Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-21 / 173. szám
4 NÉPÚJSÁG 1988. július 21. TUDOMÁNY - TECHNIKA TUDOMÁNY - TECHNIKA Két keréken A kerékpár a legolcsóbb közlekedési eszköz, a világon legtöbb van belőle, használata abszolút mértékben környezetkímélő, sőt használója számára még egészséges is. Előnye az is, hogy nem kell hozzá drága pénzen vásárolt üzemanyag... A kerékpár története a messzi múltba vezet vissza. 1815-ben K. Drais badeni fürdőmester találta fel, ekkor drasinának nevezték. Volt váza, kés két kereke, és a vázon elhelyezett nyergen ülve lábbal lökték előre. Azóta számos változtatáson ment át. A lábpedált M. Fischer német mechanikus alkalmazta először 1850-ben. Londonban 1880-ban nagy első kereket használtak a sebesség fokozása érdekében, ezt a lábpedál közvetlenül hajtotta, de ez a megoldás nem bizonyult megfelelőnek. A légtömlős kerékabroncsot 1886-ban Dunlop angol állatorvos találta fel. Mint ismeretes, a kerékpár fő része a vékony falú acélcsőből összehe- gesztett váz, a lábpedálokon keresztül láncáttétellel hajtott hátsó és szabadon futó, kormányszarvval elforgatható első kerék, nyereg, fék és segédberendezések. A hátsó kerékágy fékkel kombinált szabadonfutós kivitelű, és háromféle feladatot teljesít. A pedálok hajtásánál a szabadonfu- tó zár, és a lánchajtás forgatja a hátsó kereket. A mozgásban lévő kerékpár pedáljának hajtását megszüntetve, a szaba- donfutó old, és a kerékpár tovább gurul. A pedálokat ellenkező irányba nyomva a fékszerkezet lép működésbe, melynek hatásossága a pedálra gyakorolt nyomóerővel arányos. Ezt a szerkezetet, amelyet 1903-ban Fichtel és Sachs schweinfurti cég „torpedó” néven hozott forgalomba, kontraféknek nevezik. Készülnek több áttétellel felszerelt hátsó kerékágyak is, melyek a hegyes vidékeken teszik könnyebbé a kerékpározást. A kerékpár utazósebessége normális útviszonyok között óránként 15-20 kilométer, súlya pedig 8-I8 kilogramm. A legelterjedtebb kerékpártípus főleg sík terepre való, váltó nélküli jármű, amelyik viszonylag nehéz, olcsón előállítható vázzal, rossz utakra tervezett széles, kisnyomású gumikkal, sárvédövel és kontrafékkel van ellátva. Tulajdonképpen strapakerékpárnak is nevezhetnénk, sok helyen még ma is ez a falusi emberek „teherhordó szamara”. Készülnek ezenkívül természetesen úgynevezett zsebbiciklik, családi kerékpárok is, amelyek összecsukhatók, kis helyen, például gépkocsik csomagtartójában is könnyen elférnek. Más igényeket elégítenek ki a túra-, a sport- illetve a terepjáró kerékpárok. Essenben (NSZK) készült ez az üvegszálvázas, szélvédővel és tetővel ellátott, 8 kilogramm súlyú kerékpár, amellyel esőben is lehet pedálozni. De mi történik erős oldalszélben? Vizsga a próbapályán „Vizsgázó” teherautók a próbapálya 60 százalékos emelkedő, és 70 százalékos lejtsza kaszán A konstruktőröknek viszonylag rövid időn belül kell a gépjárművet olyan igénybevételnek kitenniük, amelyekkel egyébként - normális használatban - csak hosszabb idő, esetleg évek során kerülnének szembe. Az autók viszonylag rövid időn belüli túlterhelésének megtervezését és kivitelezési programját nyugodtan tekinthetjük alkalmazott tudománynak. A legkülönbözőbb próbapadok és fárasztógépek mellett a túlzott igénybevételű, pontosan megtervezett menetkísérletek mindig is lényeges részei lesznek a fejlesztési, konstrukciós munkának. A menetkisérletek színhelye a próbapálya. A próbapályákon minden előfordul, ami a közúti közlekedésben. Van rajta jó út, rossz út, száraz út, nedves út, különösen csúszós út, van rajta emelkedő, lejtő, felfagyás, gödör - egyszóval minden, amivel a gépjármű pályafutása során találkozhat. Az autó tulajdonosa - amennyire csak lehetséges -, természetesen igyekszik elkerülni az útjába kerülő gödröt, felfagyást. A próbapályán viszont a „berepülő pilóta” szándékosan keresi ezeket (előírás szerint!), hiszen a kísérleteknek éppen arra kell választ adniuk: mi történik, ha az autó mégis találkozik egy gödörrel? Megsérül-e a futómű? Lever-e az autó alja, tönkremegy-e valamelyik szerkezeti Az ékszerteknős még azoknak az embereknek is megnyeri a tetszését, akik egyébként irtóznak a hüllőktől, kétél- tűektől, kígyóktól, békáktól. Hiszen nemcsak nevükben, hanem testük, páncéljuk színeiben, mintázatában, formájában is valóban olyanok, mint a különös ékszerek. (Egykor készítettek is brosst a fiatal, kistermetű példányok páncéljából.) Számos fajuk él Észak-Amerika déli részén és Délkelet-Ázsiában a lassú folyóvizekben és a tavakban. Észak-Amerikából származik az a vörös fülű ékszerteknős, amelynek egyes példányait a díszállatkereskedésekben nálunk is megvásárolhatjuk. A vörös fülű elnevezést bizonyára arról a vörös sávról kapta, amely szemétől a tarkójáig húzódik, mert a teknősöknek nincsen fülük, pontosabban szarulemez fedi külső hallójáratukat, s így kívülről semmi sem árulja el az egyébként elem, kilyukad-e az olajteknő? A kísérletek tervezőinek olyasmikre is gondolniuk kell, olyan különleges helyzeteket is figyelembe kell venniük, amilyeneket az autó későbbi gazdája esetleg még elképzelni sem tud. A próbapályák leglátványosabb része a gyorsasági kör, amelyen a nagy sebességű tartampróbákat végzik. Fontos része minden próbapályának a rossz út vagy az elhasznált út. Ezeken az utakon a gyári „pilóták” küjól fejlett hallószervüket. Fejlettsége ellenére azonban mégsem elsősorban a hallószervükre, hanem inkább a látásukra és az igen érzékeny szaglásukra támaszkodnak táplálékkeresés közben vagy az ellenség felfedezésében. Az ékszerteknős szív- vagy ovális alakú, kifejletten 18-20 cm hosszú és 12-14 cm széles hátpáncéljának külső pikkelyeit szalmasárga csíkok, a csíkok két szélét méregzöld foltok tarkítják. Krómsárga haspáncélját szimmetrikusan elhelyezkedő szabálytalan foltok díszítik, s hasonló foltok szegélyezik a hátpáncél alsó káváját is. Állatunknak még a bőre is színes - fején és lábain világoszöld csíkok futnak végig. Csak ivarérettségük után különböztethetők meg a hímek és a nőstények egymástól: a hím haspáncélja homorúbb, farka hosszabb és izmosabb a nőstényénél. lönböző sebességekkel sok ezer kilométert tesznek meg, miközben a vizsgálószemélyzet, a meghatározott teljesítmény elérése után, gondosan ellenőrzi az autó minden részét, különös tekintettel a futóműre. A hegyi utakat utánzó pályarészeken versenyvezetői tudással kell rendelkezniük a vizsgáló autóvezetőknek ahhoz, hogy a szerpentineken, meredek emelkedőkön és lejtőkön az előírt nagy sebességgel vigyék végig az autókat. A kitűnő úszó hírében álló ékszer- teknős lábujjai között úszóhártyák feszülnek % Gyorsan úszó ragadozó A születésszabályozás korszerű módszerei Kutatások és eredmények a szülészetben A világ túlnépesedésének problémája évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat, a klinikai szakembereket. Ezért is alakult nemzetközi kutatócsoport a hatvanas években Svédországban, a Nobel-díjas Sune Bergström professzor irányításával, az Egészségügyi Világszervezet támogatásával. E kutatócsoport tagja a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Női Klinikájának számos orvosa is. Köztük Herczeg János egyetemi docens, aki a témakörben - saját kutatásai alapján - Bangkokban, Pekingben, Indonéziában, Dél-Koreában tartott előadásokat azokon a nemzetközi kongresszusokon, amelyek a napirenden lévő kérdést sokoldalúan elemzik. Herczeg János 1966-ban került a szegedi nőgyógyászati klinikárar és 1972 óta foglalkozik prosztaglandinok kutatásával. Tanulmányútjai során járt a Szovjetunióban, másfél évet töltött az Egyesült Államokban, ahol a Washington Egyetemen folytatott tanulmányokat és Bergst- röm professzor meghívására Stockholmban, a Karolinska Egyetemen gyűjtött anyagot doktori értekezéséhez. Tudományos közleményeinek száma 100 körül van. Herczeg János legutóbb Indonéziában járt. Itt a lakosság lélekszáma 1980- ban 148 millió volt, de 2000-re az előzetes becslések szerint 233 millióra nő. Ezért igen nagy súlyt fektetnek a nemzeti családtervezési program megvalósítására. A születésszabályozás módszerei közül a terhességmegszakítás törvényileg tiltva van. Adott viszont a lehetőség az abnormális, a sikertelen terhességek megszakítására. Ezért is kiséri nagy érdeklődés a prosztaglandinok kutatásának eredményeit, azok alkalmazásának lehetőségét.- Kérem ismertesse a prosztaglandinok kutatásával kapcsolatos észrevételeit. A prosztaglandinok klinikai vizsgálatába hazánk is bekapcsolódott, és tapasztalatainkra, kutatási eredményeinkre fölfigyeltek a világ számos országában. Ezen anyagokkal a terhes méh a terhesség bármely időszakában összehúzódásra serkenthető és a folyamat végeredménye, hogy a terhesség megszakad. Bizonyos prosztaglandinoknak, így az E2-nek és származékainak még azt a jó hatását is tapasztaltuk, hogy a méhnyakat megpuhitják, „kinyitják”, és így elkerülhető a művi terhességmegszakítások egyik legrosszab szövődménye, a méhnyak mikroszkópikus sérülése, amely a későbbi terhesség megrövidüléséhez, korászüléshez vezet.- Mi indokolja, hogy az Egészségügyi Világszervezet igen jelentős szellemi és anyagi erőket koncentrált a terhességmegszakításokkal kapcsolatos kérdések vizsgálatára? Van-e a kutatásoknak hazai jelentősége?- Magyarországon a koraszülés továbbra is a szülészet egyik legnagyobb problémája. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a magzatok átlagos születési súlya csökkent. (Hazánkban többek között Czeizel és Kiinger doktor végeztek ilyen vizsgálatokat.) Az igen magas kora- szülésarányért pedig a korábban gyakran végzett eszközös méhnyaktágítással járó terhességmegszakitás tehető felelőssé, miután az ily módon kivitelezett méhnyaktágítás ugyan hatásos, de a méhnyakban láthatatlan repedések keletkeznek, emiatt a következő terhesség vetéléssel, vagy gyakorta koraszüléssel végződik.- Mi a megoldás kulcsa?- A szülészet két legnagyobb központi kérdése a méhtevékenység szabályozása, illetve a méhnyak ellenállásának legyőzése. (Bibliai hasonlattal élve a nők nagy árat fizetnek azért a bizonyos almáért: az emberi szülés napjainkban is sokszor kiszámíthatatlan, nehezen befolyásolható, esetenként szövődményekkel is jár.) Mindezért a „makacs” méhnyak a felelős, amely a zár szerepét tölti be a terhesség alatt. Amennyire problémát jelent a méhnyak a vajúdás nehéz óráiban, annyira vagy még inkább problémaként tornyosul elénk a terhesség kezdetén, amikor fiatal lány nem kívánt, nem tervezett terhességével terhességmegszakitást kér. A méhnyak ilyenkor ujjnyi vastag, kemény, szorosan zárt, ezt kell kitágítanunk ahhoz, hogy a sokszor „pingponglabdá- nyi” petezsákot vákuumaspirációs módszerrel eltávolítsuk a méhűrből. Ez a módszer kevésbé veszélyes, mint a korábban alkalmazott eljárás, amikor nem szívócsővel, hanem egyéb mechanikus eszközökkel távolítottuk el a petezsákot a méhűrből.- Szeretnénk néhány szót hallani a szegedi klinika kíméletesterhességmeg- szakltási programjáról.- Az EVSZ-szel közösen 1975 óta vizsgáljuk a kíméletes terhességmegszakítás különböző módozatait. Ebbe a munkába sikeresen bekapcsolódott a hazai gyógyszeripar is, mégpedig prosztag- landin tablettáival. A legnagyobb sikereket mégis részben hagyományos, tengeri moszatból előállított méhnyaktágító eszközökkel és újonnan felfedezett biopolimerek alkalmazásával, valamint új prosztaglandinszármazékok bevezetésével értük el.- Hogyan lehet ilyen anyagokkal a méhnyakat kíméletesen tágítani?- Például úgy, hogy ha ilyen fiatal leány nálunk jelentkezik, akkor este egy laminárisként ismert méhnyaktágító pálcikát helyezünk a méhnyakba éjszakára. Ez tengeri moszatból származik, az északi hideg tengerekben gyűjtik be, és ma már megoldott a sterilizálása. Vizet szív magába, reggelre megduzzad, és amikor a műtéthez készülünk, a méhnyak már szép fokozatosan kinyílt, általában 8 milliméter tágasságú, így többnyire nincs szükség további erőszakos tágításra, a vákuumszívás azonnal elvégezhető. Megjegyzem, hogy ezek a kis pálcikák nem olcsók, egy doboz (12 darab) kb 50 USA-dollárba kerül. Az EVSZ-től kaptuk ezeket ajándékba, és megkülönböztetés nélkül mindenkinél alkalmazzuk, ha szükséges.- Vannak más lehetőségek is?- Igen, hogyne. Előállították ezen ősi pálcikák modern változatait is, amelyek, mint például a Dilapan vagy Lamicel már 4 óra alatt 10 milliméterre duzzadnak, így gyorsabban, de még mindig kíméletesen tágítanak. Ezek is vizet szívnak magukba a méhnyak szövetéből és úgy látszik, ez a szöveti vízelvonás még fontosabb a tágító hatás kifejtésében, mint maga a mechanikai duzzadás. Észrevettük ugyanis, hogy az elért méhnyaktágasság sokszor nagyobb, mint amekkorára a pálcika megduzzad. Tehát a méhnyak képes érzékelni, hogy „benne van valami”, igyekszik attól eltávolodni.-Mindez azt jelenti, hogy a szegedi klinikán a szerencsétlen, „megesett” lányok fokozott gondoskodásban részesülnek, és kíméletes módszerekkel végzik a terhességmegszakítást?- Igen, azt jelenti. Még arról is tájékoztatjuk a pácienseket, hogy lehetőleg tartózkodjanak a Postinor szedésétől, mert az az érzésünk, hogy ennek szedését követően halmozottan fordulnak elő nem kívánt terhességek.- A jövőben mit terveznek még a megelőzés terén?- Tovább folytatjuk a kíméletes terhességmegszakitást, azaz a méhnyak elötá- gítását követő terhességmegszakítások rutinszerű, minden nap történő alkalmazását. Eközben tanulmányozzuk a méhnyak működését is, hogy a szülészek sikeresen vehessék fel a harcot a bibliai döntés ellen: „Fájdalommal szülöd meg gyermekedet”. Azaz szeretnénk elérni, hogy az ezredforduló körül, a méhnyak éppen olyan hatásosan befolyásolható legyen gyógyszerekkel, mint amilyen sikeresen tudjuk ma kezelni a méhtevékenység, a szülőtevékenység, azaz a motorikus aktivitás zavarait. így a most születő lányok remélhetik, hogy számukra a szülés 20-25 év múlva biztonságosabb, sikeresebb és jól kormányozható, gyorsabb és fájdalom- mentesebb lesz. Nekünk az a meggyőződésünk, hogyy mindenféle orvosi kutatásnak csak akkor van értelme, ha az segít az élet „minőségének” javításában. POLNER ZOLTÁN
