Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
1988. június 30. KÉPÚJSÁG 3 Alakulóban a tőkepiac A gazdasági társulásban rejlő lehetőségek ■Sokan latolgatják ma azt, hogy vajon milyen változásokat hoz majd a gazdasági es a társadalmi életben az új társasági törvény. A készülő jogszabály tulajdonképpen csak az úgynevezett gazdasági társaságok - ilyen a közkereseti társaság, a betéti társaság, a részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés - alapításának és működésének módját szabályozza újra, ám ennek hatására sok egyéb is módosulhat. Mindenekelőtt megindulhat a tőkeáramlás. Míg a hagyományos állami vállalatok csak két külső forrásból - költségvetési támogatásból és bankhitelből - bővíthetik fejlesztési, beruházási, innovációs lehetőségeiket, addig a valamilyen társasági formában működő gazdálkodó egységek további forrásokat is bevonhatnak: társak bekapcsolásával vagy részvények kibocsátásával növelhetik tőkéjüket. Vagyis a pénztulajdonosok - akár más vállalatok, akár költségvetési intézmények, akár magánszemélyek, akár külföldi cégek, szabadon dönthetnek majd arról, hogy hová, és milyen tevékenységbe fektetik pénzüket. Ez a döntési szabadság várhatóan megélénkíti a tőkemozgást, a pénz szabad áramlása, az új források bekapcsolódása pedig meggyorsítja a termelési szervezet korszerűsítését, a gazdasági modernizálódását. Hiszen ha a befektetők válogathatnak a célok között, akkor bizonyára a leghatékonyabbakat választják: oda teszik a pénzüket, ahol az a legjövedelmezőbben működhet. Mindez természetesen csupán lehetőség, amely csak akkor válik valósággá, ha a készülő javaslat törvényerőre emelkedik, és ha a pénztulajdonosok valóban betársulnak más vállalkozásokba. Azt szinte biztosra vehetjük, hogy az Országgyűlés megalkotja majd a társasági törvényt - meglehet, a tervezetet módosításokkal fogadja el - az azonban már kérdéses, hogy ez feltámasztja-e, és ha igen, milyen mértékben, mekkora időtávon a befektetési kedvet Mindenekelőtt pedig az a kérdés, hogy egyáltalán van-e szabad tőke az országban. Honnan várható új források megjelenése? A vállalati szférából kevéssé. Vannak ugyan tekintélyes nyereséggel működő vállalatok, ám jövedelmük túlnyomó részét az állam elvonja, újraelosztás céljából központosítja. így a legsikeresebbeknek is kevés szabadon befektethető pénzük marad, ám ebből a kevésből is megmozdulhat valamicske, ha új, még jobban jövedelmező célokra lehet majd fordítani. Néhány milliárd már megmozdult Nagy pénzek vannak viszont a költségvetési szervek egy részénél, például a társadalombiztosítási alapoknál, nyugdíjalapoknál, a biztosítóknál. Ám ezek a szervek ma, egyelőre, a szó valóságos értelmében nem gazdálkodhatnak a pénzzel: meg van kötve a kezük. Ha ezeket a megkötöttségeket legalábbis részben, az ésszerűség és a biztonság követelményeit szem előtt tartva - feloldják, akkor tekintélyes tőkék bevonása is elképzelhető. Ehhez azonan egy további reformlépés is szükségeltetik: a költségvetés reformja. E lépés megtételéhez szintén folynak előkészületek. Ha pontosan tudni nem is, de becsülni lehet, hogy mennyi szabad pénz van a lakosságnál. Ebből a pénzből néhány milliárd már megmozdult azóta, hogy magánszemélyek is vásárolhatnak kötvényeket. Ám a kötvény a magánszemélyek számára még nem befektetés, hanem inkább csak a takarékbetét alternatívája. A kötvényvásárló nem vállal kockázatot a kibocsátó tevékenységben, hanem csupán kölcsönadja pénzét a kibocsátónak, amely azt kamatostul visszafizeti. További pénzeket kapcsolhat be a gazdaság vérkeringésébe a befektetés szabadsága, ami már kockázatos ugyan, de nagyobb hasznot ígér, mint a kötvény. A külföldi cégek, amelyek ma, ha jónak látják, befektethetnek ugyan a magyar gazdaságba, de csak oly módon, hogy vegyes vállalatot alapítanak magyar gazdálkodókkal. Ez meglehetősen nehézkes, körülményes, és kötött formája a befektetésnek. Kötött, mert befektetett pénzüket - mivel nincs igazi értékpapírpiac - nem tudják kivonni. A társasági törvény életbelépésével ennél vonzóbb befektetési formák kínálkoznak majd számukra. Olyanok, amelyek bármikor, gyors műveletekkel megnyílnak, hiszen a már nélkülözhetetlen tőkepiacon bármikor vehetnek részvényeket. És ugyanitt részvényeiket bármikor el is adhatják, azaz pénzüket bármikor ki is vonhatják. Kedvező gazdasági környezetre van szükség Többletforrások tehát ígérkeznek. De vajon valóban megmozdulnak-e majd ezek? Aktivitásuk attól függ, mennyire vonzóak, s még inkább attól, mennyire biztonságosak a befektetési lehetőségek. Vonzó célok vannak, és feltehetően továbbiak is támadnak; megjelennek gazdasági gondolatok, találmányok, know-howk, szabadalmak szellemi termékek realizálásának formájában is. A befektetés biztonságát azonban csak egy annak kedvező, és stabilan kedvező gazdasági környezet teremtheti meg. A kedvező gazdasági környezet számos tényezőből tevődik össze és csak lassan, fokozatosan teremtődhet meg. Feltétele egyebek között a verseny- és szektorsemleges szabályozás a gazdálkodás minden terén, elsősorban az adózásban, ami magyarán egységes vállalkozási adótörvényt jelent. (Ez is előkészületben van, és az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül.) További feltétele a tőkepiac, amely nélkül a tőke szabad áramlása megoldhatatlan. S hogy a praktikus teendőnél maradjunk: feltétele a cégbíróság megerősítése is, hiszen a gazdasági társaságok felett nem valamelyik minisztérium, hanem a cégbíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet, ám ez az intézmény még egyáltalán nem készült fel feladatának ellátására. A kedvező gazdasági környezeten azonban ennél sokkal többet kell érteni. Olyan légkört, amely ösztönzi a befektetést. Olyan gazdaságpolitikát, amely a befektetőkben bizalmat ébreszt, sőt, nemcsak ébreszt, hanem folyamatosan ápol is. Olyan közmorált, amely nem megveti, hanem elismeri és becsüli a befektető szándékát: azt, hogy pénzből még több pénzt csináljon. * Aki figyelemmel követi a magyar belpolitikát és a magyar gazdaságpolitikát, az tudja: mindez alakulóban van. Ám azt is látni kell, hogy néhány jogszabály - mondjuk a társasági törvény „fecskéje” - nem csinál nyarat. A jogszabályok önmagukban nem érnek célt, a gazdaság modernizálódása, a termelési szerkezet korszerűsítése csak sokirányú és hosszú reformfolyamat eredménye lehet. GÁL ZSUZSA Igazgatók pályázat útján A lengyel sajtó olvasói megszokták már, hogy pályázatot hirdetnek vállalati igazgatói állások betöltésére. Egy felmérés szerint a kohóipari és gépipari vállalatok igazgatói közül 116 nyert pályázatot, s 32-t nevezett ki a miniszter. A „pályázatiak” háromnegyede korábban felelős posztokat töltött be saját vállalatánál. A kérdésre: miért vesznek részt a pályázatokon, azt felelték, hogy a dolgozók szemében ez szakértelmük és népszerűségük mércéje. A „kívülről érkező” jelöltek viszont azt állítják, hogy a pályázat a legjobb alkalom arra, hogy összevessék nézeteiket és törekvéseiket a leendő beosztottakkal; ez jó tájékoztatást biztosít a vállalatnál és jobb indulást tesz lehetővé. A fiatal menedzserek között mind nagyobb az érdeklődés a pályázatok iránt. A jelölteknek közel a fele még nem töltötte be 45. életévét. Ez lényeges azért, mert a lengyelországi igazgatók átlagos kora 55 év, s a vezetők 38 százaléka 50 év alatti. Hallatszanak azonban kritikus hangok is - elsősorban az ifjúsági szervek részéről -, hogy a pályázati feltételek, kivált az a követelmény, hogy a jelölt legalább öt évet töltsön vezető állásban, nehezíti a harmincon inneni fiatalok szakmai előrelépését. Ennek ellenére a pályázatra jelentkezők száma mindinkább növekszik: 1983- ban átlagosan hárman, jelenleg négyen pályáznak az igazgatói székre. Megélénkült a nemzetiségi csoportok tevékenysége Kongresszusra készül a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége Tavaly nyáron avatták Györkönyben a szabadidőközpontot, amely az elszármazott németek évente megrendezésre kerülő találkozójának színteréül is szolgál „A nemzetiségek annál jobban tudnak a többségi néppel és vezető erőivel politikailag is azonosulni, minél inkább biztosítva érzik nemzetiségi kultúrájuk, sajátosságaik megőrzésének, nyelvük használatának, oktatási igényeik kielégítésének megvalósulását és a velük egy nyelvet beszélő nemzethez fűződő kapcsolataik szabad érvényesítését.” (1974. MSZMP KB Kultúrpolitikai Munkaközössége.) Hetedik kongresszusára készül a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége. Megyénk tizenhat településén rendeztek illetve rendeznek küldöttválasztó közgyűléseket, ahol megválasztják a Tolna megyei német nemzetiség érdekeit képviselő 46 küldöttet. Az eddigi küldöttgyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy megélénkült az utóbbi időben a nemzetiségi csoportok tevékenysége. Ehhez nagymértékben hozzájárult, hogy a párt-, állami és társadalmi szervek és szervezetek testületéi kezdeményezők voltak a nyelvoktatás fejlesztésében, a kulturális, közösségi élet feltételeinek javításában, az anyanemzettel való kapcsolat erősítésében. Az iskolai nyelvoktatás területén megyénkben nagy előrelépés történt. Bonyhádon például a város és város- környék óvodáiban 12 csoportban, 13 óvónő vezetésével 281 óvódás részesül nemzetiségi nyelvoktatásban. A bonyhádi és nagymányoki általános iskolában bevezették a kétnyelvű oktatást, jelenleg négy csoportban folyik ilyen jellegű képzés. Gyönkön regionális beiskolázású kétnyelvű gimnázium van, kollégiummal. Ugyanitt általános iskolai és óvodai kétnyelvű oktatás van, biztosítva a képzés folyamatosságát. Szekszárdon évről évre bővítik a kétnyelvű, alsófokú tanintézetekbe felvehető keretszámot. Ezenkívül nagy előrehaladást jelent a német nyelvű óvónők képzése illetve továbbképzése a megyeszékhely tanítóképző főiskoláján. A kétnyelvűség természetessé válásé ellen hat - mondták el a hozzászólók -, hogy a szülők többsége nem jól beszéli vagy egyáltalán nem beszéli a német nemzetiségi nyelvet. Amíg régebben automatikusan öröklődött a nyelv - mivel otthon ezt használták -, addig manapság ez jóformán az iskola falai közé húzódott vissza. Ösztönözni kellene a szülőknek a külföldi családokkal való közvetlenebb kontaktus kialakítását is. Meg kellene szervezni a gyermek- cseréket, hiszen a kicsik csak így láthatják, tapasztalhatják saját bőrükön is, hogy van értelme a nyelvtanulásnak. Jelentős lépés volt a német nemzetiségi területeken kialakított tájházak létrehozása. A Völgységi Múzeumnak, a mórágyi tájháznak, a gyönki Lackner- gyűjteménynek sok látogatója van. Az iskolai történelem, osztályfőnöki és német nyelvi órák múzeumi megtartása hozzájárult a tanulók ismereteinek bővítéséhez, a nemzetiségi tudat erősítéséhez. A német nemzetiségi klubok, tánccsoportok, fúvószenekarok és a Deutsche Bühne programjai gazdagították a környék német ajkú népességének tudását. A nemzetiségi közművelődés kiemelkedő eseménye volt az 1986. évi nemzetiségi találkozó és kiállítás, a német nemzetiségi népzenei fesztivál és a Magyar Rádió nemzetiségi népzenei fesztiválja. * Hogy a megválasztott kongresszusi küldöttek mit szeretnének elérni, arról beszéljenek ők maguk. Rittinger Antal, a „Renova” Kisszövetkezet elnöke, a bonyhádi területi nemzetiségi bizottság elnöke:- A jobb eredmények eléréséhez több aktív ember kellene. Nem szabad visszahúzódni, hiszen ma bárki nyugodtan, bántás nélkül vallhatja meg német nemzetiségét Magyarországon. Valamennyiünknek többet kell dolgoznunk a jövőben a nemzetiségi politika érdekeiért. Mindenképpen meg kell valósítanunk a bonyhádi kétnyelvű általános iskola és kollégium építését és biztosítani kell ehhez a szükséges pénzeszközöket. Ehhez persze képzett és németül jól beszélő pedagógusgárdát is ki kell alakítanunk. Specht Péter nyugdíjas, zombai küldött:- Községünkben az általános iskolai nyelvoktatáson kívül nincs nemzetiségi kulturális élet. Körülbelül hetven család vallja magát német nemzetiségűnek. Sok a vegyes házasság. Már csak azért sem lehet a családon belül németül beszélni, mert, ha az egyik fél nem érti, akkor azt hiszi, hogy róla beszélnek. Kevés fiatal beszéli mára nyelvet, nincs aki foglalkozzon velük az iskolán kívül. Néhány éve próbáltunk német nemzetiségi klubot indítani, de az érdektelenség miatt abbamaradt. Mint Hambuch Géza, az MNDSZ főtitkára hangsúlyozta, olyan küldötteket kell megválasztani, akik harcolni tudnak és akarnak is a német nemzetiség érdekeiért, hiszen ezek a küldöttek nemcsak a kongresszuson képviselik majd az őket választó csoportok érdekeit, hanem az elkövetkező öt évben is hatékony érdekképviseletet kell ellátniuk. F. KOVÁTS ÉVA Fotó: GOTTVALD KÁROLY Egy barokk kastély megújhodott Kolesden ismét fogadja a művelődni vágyókat a Mercy család által emelt 1750-ből való kastély. Az öt évig tartó felújítás során szinte eredeti szépségében állították helyre a tipikus barokk építményt, ami á település legszebb épülete. Sajnos, az útról alig látszik. Megéri azonban közelebbről is szemügyre venni, sőt az ott berendezett új Baksa Kato-kiallitast, a Kodolanyi Janos-do- kumentumokat is megnézni az idegennek, vagy egyszerűen az elődök építészeti kultúrájában gyönyörködni... -tzs-kaAz újonnan kialakított Baksa Kató-emlékszoba a falu szülötte, énekművésze tiszteletére A több, mint 6 millió forintért felújított épület ismét művelődési célokat szolgál
