Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

1988. július 9. Képújság 3 Háttér Érdekeltség, vállalkozás, nyilvánosság HÉTRŐL HÍRRŐL HÉTRE HÍRRE interjú Tamás Ádámmaí, a megyei tanács elnökével Ezen a héten tárgyalt arról a megyei pártbizottság, hogy mi valósult meg eddig a te­rület- és településfejlesztés megyei középtávú tervéből, átgondolta azokat a feltétele­ket, amelyek indokolják a célkitűzések módosítását. Tamás Ádámot, a megyei tanács elnökét ezzel kapcsolatban kérdeztük.- Tekinthetjük-e rendkívüli eseménynek, hogy a középtávú terv teljesítését napirendre tűzte a megyei pártbizottság, de tudomásom szerint szinte valamennyi tanács a megyében már foglalkozott ezzel a témával, vagy készül azt megtárgyalni?- Erre azt hiszem nemmel, de igennel is válaszolhatnék. Nemmel azért, mivel a ko­rábbi években is gyakorlat volt a tervidőszak közepén ez a számvetés. Igennel pedig azért, mert jelenleg csökkenték a fejlesztési lehetőségek, ezért különösen fontos, hogy a testületek kapjanak tájékoztatást a megváltozott feltételekről, és ahol szükséges, foglaljanak állást a célkitűzések rangsorolásában.- Nem cél tehát, hogy új középtávú tervek készüljenek?- Semmiképpen. A testületi üléseket megelőzően a megváltozott feltételek ismere­tében konzultációkat folytatunk az országos szervekkel, a többi megyével. Minden ta­nácsnak figyelembe kell venni a különböző lakossági fórumokon megismert vélemé­nyeket, egyeztetni a társadalmi szervekkel. Ezután dönthetnek arról, hogy az éves ter­vekben miben kell változtatni a korábbi elképzelésekhez képest.- Módosulnak-e a megyei beruházások?- Ami a jelentősebb megyei beruházásokat illeti: itt a rangsorolást már alapvetően eldöntötte a beruházások középtávú tervbeni ütemezése. Ez évben befejeződik a Sár­köz környezetvédelmét is szolgáló szekszárdi tisztított szennyvíz zárt rendszerű elve­zetésének beruházása. A 130 ágyas kórházi gyermekpavilont, amelynek kivitelezése 50 százalékos készültségnél tart, 1989 végére szeretnénk befejezni. A harmadik na­gyobb tervezett beruházásunk egy százfős, új szociális otthon. Ennek előkészítése már nem kezdődött meg a tervezett ütemben, és abban kell majd döntenünk, hogy bi­zonyos csúszással megvalósítjuk-e az új otthont, vagy más lehetőséget választunk az ellátás fejlesztésére.- Várható-e változás a helyi tanácsi fejlesztések megyei ösztönzési, céltámogatási rendszerében?- Itt sem tartjuk indokoltnak az alapvető célok változtatását, de a mértékek már eb­ben az évben is jelentősen változtak: a megyei tanács az 1988. évi terv keretében mó­dosította a helyi tanácsok fejkvótáját és a céltámogatási rendszert. Elképzelhető, hogy a következő két esztendőben is ez marad érvényben. A céltámogatások továbbra is a lakásépítéssel, lakásgazdálkodással, a települések vízellátásával és a középfokú is­kolák tanterembővítésével kapcsolatos fejlesztésekre vehetők igénybe. Mérlegeljük azt a javaslatot, amely a szennyvízhálózat építéséhez is szükségesnek tartja a céltámogatást. Szerény mértékben ugyan, de támogatjuk a községek, a hátrányos helyzetű térségek egyéb, a lakossági alapellátást javító fejlesztéseit.- A források csökkenése, a helyi tanácsi önállóság, az érdekfeltárás, érdekegyeztetés szerepének növe­kedése egyre jobban igényli a települések gazdasági egységeivel, intézményeivel, társadalmi szervezeteivel az együttgondolkodást...- Valóban. Ez az együttműködés már most is igen széles körű. A társadalmi szerve­zetek a tanácsok gazdasági tevékenységét elsősorban javaslatokkal, véleménynyilvá­nítással, a feladatok végrehajtására a lakosság mozgósításával segítik. A vállalatokkal, szövetkezetekkel és egyéb szervekkel kialakított gazdasági együttműködés, mely közös érdeken alapul, jelentős szerepet játszik a megye fejlődésében, a lakosság élet- körülményeinek javításában, ugyanakkor kedvezőbb feltételeket teremt a gazdálkodó szervezetek számára is. Úgy gondolom, hogy a már kialakult együttműködési formá­kat tovább lehet fejleszteni, a tanácsok még kezdeményezőbbek lehetnek és javítható a területi szemlélet is.- A terület- és településfejlesztésben már eddig is sokat vállalt a megye lakossága, és ez továbbra is fon­tos...- A társadalmi munkának jelentős eredményei vannak a megyében. Legtöbb településünkön lakossági közreműködéssel épültek a gyermekintézmények az utak, a járdák és a sportlétesítmények, de példákat mondhatnék az infrastruktúra bármely te­rületéről. A közműfejlesztésre létrehozott társulatok, ahol általában a költségek 50 százalékát a lakosság, illetve a közületi fogyasztók fedezik, a helyi erőforrások bevonásának sajá­tos formája. Tapasztalataink szerint az egészséges vízért a jelentős anyagi terheket a nehezedő gazdasági helyzetben is vállalja a lakosság. Nehezebbek a társulatalakítás feltételei a szennyvíztisztítás és a csatornahálózat-építés esetében. Az építési költsé­gek magasabbak, ugyanakkor a lakosság érdekeltsége is kevésbé közvetlen. Az utol­só néhány évben szélesedett ki az önfinanszírozó társulási formában megvalósuló közműfejlesztés, elsősorban a vezetékes gázellátás, az útépítés és a szennyvízcsator­názás terén. Lehetőséget látunk arra, hogy az elkövetkező években a közműfejleszté­sek az eddigieknél nagyobtrarányban társulási formában valósuljanak meg. Segít az is, hogy az új adórendszer az infrastruktúra fejlesztésére fordított lakossági jövedel­meket, így a társulati és a társulási hozzájárulásokat kedvezményezett felhasználás­nak minősíti.- A tanácsok tehát arra számítanak, hogy a lakosság még többet áldoz a települések fejlődéséért, hiszen értelmes célokért és ha egyénileg is érdekelt volt ebben, eddig is ezt tette?- Feltétlenül, a lakosság további áldozatvállalására reálisan számolhatunk. Termé­szetesen azokkal a feltételekkel, hogy helyesen, a lakossággal együtt választjuk meg a fejlesztési célokat, megteremtjük a közvetlen, egyéni érdekeltséget, javítjuk a tanácsok szervező munkáját, vállalkozókészségét, biztosítjuk a feltételeket és elismerjük min­den esetben ezt a munkát. Egy dolgot még feltétlenül szeretnék elmondani. A községi lakosság tehervállalása általában jóval nagyobb, mint a városban élőké. Igaz, hogy ez részben kényszer is, hiszen csak tanácsi forrásból nem lenne szilárd burkolatú út, egészséges víz és sorolhatnám. De azt is mindenképpen el kell ismerni, hogy a falusi emberek a közös feladatok megoldásában mutatott cselekvése általában jobb, mint a városi embereké.- A megváltozott feltételrendszer, az új típusú feladatok nem hagyhatják érintetlenül a tanácsok munka­stílusát, munkamódszerét sem. Melyek e területen a legfontosabb feladatok?- Legfontosabb feladatnak azt tartom, hogy a testületi munkában és a testületi tevé­kenységet kiszolgáló apparátusi munkában is a meghatározó a lakossági érdekek képviselete és a központi, a megyei és a helyi igények, a célok és a lehetőségek össze­hangolása legyen. Számolni kell azzal, hogy a tervezett célok megvalósításában je­lentkező feszültségek a testületi munkában is tükröződni fognak. Körültekintőbb elő­készítés szükséges, a lehetőségekről megfelelően tájékoztatni kell a lakosságot és így kérni a segítségét a döntéshez, a végrehajtásban való közreműködéshez. Való­színű, hogy lesznek olyan esetek, amikor a testület nem fogadja el a javaslatot és más­ként dönt. Ehhez is hpzzá kell szokni.- Jelenti ez a tanácsi munka nagyobb nyilvánosságát is?- A nyilvánosság a tanácsi munkában is alapvető követelmény. Úgy látjuk, hogy kü­lönösen a bővülő helyi tanácsi hatáskör a nagyobb nyilvánosságot is szükségessé te­szi. Fontosnak tartom, hogy ott, ahol erre megvan a lehetőség, a lakosság tájékoztatá­sa előzze meg a döntést. A rendezési tervek jóváhagyását megelőzően például korábban is rendeztek olyan fórumokat, ahol a lakosság megismerhette az elképzelé­seket és ahhoz véleményt mondhatott. Más területeken is alkalmazható ez a rendszer, így például további intézkedéseket kell tenni a lakásépítési, -vásárlási támogatások előkészítésénél és az erről hozott döntések nyilvánosságáról.- Köszönöm az interjút. KAMARÁS GYÖRGYNÉ A hét legörvendetesebb eseménye legalábbis számunkra - a Tolna Megyei Népújság munkatársai számára - kétségte­lenül az Volt, hogy a háromhetes „készenléti állapot” után is­mét a Szekszárdi Nyomdában készül a lap. Hitelezők vagyunk „S jogunk van / - hisz halandók s életadók vagyunk - / mindazzal szembenézni, / mit elkerülni úgysem tuhdatunk.” Illyés Gyula fenti sorai jutottak eszembe Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke vállalati vezetők­kel folytatott parlamenti megbeszélését hallgatva. A tanács­kozáson a nemzetközi gazdasági helyzettel összefüggésben elsősorban a KGST-vel és a Szovjetunióval kialakult kapcso­latrendszert elemezték, tekintettel a hét elején Prágában megkezdett KGST-ülésszakra, valamint miniszterelnökünk moszkvai látogatására és megbeszéléseire Mihail Gorba- csowal, az SZKP KB főtitkárával. Részletes tájékoztató hang­zott el a kétoldalú szállítások felborult egyensúlyáról és arról, hogy valamennyi szocialista országból származó im­portunk akadozik. Az idei első félév mérlegét nézve a szocia­lista táborban mi magyarok „játsszuk" az amerikai nagybá­csit. Ugyanis ilyen törékeny egyensúlyi helyzetben is hitele­zők vagyunk. A Szovjetunióval szembeni aktívumunk 62 millió rubel, de Lengyelország is 61, Bulgária 40, míg Csehszlová­kia 19, az NDK pedig 4 milliú rubellel tartozik nekünk... Persze, söprögethetünk a magunk háza táján, ott is van mit... Szezon üdüléssel vagy anélkül Július tüze éget napok óta valamennyiünket, Afrika forró le­heletét küldi a vén Európának. Izzadunk, sóhajtozunk, dolgo­zunk. A gyerekek élvezik a vakáció nyújtotta örömöket, tábo­roznak, nyaralnak, rosszabb esetben napközis táborokban töltik a szünidőt. SZOT-beutalóval két hétig nyaralni, nemcsak kész szeren­cse, hanem még spórolás is, olcsóbb, mintha otthon marad­nánk. Nem csoda, hiszen a kiemelt kategóriájú üdülőkben is mindössze 97 forintot kell fizetni térítési díjként főszezonban egy személynek egy napra a teljes ellátásért, szállásért. Aki tudja, kihasználja ezt a lehetőséget, hiszen az idei áremelke­déseket szeptember 30-ig még nem hárítják a beutaltakra. A plusz költségeket - mintegy 120 millió forintot - a befolyó szakszervezeti tagdíjakból fedezik, nyilatkozta a SZOT Üdü­lési és Szanatóriumi Főigazgatóságának illetékes munkatár­sa. Jó, jó, de kinek jut az idén kiadott 320 ezer kedvezményes beutalóból épp a főszezonban, amikor mindenki szeretné ki­pihenni magát, és épp a Balaton vagy más vízpart közelében? Választhat? Persze. Ha van pénze, beutalás nélkül is nyaral, ha nem, otthon marad. Ismerve a mai éttermi és szállodai ára­kat, nem is biztos hogy olyan nehéz a döntés. Végre a teste is... „Végre a teste is hazai földben nyugszik" - írhatták volna Bartók Béla sírkövére Budapesten. Hiszen ha a zseniális mű­Kánikula ellen legjobb orvosság a fürdés vész teste eddig nem is, de szelleme, tanítása mindig köztünk élt. Voltak ugyan, akik az ötvenes években a magyarság ha­gyományait újraértelmezve megkérdőjelezték - annyi más mellett - Bartók zenéjét, munkásságát, hazájához való viszo­nyát is, de ez nem tarthatott sokáig, hiszen életműve kétség­telenül egy zseni életműve volt. Ő maga, a kelet-európai nép­dalkutatásról a következőket írta 1943-ban: „Talán itt nyuga­ton el sem tudják képzelni, hogy vannak még Európában te­rületek, ahol nem látni gyárilag készült kaptafa-limlomot, ahol a tárgyaknak alakja, stílusa, területről területre, sokszor falu­ról falura változik. Amekkora változatosságot a fül kap, hála a dallamok sokféleségének, akkorában van része a szemnek is. Ezek felejthetetlen élmények; fájdalmasan felejthetetlenek, mert tudjuk, hogy a falunak ez az állapota pusztulásra van ítélve. És há egyszer kipusztult, soha többé föl nem fog tá­madni, helyét soha valami hasonlónemű nem fogja be­tölteni. Nagy üresség marad majd utána...” Köszönet a segítségért Izgatott férfihang a telefonban, az ügyeletes újságírót kere­si. Tűz ütött ki a dunaszentgyörgyi tsz búzatábláján, a 6-os út mellett - közli. A tüzet a táblán lévő magasfeszültségű vezeték meghibásodása okozta. Az oltást a termelőszövetkezet kö­zelben tartózkodó tagjai kezdték meg. A füstöt, a tüzet látva sok ^utós leállt a fő közlekedési úton de mindössze egy volt, aki nemcsak bámészkodott, hanem segített is a tüzet lokali­zálni. A nagy kavarodásban nem tudták megköszönni neki a segítséget, hiszen a nevét sem tudják, csak azt, hogy egy zöldszínű „Sztár” típusú teherautót vezetett. Kérem, ha lehet, így az, újságon keresztül szeretnénk megköszönni a segítsé­gét annak a fiatalembernek” - fejezte be a telefonáló mondó- káját. Kérésének ezzel eleget teszünk, remélve, hogy az érin­tett is olvassa lapunkat. F. KOVÁTS ÉVA Több tégla a A Tégla- és Cserépipari Tröszt üze­meinek dolgozói az első félévben csak­nem 2700 családi ház felépítéséhez ele­gendő falazóanyaggal, 107 millió téglá­val többet gyártottak, mint a múlt év azo­nos időszakában. Változatlanul nagy a kereslet az iparág termékei iránt, ezért az év elején meggyorsították a berendezések nagy­javítását és a szokásosnál több héttel ha­marabb kezdték meg a termelést az ipar­ág hagyományos gyáraiban. A gépek hatékonyabb felhasználásá­val alapozták meg a tetőcserépgyártás növelését is. így az év első felében meg­közelítően 50 millió darab tetőcsere­pet gyártottak, 3 millióval többet, mint egy évvel korábban. A többlet mintegy ezer családi ház tetőszerkezetének befedé­sére elegendő, a cserépigények azon­ban még mindig meghaladják az iparág lakosságnak termelési lehetőségeit. A műemlék épület helyreállításában is hosszú ideig nagy gondot okozott a különleges hódfarkú cserép hiánya, ez a probléma azonban az első félévben, a csornai gyár üzembe helyezésével megoldódott. A félév végéig 3,6 millió darabot szállí­tottak ebből a hódfarkú típusból az épí­tőknek. A tégla- és cserépkereslet az év máso­dik felében is az első félévéhez hasonló ütemű termelést indokol, de a változat­lan iramú többletmunka bér- és energia­fedezetének megteremtése nélkül vissza kellene fogni a termelést, hogy csak any- nyi terméket állítsanak elő, mint amennyit az éves tervben előirányoztak. A tröszt ezért most központi támogatást kér, a többlettermeléssel arányos bér- és ener­gianövekmény fedezetének megterem­téséhez. Agráralapítvány A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kezdeményezésére alapítványt hoztak létre az agrároktatásban, illetve a tudo­mányos diákköri tevékenységben ki­emelkedő eredményeket elért szakem­berek, egyetemi, főiskolai hallgatók ré­szére a külföldi tapasztalatszerzés, nyelvgyakorlás anyagi támogatására. Az alapítvány javára több vállalat, intézmény ajánlott fel pénzt, így az AGROTEK, a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, a Tiszaföldvári Lenin Tsz, az Állami Biztosító, illetve magánszemé­lyek. Eddig 2 millió 700 ezer forint gyűlt ösz- sze, ennek hozadékából ítéli majd oda a 25 tagú kuratórium beérkező pályázatok alapján a támogatást. Az alapítvány nyílt, további, akár külföl­di gazdálkodó szervek, intézmények, magánszemélyek csatlakozhatnak a tá­mogatókhoz. Az Agrár Nemzetközi Kapcsolatok el­nevezésű alapítvány kuratóriumának el­nökévé Petrasovits Imre egyetemi tanárt, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rek­torát választották. Többet fizet a MÉH a vas- és a színesfémhulladékért A MÉH Nyersanyaghasznositó Tröszt vállalatai július 1-jétől többet fizetnek a vas és a színesfémhulladékért. Az utóbbi idő­ben a magánkereskedők felvásárlása miatt jelentősen, mintegy 10 százalékkal csökkent ezekből az anyagokból a MÉH forgal­ma. Ezért határozták el, hogy ezentúl a lakosságnak tonnán­ként átlagosan 100 forinttal többet fizetnek a vashulladékért. Az öntvényhulladékért pedig az eddigi kilónkénti 2,30 helyett 2,40- et fizetnek a MÉH-átvevőhelyek. Az állami vállalatok, szövetkezetek ennél is magasabb bevé­telhez jutnak, ha átadják vashulladékukat. Az átvevőhelyek mi­nőségtől függően tonnánként átlagosan 150 forinttal fizetnek ezentúl többet. Az apróforgács például 1360 forint helyett ezen­túl 1560 forintot, a konverterbe adagolható vashulladék 3000 forint helyett 3150 forintot ér tonnánként. Jelentősen emelkedtek július 1-jétől a színesfémhulladékok átvételi árai is. A darabos vörösrézhulladékért az eddigi kilónkénti 11,50 he­lyéit ezentúl 25 forintot, a darabos sárgarézhulladékért az eddi­gi 8,30 helyett 15 forintot, a darabos alumíniumért az eddigi 6,90 helyett 10 forintot fizetnek az átvevőhelyek. A felvásárlási árak emelésétől a MÉH azt várja, hogy az át­adók ezentúl nagyobb figyelmet fordítanak a különböző hulla­dékok osztályozására, szétválasztására, és az eddigieknél több fém- és színesfémhulladékot gyűjtenek össze az adnak át a MÉH-telepeknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom