Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-13 / 140. szám
1988. június 13. NÉPÚJSÁG 3 Sok a kémény, kevés a kéményseprő. Megvalósítható a gyorsaság, a rugalmasság Önálló kirendeltség Tamásiban A Tolna Megyei Tüzeléstechnikai Vállalat 4. számú kirendeltsége Tamásiban működik. Fügedi József, a kirendeltség vezetője elmondta, hogy mintegy másfél éve dolgoznak jelenlegi telephelyükön - előtte ideiglenesen Pincehelyen székeltek - s 1986 novembere óta önállóan végzik Tamási és a környéki kisebb települések kéményseprőipari és tüzelés- technikai szolgáltatási munkáit. A kéményseprőipari tevékenység hatóságilag kötelezően előírt feladat az Építési és Városfejlesztési Minisztérium rendeleté alapján, de maga az alaptevékenység - a tűzvészek megakadályozása miatt - már az 1700-as évek végétől annak számít. A Tüzeléstechnikai Vállalat - s így a tamási kirendeltség - feladatai közé tartozik a lakó- és közösségi épületek egyedi és gyüjtőkéményeinek, füstcsatornáinak égésterméktől való megtisztítása, valamint a kémények négyévenkénti időszakos műszaki felülvizsgálata. Ezenkívül az újonnan épült, és felújított kémények használatának engedélyezése is az ő feladatuk. Mindez nem kis munkát jelent az itt dolgozók számára, hiszen a város és huszonöt környéki település több mint negyvenezer(l) kéményének rendben tartásáról van szó. A kirendeltség összesen nyolc kéményseprővel dolgozik... A kötelező szolgáltatási tevékenységen kívül - egyedül a megyében - itt foglalkoznak tűzoltókészülékek javításával és ellenőrzésével. Az ellenőrzést szerviz- kocsival végzik a helyszínen, a javításra szoruló készülékeket pedig beszállítják a telephelyre, s helyettes csereberendezéseket hagynak a megrendelőknél. Ezzel jelentős költséget takaríthatnak meg a megbízók, mert nem kell tartalék készülékeket tartaniuk.-wdIpari központ helyett egyesülés alakul Csepelen Újabb szervezeti változás lesz Csepelen, július 1 -jén átalakul az ipari központ, létrejön a Csepeli Ipari Egyesülés. Erről döntöttek a napokban a központ igazgatótanácsának tagjai és az érintett, immár öt éve önálló 13 csepeli gyár vezérigazgatói és igazgatói. Erre a lépésre azt követően határozták el magukat, hogy az illetékes kormányzati szervek már több hónappal ezelőtt közölték: az ipari központ államigazgatási irányítását megszüntetik. Az egyesülés az ipari központnál jóval kisebb létszámmal dolgozik majd, élén igazgatótanács áll. A tagvállalatok, megőrizve önállóságukat, bizonyos terű leteken az eddiginél szorosabbra fűzik kapcsolataikat, mégpedig a kölcsönös érdekek és közös feladatok figyelembevételével. Az új társulási forma lehetővé teszi például az egyik vállalatnál feleslegessé vált készletek előnyös értékesítését, mindenekelőtt egy másik tagvállalat számára, az értékesítésből származó bevétel mobilizálását, vagy az egyik helyen éppen kihasználatlan kapacitás bevonását egy másik gyár munkájába. Közös érdekeltséget kívánnak megvalósítani a gyártelep környezetvédelmi beruházásainál és az infrastrukturális létesítmények üzemeltetésében is. Most még hosszú a kocsisor Híd a hídon Baján hétköznap délutánonként olykor 600 méterre is elnyúlik a hídfőkben várakozó kocsisor. Mivel 2000-ig aligha épül meg a szekszárdi közúti híd, 300 millió forintért konzoltartókon nyugvó útpályákat loldanak a bajai vasúti híd oldalához. A 80 éves hidat 1935-ben egy nyomon közúti forgalomra alkalmassá tették. A háború utáni újjáépítésekor konzol tartó csonkokat szereltek rá, arra számítva; hogy egyszer majd szétválasztják egymástól a közúti és a vasúti forgalmat. Éppen két hete, az új menetrend életbe lépésétől kevesebb vonat használja a hidat. Mivel a Ferencvárosi pályaudvar részben elkészült, az országot keresztező tehervonatok közül csak nyolc érinti Baját. Az arra közlekedőknek azonban ez nem jelent igazán nagy segítséget: a híd sorompói naponta ■ öt, öt és fél óra hosszat zárva ivannak. Az átkelés lassúbb lett, mert a hídon 20 kilométeres sebességkorlátozást kellett elrendelni. Április elsején, az emlékezetes árhullámkor egy jugoszláv uszály a hídpillérnek ütközött és elsüllyedt. A magas vízállás mindeddig megakadályozta, hogy a búvárok megvizsgálhassák a pillér környezetét. A lassítással a rázkódást akarták csökkenteni. A tapasztalatok szerint hiába, a 20 kilométeres sebességhatárt csak a mozdonyvezetők tartják be, a gépkocsivezetők nem. A Duna a hídnál kanyarodik, a kormányosok nehezen tudják kiszámítani a folyó sodrását. Az áprilisi eset óta május 16-án ismét súrolta egy hajó az egyik pillért, de Szerencsére komolyabb baj nem történt. Ez a két baleset is magyarázza, miért kérték a hajósok a híd bővítésének tervezőit: a pillérek szélesítésével, netalán újabbak építésével ne veszélyeztessék a hajó- forgalmat. Környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vettek az UVATERV mérnökei, amikor a konzolos bővítést választották. A vasútitól külön álló híd építése károkat okozott volna a gemenci erdőrengetegben. A hídra vezető új útpályák töltéseibe így is 100 ezer köbméter földet tömörítenék. Az acélszerkezetet a Közúti Gépellátó Vállalat gyártja, a fővállalkozó a Hídépítő Vállalat lett. A közúti és a vasúti forgalom sebességkorlátozása mellett várhatóan augusztustól 1989 végéig tart a munka. A bővítés a személygépkocsiknak jelent könnyebbséget, mert a konzolok nem bírják el a nagyobb járműveket. A tehergépkocsikat, autóbuszokat védőkapukkal a jelenlegi nyomvonalra terelik. Amikor pedig ezt a középső sávot újítják fel, valószínűleg komp jár majd a két part között. V. Paizs Gábor Ezt a cikket a Vasárnapi Hírekből ollóztuk. Úgy gondoltuk, sokakat érint megyénk lakosai, autósai közül. Szemléletváltozás kell(ene) Nagyon régóta tudjuk, s majdnem ugyanannyi idő óta halljuk, de mondogatjuk is, hogy az iparban szerkezetváltást kell megvalósítani. Ez magyarra fordítva nem jelent mást minthogy olyan terméket kel- l(ene) a vállalatoknak előállítaniuk amely a piacon (mindegy hogy belföldi, szocialista vagy kapitalista) eladható, méghozzá olyan áron, ami a költségek megtérülése mellett szerény hasznot is hoz. Ehelyett még ma is sok esetben mi történik? Nemhogy mi keresnénk meg a piaci igényeket és azt próbálnánk gyártani, ami eladható, hanem - tisztelet a kivételnek! - azt próbáljuk eladni, amink van, s csak sértődésre futja erőnkből, ha idejétmúlt, vagy túl drága áruink nem, vagy nehezen találnak gazdára. A változtatáshoz viszont a szerkezetváltásnál egyszerűbb, de ugyanakkor sokkal bonyolultabb dologra lenne szükség: szemléletváltoztatásra. Egyszerűbb, mert ehhez nem kell pénz, csak józan ész, viszont sokkal bonyolultabb, mert rengeteg tévhitet, rossz beidegződést, hagyományt és - a legnehezebbet - az emberek tudatát kellene megváltoztatni. Vannak azonban jó példák is arra, hogy ahol sikerült más szemlélettel munkához látni, ott automatikusan megvalósult a szerkezetváltás is. Ezekből szeretnénk a következőkben kettőt bemutatni. A választás, tehát hogy mindkettő bonyhádi építőipari kisszövetkezet, teljesen véletlenszerű. Konyhameszeléstől a sorházépítésig A bonyhádi Renova Tatarozó és Szolgáltató Kisszövetkezet három éve huszonhat fővel állampolgári jogon alakult eleve kisszövetkezetté, s bár létszámuk ma már hetven körül jár, nem is akarnak nagyobbodni tovább. Mint Rittinger Antaltól, a kisszövetkezet el nőkétől megtudtuk, a majdnem háromszoros létszámnövekedés is csak azért következett be, hogy minden építőipari alaptevékenységet át tudjanak fogni, ezért foglalkoztatnak még műköveseket és asztalosokat is. A kisszövetkezet elhatározott szándéka, hogy az építőipari szolgáltatásokban tapasztalható hatalmas hiányokat próbálja meg pótolni, hiszen a legutóbbi időkig a hatalmas építőipari vállalatok uralták a piacot, amelyek nem képesek szolgáltatásokat nyújtani a lakosság számára. Ez a tevékenység a kisszámú maszek műkövesre és egyéb „iparosra” maradt, akik nem győzték a munkát: maradtak a kontárok és a fusizók. Helyettük kíván a kisszövetkezet megfelelő szakmai színvonalú és nem túl magas díjazású szolgáltatást nyújtani. Hogy mennyire komolyan veszik ezt, bizonyítékul egy adat: tavaly összesen négyszázötvenöt(l) munkahelyen fordultak meg, pedig a harmincöt milliós árbevételben természetesen a nagyobb lélegzetű munkák voltak a döntőek, de hosszú távon mindenképpen a lakossági igények kielégítését tartják fő célúknak. Munkáik között éppúgy megtalálható a házfelújítás, mint a Mecseki Erdőgazdaság szolgálati épületeinek teljes fűtéskorszerűsítése, vagy a konyhameszelés, de ha bárki azzal az igénnyel fordul hozzájuk, hogy a megrongálódott cseréptetőt javítsák meg, azt is elvállalják. A kisszövetkezet végzi a cikói templom tető- szerkezetének javítását is, Nyugat-Né- metországból származó anyaggal. Ezenkívül említésre méltó másik vállalkozásuk a bonyhádi sorházépítés, ami azért számít különlegesnek, mert az építési anyagok beszerzését a leendő lakók magukra vállalták, s a kisszövetkezet a kivitelezési munkát végzi. Ez első hallásra furcsának tűnik, de ha meggondoljuk, hogy jelenleg is alapvető hiány van kis- és nagyméretű téglából, nyílászáróból, gerendákból, betonacélból, akkor belátható, hogy a jövendő lakók saját maguknak könnyebben be tudják szerezni a szükséges anyagokat külön-külön, mint a kisszövetkezet egyben az összesét... Egyik különlegességük tehát az, hogy minden olyan munkát elvállalnak, ami a profiljukba vág, és győzik kapacitással, a másik pedig a munkához, de a saját munkásaikhoz való hozzáállás is. A kisszövetkezet tagjainak egybehangzó véleménye az, hogy minden munkát csak úgy szabad elvégezni, hogy azzal elnyerjék a megrendelők bizalmát s közben megpróbálják visz- szaszerezni az adott szó becsületét, az alkalmazottak, de a tagok is, ha nem ennek megfelelően dolgoznak, vagy nem tudják fölvenni a többiek ritmusát számíthatnak arra, hogy másik munkahelyet kereshetnek maguknak. Azok a dolgozók viszont akik tisztességesen dolgoznak - ha kell, akkor hét végén, vagy éjszaka is - megfelelő gyorsasággal és megfelelő színvonalon, azok számíthatnak az átlagosnál sokkal magasabb anyagi elismerésre is. Számokat nem illik mondani, de a csúcsteljesítmények után kapható fizetés a hazai átlag többszörösére is rúghat... S még valami: a minőségimunka-köve- telmények természetesen a vezetőkre is vonatkoznak, ha a tagság úgy ítéli meg, hogy az elnök nem megfelelően végzi a feladatát bármikor felmentheti őt „Bosszant, hogy többször voltunk másodikak”... ...mert vagy elsők legyünk vagy huszonnyolcadikak!” - mondta Borbély István, a bonyhádi Komplex Építőipari Kisszövetkezet elnöke arra célozva, hogy munkáik nagy részét pályázatok útján szerzik, s ott, ha valaki második lesz, az sokkal rosszabb, mint bármi más eredmény. A Komplex tavaly január elseje óta dolgozik kisszövetkezetként előttemint a Lakisz leányvállalata funkcionált de tevéken ységi köre mindig is a generálépítés volt Az alapozástól a közműépítésig és a felújításokig vállalnak munkát, amiből egyre kevesebb van Bonyhád környékén is, nagy távolságokra kell elmenniük a megélhetésük érdekében. A közeljövőben fejezik be például a Balaton partján egy impozáns üdülő építését A jellemző azonban inkább az, hogy egy negyven-ötven kilométeres körben keresnek munkát hogy a nagy távolságok miatt ne kényszerüljenek lemondani a dolgozóikról. A munkások ugyanis nem szívesen vállalják a különélést vagy az állandó utazgatást. Nagy munkájuknak számít az új bonyhádi nyolc tantermes általános iskola felépítése, amely mintegy tiznehét millió forintos árbevételt jelent számukra. Ami ebben a beruházásban az átlagostól eltérőnek számít (hazai viszonylatban), az az, hogy a munkát tavaly októberben kezdték, s idén július végére teljesen kész állapotban át is adják, s erre a kisszövetkezet elnöke most, június elején határozott ígéretet tud, és mer adni! S ami még fontosabb, eddigi tevékenységük ismerete alapján feltételezhető, hogy így is lesz. A kisszövetkezet egy érdekes tervvel is foglalkozik, jelenleg előzetes felmérést végeznek arra, hogy a lakosságnak van- e igénye vályogházak építésére. Vasbeton alapokra és lábazatra terveznek régi stílusú - vagy igény szerint modern - házakat építeni, melyek egyesítenék magukban a régi és az újfajta lakóházak előnyeit, de a jelenlegieknél jóval alacsonyabb áron. Ha az elképzelés beválna, lakásgondjaink talán ezzel is enyhülhetnének valamelyest. WAGNER DEZSŐ Bővülő élelmiszerválaszték Tovább bővül a hazai élelmiszerválaszték, az üzemek egész sor új készítményt hoztak forgalomba, ezek jó része a korszerű, egészséges táplálkozást szolgáló termékek családjába tartozik. Több készítmény csomagolóanyaga lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig tarthassák a raktárakban, illetve a konyha- szekrényekben a minőség károsodása nélkül. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter - a kereskedelmi, valamint a szociális és egészségügyi miniszterrel egyetértésben - meghatározta az új cikkek szavatossági határidejét. Négy hónapig őrzi meg minőségét az egykilós Asztali búza, amelyet a Bács- Kiskun Megyei Gabonaforgalmi Vállalat állít elő biafolfóliába csomagolva. A Gra- ham-kenyérpor félkilós, valamint egy-, illetve 5 kilós adagokban, polietilén tasak- ban kerül forgalomba, ez 90 napig őrzi meg minőségét. A Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat Grahamropi termékét szintén polietilén tasakban árusítják 60 napos fogyaszthatósági lejárattal. Nedű néven almaitalport állít elő a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát, egy évig tartható el, mivel a terméket többrétegű alufólia védi. Négy hónapig tartható a Platán felvágott, amely a Pápai Húskombinátban készül, egy másik ínyencség pedig a sült libamáj saját zsírjában - az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat készítménye, egy hónapig áll el, plusz 10 Celsius-fok alatt tárolva. Biafolfóliában árusítják a nógrádi vaníliás édesropit és a Fenyögyöngye krémszaloncukrot. A Komplex által „rekordidő” alatt készülő általános iskola Csiki János brigádvezető, Pék János és Péter Ferenc már a tantermeket festik
