Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-08 / 136. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. június 8. Várkonyi Péter felszólalása az ENSZ-ben Látogató Karl-Marx-Stadt megyéből Eric Pincét fogadta Bajszné Kiss Magdolna, az MSZMPTolna Megyei Bizottságá­nak titkára is Az ENSZ-közgyülés leszereléssel fog­lalkozó harmadik rendkívüli ülésszakán az általános politikai vitában felszólalt Várkonyi Péter külügyminiszter hangoz­tatva: „A jelenlegi ülésszak, amely kere­ken tíz esztendővel követi az immár törté­nelmivé vált első rendkívüli leszerelési ülésszakot, egyedülálló lehetőséget nyújt az államoknak a megtett út felméré­sére, a tanulságok levonására és a kő­vetkező időszak feladatainak kijelölésé­re.” „A visszapillantás azt mutatja, hogy ezek az évek a végleteket hozták a lesze­relési erőfeszítések történetében, hiszen az első rendkívüli ülésszak záródoku­mentuma, és a második Salt-szerződés által jelzett emelkedő év után a leszerelé­si tárgyalások megtorpanása és a szer­ződésekben megtestesülő leszerelési infrastruktúra leépülése következett be. 1984 mélypontjáról kiemelkedve a foko­zatos és kölcsönös átértékelések nyo­mán újabb emelkedő év alakult ki. A har­madik rendkívüli leszerelési ülésszak te­hát kedvező körülmények között végez­heti munkáját.” „Az elmúlt időszak leszerelési eredmé­nyei között kiemelkedő jelentőségű a Szovjetunió és az Egyesült Államok által a közepes és rövidebb hatótávolságú ra­kéták felszámolásáról kötött szerződés, amely nemcsak abban a tekintetben nyit új fejezetet a leszerelés történetében, hogy először irányoz elő tényleges nuk­leáris leszerelési intézkedéseket, hanem az ellenőrzés eddigi felfogását is szinte forradalmasítja, korábban elképzelhetet­lennek tartott szigorúsággal és kiterjedt­séggel biztosítja a szerződés teljesítésé­nek ellenőrzési feltételeit.” „Meggyőződésünk, hogy a kétoldalú keretek között eddig elért, valamint a je­lenleg már kirajzolódó újabb eredmé­nyek nem hagyhatják érintetlenül a töb­boldalú leszerelési fórumok tevékenysé­gét sem. Ezek ugyanis egymást kölcsönösen befolyásolják, fékezik vagy ösztönzik és kölcsönösen ki is egészítik” - hangsú­lyozta külügyminiszterünk, majd így foly­tatta: „Az ülésszak elvi jelentőségű feladata, hogy eredményességével és konkrét út­mutatásaival egyértelműen bizonyítsa a többoldalú leszerelés létjogosultságát és életképességét. Ezt leginkább annak ál­talános érvényre emelésével teheti meg, hogy a biztonság egyetlen országnak Radzsiv Gandhinak, az Indiai Köztár­saság miniszterelnökének közelgő ma­gyarországi, hivatalos baráti látogatása - a partnerek kölcsönös megítélése sze­rint - várhatóan újabb mérföldköve lesz a két ország sokoldalúan fejlődő együtt­működésének. Az 1984-ben édesanyja, Indira Gandhi örökébe lépett politikus első ízben láto­gat hazánkba. Személyében olyan veze­tőt köszönthetünk Magyarországon, aki India haladó külpolitikai hagyományait követve - hazájának az el nem kötelezet­tek mozgalmában, illetve a regionális konfliktusok elsimításában vállalt tevé­keny szerepével, a leszerelési kérdések­ben vallott konstruktív nézeteivel - a nemzetek békés együttműködésének, az igazságos és egyenjogú politikai, gazda­sági kapcsolatoknak a híve. A Magyarországot és Indiát elválasztó kontinensnyi földrajzi távolságot a két or­szág több évtizedes múltra visszatekintő baráti együttműködése hidalja át. Ha­zánk 1948-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a brit koronától független­ségét újonnan kivívó országgal. Az állam­közi érintkezések e fontos eseményét követően 1951-ben nyílt meg a magyar követség Új-Delhiben, majd 1959-ben nagyköveti szintre emelkedtek a kapcso­latok. Indiában a magyar jelenlétet meg­alapozó diplomáciai közeledést kapcso­latépítő lépések követték a gazdaság és a kultúra területén is. Jelenleg a Delhiben működő kereskedelmi kirendeltség mel­lett a magyar gazdaság hídfőállásaiként India számos városában tevékenyked­nek alkirendeltségek, képviseleti irodát nyitott a Magyar Gazdasági Kamara. Si­keres munkát végez hazánk Tájékoztatá­si és Kulturális Központja. Magyarország és India politikai kon­taktusait az 50-es évek végétől, a 60-as évek elejétől egyre élénkülő párbeszéd jellemzi, amelyet felső szintű vezetők köl­csönös látogatásai mélyítettek el. A leg­felsőbb szintet jelentő államfői, minisz­terelnöki találkozók mellett rendszeresek sem lehet kizárólagos joga, hogy a biz­tonság mindenki számára egyenlő, egyetemes és oszthatatlan illetve, hogy a kölcsönös biztonság szavatolásához való hozzájárulás minden állam joga és kötelessége.” „A Magyar Népköztársaság mind a kétoldalú kapcsolataiban, mind a nem­zetközi fórumokon arra törekszik, hogy tevékenyen hozzájáruljon a nemzetközi légkör javításához, a biztonságot kölcsö­nösen szavatoló megállapodások ki­munkálásához. A magyar kormány még a leszerelési folyamat hanyatlásának az időszakában, a kétoldalú leszerelési érintkezések mélypontján is következe­tesen síkraszállt az államok közötti pár­beszéd fenntartásáért, a felmerült prob­lémák tárgyalásos úton való politikai ren­dezéséért. Ezt az álláspontot ma is vall­juk.” „Jelenleg a multilaterális leszerelési tárgyalásoknak egy olyan területe van, amely legalább részleges eredményeket tud felmutatni: a vegyi fegyverek teljes ti­lalmára vonatkozó egyezmény tervezete. Az utóbbi években sikerült megoldást találni, vagy a megoldáshoz közel kerülni egy sor olyan kérdésben, amely koráb­ban megoldhatatlannak bizonyult. Ilyen például a helyszíni ellenőrzés számos részlete.” Várkonyi Péter ezután emlékeztetett arra, hogy ez év februárjában a genfi Le­szerelési Értekezleten a Magyar Népköz- társaság nevében fontos bizalomerősítő bejelentést tett hazánk vegyi fegyvertől mentes státusát illetően, később pedig - önkéntes jelleggel - adatokat is közöl­tünk a magyar vegyiparról. „Az európai fegyveres erők és hagyo­mányos fegyverzetek csökkentését cél­zó budapesti felhívás nyomán a magyar diplomácia aktívan dolgozott annak ér­dekében, hogy mind a Varsói Szerződés keretében, mind az európai biztonsági és együttműködési folyamatban előse­gítse a katonai enyhülés témakörével kapcsolatos elképzelések egyeztetését, ösztönözze valóra váltásukat.” „A Magyar Népköztársaság kormánya változatlanul szükségesnek tartja, hogy minden lehetséges eszközzel hozzájá­ruljon a sokoldalú leszerelési megoldá­sok, a korszerű biztonságpolitikai mec­hanizmusok kialakításához, az első rendkívüli leszerelési ülésszakon megfo­galmazott célok eléréséhez” - mondotta külügyminiszterünk. a két ország politikai kapcsolatainak gyakorlatában a parlamenti küldöttsé­gek, a különféle minisztériumok irányítói­nak megbeszélései is. Rendszeres mun­kakapcsolatokat tartanak fenn a többi között az egészségügyi, a városfejleszté­si, az ipari tárcák vezetői, s kiterjedt esz­mecsere folyik a két ország külügymi­nisztériumai között. Jelentősek a társa­dalmi és tömegszervezetek partnerkap­csolatai is. Fejlődés következett be a pártközi érintkezésekben is: az elmúlt években kapcsolatok létesültek az MSZMP és az indiai Kongresszus Párt között, amelynek elnöki tisztét Radzsiv Gandhi tölti be. A politikai kontaktusok kedvező alapot teremtenek a gazdasági együttműködés erősödéséhez is. Hazánk különösen fon­tos partnerként tekint a hatalmas gazda­sági erőforrásokkal, jelentős és egyre gyarapodó műszaki-tudományos poten­ciállal rendelkező országra. A világ má­sodik legnépesebb állama már ma is a fejlődő országokkal folytatott magyar külkereskedelem egyik legfontosabb piaca, amely további lehetőségeket kínál a hazai exportőrök számára. Az indiai piac jelentőségét tükrözi a kétoldalú kereskedelmi forgalom alaku­lása is. A dinamikus növekedést mutató kölcsönös szállítások értéke 1986-ban csaknem 75 millió dollár volt, tavaly pe­dig már meghaladta a 106 millió dollárt, több mint 21 milliós magyar kiviteli több­lettel zárva a mérleget. A kereskedelmi és fizetési megállapodások keretében, a legnagyobb kedvezmény alapján folyó árucserében főként magyar energetikai, elektronikai berendezések, lámpagyártó gépek, gyógyszerek, vasúti gördülő- anyagok találnak vevőre Indiában. On­nan a többi között textilipari nyersanya­gok, mezőgazdasági termékek, kozmeti­kumok, szórakoztató elektronikai cikkek érkeznek Magyarországra. 1973 óta mi­niszteri szintű Gazdasági, Tudományos és Műszaki Együttműködési Vegyesbi­zottság hangolja ösőze kapcsolataink alakulását. PANORÁMA BUDAPEST - Horn Gyula külügymi- nisztériumi államtitkár meghívására ked­den Budapestre érkezett John C. White- head, az Egyesült Államok külügyminisz­terének első helyettese. John C. White- headet a Parlamentben fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterel­nök. A találkozón - amelyen részt vett Horn Gyula és Kovács László külügymi­niszter-helyettes, valamint Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykö­vete - amerikai részről megerősítették a magyar kormányfőnek szóló meghívást az Egyesült Államokba teendő látogatás­ra. * A Vas-, Fém- és Villamosenergiai Dol­gozók Szakszervezetének keddi köz­ponti vezetőségi ülésén - amelyen részt vett Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára is - az év eddig eltelt időszakának gazdálko­dásáról, a szakszervezet önálló kutató-, fejlesztő-, tervezőintézeti tagozatának létrehozásáról és személyi kérdésekről tanácskoztak. A testület ezután a közel­múltban elhunyt Herczeg Károly helyébe új főtitkárt választott. A szavazás alapján 67-38 arányban Paszternák László lett a vasasszakszervezet főtitkára. Az új főtit­kár 46 éves, 1957 óta vesz részt a szak- szervezeti mozgalomban és 1981-től tagja és egyben titkára a központi veze­tőségnek. MOSZKVA - Az SZKP XIX. országos értekezletét június 28. és július 1. között rendezik meg Moszkvában, közölte Gre- mitszkih szovjet szóvivő. * A kitűzött időpontban, kedden moszk­vai idő szerint 18.03 órakor elindult tízna­pos útjára a Szojuz TM-5 űrhajó fedélze­tén a második szovjet-bolgár űrlegény­ség. Tagjai: a szovjet Anatolij Szovoljov és Viktor Szavinih, valamint a bolgár Alekszandr Alekszandrov. MADRID - George Shultz, az Egye­sült Államok külügyminisztere kedden Kairóból Madridba érkezett. Az Atlanti Tanács ülését megelőzően spanyol ve­zetőkkel tárgyal majd a spanyol-ameri­kai együttműködési megállapodás egye­lőre vitatott és a felek által technikai jelle­gűnek nevezett pontjairól. A távlatilag is jelentős lehetőségeket kínáló piac mindenekelőtt a helyi viszo­nyok elmélyültebb ismeretét, a fokozot­tabb alkalmazkodást követeli meg az in­diai megrendelőkhöz, fogyasztókhoz utat kereső magyar cégektől. Az ország fejlődésének felgyorsítását szolgáló gaz­daságpolitika - amelynek főbb vonásai közé tartozik a nemzeti ipar korszerűsíté­se, a fejlett technológiák átvétele, a ma­gántőke szerepének növekedése - biz­tosítja a magyar vállalatok számára a be­kapcsolódás lehetőségét India gazda­ságépítő programjaiba, de a hazai cé­geknek az indiai piacon is kemény, és egyre erősödő konkurenciaharcra kell felkészülniük. Magyar részről mindenek­előtt a hosszú távú együttműködést meg­alapozó megállapodások létrehozására törekszenek. Kölcsönös érdek a koope­ráció elmélyítése, és az erre lehetőséget adó területeken közös vállalatok létesíté­se. Jelentős múltra tekintenek vissza a magyar-indiai kulturális kapcsolatok is, amelyek alakulásában máig kisugárzó hatása van Kelet-kutató magyar tudósok, világjárók - köztük Körösi Csorna Sán­dor, Stein Aurél, majd Baktay Ervin és Schmidt József - munkásságának. Az in­dológiái kutatások jelenleg több tudomá­nyos centrumban folynak hazánkban. Az indiai kultúra, történelem, politológia megismerésével a Magyar Tudományos Akadémia intézetei, az ELTE tanszékei és a Magyar Külügyi Intézet munkatársai foglalkoznak. A kulturális kapcsolatok alapját az 1962-ben megkötött egyezmény terem­tette meg. A kibontakozó együttműködés nyomán ma már rendszeresen megje­lentetik hazánkban az indiai irodalom, bölcselet jeles alkotásait, illetve kiemel­kedő indiai politikusok műveit. A két or­szág kontaktusai 1974-ben a tudomá­nyos-műszaki együttműködésről szóló egyezménnyel gyarapodtak. A doku­mentum a kooperáció főbb területei közé sorolta az energetikát, a bányászatot, a hírközlést, a gyógyszerkutatást, a szer­számgépipari együttműködést. Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága vendégeként hétfőn ötnapos munkaláto­gatásra érkezett megyénkbe Eric Pine pártszervező Kalr-Marx-Stadt megyéből. Eric Pine itt-tartózkodása ideje alatt megismerkedik a megyei és egyes váro­si, nagyközségi pártbizottságok munká­jával. Programjában szerepelt - többek között - kedden a gyönki gimnázium né­met-magyar tagozatának meglátogatá­Megváltozik június 15-től a vámkeze­léshez szükséges devizahatósági enge­délyezés rendje - jelentette be Molnár Endre vezérőrnagy, a Vám-és Pénz­ügyőrség országos parancsnoka, a Pénzügyőr Sporttelepen megrendezett keddi sajtótájékoztatón. Elmondta, hogy a korábbi rendszer nehézkesnek bizonyult az új utazási fel­tételek által teremtett helyzetben. A vám­szervek és a devizahatóság javaslatára a Pénzügyminisztérium hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Banka vámkeze­léshez szükséges behozatali engedély megadását a Vám- és Pénzügyőrség szerveire ruházza át. Az új szabályozás értelmében a Ma­gyarországra történő visszaérkezéskor az utas a jövőben a határon - abban az esetben, ha a behozott áruk egyedi, vagy összértéke (belföldi fogyasztói ára) meg­haladja a 25 ezer forintot - azon kívül, hogy a vámáru-nyilatkozaton kéri az áruk vámkezelését, egyúttal el is számol a be­hozott áruk devizafedezetével. A vámhi­vatalban, utazási irodáknál és az OTP va­lutaárusítási joggal rendelkező irodák­ban beszerezhető deviza-értéknyilatko- zat arra szolgál, hogy a 25 ezer forintot meghaladó vásárlás esetén az utas fel­tüntesse a külföldön vásárolt, vagy aján­dékba kapott árukat, és nyilatkozzék azok vételáráról. Az okmány egyben de­vizaengedélyezési kérelemnek minősül, 100 forintos illetékbélyeget kell rára­Az iregszemcsei Takarmánytermesz­tési Kutató Intézet ad otthont annak a többnapos nemzetközi munkaértekez­letnek, melyen azon KGST-tagországok küldöttségei vesznek részt - Bulgáriából, Romániából, a Szovjetunióból és ha­zánkból - melyek nagy volumenben fog­lalkoznak napraforgó-termesztéssel, és ennek megfelelő színvonalú kutatói hát­térrel rendelkeznek. A rendezvényt tegnap délelőtt dr. Ta­kács László az intézet igazgatója nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta a hazai napraforgó-termesztés és az ehhez kap­csolódó feldolgozó tevékenység: a nö­vényolajipar jelentőségét, mint elmondta, Magyarországon ez a harmadik legjelen­tősebb növénytermesztési ágazat. Az intézet a hetedik ötéves tervben igen komoly feladatot kapott a kormány­zattól: olyan új fajtákat és hibrideket kell a mezőgazdaság számára kikísérletez­niük, melyekkel lehetővé válik a termőte­rület növelése nélkül - pusztán a termés­hozamok emelésével - az évi hét-nyolc­százezer tonnás termésmennyiség beta­karítása. A napraforgó termését leginkább a gombakártevők veszélyeztetik, ezért je­lenleg a legfontosabb feladat a gomba­betegségek megismerése, kimutatásuk módszereinek kutatása, toleráns és re­sa, majd ezt követően előadás tartása a művelődési házban a „Német Szocialista Egységpárt gazdasági stratégiájának megvalósításáról a XI. pártkongresszust követően”. Ezt követően baráti beszélge­tést folytatott a Német Klub tagjaival. A továbbiak során még meglátogatja a Decsi Népi Iparművészeti, a „BONY KS” és a „BÁTAFÉM” Kisszövetkezeteket, is­merkedve azok munkájával. gasztani. Az ötezer forint egyedi értéket meghaladó árukról egyenként, a kisebb értékűekről összevontan lehet nyilatkoz­ni, előbbi esetében mellékelni szükséges az árukról kapott számlát is. (A számla hiányát a deviza-értéknyilatkozaton tett bejelentés pótolhatja.) A külföldi vásárlás legális devizafede­zeteként elfogadja a vámhatóság a ma­gáncélú devizaellátás keretében, a devi­zaszámláról, az utazási számláról, illetve a külön utazási számláról felvett pénzt, ha ezt az utas a valutakiviteli engedéllyel igazolja. Az ajándékba kapott pénzen vá­sárolt áruról, illetve az ajándékba kapott tárgyról hitelesített ajándékozólevelet kell felmutatni. A különböző számlákról igazoltan felvett összeget együtt utazó családtagok összevonhatják. Az üzemanyagköltségre felvett valuta nem számolható el az áruvásárlás fede­zeteként. Továbbra sem a határ-vámhivatalok­nál végzik azoknak a 25 ezer forint érté­ket meghaladó áruknak a vámkezelését, amelyeket külföldi illetményből, ösztön­díjból vagy napidíjból vásároltak. Ilyen esetekben, vagy akkor, amikor vita kelet­kezik a határon, továbbra is a Magyar Nemzeti Banktól kell kérni a vámkezelé­si engedélyt. A vámparancsnok véleménye szerint az új intézkedés jelentősen megkönnyíti az utazók dolgát, és rövidíti a határon töl­tött időt. (MTI) zisztens fajták, hibridek előállítása. Nem véletlen tehát, hogy a most folyó nemzet­közi tanácskozás is pontosan ezt a témát tartja a legfontosabbnak, hiszen az egész rendezvény ezt a címet viseli. Ez a fajta együttműködés a nagy nap­raforgó-termelő országok között a nyolc­vanas évek elején kezdődött, kétéven­ként más-más országban gyűlnek össze a delegációk. Ezeken a mtinkaértkezleteken nem­csak a kutatási, termesztési eredménye­ket mutatják be egymásnak, hanem a következő időszak feladatait is meghatá­rozzák. Az országok egymás közötti együtt­működésének kézzelfogható komoly eredményei vannak: többek között Fran­ciaországban fogadtak már el egy új hib­ridet, melyet a kutatóintézet a bolgár partnerrel közösen hozott létre, s egy másikat, mely kizárólag hazai munka gyümölcse. A munkaértekezlet programja igen vál­tozatos, az első napon a nemzeti delegá­ciók beszámolója folyt, szerdán a bicsér- di nemesítési tenyészkertet tekintik meg, de ellátogatnak a bácsalmási vetőmag- termelő gazdaságba is. A munka a hét végén a jegyzőkönyv aláírásával zárul. W. D. Magyar-indiai kapcsolatok Megváltozik a vámkezelés rendje KGST-tanácskozás Iregszemcsén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom