Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-13 / 140. szám
4 ^fepÜJSÄG 1988. június 13. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért nincs féklámpakapcsoló? Aláírás nélkül kapott levelet szerkesztőségünk Ön kérdez - mi válaszolunk rovata, de mivel abban közérdeklődésre számot tartó kérdést tesz fel az olvasó, így az újság hasábjain válaszolunk arra. A kérdés így hangzott: Miért nem lehet kapni segédmotor-kerékpárhoz féklámpakapcsolót? Még a kérdéshez hozzá kell tennünk, hogy olvasónknak Komár motorkerékpárja van. A Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője Andrási Imre válaszolt:- A Komár segédmotor körülbelül 20 éve került forgalomba. Utódja a Romét segédmotor, mely jelenleg is forgalomban van. Ezeket a segédmotorokat a gyártó féklámpa nélkül készítette és hozta forgalomba. Szakemberek tájékoztatása szerint féklámpa, illetőleg féklámpakapcsoló a Komár segédmotor-kerékpárra nem szerelhető fel. Hol lehet akkumulátort venni? Nagy József tolnai olvasónk 1984. szeptemberében vásárolt egy 125 köbcentiméteres MZ-motorkerékpárt, amit az elmúlt év augusztusa óta nem tud használni. Ugyanis tönkrement a hozzá tartozó 6 V-os akkumulátor és azóta nem tud helyette másikat beszerezni. Enélkül a járművet éppúgy nem lehet üzemeltetni, mint üzemanyag nélkül. „Szeretném megtudni, hogy hol lehet kapni MZ-motorkerékpárhoz való 6 Voltos akkumulátort?” A kérdésre Andrási Imre, a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt:- A tartós fogyasztási cikkek üzemben tartásához, illetve javításához szükséges alkatrészekről és tartozékokról - így az akkumulátorról is - a gyártó, illetve az importáló vállalat az áru szokásos élettartama alatt folyamatosan köteles gondoskodni. A szóban- forgó 125 köbcentiméteres MZ-motor- kerékpár esetében az időszak 8 év. Az alkatrészellátás biztosításának időtartamáról a vásárlókat megfelelő módon tájékoztatni kell. A levélben említett 6 V-os akkumulátor valóban hosszú idő óta nem kapható. A közelmúltban a Tolna Megyei Népbolt Vállalat 71. számú jráműboltjának vezetője 10 napon belüli beszerzési lehetőséget jelzett felügyelőségünknek, az áru beérkezését követően Nagy Józsefet értesíteni fogják. Meddig esik „műtrágyaeső” az égből Boros Gy. Lajosné sárpilisi olvasónk írta a következőket: „Ez év április 20- án délután 15 órától a falu felé fújó szélben a Sárpilis déli határában lévő búzatáblát repülőgéppel műtrágyázták. A környék lakói csak azt vették észre, hogy az égből valami esik. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a repülőgép tartálya még a falu felett is nyitva volt, az szórta a műtrágyát a falura is, nemcsak a búzatáblára, ami egyébként a bátaszéki téeszhez tartozik. Ez már - sajnos - nem az első eset volt. Évek óta nemcsak a földet szórja a repülő, hanem a kerteket és a falu lakóit is, nemcsak műtrágyával, hanem gyomirtóval is. Panaszt tettünk már az elöljáróságnál, mégis évről évre megismétlődik. Utcánkban sok a kisgyerek, akik az udvaron játszanak, napoznak, örülve a jó időnek, de hogyan engedjük ki őket nyugodtan, ha az égből eső helyett műtrágya, vagy permet esik, a repülőgép jóvoltából.” A levelet a Tolna Megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vezetőjének továbbítottuk, Kelemen István osztályvezető a következőket válaszotla:- Megállapítottuk, hogy 1988. április 20-án délután, a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet táblájára a műtrágyát a szedresi Hunyadi Téesz Repülőgépes Gazdasági Társaság gépe szórta. Mivel a munkavégzés során - szerződés alapján - több dologért, igy a védőtávolságok betartásáért is a munkát végeztető föld tulajdonosa a felelős, ezért megkerestem a bátaszéki Búzakalász Téesz elnökét és kértem intézkedését a jövőre vonatkozóan a védő- távolságok betartásáért, és az illetékes tanácsok megkereséséért, a lakosság kiértesítése végett. Ezzel egyidejűleg Decs Nagyközségi Közös Tanács vb-titkárát is megkerestem, hogy a tanácshoz érkező lakosságot érintő ügyek esetében a kiértesítésről gondoskodjon. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A növény- és állatfajták állami minősítéséről szól a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter 4/1988. (IV. 26.) MÉM számú rendelete, amely annak meghatározása után, hogy mely növény- és állatfajták milyen feltételek mellett részesíthetők állami minősítésben, kimondja, hogy: „Az állami minősítésben részesített, illetőleg ideiglenes engedély alapján szaporított hazai, továbbá a hazai fajtafenntartásban részesülő külföldi növényfajta belföldön forgalomba hozott nemesített vetőmagja, szaporítóanyaga után a felhasználó a vételáron felül a fajtát bejelentő gazdálkodó szervezet részére... fajtahasználati díjat fizet.” Rendelkezik a jogszabály az állami minősítésben részesített állatfajták fajtajutalékáról is, szabályozza természetesen magát a minősítési eljárást, a minősítések nyilvántartását, a jogszabály mellékletei pedig táblázatokban mutatják ki a növényfajták fajtahasználati díjának és fajtajutalékának, valamint az állatfajták után járó fajtajutalék mértékét, a növény- és állatfajták kísérleti vizsgálatáért fizetendő dijakat. Ugyancsak a rendelet mellékletét képezi a Fajtaminősítési Szabályzat. A növényvédelemről szóló törvényerejű rendelet végrehajtását szabályozza a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 5/1988. (IV. 26.) MÉM számú rendelete, amely meghatározza, hogy ki és milyen területen jogosult a védekezés, illetőleg a közérdekű védekezés elrendelésére, mikor lehet elrendelni állami védekezést, rendelkezik a növényegészségügyi bizonyftvány tartalmáról, arról is, hogy behozatali és átmenő forgalomban milyen növényegészségügyi bizonyítvány fogadható el, szabályozza a növényegészségügyi ellenőrzési kötelezettséget stb. Kihangsúlyozandónak tartjuk a jogszabálynak azt a rendelkezését amely szerint: „Mezőgazdasági nagyüzemben növényvédő szert, biológiai növényvédő szert kizárólag a (jogszabály következő bekezdésében) előirt képesítéssel rendelkező szakember irányításával szabad felhasználni.” A rendelet 2. sz. melléklete meghatározza a zárlati és veszélyes károsltók körét, a 3. sz. melléklet a termelési, raktározási, szállítási, forgalomba hozatali és felhasználási, valamint zárlati szabályokat tartalmazza. A fenti két jogszabály a Magyar Közlöny idei 17. számában jelent meg s e sorok megjelenésekor hatályban van. Bizonyára sokak érdeklődésére tarthat számot az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének 4/1988. (V. 1.) ÁISH számú rendelkezése, amely a sportolók igazolásáról és átigazolásáról szól és hatálya a sportegyesülettel és sportiskolával tagsági viszonyban álló sportoló igazolására és átigazolására terjed ki. A rendelkezés pontosan meghatározza, hogy mi az igazolás, az átigazolás, azt is, hogy: „A szakigazgatási szerv: a sportegyesület székhelye szerint illetékes városi, megyei városi, fővárosi kerületi, városi jogú nagyközségi, közvetlen megyei irányítású községi, nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának ifjúsági és sportfeladatokat ellátó szakigazgatási szerve.” A rendelkezés kimondja, hogy a sportoló igazolását - a sportoló és a sportegyesület együttes kérelmére - a szakigazgatási szerv végzi, megszabja a rendelkezés, hogy az ideirányuló kérelemnek mit kell tartalmaznia, az igazolt sportoló tagsági könyvébe milyen adatokat kell bejegyezni, mikor kell törölni a sportolót a sportági nyilvántartásból. Az átigazolás általános szabályai mellett kedvezményes átigazolást biztosít a rendelkezés az egyetemi (főiskolai) hallgató sportolók, valamint a sorkatonai szolgálatot telejsítő sportolók részére, külön fejezetben szabályozza az átigazolás pénzügyi feltételeit s itt szól az átigazolási díjról, a sportfejlesztési hozzájárulásról s a nevelési költségtérítésről is. A rendelkezés a Magyar Közlöny idei 18. számában jelent meg és f. évi május 1. napján hatályba lépett. Dr. DEÁK KONRÁD A Népújság-majális fóruma ’88 Válaszok A Népújság-majális fórumának vendégeihez érkeztek olyan kérdések, amelyeket a helyszínen már nem tudtunk megválaszolni. Ezeket továbbítottuk Kovács Jánosnak, a Szekszárd Városi Tanács elnökének és Deli Sándornak, az SZMT titkárának. A kérdésekre adott válaszaikat az alábbiakban tesszük közzé. Kovács Jánoshoz, a városi tanács elnökéhez intézett kérdések, illetve azokra a válasza: Tóth Istvánná kérdezte a Rákóczi u. 11 -bői: A Patak utcában vezették a gázt, lesz-e a Rákóczi utcának ezen a szakaszán is?- A városi tanács lehetőségei szerint támogatja és segíti a városi földgázfogyasztás növekedését. A kedvező tapasztalatok miatt hatalmasra nőtt lakossági igények teljesítésének módját az 51 / 87. számú tanácshatározat szabályozza. E szerint lakossági célú vezetékeket az utca vagy lakóövezet ingatlantulajdonosai 85 százalékos jelentkezési aránya esetén építtethetjük meg azokban az utcákban, ahol a földgázcsatlakozás műszaki feltételei teljesíthetők. Sajnos, jelenleg az említett körzetben a lakosság igényei nem közelítik meg az előírt jelentkezési arányt, így annak jelentős javulásáig nem lehet számítani a földgáz bevezetésére. A Tartsay lakótelepről, a Bródy közből, a Parásztáról és a város számtalan pontjáról érkezett jelzés, hogy a gázvezetékek földbe helyezése után, még hónapok múltával is tátonganak a nyitott árkok. Nem tudják elfoglalni a garázstulajdonosok a kocsitárolókat és balesetveszélyes is.- Az elmúlt évben körülbelül 21 kilométer munkaárok került felnyitásra földgázvezeték-építés céljára. Ha az egyéb, nem földgáz céljára szolgáló munkaárkok hosszát is hozzászámoljuk, akkor ez a szám meghaladja a 30 kilométert. Ez mennyiségéből adódóan önmagában is számtalan kellemetlenség forrása. Különösen akkor van ez Igy, ha takarékossági okokból kevesebb átjáró épül, vagy ha az építők fegyelmezetlensége, vagy más okból az építés elhúzódik. A földgázvezeték-építés túlsúlya miatt a lakosság gyakran más célú földmunkák készítését is a földgáznak tulajdonítja. így a Bródy közben és a Parásztán sem földgázárok okozta a lakosság kellemetlenségeit. Ettől függetlenül a balesetveszély esetleges fennállását megvizsgáltattuk és megelőzéséről intézkedtünk. A Tartsay utcai sorházak lakói nevében Szabó Gyuláné kérdezte, hogy vár- ható-e, hogy lebontják ezeket a házakat, ha igen, mikor?- Szekszárd város általános rendezési tervét 1984-ben hagyták jóvá. A terv nem foglalkozik a Tartsay utca szanálásával, nem is terveztük soha. Több idős asszony aláírással kaptunk levelet, melyben a következőket írták: „Miért nem áll meg a távolsági autóbusz Szekszárdon a postánál? A helyi járatok ezzel ellentétben meg tudnak állni. Az idősek ott a lámpánál, a Skálánál a nagy csomagokkal veszélyben vannak.”- Forgalombiztonsági követelmények figyelembevételével az MHSZ előtt volt lehetőség helyközi megállóhely létesítésére. A helyi és helyközi járatok részére közös megállóhely nem létesíthető a posta előtt. A Marx K. u. 56. számú fő közlekedési út csomópontjában lévő forgalomirányító jelzőlámpáknál biztonságos a gyalogosok átközlekedése. Bónis Lajos írta, hogy szívesen utazik városokat megismerni, csak egy baj van a buszokkal, nincs föltüntetve sem az elejére, illetve az oldalára, hogy hova, merre tart.- Szekszárd város helyi járatain általában ki van függesztve a járat útvonala. A csúcsidőben beállított kisegítő járatokon tapasztalhatta a hiányosságot. Az évente kiadásra kerülő menetkönyv nyújt áttekinthető képet a helyi- és helyközi járatokról. Deli Sándorhoz, az SZMT titkárához intézett kérdések, illetve azokra a válasza: Miért márciusig lehet csak fölhasználni az előző évről megmaradt utazási kedvezményt a nyugdíjasoknak?- A rendelkezés értelmében a felhasználás határideje nem december 31., hanem meghosszabbodik március 31-ig, ez kedvezmény bővítése, mivel január 1 - gyei a következő évre járó utazási lehetőség is igénybe vehető. Milyen intézkedések várhatók a szak- szervezeti üdültetés terén? Elsősorban a főidényi üdülési lehetőségek bővítése és az üdülőjegyek minősége és mennyiségi összetétele tekintetében?- Az üdültetés költségei az elmúlt években fokozatosan emelkedtek. Ezért ez kifejezetten pénz kérdése. Kapott ugyan a szakszervezet állami támogatást ezen igények kielégítésére, de ezen költségek egyre kisebb hányadára nyújt fedezetet. A választási lehetőségünk tehát abban áll, hogy a jelenlegi áron, de valamivel kevesebbet, vagy magasabb áron több üdülési lehetőséget biztosítunk. A fenti okok miatt a főidényi üdülési lehetősége és az üdülőjegyek összetétele tekintetében gyökeres változás nem várható. Milyen elképzelései vannak a szak- szervezetnek a szocialista versenymozgalom - ezen belül a szocialista brigádmozgalom - vonzóbbá tétele érdekében?- A termelést segítő tevékenységet gyökeresen át kell tekinteni. Hazánkban a társadalmi gazdasági közeg jelentős változáson megy keresztül. Már alig hasonlít arra, amikor a szocialista munkaversenyt elindítottuk. Jelentős változást rejt magában a társasági törvénytervezet módosítása. A feladatok kritikus áttekintése mellett szeretnénk megőrizni azokat a társadalmi értékeket, melyek a szocialista brigádmozgalom hozott létre. A politikai intézményrendszer korszerűsítése várhatóan milyen változásokat eredményez az SZMT szervezeti rendszerében és munkájában?- Nem lehet kiszakítani az SZMT-t a szervezeti rendszer egészéből. A korszerűsítés az egész szakszervezetet érinti. Jelenleg az SZMT-nél 15 politikai állományú munkatárs van, ebből 4 titkár. Az ágazati megyei szervezeteknél további 14, mindez 88 ezer szakszervezeti tagra. A korszerűsítés a mi felfogásunk szerint azt jelenti, hogy tisztáznunk kell a feladatokat, egyben felosztani a SZOT, az ágazatok és a területi szervek és alapszervezetek között, és a tisztázott feladatokhoz kell a létszámokat kialakítani. A változtatásnak ki kell terjednie tartalmi kérdésekre, a munkamódszer- és stílusváltoztatásokra is. Szorosabb kapcsolatot kell kialakítani a tagsággal és előtérbe kell kerülni az érdekvédelmi karaktereknek. Szinte biztos, hogy a korszerűsítés változást hoz a szervezeti struktúrában is. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben milyen lehetőségeket lát a szakszervezeti jogok érvényesítésére, az érdek- védelmi munka fokozására?- Az érdekvédelmi tevékenység a jelenlegi gazdasági helyzettel annyiban függ össze, hogy ennek alakulása élesebben felszínre hozza a problémákat és türelmetlenül sürgeti a hatékony képviseletet, illetve érdekvédelmet. A szak- szervezeti jogok érvényesítéséhez társadalmi, gazdasági garanciákra van szükség. Mi lesz a jövőben a szakszervezet legfontosabb érdekvédelmi területe?- Kiemelkedően kívánunk foglalkozni a foglalkoztatási kérdésekkel, a szociális biztonság garantálásával. Hasonló súlyú tevékenységet igényel a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszer korszerűsítése, az ehhez kapcsolódó értékmegőrző automatizmus kidolgozása, a bérreform kidolgozásának segítése, az ár- és bérviszonyok alakulásának figyelemmel kísérése, társadalmi ellenőrzése. Hogyan ítéli meg az SZMT és az alapszervezetek kapcsolatát, miben tudja az SZMT segíteni leginkább az alapszervezeteket?- Az alapszervezeti munka irányítása alapvetően ágazati feladat. A segítségnyújtás legmegfelelőbb módja a segítő jellegű ellenőrzés és a határozatok végrehajtásának, illetve a szakszervezeti munka feladatainak egységes értelmezése. Segítenünk kell az alapszervezeteknél jelentkező foglalkoztatási, képzési, átképzési feladatok megoldását, a dolgozók törvényes jogainak betartását. Mi a véleménye a szakszervezeti mozgalomban elindult szakmai szervezkedési folyamatról? Jelenthet-e ez veszélyt a mozgalom egységére?- A tagság kritikus, elégedetlen az érdekvédelmi tevékenységgel, amit a szak- szervezetek végeztek. Jogos a kritika, hogy a kisebbségi vélemények sokszor nem jelentek meg, számos helyen ezeket nem megfelelően kezelték. A szakszervezeti tagság döntő többségének véleménye szerint jelentős, a struktúrát is érintő változásokra van szükség. Érzékelhető, hogy több ágazaton belül a szövetségi munka irányában történt elmozdulás és ez nem veszélyezteti az egységet, sőt új alapokon kialakuló egység jöhet létre. Természetesen nem lehet letagadni ennél szélsőségesebb törekvéseket sem, ami határozottan az egység ellen irányul. Hatékony érdekvédelmet pedig csak egységes akcióképes szakszervezet garantálhat.
