum egy családra egy főre egy családra egy főre Aktív keresővel 11310 Aktív kereső nélkül (nyugdíjas) 4 960 Az összesre együtt 9 340 A létminimummal és a társadalmi minimummal kapcsolatos számítások eredményeit elsőként Nagy Sándor, a SZOT főtitkára ismertette a nyilvánosság előtt, az országos tanács június 21 -i ülésén. A főtitkár utalt rá, hogy a szakszervezetek régóta szorgalmaznak ilyen számításokat. Most, hogy ezek az adatok nyilvánosságra kerültek, ez mennyiben befolyásolja a szakszervezetek érdkevédelmi tevékenységét - erről kérdezte az MTI-Press munkatársa Müller Lajost, a SZOT közgazdasági és életszinvonal- politikai osztályának helyettes vezetőjét.- Ezek az adatok elsősorban érveket szolgáltatnak további munkánkhoz. Tudomásunk volt korábban is arról, hogy ilyen számítások folynak a KSH-ban, de azoknak az eredményeihez hivatalosan nem juthattunk hozzá. Az illetékesek minden bizonnyal tartottak azoktól a reagálásoktól, amelyeket ezeknek a számításoknak a közzététele válthatna ki a lakosságból. Különféle publikációkban, tanulmányokban már korábban is megjelentek ilyen adatok, ám azok csak részben épültek konkrét számításokra, sokszor becslésekre támaszkodtak. Ezekből is kitűnt azonban számunkra, hogy hazánkban jelentős rétegek élnek a létminimum közelében vagy az alatt. Hogy tisztább képet kaphassunk, a szakszervezetek maguk is foglalkoztak ilyen számításokkal, de a mi lehetőségeink korlátozottak. Vizsgálódásaink során mi elsősorban a nyugdíjasok életkörülményeiről igyekeztünk tájékozódni. Számunkra ezeknek az adatoknak a közzététele azt jelenti, hogy a legrosszabb körülmények között élő emberek, rétegek helyzetének javítására megfelelő érvekkel tudunk javaslatokat tenni. Azt mindenki tudja, hogy az idősebb nyugdíjasok, vagy a nagy- családosok nehezen jönnek ki a havi jövedelmükből, ám arra már kevesen gondolnak, hogy a töredékcsaládok sincsenek sokkal jobb helyzetben. Ma Magyar- országon mintegy 200 ezer olyan töredékcsalád él, ahol a szülő egyedül neveli gyermekét, s egy keresetből kell megélnie két vagy több embernek. Azokról a családokról is keveset beszélünk, ahol ugyan két fizetésből, de átlag alatti keresetből tartják el a gyermekeket. Jelenleg az átlagkereset 7 ezer forint körül van, igaz, ennél sokan keresnek többet, ám vannak egész ágazatok, mint például a kereskedelem, a ruházati ipar, az oktatás, az egészségügy bizonyos területei, ahol a fizetések elmaradnak ettől az átlagtól. A szakszervezetek szükségesnek tartják a KSH által kiadott adatok tartalmának részletes elemzését. Véleményünk szerint ugyanis a KSH nagyon leegyszerűsített fogyasztást alapul véve végezte a számításokat. A társadalmi szükségletek minimumánál - például a ruházati cikkeknél, de más termékeknél sem - nem elégedhetünk meg a leggyengébb minőségű.áruk figyelembevételével. Különö3480 9260 2850 3160 4150 2640 3410 7700 2810 sen igaz az a gyermekek esetében, hiszen a szülők általában ha nem is a legdivatosabb, de tartósabb ruhaneműt igyekeznek vásárolni. A társadalmi minimumba a mi véleményünk szerint beletartozna az is, hogy legalább ötévente eljussanak az emberek egy szocialista országba, s ugyanúgy bővebb lehetne a kultu- rálódásra, művelődésre, egyáltalán a szabad idő eltöltésére fordított"kiadások köre is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a társadalmilag szükséges minimum egy személyre számítva havonta legalább 4 ezer forint kell hogy legyen. A szakszervezetek nem a létminimum, hanem a társadalmilag indokolt szükségletek minimumának biztosítását tartják szükségesnek. A társadalmi minimum összegét az életszínvonal fontos mutatójának kell tekinteni. Ahhoz, hogy a társadalmi minimum mindenki számára biztosított legyen, a reálbérek tartós, érzékelhető növelésére van szükség. Ehhez nemcsak a gazdálkodás hatékonyságát kell javítani, hanem az elosztási politikán is változtatni szükséges. Az elosztási politikába beletartozik a szociálpolitika épp úgy, mint az adórendszer. A szakszervezeteknek megvannak a maguk elképzelései a bérreformmal kapcsolatban. Már jövőre szeretnénk elérni, hogy az áremelkedésekből azt a részt, melyet a központi intézkedések okoznak, minimális bérfejlesztésként minden dolgozó kapja meg. Ezzel talán el tudjuk érni, hogy legalább a létminimum körül élők helyzete ne nehezedjék tovább. A létminimum és a társadalmi minimum számítások eredményeit figyelembe kívánjuk venni akkor is, amikor az árintézkedések ellen- tételezéséről tárgyalunk az illetékesekkel. Jövő évi céljaink között szerepel az is, hogy lehetőség szerint megőrizzük a társadalmi juttatások, például a családi pótlék értékét. A családi pótlék tekintetében egyébként is nagy az adósságunk, mert annak értékállandóságát eddig még nem tudtuk rendezni. Ugyanakkor éppen a családi pótlékban részesülők jelentős része tartozik a létminimum alatt élők körébe. A kérdés megoldására a szakszervezetek javaslatokat tesznek a kormánynak. A döntő szó nyilván a kormányé, amely a reális gazdasági lehetőségek alapján határoz majd. Mindemellett a szakszervezetek lehetőséget látnak jövőre a családi pótlék reálértékének megőrzésére. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a most közzétett létminimum és társadalmi minimum összegét folyamatosan a változásokhoz kell igazítani. Ez nemcsak azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a mindenkori árváltozásokat, hanem azt is, hogy folyamatosan elemezni kell annak összetételét, s a mindenkori, társadalmilag elfogadott igényekhez kell igazítani. Ülést tartott az MSZMP Paks, Városi Bizottsága Az MSZMP Paks Városi Bizottságának legutóbbi, soros ülésének első napirendjeként a Paks Városi KISZ-bizottság XI. kongresszus óta végzett munkájáról tárgyaltak. Részt vett az ülésen Tamás Istvánné, a megyei pártbizottság titkára és Schattmann Csaba, a KISZ MB első titkára is. A második napirenden szerepelt a Paks Városi Tanács hetedik ötéves sportfejlesztésre tervének iőarányos végrehajtásáról szóló beszámoló. Az ülés harmadik napirendjeként a cselekvési progam végrehajtásának tapasztalatait elemezték. Ezt követően ismertették a Központi Bizottság üléseinek nyilvánosságáról szóló döntést, majd a képviselő- és tanácsválasztások rendjére vonatkozó előzetes vitaanyagot. A hozzászólások, vélemények újszerű törekvéseket jeleztek. Tamás Istvánné aktuális pártpolitikai feladatokról szólt, Lipovszky Gyula, a városi pártbizottság első titkára az ülésről adott tájékoztatója szerint át kell értékelni a bizottság tagjainak gondolkodásmódját, a politikai munkához való viszonyát, annak képviselését. Véleménye szerint az, hogy a vezető, az irányító szerep másként jelenjen meg, mint eddig, hogy a testületi tevékenység megújuljon, csak közös, együttes munka árán lehetséges. Személyi kérdésben is döntött a bizottság. Megválasztották a városi pártbizottság titkárának Faller Dezsőt, aki korábban az apparátusban dolgozott, majd az SZKP Társadalomtudományi Akadémiáján végzett tanulmányokat, s ennek befejezésével került vissza Paksra. Beiskolázása a káderpolitikai tervnek megfelelően történt. A borfogyasztási adó mérséklése A bortermelőket érintő új rendelkezést hozott a pénzügyminiszter: a borfogyasztási adót jelentősen mérséklik. Ezentúl azok a gazdaságok, amelyek a szőlőbor termelői árát legalább 10 százalékkal-csökkentik, a jelenleg érvényes 15 százalékos fogyasztási adó helyett csupán 7 százalékot fizetnek. A fogyasztási adó csökkentésének az is a feltétele, hogy a kedvezmény - amely a fogyasztói árnak mintegy 16-18 százalékos mérséklését eredményezheti - a bolti árban valóban érvényesüljön. A napokban megjelenő rendelet - visz- szamenő hatállyal - június 15-től érvényes 1988. december 31-ig.
