Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. július 19. Magyar-amerikai kapcsolatok Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke az amerikai kormány meg­hívására július 19-én, kedden hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba uta­zik. Ottani programjának befejezését követően július 28-án egynapos látogatást tesz a kanadai Torontóban, ahol a tervek szerint megbeszélést folytat majd Brian Mulroney miniszterelnökkel, s találkozik a kanadai üzleti élet vezető sze­mélyiségeivel, a magyar-kanadai gazdasági kapcsolatokban érdekelt vállala­tok képviselőivel. Hazánk és az Egyesült Államok kap­csolatainak fellendüléséhez a második világháború után függőben maradt kér­dések megoldása: a vagyonjogi megálla­podás, a koronaékszerek visszaadása, a kereskedelmi kapcsolatok szerződéses rendezése teremtette meg a feltételeket, a hetvenes évek második felében. Azóta a két ország politikai viszonya folyamato­san javult, rendezett és lényegében problémáktól mentes, a kapcsolatok több területen lendületesen fejlődtek. A két ország vezető személyiségei kö­zötti értintkezés szintje és gyakorisága történelmi távlatban is figyelemreméltó. Magyar részről a közelmúlt években ki­emelkedett Havasi Ferenc (1985), Aczél György és Szűrös Mátyás (1987) és Né­meth Miklós (1988) látogatása, több mi­niszterelnök-helyettesi út, legutóbb ta­valy Marjai Józsefé. Egyúttal gyakoribbá váltak a szakminiszteri látogatások. A legmagasabb politikai szintű kap­csolatot amerikai részről eddig George Bush alelnök 1983-as látogatása jelen­tette. George Shultz külügyminiszter 1985 végén járt Budapesten s ennek nyomán megélénkült a politikai párbeszéd: igy John Whitehead első külügyminiszter­helyettes 1986 óta háromszor járt ha­zánkban. A kormányzati kapcsolatokat haszno­san egészítik ki az amerikai törvényho­zástagjainak látogatásai; az utóbbi évek­ben is számos képviselő, szenátor fordult meg egyénileg vagy csoportosan ha­zánkban, s lehetőségük volt magas szin­ten tájékozódni hazánk politikai, gazda­sági viszonyairól. Gazdasági-kereskedelmi kapcsola­taink keretét az 1978-ban aláírt Jsereske- delmi egyezmény adja. Árucsere-forgal­munkban az 1987-es év kiemelkedő volt, az összforgalom értéke először haladta meg a félmilliárd dollárt. Kivitelünk az előző évihez képest 33 százalékkal nőtt, értéke 308 millió dollár volt, behozata­lunk 28 százalékkal 255 millió dollárra emelkedett. Üzleti kapcsolataink megszi­lárdítása érdekében huzamos ideje szor­galmazzuk, hogy a kivitelünknek egyenlő feltételeket biztosító, úgynevezett legna­gyobb kedvezményes elbánást ne éven­ként hosszabbítva, hanem hosszabb táv­ra biztosítsák. Ugyancsak szorgalmaz­zuk a fejlett technológia amerikai export­ját korlátozó előírások felülvizsgálását, enyhítését. A két országot a kereskedelmi mellett egyebek között kulturális, oktatási és műszaki-tudományos, valamint konzuli egyezmény is összefűzi. A mind sokré­tűbb, hasznos kulturális és tudományos cserében azonban állandósult probléma az oly mérvű aránytalanság az amerikai fél javára, amelyet a két ország és nyelv nagyságrendi különbsége sem indokol. Örvendetesen bővül az idegenforga­lom: 1987. csúcsot hozott, 111 ezer ame­rikai állampolgár látogatott hazánkba, 45 százalékkal több, mint az előző évben, míg a magyar kiutazók száma elérte a 15 ezret. Rendezettek konzuli, vámügyi kap­csolataink. Évek óta napirenden szere­pel magyar konzuli-kereskedelmi képvi­selet megnyitása Kalifornia egyik nagy­városában. Grósz Károly kormányfő látogatására amerikai kezdeményezésre kerül sor. A viszonylag hosszú, zsúfolt programú út elsősorban azt célozza, hogy a kétoldalú kapcsolatok elmúlt tíz évének lényegé­ben problémamentes fejlődésére építve új lendületet kapjon a kölcsönösen elő­nyös együttműködés, mindenekelőtt gazdasági területen. Grósz Károly az Egyesült Államok különböző részein, több nagyvárosban találkozik a gazda­sági-ipari körök vezető képviselőivel, a feladatának tekinti, hogy tájékoztassa őket hazánk helyzetéről, az üzleti, a beru­házási lehetőségekről. Kormányfőnk több helyütt tekintélyes külpolitikai társa­ságokban is tart előadást. Grósz Károly először Chicagóba uta­zik, majd Kalifornia fővárosa, Sacramen­to után San Francisco és Los Angeles következik, mindenütt a helyi gazdasági körökkel való találkozók állanak előtér­ben. Hasonló a helyzet New Yorkban az út következő állomásán, ahol kormányfőnk egyébként amerikai magyar szervezetek vezetőivel is találkozik. Miniszterelnökünk útjának két utolsó napján a színhely Washington, ahol több órát tölt majd Reagan elnöknél a Fehér Házban: négyszemközti, illetve plenáris tárgyaláson, majd munkaebéden folynak a megbeszélések. Grósz Károly találko­zik Washingtonban George Shultz kül- ügy- és William Verity kereskedelmi mi­niszterrel, a törvényhozás vezetőivel és tagjaival, valamint a Nemzetközi Valuta­alap és a Világbank vezetőivel. A kor­mányfő programjában egyébként min­iden állomáson tervbe vettek sajtóérte­kezleteket, interjúkat. Grósz Károly amerikai útja befejezté­vel üzleti körök Meghívására rövid láto­gatást tesz Kanadában, ahol ugyancsak elsősorban a kereskedelmi, a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműkö­dés fejlesztése, a magyarországi beru­házások lehetősége áll majd előtérben ipari és pénzügyi vezető személyiségek­kel folytatandó tárgyalásain. Grósz Ká­roly Torontóban találkozik Brian Mulro­ney kanadai kormányfővel. PANORÁMA PÉCS - Életének 65. évében - rövid betegség után - elhunyt Grastyán Endre, a Magyar Tudományos Akadémia levele­ző tagja, egyetemi tanár, az orvostudo­mány doktora, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének Állami-dí­jas igazgatója. Temetéséről később in- } tézkednek. MOSZKVA - Először mutatják be a MIG-29-es típusú szovjet harci gépet nemzetközi repülőszalonon. Mint az Iz­vesztyija című lap beszámol róla, a jelen­leg legkorszerűbbnek számító szovjet vadászgép - az AN-124-es teherszállító társaságában - ott lesz a szeptember 4- én a brit Farnboroughban nyiló, hagyo­mányos nemzetközi repülőgép-bemuta­tón. A szovjet lap emlékeztet arra, hogy hosszú évekén keresztül a Szovjetunió kizárólag polgári repülőgépekkel jelent­kezett a repülőszalonokon, noha egyál­talában nem volt titok, hogy a szovjet har­ci gépek nemcsak a VSZ tagállamai had­seregeiben vannak rendszeresítve, ha­nem egyes harmadik világbeli országok­ban is. A MÍG cég főkonstruktőre, R. Bel- jakov nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a MIG-29-est már szállítják külföldi megrendelőknek, a szakemberek azon­ban még nem tudtak behatóbban megis­merkedni a repülőgéppel. A vadászgépet úgy mutatják be majd, mint az amerikai F-15, F-16 és F-18 típusú harci gépek kifejlesztésére adott szovjet választ. BERLIN - Két amerikai ellenőrző cso­port érkezett vasárnap az NDK-ba, hogy megvizsgálja a szovjet-amerikai fegy­verzetcsökkentési szerződés végrehaj­tását. Az ADN hírügynökség hétfői jelen­tése szerint a 20 tagú amerikai küldöttsé­get a repülőtéren az NDK külügyminisz­tériuma, nemzeti néphadserege, vala­mint a szovjet hadsereg képviselői fo­gadták. Az amerikai ellenőrök azokat a volt szovjet rakétatámaszpontokat vizs­gálják meg, ahonnan a Szovjetunió idén március közepéig kivonta harcászati­hadműveleti atomrakétáit. Mint az NDK- hirügynökség jelentésében rámutat, a szerződés ellenőrzéséről szóló szov- jet-NDK-csehszlovák megállapodásnak megfelelően az NDK támogatást nyújt az Egyesült Államok ellenőreinek tevékeny­ségükhöz. ATHÉN - Görögország és Franciaor­szág vasárnap megállapodott abban, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a City of Poros görög kirándulóhajó ellen elkövetett terrortámadás tetteseinek kéz- rekeritésére. A megegyezés Karolosz Papuliasz görög és Roland Dumas fran­cia'külügyminiszter athéni találkozóján született. A két ország közt ezt megelő­zően heves vita bontakozott ki, mivel a görög hatóságok szerint a terroristák egyike francia állampolgár volt, aki maga is meghalt a hajón. Franciaország ennek igazolására bizonyítékokat követelt. PÁRIZS - Vasárnap éjfélkor a vezető szakszervezetek felhívására sztrájkba léptek a francia légiközlekedési dolgo­zók. Beszüntették a munkát az Air France és az Air Inter földi személyzetének tag­jai, a légiirányitók és a pilóták. A munka- beszüntetés nem érinti a nemzetközi já­ratokat, de ezen a héten várhatóan sok, éjfél és reggel 8 óra között közlekedő belső járatot nem indítanak. * A tengerbe csúszott vasárnap éjjel Dzsibuti térségében egy Super-Eten- dard típusú vadászrepülőgép a francia Clemenceau repülőgép-hordozó fedél­zetéről. A hajóról az éjszakai gyakorlat alatt bekövetkezett szerencsétlenség­ben megsebesült pilótát egy Dzsibutiban levő kórházba szállították - jelentette a francia haditengerészet vezérkara hiva­talos közleményben. Viharban az armada „Armada 400" címmel Anglia-szerte ünnepségek, játé­kok, megemlékezések százait tartják abból az alkalomból, hogy az angol hajók 400 évvel ezelőtt mérték a döntő csapást a legendás spanyol armadára, s vívták ki ezzel a brit korona egyeduralmát a tengereken. Az ünneplés e hónapban éri el a csúcspontját, többek között Erzsébet-bálok tucatjaival, vala­mint egy San Sebastian és Plymouth közötti hatalmas vitorlás- verseny megrendezésével. Némi árnyékot vet minderre, hogy miközben javában folynak az 1588-as diadal ünnepségei, tör­ténészek szenvedélyes vitát folytatnak afelől: valójában meny­nyire is múlott a győzelem Francis Drake-en és az angolok bá­torságán, s mennyire pusztán az időjárás szeszélyén. Az évforduló alkalmából legalább 30 könyv jelent meg az üt­közet történetéről, és a szerzők közül sokan úgy tartják: az an­golok üdvössége igazából azon múlt, hogy az összecsapás idején dúló vihar észak felé kényszerítette a spanyol hajókat, ahol aztán több mint egyharmaduk odaveszett. És, hogy a le­gendák megtépázása teljes legyen, a többség a kis méretű an­gol hajókról makacsul fennálló mítoszt is tévhitnek tartja: sze­rintük egyszerűen csak arról volt szó, hogy a spanyolok más mértékegységet alkalmaztak hajóik méretének meghatározá­sakor, valójában az angol árbocosok valamivel még súlyosab­bak is voltak. Az ünnepségek szervezőit persze mindez mit sem zavarja. Egyfelől határozottan elutasítanak minden „leki­csinylő" teóriát - James Miidren, az ünnepségek szervezésé­ben részt vevő’ plymouthi történész például úgy nyilatkozott a Reuternek, hogy „Drake kiemelkedő képességű navigátor volt, vakmerő és egyedülálló, olyan ember, akihez hasonló nem születik minden évszázadban ” - másfelől úgy vélik, már önma­gában a legenda is megérdemli, hogy méltóképpen megünne­peljék. Akad persze, aki ebben sem annyira biztos: sokan tartanak attól, hogy az angol diadal túlharsogása csak fölösleges spa­nyolellenes hangulatot teremt. A szervezők ezt a véleményt sem osztják, sőt, Miidren szerint a megemlékezések - ame­lyekre turisták ezreit várják - éppen hogy a diplomáciai kap­csolatok „megotajozására”szolgálnak. A The Times úgy fogal­mazott: aligha terheli meg az angol-spanyol kapcsolatokat, ha Anglia ártatlan és történelmietlen rohamában gratulál magá­nak az armada egykori legyőzése miatt. Végül is a spanyolok is megtehetik, hogy megemlékezzenek az esetről - a saját értel­mezésük szerint. Fordulatot a gazdaságban Nyers Rezső a Központi Bizottság műit heti üléséről Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja interjút adott az MTI-nek, amelyben a július 13-14-én tartott Központi Bizottsá­gi üléshez fűzött kommentárt.- Miben látja a mostani ülésszak újsze­rűségét és jelentőségét?- Tartalmában és formájában is meg­újult a Központi Bizottság ülése. Formá­jában annyiban új, hogy közeledik a par­lamentáris formához. Nyilvánosság előtt kezdődik az ülés, majd tulajdonképpen a nyilvánosság előtt folyik, hiszen minden hozzászólásról információt kap a közvé­lemény a sajtón keresztül, a Rádió és a Televízió pedig ott van az ülésteremben. Ez egy lényeges formai változás, hiszen a párt felszabadulás utáni és természete­sen előtti történetében ez eddig sosem fordult elő. Tartalmában azért új, mert ezen az ülé­sen a gazdasági problémáknak egy, a korábbinál mélyrehatóbb elemzését vé­gezte el a Központi Bizottság. Tágabb és mélyebb információt kapott a közvéle­mény is a gazdasági életről. Első eset, hogy a KB tagjai adatszerűén is tájéko­zódhatnak az ország nemzetközi pénz­ügyi helyzetéről. Természetesen eddig is voltak értékelések, de ezek nem tartal­maztak adatszerű alátámasztást. Annyiból is új volta KB kétnapos ülése, hogy már az előadói beszédben és a vi­tában is alternatívákban gondolkodtak. Nem abból indultak ki, hogy egy igazság van, egy helyes út van, és azt az előter­jesztés helyesen vagy helytelenül hatá­rozza meg. Abból indultak ki, hogy a politikában - és most konkrétan a gazda­ságpolitikában - több célt kell úgy elren­dezni, hogy azok között legyen fontossá­gi sorrend, de amit társadalmi célnak is­merünk el, azok egyike se maradjon fi­gyelmen kívül. Tehát egy több tényezős helyzetképből kell összekombinálni azt a gazdaságpolitikát, amely kivezet a jelen­legi helyzetből. A következő tartalmi változás az, hogy ezen az ülésen a Központi Bizottság tag­jai, mind az előadói emelvényről megszó­lalók, mind a széksorokban ülők, egy­aránt azt érezték, hogy fordulatra van szükség. A pártértekezletet megelőző időszakban gyakran hangzott el a KB egyes tagjainak a részéről, hogy fordu­latra van szükség, az előadói emelvény­ről azonban ez nem hangzott el. Tehát azt lehet mondani, hogy nagyjá­ból azonos irányban keresi a PB és a KB a gazdasági kibontakozás reális lehető­ségét.- Milyen volt a vita hangulata?- Szabad szellemű volt, útkeresés jelle­mezte, tehát nem a presztízs ütköeött a kriti­kával, hanem a nyitott vezetés gondolko­dásmódja találakozott az utat kereső köz­ponti bizottsági tagsági véleménnyel. Kon­cepcionális vita volt tehát nem programoz­ható, ami itt elhangzottés nem úgy hagytuk el az üléstermet hogy egy programot fo­gadtunk el.- Mi lesz a kidolgozásra kerülő koncep­ció megvalósításának menetrendje?- Hosszú idő óta most fordul elő először, hogy két fázisban tárgyaljuk a következő év gazdaságpolitikáját; főbb elveiben most, majd előreláthatólag októberben pedig a programot tárgyaljuk. Tehát a koncepció eldöntésekor a véleményeknek a többféle­sége - ha nem is sokfélesége - jelentke­zett. Az előterjesztett alternatívák dolgában a döntő többség egy bátrabb, határozot­tabb fordulat mellett foglalt állást. A kisebb­ség szintén elfogadta a fordulatot de an­nak a politikai közvéleményhez való hozzá- simítására nagyobb súlyt fektetett. Tehát simább átmenetet tartana szükségesnek. E körül folyt a vita. A kérdés az lesz majd - s ez a program kidolgozása során derül ki -, hogy politikai szempontból végre lehet-e hajtani egy bátrabb fordulatot Magyaror­szágon. A gyorsabb megoldás a radikáli­sabb. Egy viszonylag rövidebb, konfliktu­sos periódus után a gazdaság újra fejlő­désnek indulhatna. Lassúbb átmenet ese­tén - ahogy a vitában elhangzott, nagyobb a visszarendeződés veszélye és nagyobb a veszélye annak, hogy lassúbb fokozatok­ban végül nem is hajtjuk végre a progra­munkat.- Milyen társadalompolitikai lépések kí­sérik majd a gazdasági fordulatot?- Rövidebb távon az úgynevezett szociá­lis háló kiegészítése kerül napirendre. An­nak vizsgálata, hogy amennyiben aszerke- zetváltozás gyorsabb ütemben megindul, akkor az ezzel járó munkanélküliséget ho­gyan kezeljük. A második fontos kérdés abból adódik, hogy egy gyors szerkezet- váltás megbolygatja az árrendszert, ez pe­dig a korszerű piaci árrendszer irányába való előrehaladással, a világpiaci árakhoz való közelítéssel - felfelé nyomja az árakat S a kérdés az, hogy milyen mértékű inflá­ciót bír el a társadalom. Ez lesz a következő ülésszak egyik legfontosabb vizsgálati té­mája és természetesen a bérgazdálkodás rendje is. Vita volt arról is, hogy bérreform­nak lehet-e nevezni egyáltalán azt amiről szó van? Úgy tűnik, hogy bérgazdálkodás­ra mindenképpen szükség van. Az még bi­zonytalan, hogy 1989-ben a bérgazdálko­dás reformjában milyen nagy lépést tu­dunk tenni, mert ez összefügg az inflációs veszéllyel. Egy hirtelen ugrás a bérgazdál­kodás szabaddá tételében ugyanis óhatat­lanul egy nagyobb, gyorsabb infláció ve­szélyét rejti magában. Leértékelik a forintot A Magyar Nemzeti Bank közleménye A Magyar Nemzeti Bank 1988. július 19-i határnappal a forintot a konvertibilis valutákkal szemben 6 százalékkal leérté­keli. Az intézkedést több tényező indokolja. Az 1987 második felétől kibontakozott erőteljes exportnövekedési ütem fenn­tartásához elsőrendű népgazdasági ér­dek fűződik. A vállalatok exportérdekelt­sége, az új termékek külpiaci bevezeté­se, a mezőgazdasági többlet-árualapok külföldi értékesítésének elősegítése megköveteli, hogy a legfontosabb keres­kedelmi partnerországok áralakulása és a magyar termelői áralakulás különbsé­geit az árfolyammódosítás kiegyenlítse. A vállalatok viszonylag mérsékelt kon­vertibilis importigényességének fenntar­tása, valamint a belső pénzügyi folyama­tok alakulása is indokolja, hogy változat­lanul szigorú keresletszabályozással se­gítsük elő a belső és a külső egyensúly tervezettnek megfelelő alakulását. * A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerjnt a külföldre utazás pénzügyi felté­teleiről és a magáncélú utazási valutael­látásról szóló 84/1987. (XII. 27.) PM szá­mú rendelet 17: paragrafusa alapján a konvertibilis elszámolású országokba történő utazáshoz 1988. július 19-től igénybe vehető turistaellátmány és köz­lekedési költségkeret összege - a forint­nak a konvertibilis valutákkal szembeni 6 százalékos leértékelése miatt - meg­változik. 1. A turistaellátmány összege három naptári évi időszakra 20 200 forint. 2. A14. életévüket be nem töltött kiuta­zók részére naptári évenként egy alka­lommal 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. 3. A közlekedési költségkeret összege három naptári évi időszakra 13800 fo­rint, amelynek terhére gépjárműüzem- anyag-költségre 6400 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. 4. A turistaellátmány igénybevételére nem jogosultak 1988-ban és 1989-ben évenként egy alkalommal 3000 forint ösz- szegű konvertibilis elszámolású fize­tőeszközt vásárolhatnak. 5. A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába kiutazók részére - amennyiben a kiuta­záshoz szükséges minimális 3000 forint­nak megfelelő bolgár levát vásárolnak - utazásonként, turistaellátmányuk terhe­lése nélkül 600 forint összegű jugoszláv dinár szolgáltatható ki. 6. A magyar-jugoszláv kishatárforga- lomban érvényes határátlépési engedély alapján kiutazók - utazásonként, turistael­látmányuk terhelése nélkül - 300 forint ösz- szegű jugoszláv dinárt vásárolhatnak. A leértékeléssel arányosan változnak a valu­taalapokon lévő maradványösszegek is. Nem változik ugyanakkor az, hogy a ma­gánútlevéllel vagy szolgálati útlevéllel kül-' földre utazó magyar állampolgár az or­szághatár átlépéséhez 3000 fórint össze­gű, hivatalos eredetű külföldi fizetőeszköz­zel köteles rendelkezni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom