Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-18 / 170. szám
4 Képújság 1988. július 18. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mennyi segélyben részesülhet a katonafeleség? „Katonafeleség vagyok, irja levelében egy olvasónk, aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük, így a gyeden kívül segélyben is részesülök. A gyed 3440 forint, segélyként 748 forintot kap. Más katonafeleségekkel beszélgetve kiderült, hogy olvasónk kapja a legkevesebbet Azt is kiderítette, úgy tűnik, hogy a magasabb gyedhez magasabb segélyt állapítanak meg. Például egy másik katonafeleség a 4000 forintos gyed mellett 2000 forint segélyben részesül. Olvasónk arra kíváncsi, vajon milyen szempontok alapján állapítják meg a segély összegét A kérdésre a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója, dr. Antal Pál a kővetkező választ adta: A sorkatonai családi segély megállapítását a hozzátartozók figyelembevételével a lakóhely szerinti tanácsok szakigazgatási szervei végzik az 1976. évi törvény, a 6/1976. (III. 31.) MT sz. rendelet, valamint a módosítására kiadott 4/1981. (XII. 12.) HM-EüM-PM sz. együttes rendelet alapján. Ez utóbbi rendelkezés 2. §, 3. § és 8. §-a alapján 1988. január 1 -töl a sorkatonai családi segély maximális havi összege 2780 forint a sorkatonával közös háztartásban élő hozzátartozó esetén. Minden további eltartott személy esetén ez az összeg az első személy számára megállapított alapösszeg 70 százalékával emelkedik. Ha az eltartásra szoruló hozzátartozónak keresete, illetőleg bármely forrásból származó nettó jövedelme ezt az összeget meghaladja, családi segély nem jár. Ha az egyéb kereset, jövedelem, a meghatározottnál kevesebb, úgy a közöttük lévő különbözet jár családi segélyként. A gyermek után járó családi pótlékból 410 forintot vesznek figyelembe jövedelemként. Miután kereseti, jövedelmi viszonyait - munkahelyét nem tudjuk, nem közölte - nem ismerjük, javasoljuk, a levelünkben foglaltak alapján ellenőrizze a folyósítás helyességét. Ha ez nem vezetne eredményre, úgy keresse meg panaszával azt a tanácsi szervet, ahol katonai családi segély igényét benyújtotta. Abban biztosak vagyunk, hogy a szabályok alapján minden katonafeleség igényét egyformán bírálják el, eltérés csak helytelen adatok közlése és figyelembevétele esetén lehetséges, vagy akkor, ha a katonafeleségek önnek nyújtott tájékoztatója nem volt helyes. Mennyi a gyed, illetve a gyes időtartama? Kiss Ferenc Bonyhád, Hársfa utca 27. szám alatt lakó olvasónk a következőket kérdezte telefonon: Mennyi a gyed, illetve a gyes időtartama annak, aki 1986 eleje után szült? A kérdésre dr. Antal Pál, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója válaszolt: A szülési szabadság idejére járó 100 százalékos terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően rendszeres ellátás az egészséges gyermek után csak hároméves korának betöltéséig jár. Az ellátás gyermek- gondozási díjból és gyermekgondozási segélyből áll. A gyermekgondozási díj 1985. március 1 - tői illeti meg az arra jogosultat. Időtartama először 1985. március 1-től 1986. február 28-ig egy év, 1986. március 1 -tői egy és fél év, 1988. január 1 -tői 2 év a gyermek születésnapjától számítva. Ezt kővetően a gyermek 3 éves korának betöltéséig gyermekgondozási segély jár. További ellátásként a szülőt a gyermek 10 éves koráig csak gyermekápolási táppénz illeti meg a meghatározott időtartamra, a gyermek életkorától függően. Abban az esetben tehát, ha gyermeke nem jogosult emelt összegű családi pótlékra, mert nem szenved valamilyen erre jogot adó tartós szellemi vagy testi fogyatékosságban, betegségben, a gyermekgondozási segély csak 3 éves korig jár. Az emelt összegű családi pótlékra jogot adó betegség, fogyatékosság esetén járhat csak a gyes ennél tovább, addig, míg a gyermeknek ez az állapota orvosi igazolás szerint fennáll, illetve maximum 10 éves korig. Amennyiben tehát gyermeke egészséges, a gyermek 3 éves kora után valóban vissza kell menni dolgozni, mint ahogy ezt az ellátást folyósító munkahelyen mondták. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Ásatások Alsóhetényben Ismét benépesült a somogyi határ mentén fekvő hetényi puszta. A napokban folytatódott a római kori erőd feltárása. A munkákat dr. Tóth Endre, a Nemzeti Múzeum régésze vezeti. Az erőd feltárását 8 éve kezdték el építőtábor jelleggel. Az idei évben a dombóvári középiskolások és szakmunkásképzősök és a szombathelyi Tanárképző Főiskola diákjai dolgoznak az erőd feltárásán. A tervek között szerepel az erőd további kutatása és a temető feltárásának folytatása. Mint azt dr. Tóth Endrétől megtudtam, jelenleg egy nagy méretű gazdasági épületet tárnak fel, mely az erőd falain belül helyezkedett el. Az őszi búza leara- tása után - a hónap közepén - folytatják a temető feltárását is. Az ásatásoknál a zavartalan munkavégzést elősegítik a környék termelőszövetkezetei és a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát. A felmerülő költségek zömét a Dombóvári Városi Tanács fedezi. A hosszab ideig Magyarországon tartózkodó külföldiek pénzügyi támogatására, társadalmi beilleszkedésének segítésére a Minisztertanács a 49/1988. (VI. 28.) MT számú rendeletével Letelepedési Alapot hozott létre. Az alap terhére azok a külföldiek részesülhetnek támogatásban, akik 1988. január 1 -jét követően - kivételesen indokolt esetben 1987-ben - kaptak magyar- országi tartózkodásra vagy letelepedésre jogosító engedélyt. A jogszabály részletesen megjelöli, hogy az alap mire használható fel, kimondja azt is, hogy az alap forrása az állami költségvetésből évente nyújtott támogatás, magánszemélyek és jogi személyek természetesen befizetéseikkel hozzájárulhatnak az alaphoz. Az ilyen befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. A bírósági végrehajtásról szóló jogszabály végrehajtására kiadott korábbi rendeletét módosítja az igazságügy-miniszter 6/1988. (VI. 28.) IM számú rendelete, melyből itt csupán arra utalunk, hogy minden végrehajtási ügyben és minden helyszíni eljárásnál külön fel kell számítani a költségátalányt, ez pedig ha a helyszíni eljárást a végrehajtó székhelyén vagy a megyei bírósági végrehajtó iroda székhelyén kell elvégezni, 150 forint, egyébként 500 forint. Az adós tehát jobban teszi, ha fizet, és nem várja meg a végrehajtót. A tervszerű devizagazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 26/1988. (VI. 28.) PM számú rendelete, ennek melléklete pedig tételesen sorolja fel azokat az árucikkeket, amelyek postaforgalomban, illetve utasforgalomban ajándékként, devizahatósági engedély nélkül nem vihetők, illetve nem küldhetők külföldre, azt is, hogy a Magyarországról kiutazó belföldiek, illetve külföldiek cigarettából, dohányból, szivarból, élelmiszerből, égetett szeszes italból, borból stb. mennyit vihetnek magukkal. A rendelet ez év július 1. napja óta hatályban van! Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny idei 28. számában jelent meg. A Művelődési Közlöny idei 8. számában közlemény olvasható az 1988-89-es tanévrendjéről. Az érintettek a közleményből már most megtudhatják, hogy a különböző iskolákban mikor kezdődik a szorgalmi idő és melyik az utolsó tanítási nap, a téli és tavaszi szünet időpontjára javaslatot tartalmaz a közlemény, ugyanakkor megszabja a tanulmányokat záró vizsgák rendjét. A Művelődési Közlöny f. évi 9. számában olvasható a művelődési miniszter rendelete egyes múzeumi kedvezményekről, e kedvezmények között szerepel, hogy a múzeumok látogatása a hét egy napján díjtalan, bármelyik nyitva tartási napon díjtalanul látogathatják a múzeumokat a tanulókat kísérő pedagógusok, a mozgás- sérültek, a nyugdíjasok pedig ötven százalékos kedvezményes belépődíjat fizetnek. Mindezekről a múzeum jól látható helyen elhelyezett táblán tájékoztatja a közönséget. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 9. számában egységes szerkezetben jelent meg a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályozásáról szóló, korábban kiadott és különböző módosításokat tartalmazó több jogszabály. Az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági ágazatba sorolt gazdasági társulások dolgozói stb. a munkahelyükön is minden bizonnyal megjelenő Értesítőből megismerhetik a díjazásukra vonatkozó szabályokat, az őket megillető órabér összegét is. DR. DEÁK KONRÁD Az utolsó mézeskalácsos Tamásiban Május 21 -én, ezen a hideg, szeles napon elindultunk nagyapámmal felkeresni Arany János utcai házában Posszert Lajos bácsit, Tamási utolsó mézeskalácso- sát. Márt várt bennünket. A szobában kitüntető oklevelek lógtak a falon bekeretezve. Lajos bácsit, de még inkább a bátyját, Pált a nagyapám már régóta ismerte. Az egyik koppányszántói búcsún a sátrát is lefényképezte és „bábkenyeret” vásárolt tőle. Én hamar előrukkoltam kérésemmel: Lajos bácsi, meséljen Valamit mézeskalácsos múltjáról!- Hát akkor először a nagyapámról mondok valamit. Ö volt az első mézeskalácsos Tamásiban. Elmondom először céhlevefének a szövegét. Sajnos az eredeti céhlevél elveszett, de én jól megtanultam a szövegét. Ez így szól: Mesterlevél Mi céhmesterei és mesterei szabadkirályi szabadalmas polgári mézeskalácsos és viaszgyertya öntő mesterek ezennel nyilvánosan megismerjük, hogy becsületes Posszert Pál úr ezen okiratunk előmozdítója illő folyamodása következtében mesterré felvétetett, melynek bizonyítására ezen mesterlevelet néki ezennel kiadjuk. Mestertársainknak jóvoltaiba ajánltatván, melyet hasonlóban mi sem mulasztandunk el. Kelt Pesten 1855. június 7-én. Beliczay Béla fő céhmester Ludvig János al céhmester Beliczay Béláról még annyit hallottam édesapámtól, hogy az Aranygyapjas Rend vitéze volt. Erre meg én jegyeztem meg, hogy 1987-ben jelent meg: Rudi- nay János-Beliczay László: Mézkönyv a Corvina Kiadó gondozásában. Ez a könyv foglalkozik a mézeskalácsosság történetével. Nagyapámtól nagybátyám, Posszert Béla vette át az ipart. Apám tőle tanulta a mézeskalácsosságot. Apámtól meg a bátyám, Posszert Pál és én. Bátyám járta a búcsúkat, de itthoni árudája is volt, sőt mézes cukrászdái süteményeket is készített. A felszabadulás után hamarosan abbahagyta az ipart, majd meghalt. Én sem dolgoztam már a szakmában. A mézeskalácsosok csurgatott mézet használtak és nem pergetette! Különben az akácméznél minden más mézet értékesebbnek tartott bábsütésre. Nagyapám üdítő „márcot” is készített. Azonkívül mézsört, de ettől a legények nagyon hamar berúgtak, ezért törvényileg betiltották. Még a nagybátyám is készített mézsört, de apám már nem. A nagyapám, a nagybátyám és édesapám után nagyon sok mézeskalácsmintát örököltünk. A különféle figurák: mint a baba, a huszár, az olló, a galambok, órák stb. Keményfába vésve. Ezek voltak a negatívok. Jó részüket elajándékoztuk, a többi elkallódott, már csak néhány darab van mutatóba. Én nagyon szerettem a mesterségemet. Megöregedtem, június 7-én töltöttem be a 72. életévemet. Molnár Koppén Péter a gyönki gimnázium tanulója Völgység i jelentés A Bonyhád városban és a városkörnyéken dolgozó párttitkárok részvételével tartottak értekezletet Bonyhádon az MSZMP Bonyhád Városi Pártbizottságának tanácstermében. Krizsán István a városi pb első titkára tartott tájékoztatót az országos pártértekezlet állásfoglalásáról, valamint a KB 1988 júniusi üléséről. A tájékoztatót konzultáció követte. * Tanácsülést tartott a Mőcsényi Községi Közös Tanács. Krutki Pál, a tanács elnöke jelentést tett a két tanácsülés közötti vb-munkáról. Haász József vb-titkár a tanács 1987. évi pénzügyi tervének teljesítéséről terjesztett elő beszámolót, ismertette az 1988. évi feladatokat. Az előterjesztett beszámolót és határozati javaslatot a tanácsülés elfogadta. Az aránylag szűk pénzügyi lehetőségek ellenére a helyi tanács törekedett a terv szerinti költségvetés indokolt és célszerű végrehajtására. A tanács közigazgatási területén mind a négy községben megvalósult a lakosság egészséges, vezetékes vízzel való ellátása. A beszámoló szólt az egészségügyi és szociális ellátás helyzetéről. A Mőcsényi Községi Közös Tanács közigazgatási területén gyakori volt a körzeti orvosok cseréje úgy a bonyhádi, mint a bátaszéki ellátás területén. Ez a körülmény nagyban befolyásolta a lakosság hangulatát a településeken. A területen egy gyógyszertár működött, Mórágyon, azt is megszüntették, a gyógyszertár épületét eladták. így a lakosság gyógyellátása akadozik, nincs helyben gyógyszerellátás. A gyámügyi, valamint szociális segélykeretet a tanács felhasználta. Mórágyon több mint 20 személy részesül szociális étkeztetésben, a rászorultak száma azonban ennél jóval több. A tanácsülés a továbbiakban tárgyalt a természet- és környezetvédelemről. Sok kritika éri a tanácsot a köztisztasági helyzet miatt. Igaz a lakosság sem tesz meg mindent a kulturált környezet érdekében. Megállapították, hogy az állampolgárok által előidézett környezeti ártalmak fokozódnak. A szennyvíz nem megfelelő elvezetése, az árokban lévő szemét, sz illegálisan létrehozott szeméttelepek, a közterületek nem megfelelő használata és még sok egyéb tényező akadályozza a községek környezetvédelmének javítását, a községek üdülőterületté való fejlesztését. Mórágyon szabadidős központot létesítettek, melynek látogatottsága, igénybevétele évről évre fokozódik, annak ellenére, hogy fejlesztésére egyre kevesebb jut. A községekben meg kell oldani az intézményes szemételszállítást, szennyvízelvezetést, jobban meg kell követelni a tanácsi köztisztasági rendelet fokozottabb végrehajtását és az elkövetők ellen szabálysértési fele- lősségrevonást kell alkalmazni. Zoo-iskola a mecseki kultúrparkban * * * A hagyományokhoz híven az idén is megnyílt a zoo-iskola a pécsi állatkertben. Az ötször kéthetes turnusok alatt csaknem kétszáz általános iskolás állatbarát tanulhatja meg itt azállatokkal való helyes bánásmódot. A napi munka mellett a gyerekek kiránduláson is részt vesznek, lovagolnak és vetélkedőkön mérik össze tudásukat. * * * Posszert Lajos sem dolgozik már
