Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

MA-------------------------------------------------------­M eddig szúr 1988. július 9. SZOMBAT a tüske? XXXVIII. évfolyam, 163. szám ÁRA: 2,20 Ft (8-9. oldal) Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését július 13-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a népgazdaság fejlő­désének év eleji tapasztalatairól szóló jelentést, illetve az 1989. évi fejlődés fő irányaira tett javaslatot, Németh Miklósnak, a KB titkárának előadásában. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy a Központi Bi­zottság a tervezettnél korábban tájékozódjon az idei év gazda­sági helyzetéről, mivel a tervezett célok elérésének teljesítése a stabilizációs és kibontakozási program eredményes végrehaj­tása szempontjából kulcsfontosságú, s így még időben megfo­galmazhatók a ’88 évi gazdasági folyamatok érdemi befolyáso­lásához szükséges politikai elképzelések. A következő évek gazdaságpolitikai fordulatának eléréséhez szükséges annak fő irányaival foglalkozni. A jelentés tartalmazza a jövő évi gazda­ságpolitikai elgondolások két változatát is. Az első a gyorsabb, a radikálisabb változtatások szükségességét és lehetőségét fo­galmazza meg, a második viszont a fokozatosabb, kevesebb társadalmi feszültséggel járó átalakítást céloz meg, kockáztatva ezzel, hogy a kibontakozás elhúzódhat. A Politikai Bizottság javasolja, hogy a Központi Bizottság Fejti Györgynek, a KB titkárának előterjesztésében vitassa meg a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásérfak fő elveire tett javaslatot. A téma tárgyalásának fontosságát alátámasztja az a tény, hogy az utóbbi időben felélénkült a közéleti tevékenység, megszaporodtak az állampolgárok gyülekezési, egyesülési tö­rekvései. Jogrendszerünkből viszont hiányzik a gyülekezési, valamint az egyesülési jog részletes törvényi szabályozása. Ezért fontos, hogy a szocialista demokrácia érvényesítésének biztosítása, valamint az alkotmányos rend védelme érdekében az Országgyűlés megfelelő törvényt alkosson e témakörben is. A Központi Bizottság elé kerül még a saját, valamint a Politikai Bizottság káderhatásköri listája, Lukács János KB-titkár elő­adásában. Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának előadásá­ban személyi kérdéseket terjesztenek a testület elé. Gazdag program a könyvtárosok vándorgyűlésén Szekcióülések és utókonferencia a második napon Hazai problémák és lehetőségek - külföldi tapasztalatok Tartalmas munkanapot tudhatnak ma­guk mögött a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 20. vándorgyűlésének részt­vevői. A csütörtöki plenáris ülést köve­tően szekcióban folytatta munkáját a kö­zel hétszáz szakember, saját területének aktualitásait, problémáit és új eredmé­nyeit vitathatta meg kollégáival és termé­szetesen autentikus vitavezetők, előadók irányításával, színvonalas bevezetőkhöz kapcsolódóan. Így érthető, hogy sok he­lyütt nem egy lezárt, egynemű álláspon­tot kialakítva távoztak, hanem mintegy a problémafelvetés erejével egyes kérdé­sek, esetleg elhanyagolt témák feltevé­sével igyekeztek a könyvtárügy reformjá­hoz hozzájárulni. Pénteken délelőtt kilenc órától több helyszínen hét szekcióban tárgyalták a könyvtárpolitika kapcsolatrendszerét a gazdasággal, ami érthető módon nem nélkülözhette a társadalmi háttér, ezen belül a művelődéspolitikával való szer­ves kapcsolat feltárását, elemzését sem. Az SZMT székházában Vekerdy Tamás pszichológus tartott bevezető előadást az ifjúsági iskolai és gyermekkönyvtár szekcióban, ahol a közoktatás korszerű­sítésének aktuális feladatait, ennek kiha­tását, követelményét a könyvtárakkal szemben fogalmazták meg. Elhangzott többek között, hogy nem tartható a köz­művelődéssel, ezen belül a könyvtárak­kal szemben alkalmazott „pénzügyi ma­radványéi”. Amikor a tennivalók sorá­ban a szellem művelése és pallérozása, ennek feltételrendszerének megteremté­se szorul leghátulra. Tarthatatlan az az állapot, hogy pénzért, négyzetméterek­ért, polcokért folyik a küzdelem, miköz­ben más csatornákon milliós pazarlá­sokról hallani. Különösen áldatlan a köz­ségi, kistelepülések könyvtárainak hely­zete, amelyek működési színvonala szin­te csaknem kizárólag a könyvtáros sze­mélyiségétől, felkészültségétől, lelkiis­meretességétől függ. Szóba került - igaz kicsit más aspek­tusból - a könyvtáros személye, a mű­szaki könyvtári szekció vitájában is. Itt a vállalati, intézményi könyvtárak dolgo­zóinak érdekvédelmét, presztízsük meg­szerzését, illetve megtartását vetették fel többek között, azt az egyelőre csak ke­vés helyen megvalósult elképzelést, hogy a könyvtárost, mint egy fontos infor­mációforrás kezelőjét, alkotó értelmiség­ként fogadják és értékeljék, becsüljék meg. Az információs szolgáltatások gaz­dasági kérdéseinek körében többek kö­zött felvetődött az az időszerű kérdés, hogy a hagyományos módon már nem lehet az információt kezelni, nagy tömeg­ben a piacra zúdítani, hanem a nagyon is tagolt igényeknek megfelelően differen­ciáltan szolgáltatni kell. Az erre szervező­dött intézmények ezt mostanában kény­telenek tudomásul venni, a belépő kis­vállalkozók, szövetkezetek pedig ennek szellemében felvenni a konkurenciahar­cot. Szintén izgalmas témát vetett fel a tár­sadalomtudományi szekcióban dr. Ro­mán Lászlóné, a Baranya Megyei Könyv­tár igazgatója előadásában: az egyesü­letek jogi, gazdasági környezetéről, bel­ső szerkezetéről, a könyvtárosegyesület vagy -szövetség dilemmájáról beszélt. Időszerű probléma ez ma, amikor az egyesületi törvény előkészítése fo­lyik, és ebből a munkából a könyvtárosok sem akarnak kimaradni, a lét­rehozandó törvényben az ő véleményük, érdekkép­viseletük is helyet kell, hogy kapjon. Egyúttal az utolsó órában vannak a demokratikusnak éppen nem nevezhető közel öt­venéves alapszabály mó­dosításában, aminek realizálására egy ad hoc bizottság tett javaslatot, az írásbeli anyaghoz pe­dig ezen a fórumon is el­mondhatták észrevételü­ket a vándorgyűlés részt­vevői. Nem fértek a terembe az ugyancsak a tanító­képző főiskolán megtar­tott módszertani munka- bizottság tagjai, akik Könyvtár és gazdaság címmel hallgattak több oldalról megközelített, aktuális problémákat fel­vető és megoldást kereső előadásokat, és persze mondhatták el vélemé­nyüket, tapasztalatukat saját munkájuk, települé­Vekerdy Tamás pszichológus elő­adását tartja sük élményanyagából. Itt kapott helyet az audiovizuális munkabizottság, amelynek munkáját a Tolna Megyei Levéltár kis kiállí­tása egészített ki nagyszerűen. Szigorúan szakmai, de annál fontosabb kérdésről, az egyik osztályozási rendszerről a másikra való áttérés pénzügyi gondjairól tárgyalt az osztályozási és indexelési bizottság, míg a zeneszekció érthetően a zenei gyűjtemé­nyek és a gazdálkodás kapcsolatrendsze­rét vette nagyító alá. A délutáni utókonferencián külföldi meg­hívott szakemberek előadásai hangzottak el. Elsőként Paul Naut, a Nemzetközi Könyvtárak Szövetségének főtitkára szólt az egybegyűltekhez. Kiemelte a vándor­gyűléstémájának időszerűségét, hiszen az IFLA jövő évi konferenciáján szintén a gaz­daság és a könyvtárpolitika összefüggé­seit, hatásait vizsgálják majd Párizsban. Ez a szekszárdi találkozó pedig jó alkalmat te­remtett az információcserére, a kölcsönös tanulásra, egymás megismerésére. A kül­földiek visznek magukkal és hagynak ugyanennyit itt magyar kollégáiknak, fogal­mazta a főtitkár. Ezután dr. Ferdinánd Baumgartner a könyvtárak gazdasági­pénzügyi vezetésének ausztriai tapasztala­tairól beszélt, majd honfitársa, Heinz Buch- müller a könyvtárügy jelenlegi pénzügyi helyzetét vázolta fel. A holland Rob Kooy- man az országos és helyi könyvtárpolitika összefüggéseit vizsgálta előadásában, ezután dr. Zuka Zólyomi Emese a szlová­kiai könyvtárügy fejlődésének prognózisát állította fel 2010-ig. Az utókonferenciát és egyben a pénteki nap programját dr. Eber­hard Mertens (NSZK) izgalmas előadása zárta a mikrofilmkiadványokról, a katalógu­sok mikrofilmezéséről, -takács-sörös­Ünnepeltek a megye vasutasai Dombóvárait A MÁV Dombóvári Vasúti Csomópont­jában ünnepelték meg tegnap délután a megye vasutasainak képviselői az idei vasutasnapot a sportcsarnokban. Az elnökségben - többek között - he­lyet foglalt Fényes József, a Pécsi Vasút- igazgatóság igazgatója, Cserép Imre, az MSZMP városi bizottsága első titkára, Csillag László városi tanácselnök-he­lyettes és Noé István, a HNF városi elnö­ke. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött a kaposszekcsői úttörőzenekar előadá­sában. A hagyományok szerint minden évben más-más városi vezető köszönti a város dolgozóinak jelentős és hagyomá­nyos rétegét alkotó vasutasságot. Az idén Lép Ferenc országgyűlési képviselő mondott beszédet, aki foglal­kozása szerint igazgatósági osztószer- tárfőnök-helyettes. így aztán belülről is ismeri ezt a szép, ámde nehéz, sok szak­mából álló szolgálatot. Beveztőben arról szólt, hogy a vasút történelmi távlatban és nemzetközi mé­retekben is hatást gyakorolt a gazdasági fejlődésre éppúgy, mint a kultúra terjedé­sére, vagy ahogy manapság mondjuk, még a települések népességmegtartó képességére is. Sajnos, a visszahatás is érvényesül, így az utóbbi évek kedvezőt­len gazdasági folyamatai hátrányosan érintették a közlekedést is. A pénz hiánya miatt háttérbe szorult a termelő infra­struktúra fejlődése. A vasúthálózat minő­sége területenként is eltérő, e miatt he­lyenként már a gazdaság fejlődésének is gátja. Jelen gazdasági helyzetében a vasút csak az üzemvitel biztosítására képes, saját erőből továbblépni nem tud. Elis­merés illeti a vasutasságot - hangsúlyoz­ta a szónok -, hogy a jelenlegi kö­rülmények között is helytáll, amit tovább nehezít a létszámhiány. A kormány a vasút helyzetének javítá­sát csak a következő ötéves tervre ígéri, de addig is a vállalaton belül mindent meg kell tenni, amit a belső tartalékok mozgósításával lehet. A dombóvári csomópont vasutassága megfelelt a magasabb követelmények­nek. Az Építési és a Fatelítő Főnökség az elmúlt évi munkájuk alapján a MÁV Élenjáró Szolgálati Hely kitüntetésben részesült. A dolgozók szociális és munkakörül­ményeinek javításában is értek el ered­ményeket. Átadták az ezeradagos üzemi konyhát, a -villamos vonalfőnökség köz­ponti épületét, felújították a vontatási központ épületét. A vontatási főnökség jelentős társadalmi munkával felépítette, a tmk-műhelyt, várható a minden igényt kielégítő óvoda átadása, a vasútállomá­son magasperon építése, és még sok ki­sebb javítás, korszerűsítés. Az ünnepi beszédet követően számos kitüntetést, szolgálati elismerést adtak át a munkában kiemelkedő dolgozóknak. Negyvenöt éves szolgálatért Balogh Já­nos nyugdíjas műszaki föellenőr kapott elismerést, tizenhatan negyven, negy­venegyen pedig harmincöt éve szolgál­ják a vasutat és ezen belül egy részterü­leten az utazóközönséget is. Az ünnepséget követően a sportpályá­kon juliálisra került sor. A mai nap sport- versenyek és vetélkedők várják a vasuta­sokat. Útnak indult a Phobos-1 Az űrkutatás eddigi történetének leg­szélesebb nemzetközi együttműködés­sel megvalósuló kutatási programja kez­dődött csütörtökön, amikor Bajkonurból útnak indították a Phobos-1-et. Az űr­szondát július 12-én követi majd társa, a Phobos-2. A két berendezés 200 napos út után éri el célját, a Mars körül keringő Phobos kisbolygót. A külföldi újságírók a Moszkva környé­ki földi irányítóközpont központi termé­nek hatalmas képernyőjéről kísérhették figyelemmel az eseményt. Az indítás előtt filmbemutató keretében ismertették a két Phobos-szonda programját. A 13 ország - köztük Magyarország -, valamint a Nyugat-euröpai Űrkutatási Ügynökség együttműködésével kidolgozott program célja, hogy a Phobosról gyűjtött adatok alapján újabb ismereteket szerezzenek a naprendszer keletkezéséről. Az űrszon­dák útjuk során a naptevékenységgel kapcsolatos kísérleteket is végeznek majd. A Phobos-1. áprilisban éri el célját, és - ötven méterre megközelítve azt - két kis szondát bocsát le rá. Az egyik egy helyben marad, míg a másik „ugrálva” bejárja a felszínt, és így küld a Földre adatokat. Az expedíció összesen 460 napig tart majd. Dr. Szalai Sándor, a programban részt vevő magyar csoport tagja, a KFKI osz­tályvezetője az MTI tudósítójának el­mondta: Magyarország négy éve vesz részt aktívan a Phobos-programban. A magyar szakértők fejlesztették ki a plaz­mafizikai mérésekre, a bolygóközi tér, a kozmikus sugárzás és a naptevékenység vizsgálatára az űrszondán elhelyezett öt érzékelő műszert. Szintén a magyar szakemberek érdeme a program digitális adatfeldolgozási technikájának, valamint a Phobos felszínén majdan mozdulatla­nul működő kis szonda vezérlésének ki­dolgozása. Péntek reggeli jelentések szerint a Phobos-1. berendezései rendelte­tésszerűen működnek. Az ünneplők egy csoportja A módszertani szekció résztvevői

Next

/
Oldalképek
Tartalom