Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

4 ÜÉPÜJSÁG 1988. junius 30. SZAKSZERVEZETI ÉLET HÍREK A Tolna Megyei Vízmű Vállalatnál a nyári csúcsra való felkészülés jegyében társadalmi munka szervezésére került sor. A bevételt - 166000 forintot - az alapszervezet a nyugdí­jasok támogatására használja fel. * A szakszervezeti alapszervezetekben az el­múlt hetekben értékelték a vezető testületek az 1987/88. évi tisztségviselői és tömegpoliti­kai oktatás tapasztalatait, majd a következő év szervezési feladatait beszélték meg. A tervező munkához felhasználták a Szakszervezeti Ér­tesítő 1988. februári és 1988. márciusi számá­ban megjelent SZOT-titkársági határozatot, amely az 1988/89-es oktatási év új vonásait - szervezeti és tartalmi újítás továbbá felada­tait tartalmazza. * A Pedagógusok Szakszervezete Bonyhád körzeti alapszervezete pedagógusjuniálist szervezett a váraljai parkerdőben. A rendez­vénynek megközelítően 100 résztvevője volt. A jó hangulatú juniális azt jelzi, hogy érdemes hagyományt teremteni a találkozó ilyen formá­jának is. * A MÁV Dombóvári Üzemfőnökségén a szakszervezeti propagandisták zárófoglalko­zásán értékelték az oktatási évet, majd a ki­emelkedő munka elismeréseként 30 propa­gandista részesült pénzjutalomban. A Propa­gandista Emléklap kitüntetést Keszthelyi Fe­renc vezető propagandista vette át. * A Közalkalmazottak Szakszervezete me­gyei titkársága SZB-titkári értekezleten adott tájékoztatást a partértekezlet munkájáról, majd aktuális szakszervezeti feladatok meg­beszélésére került sor. A munkába bekapcso­lódott Péti Imre, az SZMT vezető titkára is, aki a különböző csoportosulásokról, szervezetek­ről tájékoztatta a résztvevőket. * * A Palota Bőrdíszmű szakszervezeti bizott­sága az 1988. évi üdültetési munkáról, a SZOT és gyáregységi üdülési lehetőségekről tár­gyalt. A következő napirend az újitómozga- lommal foglalkozott és az e tevékenységhez kapcsolódó szakszervezeti munkával. * Az egészségügyi megyei bizottság a mun­ka- és rétegbizottságok vezetőinek tartott megbeszélést, amelyben „A munka- és réteg­bizottság helye és szerepe a megújuló szak- szervezeti struktúrában és tartalmi munká­ban” című előterjesztést vitatták meg. Atováb- biakban a második félévi munkaterv előkészí­téséről volt szó. Ülésezett a MED0SZ MB mellett működő munkavédelmi bizottság Napirenden a szakszervezeti alapszervezetek munkavédelmi tevékenysége szerepelt. A helyszíni felmérések, tapasztalatok alapján megállapították, hogy a szakszervezeti bizottságok és az alapszervezeti titkárok többsége kellő figyelmet fordít a mun­kavédelmi tevékenység irányítására, ellenőrzésére. Ugyanak­kor gondként jelentkezik, hogy ez a tevékenység nem minde­nütt folyamatos, néhány helyen kampányjelleget ölt. Előfordul, hogy a munkavédelmi tevékenység csak akkor élénkül meg, amikor egy súlyosabb baleset következik be, vagy a vállalat ba­leseti helyzete lényeges romlást mutat. A nagyobb üzemekben, gazdaságokban évente egy-két al­kalommal kerül szb-ülésen napirendre, általában vállalati elő­terjesztésben, tájékoztató formájában, mely nem minden eset­ben elemzi megfelelő mélységben az egyes részterületeken jelentkező gondokat, pedig ezek ismerete feltétlen szükséges a valós helyzet megismerése, a megelőzés érdekében. Az alapszervezeti munkában jelentős segítséget nyújtanak a társadalmi munkavédelmi ellenőrök, akik többségükben kö­zépfokú műszaki végzettséggel és alapfokú munkavédelmi végzettséggel rendelkeznek. Különösen megmutatkozik ez a balesetek kivizsgálása során és a munkavédelmi szemléken való részvételük alkalmával, amelyeken nagy hozzáértéssel és felelősséggel vesznek részt. Munkájukkal nagymértékben járultak hozzá a valódi okok feltárásához, a hasonló balesetek megelőzéséhez, ahhoz, hogy az üzemi baleset következtében kárt szenvedett dolgozók, illetve hozzátartozóik kártérítési ügyeinek intézésében lényeges előrelépés történt az elmúlt időszakban. Sajnálattal állapította meg a bizottság, hogy nem tapasztalha­tó lényeges előrelépés a munkavédelmi őrmozgalom szervezé­se és működtetése terén. Összességében javult a munkavédelmi helyzet. Az elmúlt években folyamatos csökkenés következett be úgy a bekövet­kezett balesetek száma, mint a kiesett munkanapok tekinteté­ben. Nem mondható el ez a halálos és súlyos balesetek tekinte­tében, mivel az év eddig eltelt időszakában 1 halálos és 2 súlyos baleset következett be, melyben az a legnagyobb tragédia, hogy 40 év alatti családfenntartók szenvedték ezeket el és a balesetek következményei - a fokozottabb társadalmi odafi­gyelés és segítség mellett is - 3 család, 9 kiskorú gyermek éle­tét nehezítik meg az elkövetkező időszakban. A nyári nagy munkacsúcs időszakába értek üzemeink. Meg­történt a gépek felkészítése. A gépszemléken azt tapasztaltuk, hogy megfelelően, igyekeztek a rendelkezésre álló gépeket, eszközöket felkészíteni a nagy munkára úgy, hogy azok munka- védelmi, tűztvédelmi, forgalombiztonsági és műszaki szem­pontból megfeleljenek. Azonban egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy a munkacsúcsokban sokkal több a baleseti veszélyforrás, mely fokozottabb megelőző tevékenységet igényel mindenkitől üzemi, gazdasági és megyei szinten egyaránt. Ezért a legfonto­sabb feladat a legfőbb értékre, a dolgozó emberre való odafi­gyelés, felkészítése a munkára. Mindent el kell követni, hogy a kiemelt színvonalú ellátás biz­tosítása mellett, megfelelő munkavédelmi oktatásban részesül­jön minden aratásban, betakarításban résztvevő dolgozó és az e munkákkal párhuzamosan végzendő egyéb növénytermesz­tési munkákba bevont diák és vendégmunkás, annak érdeké­ben, hogy balesetmentesen és eredményesen záruljon az „élet”, a gabonafélék betakarítása. KOVÁCS JÓZSEF MEDOSZ MB-titkár Megjelent... A szakszervezetek környezetvédelmi tevékenysége Az utóbbi években erőteljesen nőtt a környezetszennyezéssel szembeni tár­sadalmi és nemzetközi érzékenység el­sősorban azért, mert egyes problémák társadalompolitikai jellegűvé váltak. A környezetvédelem középpontjában az ember áll - létfeltételeinkről van szó - ezért fontos elemévé vált a szakszerve­zetek munkájának is. A munkajellegéből adódik, hogy legnagyobb lehetőségünk a szemlélet alakításában van. Megyénk területi elhelyezkedése, föld­rajzi fekvése és az itt folyó gazdasági te­vékenység alapján nem tartozik a kör­nyezetet károsító megyék közé, így nem hárult különleges feladat megoldása sem az SZMT-re, sem a megye szakszer­vezeti szerveire. Eddigi munkánk alapve­tően az üzemen belüli környezetvédelmi tevékenységre koncentrálódott, a szennyvíz, a hulladék, a zaj- és porártal­mak megelőzésére. Ez szoros összhan­got alkot a szakszervezetek munkavé­delmi, üzemegészségügyi feladataival. Tevékenységünket eredményesen csak más szervekkel és szervezettel együtt­működve tudjuk elvégezni. Részt veszünk a megyei környezetvé­delmi és természetvédelmi bizottság munkájában. Javaslatainkkal segítettük a megye közép- és hosszú távú környe­zetvédelmi koncepciójának kidolgozá­sát. Az SZMT és a megyei tanács együtt­működési megállapodása alapján rend­szeresen részt veszünk a településtiszta­sági verseny értékelésében. Eredmé­nyesnek bizonyult az évente meghirde­tett „Rendet és tisztaságot május 1 -re” akciósorozat. Az elmúlt évben például 80 gazdálkodó egység csatlakozott a felhí­váshoz, közülük 5 nyerte el a SZOT-tit- kárság oklevelét. Az emberi környezet védelmével kap­csolatos kérdések, intézkedések döntő többsége nemcsak anyagi, hanem szemléleti kérdés is. Ennek befolyásolá­sára kihasználtuk azt a lehetőséget, amit az SZMT-iskola a tisztségviselői oktatá­son keresztül nyújtott számunkra. A tiszt­ségviselői oktatások tematikájába beépí­tettük a környezetvédelmi ismeretek ok­tatását. A megyei tanáccsal közösen kör­nyezetvédelmi felelősök részére alapfo­kú tanfolyamot indítottunk 70 fő részvé­telével. Arra törekedtünk, hogy a gazdálkodó szervezeteknél folyó munkavédelmi ok­tatásokba is beépüljenek a környezetvé­delmi ismeretek. Jó lehetősége ennek és követendő példa a KPVDSZ területén évente megrendezésre kerülő munkavé­delmi környezetvédelmi hónap, melynek keretében széles körű propagandát le­het kifejteni. Alapszervezeti szinten folya­matosan figyelemmel kísértük és ellen­őriztük az éves és középtávú vállalati ter­vekben betervezett környezetvédelmi célkitűzések megvalósítását. A VII. öt­éves terv időszakában készült vállalati szociálpolitikai tervekben már konkrétan megjelentek a környezetvédelemmel kapcsolatos tennivalók. Jelentős pénz­összegeket terveztek erre a célra a válla­latok. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy - a munkavédelem az üzemegész­ségügy és a szociálpolitikai területen végzett eredményes alapszervezeti tevé­kenység mellett - a szakszervezeti bi­zottságok munkájában a környezetvé­delmi feladatok még nem foglalnak el megfelelő helyet. Évente egyszer, a mun­kavédelmi terv jóváhagyása során tár­gyalják, de ezenkívül testületi ülésen csak egy-két vállalat űzte önálló téma­ként napirendre. A vállalatok általában ismerik a környezetvédelemmel kapcso­latos tennivalókat, de sok esetben a ma­gas beruházási költségek és azok anyagi fedezetének hiánya, valamint a még meglévő szemléleti problémák nehezítik a vállalatok ez irányú eredményes tevé­kenységét. Tevékenységünk alapvetően az üzemekben fellelhető konkrét ártal­mak csökkentésére koncentrálódott. A környezetszennyezés elsőrendű for­rásai a munkahelyeken találhatók. Ebből következik, hogy a megszüntetésük is alapvetően a gazdasági feladatok meg­oldásához, a termelési technológiákhoz kapcsolódik. A szakszervezeteknek arra kell törekedni, hogy a szennyeződéseket már a kibocsátóhelyen megakadályoz­zák. Ennek megfelelően a technológiai folyamatok szerves részének kell tekin­teni azokat, úgy kell alakítani, fejleszteni, hogy a környezetet legfeljebb a terhelhe­tőség határáig vegye igénybe. A szakszervezeteknek megvan a lehe­tősége, hogy érvényesítse befolyását a munkahelyi környezet alakításában, pél­dául a vállalati tervfejezetek elkészítésé­nél, a beruházások ellenőrzésénél, az üzem- és munkaszervezési előírások be­tartásánál. A szennyező hatások, veszé­lyek jó része az üzemen, munkahelyen kívül is érzékelhető. A levegő, a vizek szennyezése, a zajhatások túljutnak a gyárkapun, és ezeket is vizsgálni kell. Vizsgálni kell a településeken keletkezett kommunális hulladékok okozta problé­mákat. A szakszervezet szerepét nem le­het leegyszerűsíteni csak üzemi viszo­nyokra. A feladat megoldásában a jövő­ben a szakszervezetek városi és nagy­kő'zségi bizottságainak is részt kell ven­ni. Kötelességünk segíteni, hogy a kör­nyezetvédelem egyre inkább a közgon­dolkodás részévé váljon. A környezetvédelem érdekvédelmi fel­adat, de szorosan kapcsolódik a terme­lők tevékenységéhez, elválaszthatatlan a hulladékszegény technológiák kialakí­tásától, a másodlagos nyersanyagok hasznosításától, a veszélyes hulladékok tárolásától. STINER LAJOS SZMT munkavédelmi főellenőr Az érvényben lévő, munkavédelemmel kapcsolatos szabványok, rendelkezések jegyzéke, amely az 1988. január 1-jén hatályos vonatkozó szabványokat, ren­delkezéseket tartalmazza. A kiadvány­ban megtalálható munkavédelemmel ösz- szefüggő állami szabvány, általános szervezési, módszertani szabványok a veszélyes és ártalmas termelési ténye­zők, azok követelményeinek és vizsgála­tainak szabványai. Ezenkívül a termelő- berendezések biztonsági követelmé­nyeinek szabványai. Tűzoltó készülékek kezelése és ellen­őrzése. Harmadik bővített kiadásként je­lent meg kézikönyv, amely ismerteti leg­nagyobb, forgalomban lévő tűzoltó ké­szülékek típusait. A villamosság biztonságtechnikája cí­mű szakkönyv második kötete tartalmaz­za a villamos energia veszélyeit, az erős­áramú villamos berendezések biztonsá­gos létesítését, érintésvédelmét, haszná­latát és üzemeltetését, felülvizsgálatát és méréseit. Brigádok kézikönyve. (Vállalkozó bri­gádok autonóm munkacsoportok, ösz­tönző érdekeltségi formák, brigádönkor­mányzat.) A szakanyag útmutatást ad a brigádok tevékenységéhez, mit kell ten­niük megváltozott körülmények közepet­te, miként lehet dinamikusabb, célratö­rőbb az a tevékenység, mely hazánk gaz­dasági helyzetének megváltoztatásáért folyik. * A Fórum sorozatban jelent meg: A szo­ciálpolitika jelenéről és jövőjéről. A kiad­vány tartalmazza: a szociálpolitikával kapcsolatos szakszervezeti feladatok egyes kérdéseit, például a vállalati szo­ciálpolitikát érintő kérdéseket. Szó van benné az életkörülményeket javító né­hány intézkedésről, természetbeni jutta­tásokról és termelési szociális ellátások­ról. Bizalmivetélkedő A Paksi Konzervgyár szakszervezeti bizottsága kiemelt feladatként kezeli az alapszervezeti tisztségviselők továbbképzését. Felgyorsult tempójú vilá­gunkban elengedhetetlenül szükséges a társadalmi munkások naprakész tá­jékozottsága, hiszen, aki lazít óhatatlanul lemarad, s könnyen kellemetlen helyzetbe kerülhet, ha egy-egy lényegesebb kérdésre nem tud megfelelő vá­laszt adni. A szakszervezeti bizalmiak tájékozottságának felmérésére a legalkalma­sabb módszernek, egy a bizalmiak részére összeállított vetélkedő kínálko­zott. Miután a több műszakos munkahelyeken körülményes lett volna egyide­jűleg összegyűjteni a bizalmiakat, ezért a szakszervezeti bizottság úgy dön­tött, hogy mindenki írásban kapja kézhez a totót, s néhány nap múlva kitöltve juttatja vissza a szakszervezeti bizottságra. A szellemi totó kérdései érintették a szakszervezeti élet szinte valamennyi területét, a bizalmiak jogkörének megannyi kérdését, és az alapvető munkaü­gyi ismereteket. Egynémely kérdés megválaszolása, nem kevés búvárkodást igényel, esetenként még a gyerekek történelemkönyvét is elő kellett venni. Végül a leadott totók túlnyomó többségében 10 pont feletti eredmény szüle­tett. Maximális, 13 plusz 1 pontos eredményt négy bizalmi ért el. Álljon itt a ne­vük mint a jók közül a legjobbaké: Prantner Jánosné, Györkei Zsuzsanna, Niki Józsefné, Schönekker Lászlóné. SIMÁI ÉVA Paksi Konzervgyár Nyugdíjas pedagógusok találkozója Az oktatási ágazat tevékenységé­ben június hónap fontos időszak a családok, illetve társadalmunk életé­ben. Ilyenkor méretnek meg gyer­mekeink, kézhez kapják a bizonyít­ványt - befejezünk egy tanévet. Ez idő tájt sokan köszöntik a pedagógu­sokat, az oktatásban dolgozókat. A Pedagógusok Szakszervezete Szekszárd Területi Bizottsága június 17-én a faddi művelődési ház dísz­termében látta vendégül a nyugdíjas oktatásügyi dolgozókat. A nyugdí­jastalálkozók szervezése hosszú évek hagyománya. A korábbi együtt- létek kellemes emléke volt az indíté­ka annak, hogy hatvan nyugdíjasunk elfogadta meghívásunkat, jelenlété­vel megtisztelte a találkozót. A prog­ramot kedves, köszöntő műsorral nyitották meg az I. osztályos kisdiá­kok. A versek, a dalocskák mellett egy-egy szál virággal üdvözölték a vendégeket. A Szekszárd Városi Tanács V. B. művelődési osztálya, illetve a Peda­gógusok Szakszervezete Tolna Me­gyei Bizottsága munkatársa köszön­tő szavai után az oktatás jelenlegi eredményeiről, gondjairól, a nyugdí­jasok körében végzett szakszerve­zeti munkáról szóltak. Még ebéd előtt autóbusz-kirándu­lásra invitáltuk nyugdíjasainkat, amelyet mindenki lelkesedéssel fo­gadott. Az „idegenvezetés” feladatát Vadász Teréz nyugdíjas pedagógus látta el. Többek között megtudhattuk, hogy korábban Dombodban pusztai iskola működött - az épület ma is lát­ható -, illetve a Duna, mint vízi közle­kedési lehetőség milyen komoly je­lentőséggel bírt Faddon. A kirándulást követően a napkö­zi otthon ebédlőjében terített aszta­lok - és finom ebéd - várták a vendé­geket. Mód és lehetőség nyílt a beszélge­tésre, az örömök és gondok meg­osztására. A jó hangulatú találkozó a késő délutáni órákban ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom