Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

1988. július 18. NÉPÚJSÁG 5 Kistelepüléseink életéből Megyénkben jelentős számban találhatók olyan kistelepülé­sek, amelyeknek lélekszáma 500-1500 között van, vagy még ennél is kevesebb. Ezek egy része valamelyik nagyobb telepü­lés társközsége. A kisközségben élő munkaképes emberek nagy számban a nagyobb településeken vagy a közeli városok­ban dolgoznak. A gyerekek is a legtöbb helyen a korábbi körze­tesítés miatt nem szülőfalujukba járnak iskolába. E körülmé­nyek miatt talán kevesebb nagy jelentőségű esemény zajlik ná­luk, ezért lapunkban ritkábban szerepelnek, pedig történjék bármilyen csekély dolog, az az ott élők életének része, így szá­mukra a legfontosabb. írásainkkal folytatjuk az 1988. június 20- án megkezdett sorozatunkat A tolnanémedi Kossuth Tsz új gépműhelye Tolnanémedi A Pincehely és Simontornya között fekvő települést a 61-es számú út szeli ketté. Lakóinak száma 1600, ami az utóbbi tíz évben stabilizálódott. A helybe­liek úgy mondják, Tolnanémedi tipikusan úgynevezett „háromtemplomos” telepü­lés, annak előnyeivel és hátrányaival. A falu lakossága és vezetői büszkék arra, hogy a középtávú tervükben meghatáro­zott feladatokat a nehezebb körülmé­nyek ellenére is sikerült teljesíteni. Ezek Új aszfaltút a tolnanémedi Arany János utcában közül feltétlen említést érdemel a műve­lődési ház belső felújítása és a tetőszige­telés elvégzése. Nem kevésbé a közvilá­gítás korszerűsítése és az általános is­kola központi fűtésének megvalósítása. Mindenki őrömére és hasznára szol­gál az új, illetve felújított, 750 méter szi­lárd burkolattal ellátott Rákóczi és Arany János utca. A munkák költsége egymil­lió-háromszázezer forint volt. A termelő- szövetkezet és a lakosság százötvenezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A két utcával Tolnanémedi belterületi út­jainak nyolcvan százaléka szilárd burko­latú, pormentes. Az utak megépítésével megnyílt a lehetőség az intézményes szemétszállítás megoldására, amit a tele­pülés vezetői 1989-1990-re szeretné­nek megvalósítani. A szociális és egészségügyi ellátás megoldott. Önálló orvosi rendelőjük van, a vele egy épületben lévő orvoslakásban él az orvos. Ugyanitt kapott helyet a nő- és csecsemővédelmi tanácsadó is. Lét­rehozták az idősek klubját, ahol jelenleg 18 arra rászoruló - többségében idős ember - részesülhet napi kétszeri étke­zésben. Megoldott a házi szociális gon­dozás is, melynek nyomán 10 embernek visznek meleg ételt, szükség esetén gyógyszert. Segélykeretükből rendsze­res és rendkívüli szociális segélyt nyújta­nak azok számára, akiknek az indokolt. Az indokoltság megítélése gyakran okoz gondot azoknak, akiknek ez a nem hálás feladat jutott osztályrészül. A problémát az okozza, hogy a kérelmezők között nem kis számban akadnak olyanok, akik saját hibájukból kerültek abba a helyzet­be, amiben vannak. Az egészséges ivó­víz-ellátás alapvetően megoldott, de aszályos időszakokban tartalékra lenne szükség. Ennek megoldását szolgálja a jövőben megépítésre kerülő 50 m3-es tartály. Valamennyi óvodás korú kisgyermek felvételt nyer, ez most mintegy hetven kicsit jelent. Az általános iskolában kizá­rólag képesített tanítók és tanárok oktat­nak. Speciális helyzetben van a helybeli Kossuth Termelőszövetkezet, mivel há­rom községet fog át: Tolnanómedit, Kis- székelyt és Nagyszékelyt. A sajátossá­got tovább fokozza, hogy a három tele­pülés közigazgatásilag különbözik: Tol- nanémedin önálló tanács van, Kisszé­kely Simontornya, Nagyszékely pedig Pincehely társközsége. Emiatt a termelőszövetkezet által biz­tosítható anyagi eszközök eléggé szét- forgácsolódnak, így az egyes települé­seknek kevesebb jut, mint ahol önálló termelőszövetkezet van. Az igazság az, hogy a három közül talán Tolnanémedi van a legkedvezőbb helyzetben, és en­nek fő oka nem az, hogy ott székel az iro­daház, hanem a település adottsága, sa­játos elhelyezkedése a 61-es főútvonal mentén. A termelőszövetkezet 256 taggal dol­gozik. Gazdálkodási területük nagysága mintegy 5000 hektár, melyből 3700 a szántó. Tevékenységükben az alaptevé­kenység a meghatározó, ezen belül a nö­vénytermesztés: gabonafélékből első­sorban a búza és kukorica, de jelentős az olajos magvúak aránya is. A fehérjeprog­ramba a szója- és takarmány borsó-ter­mesztéssel kapcsolódtak be. Körülbelül negyven hektáron termesztenek sárga­répát. Ennek célja elsődlegesen a foglal­koztatás és nem a nyerségérdekeltség. Ugyanígy a melléküzemágként létesített műanyagüzem is, ahol zömében nőket foglalkoztatnak. Melléktevékenységük legfőbb termékei a különböző méretű és nagyságú műanyag zsákok és borítók. Termékeik jelentős része húsipari igé­nyeket elégít ki. Állattenyésztésük nem jelentős, 260 tehén és ezek szaporulata képezi az állo­mányt. Éves termelési értékük 110 millió, nyereségük 7-13 millió között váltakozik. Az 1987-es év 13 milliójával az eddigi legjobb volt. Beruházásaik közül legna­gyobb az 1986-ban indult új gépműhely építése a 61-es út mellett, amit 1988 ja­nuárjában helyeztek üzembe. Költsége 15 millió forint volt. A növénytermesztés korszerűsítése érdekében agrokémiai központ létesítését kezdték meg a pince­helyi vasútállomás mellett másik három termelőszövetkezettel, és a Tszkerrel kö­zös beruházásban. A szakaszos meg­valósulás első lépcsőiéként augusztus­ban helyezik üzembe a szilárdműtrágya­tárolót. Mint idén nyáron több más helyen is, egyik legnagyobb gondjuk a szárazság. Április 1 -tői július 14-ig mindössze 28 mm csapadék hullott. Ennek következmé­nyeként kritikussá vált 1100 hektár kuko­rica, és 200 hektár szója sorsa, de a többi növényi kultúra is megsínylette az aszályt. A községben nyolcvanhárom dolgozó - többségében nő - részére biztosít munkalehetőséget a Temaforg, amely hulladékhasznosítással foglalkozik. Ha­gyományos tevékenysége a fonalhulla- dék-osztályozás és -feldolgozás. Folya­matos átszervezés és új szervezeti felépí­tés kialakítása zajlik 1984 óta. Mi lesz az eredménye, és lesz-e új profil, ezt ma még senki sem tudja pontosan megmon­dani. Két lehetőség kínálkozik: leányvál­lalattá alakulni, vagy kisszövetkezeti for­mában dolgozni tovább. Mindegyiknek van előnye és hátránya. Két dolog ami biztos: egyik az, hogy a működési forma idén legkésőbb évvégéig eldől. A másik, hogy az üzem fennmarad, legfeljebb a je­lenleg foglalkoztatottak száma 50 fö kö­rülire csökken. Kisszékely Szép, rendezett kis település 620 kö­rüli lélekszámmal, akiknek többsége idős, nyugdíjas ember. Ha az 1950-es évekhez viszonyítjuk, bizony jócskán megfogyatkozott a lakosság, hiszen azokban az években 1800 körüli volt. Megnyugtató viszont, hogy a csökkenés megállt. Lakói többre, jobbra törekvő emberek. Ezt bizonyítják azok az ered­mények, amiket elértek: a korábbi -1945 előtt épült és még a régi berendezéssel működő vegyesboltot az áfész 1987-ben megyei segítséggel felújítottal millió 800 ezer forintért. Helyén egy szinte teljesen új épület, új berendezésekkel, melynek nyomán a falu lakosságának megelége­désére bővült, javult, kulturáltabbá vált az ellátás és a kiszolgálás. Az öröm csupán azért nem felhőtlen, mivel a kenyér és tej­termék ellátásával esetenként kisebb gondjaik vannak. Néhány éve szó van az üdülőfaluvá fej­lesztésről, ami lassacskán halad, de más anyagi forrás híján csak saját csekély le­hetőségeikre számíthatnak. Érdekesség, hogy a lakosság számá­nak jelentős csökkenése ellenére szinte nincs üres ház Kisszékelyben. Korábban is elkeltek a megüresedettek, ma pedig főleg budapestiek, székesfehérváriak vásárolják meg hétvégi üdülöházaknak. Az ott élők segítségével - családonként 1000 forintos hozzájárulással és aktív társadalmi munkával évenként egy-egy utcát járhatóvá tesznek. Nincs mindig pénz a betonút kialakítására, de helyette a zúzott kő is megteszi. Az 1987-es évben 500 ezer forintos költséggel átalakították az öregek nap­közi otthonát is. A költségekről 150 ezer forintot a tanács vállalt magára a többit társadalmi munka vállalással a lakosság hozta létre. Idén nyáron két gyermektábor is he­lyet kapott Kisszékelyben. Az egyik - a vándortábor - a kultúrház-mozi helyisé­gében, a másik a falu közepén lévő fás li­getes területen, ez a simontornyai általá­nos iskola nyári tábora. Napjainkban nagy esemény előkészü­letei zajlanak. Augusztus 13-ára szervez­ték meg az elszármazottak találkozóját, ahová 500 volt kisszékelyit várnak. Láza­san készítik elő a kulturális, sport- és egyéb szórakoztató programokat. Egyetlen vágyuk van amit mielőbb sze­retnék ha megvalósulna.- Ez pedig a Kis- székelyt Sárszentlőrinccel összekötő út megépítése. A falu apraja-nagyja boldog lenne, ha az üdülőfaluvá nyilvánítás idő­pontjára - várhatóan 1990-re - ez az új út kötné már össze a két települést. Závod A 400 lelkes település márZsigmond király korában lakott volt. Az első írásos nyomok 1397-ből származnak, Zawath néven említik. A Fulda környéki némete­ket 1720-ban telepítették be. A felszaba­dulásig németek lakta település volt, 1945 után települtek le felvidéki magya­rok és székelyek. Závod is az elöregedő települések kö­zé tartozik. A jelenlegi lakosságszám vi­szonylag stabilizálódott, de fele sincs az 1960-ban számlált 860-nak. A kereske-. delmi ellátást egyetlen vegyesbolt látja el, melyet a bonyhádi áfész üzemeltet. Az üzlet tavaly óta nagyobb és jobb minősé­gű áruválasztékkal várja vásáclóit, mivel az épületet 1986-ban, berendezéseit pe­dig 1987-ben újították fel. Egyetlen prob­léma van évek óta: az egységnek két el­adója van, akik nyári szabadságukat rendszeresen egyszerre veszik igénybe, emiatt egy-két hétig zárva tartanak. Igaz, a kenyér és a tejellátás megoldódik az italbolt közreműködésével de nem biz­tos, hogy ez a legjobb megoldás. A község lakosai társadalmi munká­ban felújították a központban lévő táp­raktárt. Az építési anyagot az áfész bizto­sította. Rendezték a községközpontot is: esztétikus támfalat és járdát építettek. Egyébként Závod lakói nagyon sok társadalmi munkával járulnak hozzá tele­pülésük szebbé, jobbá tételéhez. Ez bi­zonyítja, hogy ők závodinak vallják ma­gukat, hosszútávon is ott szeretnének él­ni és fiataljaikat is otthon szándékoznak tartani. Jelenleg könyvtár létesítésén dol­goznak, a munkák fele már el is készült. A kivitelező a tanács házilagos brigádja. A 250 ezer forintos költséggel megépülő létesítmény átadását ez évre terve­zik. Egy vegyes hasznosítású több célú helyiségcsoport kialakításán is dolgoz­nak: ebben többek között a KISZ és az idősek klubja kap helyet. Kialakításához igen nagy segítséget jelent a KlSZ-fiata- lok 80 ezer forintos támogatása, amihez egy a megyei KISZ-bizottság által meg­hirdetett pályázat megnyerésével jutot­tak. Az ivóvízellátás a kisvejkei közös ta­nácsnak és valamennyi társközségének Csend a kisszékelyi horgásztónál gondja: egyetlen településen sincs veze­tékes ivóvíz. A tanács kiviteli tervet készít­tetett regionális vízellátás megteremtésé­hez, melynek engedélyezési eljárása fo­lyamatban van. A népesség megtartása érdekében a tanács öt lakótelket alakított ki. Egy telek nagysága 1000 négyzetméter, melyeket négyzetméterenként 20 forintos áron kí­vánnak értékesíteni. Eddig érdeklődés még nem mutat­kozott. A fiatalok otthon tartását célozza az az intézkedés is, hogy a közös tanács 600 ezer forintos kölcsönt vett fel la­kásépítés és -vásárlás, helyi segítésé­re. Ebből Závodon öten részesültek öszszesen 100 ezer forint összegben. A fiatalok lakáshoz jutását kívánják elő­segíteni azzal is, hogy az üresen álló házingatlanokat elfogadható áron érté­kesítik. Az utak kiépítettségi aránya nagyon alacsony, csupán 22 százalék körül van. A tanács terve az, hogy a vízhálózat kiépítése után kezdik meg az útépítése­ket. A kisszékelyi művelődési ház és mozi a vándortábor lakóinak otthona

Next

/
Oldalképek
Tartalom