Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

4 rtEPÜJSÄG 1988. július 2Dr^í FIATALOK FIATALOK FIATALOK V ____________________________________ F IATALOK _____________________________________J A Holló az NSZK-ban A szekszárdi Holló együttes a közelmúltban tért haza a Német Szövetségi Köztársaság Giessen városából, ahol a Diskurs nevű ötnapos európai színház­fesztivál vendégei voltak. A trió népi motívumokkal átszőtt versmegzenésítései nagy sikert arattak az érdeklődők körében. A zenekarban - a tömörebb hangzás érdekében - Körtés József fuvolán közreműködött Vakáció-akció a szekszárdi úttőrőházban Szükségesek - változtatásokkal Az ifjúsági parlamentek tapasztalatai Lassan a befejezéséhez közeledik a szek­szárdi úttörőház július 30-ig tartó Vakáció-ackió elnevezésű rendezvénysorozata. A város és kör­nyéké érdeklődő kisdobosai és úttörői - elsősor­ban a szervezett napközis csoportok - az elmúlt hetekben többek között üzemlátogatás kereté­ben nyertek betekintést a SZÜV szekszárdi szá­mítóközpontja munkájába, ahol a különböző já­tékok kipróbálására is lehetőség nyílott Sikert aratott a nemrég lebonyolított BMX-kerékpár ta­lálkozó, az asztalitenisz-versny és a Készítsünk gipszből tárgyakat! kétnapos programja is. Mától a kirándulások várják az általános iskolásokat, akik a tervek szerint Grábóccal és környékével, Péccsel, Magyaregreggyel, Mecseknádasddal és Óbányával ismerkedhetnek meg. Meglehetősen kritikus hangvételű megállapítások is szerepelnek abban a tájékoztatóban, melyet a Tolna Megyei Tanács V. B. Ifjúsági és sportosztálya állí­tott össze a közelmúltban a tavasszal le­zajlott ifjúsági parlamentek tapasztala­tairól. A bíráló megjegyzések ugyan nem kérdőjelezik meg ezeknek a fórumoknak a jogosultságát, szükségességét, ám azt sem titkolják, hogy az előző ifjúsági par­lamentekkel összehasonlítva tartalmi fej­lődésről nem lehet beszélni. Voltak jól előkészített, színvonalas parlamentek is: összességében azonban nem ez volt a jellemző. Hornyik Lajos, az ifjúsági és sportosz­tály helyettes vezetője mint jellemző véle­ményt említi azt a tényt, hogy a parlamen­tek megtartásának sokan „kötelező” jel­leget tulajdonítottak.- A vállalati, intézményi vezetők, a fia­talok többsége e fórumok megrendezé­sét ebben az időszakban nem tartotta időszerűnek - folytatja. - Korábban ugyanis egy sor társadalmi, politikai kér­désről rendeztek már vitát a kisebb-na- gyobb kollektívák bevonásával, ahol a fiatalok is elmondhatták véleményüket. A KISZ is több ilyen jellegű rendezvényt tartott, ahol ugyancsak az ifjúságot érintő kérdésekről folyt a tanácskozás.- Mely témakörök foglalkoztatták leg­inkább ezt a korosztályt?- Szinte mindenütt elhangzott, hogy a főbb gazdasági-társadalmi folyamatok­ban bekövetkezett kedvezőtlen változá­sok miatt a pályakezdő, családalapító fiatalok anyagi helyzete a korábbi idő­szakhoz képest nehezebbé vált. Ezek a gondok természetesen nemcsak az ifjú­ságot érintik: megoldásukra is csak a tár­sadalmi-gazdasági programok kereté­ben lehet remény. A legfontosabb kérdé­sek a foglalkoztatás, a lakáshoz jutás és' a gyermeknevelés területén jelentkeztek, de felszínre kerültek az egészségi álla­pot, az edzettség, az oktatás, a szabad­idő kulturált eltöltésével kapcsolatos problémák, feszültségek is. Igen érzéke­nyen reagáltak az életszínvonal romlásá­val összefüggő kérdésekre, úgy mint a lakásárak nagyarányú megemelkedése, a gyermekruházati és egyéb cikkek megdrágulása. Éppen ezért fontosnak tartották a főállásban végzett munka ed­diginél jobb anyagi, erkölcsi megbecsü­lését. Rámutattak arra, hogy a mostani bérrendszer nem tükrözi kellően az el­végzett munka értékét.- Mindezeket hallva az aktivitásra nem lehetett panasz...- Ez eltérő volt, míg néhány parlamen­ten egyetlen hozzászólás sem hangzott el, addig a diákparlamenteket a fokozott aktivitás jellemezte. A jelentkezők több­sége felelősséggel beszélt kötelezettsé­geiről és jogairól. Kitűnt az is, hogy a fia­talok nem mindenütt ismerik az érdekük­ben hozott intézkedéseket, rendelkezé­seket. A résztvevők aránya hasonlókép­pen változónak nevezhető. Általában az érintettek 40-80 százaléka jelent meg: ez, illetve sok más egyéb tényező, pél­dául a rossz időpont, zsúfolt gazdasági program, szervezési hiányosság, néhol kedvezőtlenül befolyásolta a résztvevők hangulatát. Az is igaz, hogy néhány válla­latnál, gazdasági egységnél - BHG, SZHV, Dalmandi Mezőgazdasági Kombi­nát - jó légkör jellemezte a parlamentek hangulatát.- A meghozott új rendelkezés értelmé­ben az ifjúsági parlamentek megnöveke­dett önállósággal és felelősséggel ren­delkeznek. Véleménye szerint érzékel­hető volt ej? /- Sajnos nem mindenütt. Mint ahogy a fiatalok egy része azzal sem élt, hogy partnerként kapcsolódjon be a helyi el­képzelések kialakításába. Általánosság­ban megállapítható, hogy az ifjúsági par­lamentnek, mint demokratikus fórumnak már nincs akkora szerepe a fiatalok kö­rében, mint korábban.- Mi ennek az oka?- Ma már számos más fórum ad lehe­tőséget a fiatalokat érintő kérdések meg­vitatásában, a jogosítványok gyakorlásá­ban. Az elhangzott felvetések, problémák jelentős része nem újkeletű: legfeljebb a mostani parlamenteken ismételten je­lentkezett azok megoldatlansága. Hoz­zátenném, hogy a gazdasági vezetőknek jól felfogott érdekük kellene hogy legyen - beszámolási kötelezettség nélkül is - a fiatalokkal való kiemelt foglalkozás, az if­júsági törvény végrehajtása.- Ezek szerint nem vitás, hogy az ifjú­sági parlamentek intézménye korszerű­sítésre szorul?- Feltétlenül. Felsorolnék néhány - ál­talunk javasolt - tennivalót. Figyelembe véve a már kialakult és fejlődő széles kö­rű demokratikus fórumrendszert, nem szükséges a parlamentek központilag történő időbeni behatárolása. Ebből kö­vetkezően olyan keretjellegű szabályo­zást tartunk célszerűnek, mely a helyi társadalmi, gazdasági vezetésre és a fia­talokra bízza - időponttól függetlenül - a parlamentek összehívását. Különösen kisebb egységeknél jobban kellene $ia- pozni a vezetés és a fiatalok napi kap­csolatára, a menet közbeni eszmecse­rékre. Gyakran megfogalmazódik a tele­pülésszintű lakóterületi ifjúsági parla­mentek igénye, melyet indokoltnak tar­tunk és javasoljuk azok létrehozását. Sz. Á. Szabadidőben Sziesztáznak a dombóvári Gőgös gimnazistái Tolna megyei fiatalok Vidám pillanatok A KISZ KB építőtábori bizottsága és az Országos Béketanács nemzetközi építő- és béketábort szervezett július 3-17. között a Bács-Kiskun megyei Vaskú- ton. A 317 fiatal - köztük 109 Tolna megyei középiskolás, valamint 51 vietnami és 18 kubai egyetemi előkészítőn részt vevő-hallgató - délelőtt kukoricát címere­zett, fattyazott, idegenéit a Bajai Állami Gazdaság vaskúti kerületében, délutá­nonként pedig különféle színes programokon szórakozhatott Nagy sikere volt a táborban alakult „Virág Marci és barátai”, valamint a vendégként fellépő „Éjsza­kai műszak” együttesnek, s élénk érdeklődés kísérte a népszerű Bikini együttes vezetőjének, D. Nagy Lajosnak az előadását arról, hogyan segítheti a zene a bé­két A táborozás, amit az idén első alkalommal rendeztek olyan jól sikerült hogy a tervek szerint a következő években folytatása következik. -csj-Sm­Általános iskolások Karl Marx-Stadt megyéből Dombon megnyerte tetszésüket Egy roppant fegyelmezett társaság - jellemezték így az NDK-beli testvérme­gyénkből, Kari Marx-Stadtból a dombori úttörőtáborban két hetet eltöltő német diákokat. Ez a húszas csoport volt az el­ső, amely három velük érkező pedagó­gus kíséretében itt üdült, majd a csere- szerződés jegyében augusztusban ma­gyar úttörők utazhatnak az NDK-ba. Hogy túlságosan is fegyelmezett a kis csapat, ez nem véletlen, hiszen csupa utazást kiérdemelt eminens diákról van szó. A 13-14 éves fiúk-lányok közül jó­formán még senki sem járt Magyarorszá­gon, illetve Franciska Kressner és Sand­ra Hertsch már igen, de nagyon picik vol­tak még akkor, amikor szüleikkel Hajdú­szoboszlón nyaraltak. A tanulmányi és mozgalmi munkában élen járó vendégeink nem fukarkodnak a dicsérő jelzőkkel, amikor a tábori körül­ményekről, magáról Dombodról beszél­nek.- Nagyon lényeges, hogy jó időt fog­tunk ki - jegyezte meg Günter Dahne, az egyik pedagógus. - Huszonnégy fokra is felmelegedett a víz, nálunk nincs ilyen kellemes fürdési lehetőség, mert a tavak, holtágak vize jóval hidegebb. ~-----­T ermészetesen a gyerekek is nagyon élvezték a helyzetet, mert az úszás tudo­mányát már egészen kis korukban vala­mennyien elsajátították. így a pedagógu­sokban sem volt benne az a drukk, s^a. félsz, ami nálunk van, amikor vízparton vagy annak közelében táboroznak a ma­gyar diákok. Az eminensség nem párosuk a sportban való járatlansággal, bicebó- casággal, így különböző labdajátékok­ban megmérkőztek a szekszárdiakkal is.- És a magyar ételek hogy ízlettek? - vetettük közbe. Szemérmes mosoly az arcokon, mindenki a másikra vár a válasz- szal. Dórén Sopha, a fiatal pedagógus hölgy megtöri a csendet: - Nem voltköny- nyú megszokni az édes ízesítésű, nehéz ételeket, mint ahogy a magyaroknak is furcsa a mi konyhánk. Egyébként a gye­rekek körében a palacsinta volt a sláger, Dórén Sopha: a palacsinta volt a sláger nagy forgalmat jelentettek az árusoknak, és a táborban megtanulhattuk az elkészí­tésének módját is. Magyar vendéglátóik jóvoltából a ha­zai kultúrából, népszokásokból is kaptak ízelítőt. *- Óriási sikere volt az esténkénti mu­latságoknak, főként a tánctanulásnak - mondták a kísérők.- Jártak még a megyeszékhelyen, Szekszárdon, kirándultak Budapestre. Mi a véleményük a magyarokról? Dórén Sopha: - Otthon olyasmit hal­lottam, hogy a magyarok nem szeretnek bennünket, mert nem sok pénzt hozunk nekik. Én ezt egyáltalán nem tapasztal­tam, hanem a vendégszeretetet az ol- dottságot és irigylésre méltó vidámsá­gukat. Ha még a megbeszélt időpontokat is betartották volna... Mert nálunk a 12 óra, az 12 óra és nem 12 óra egynéhány perc. —bégyé ­M ff • 0 ' Jf Lf* Jj^*M 9 fí**^ m . 0 ^fc. (L^f # V 0 : 0 IE* Jf '.'■' \t^0 0 0 0 0 \~*r • m '' ;' l^dl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom