Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-15 / 142. szám

2 "NÉPÚJSÁG 1988. június 15. Külpolitikai nyitás Sajtótájékoztató az agráripar fejlesztését szolgáló világbanki kölcsönről Szántó András, az MTI tudósítója je­lenti: Az SZKP pártértekezleti tézisei meg­vonják az elmúlt három év eredményeit és felvázolják a következő évek teendőit. E tézisek egy csoportja a szovjet társa­dalom átalakulásának szerves részét ké­pező külpolitikai változásokat veszi sor­ra. Róluk írt a Pravdában Vagyim Zagla- gyin. Hosszú évek után először olvasható szovjet pártdokumentumban, hogy a nagyhatalmak közvetlen részvételével zajló nukleáris háború veszélye csök­kent, ami jelzi, hogy az átalakítás a nem­zetközi kapcsolatok terén és elindult, szovjetunióbeli belső változások három évvel ezelőtti megkezdődése nyomán. Nem lehet azt állítani - írja az SZKP KB vezető munkatársa hogy a peresztroj­ka előtti időkben a Szovjetunió nem töre­kedett a nemzetközi színtéren változá­sokra. De nem volt elég az ehhez szüksé­ges reális világszemlélet: a környező valóságot megszokott formulákon ke­resztül szemlélték. Természetesen be­széltek a világ ellentmondásosságáról, de nem mindig értékelték helyesen az el­lentmondásokon keresztül kibontakozó fejlődést.- A mai világunkban meglévő kölcsö­nös egymásrautaltságot - írja Zaglagyin - lényegében nem fogadtuk el, s az erről szóló írásokat úgy szemléltük, mint sz osztályellenség ravaszkodását. Termé­szetesen nem feledhetjük, hogy ezt az egymásrautaltságot az imperializmus mindig megpróbálja a saját céljaira ki­használni, de ez csak a dolog egyik Miniszteri döntés alapján a jövőben inté­zetként működik tovább a Magyarságkuta­tó Csoport. Juhász Gyula akadémikus, a csoport igazgatója elmondta: az alig három évvel ezelőtt létrehozott Magyarság kutató Csoportot sokkal inkább egy hosszú idő óta beidegződött reflexnek köszönhetően nevezték el csoportnak, semmint az anyagi eszközök hiánya miatt. A Magyarságkutató Csoport tudományos tanácsa az addig végzett munka alapján, a tavaszi beszámo­lási időszakban kérte elnevezése megvál­toztatását A Magyarságkutató Csoport az idén februárban jelentette meg első kiadvá­nyát Magyarságkutatás címmel - de a példányszáma kevésnek bizonyult és terjesztése is nehézkes volt. Mindezek ellenére jelentős visszhangot váltott ki itt­hon és külföldön egyaránt. Rövidesen nyomdába került a második, demográ­fiai jellegű évkönyv is. Ebben a kutatók arra a sokak által felvetett kérdésre pró­bálnak meg választ keresni: hányán is vagyunk mi, magyarok. Nem arra töre­kedtek, hogy egy konkrét számot adja­nak meg, és ennek alapján szánjanak vi­oldala. A másik oldal, hogy az egymás­rautaltság széles távlatokat tár fel az álla­mok együttműködése előtt.- A Szovjetunió elsőként beszélt a nukleáris fenyegetésről. Egyfelől a nuk­leáris katasztrófa halálos veszélyéről be­széltünk - hangoztatja a cikk -, másfelől sokáig abból indultunk ki, hogy meg le­het nyerni egy nukleáris háborút.- Válaszaink az imperialista provoká­ciókra nem voltak mindig megfelelőek. Nem értékeltük kellően Európa és más földrészek államainak politikai szerepét. Fordulat ebben is az SZKP KB 1985 áprilisi ülése után kezdődött. Először is kialakítottuk az új külpolitikai gondolko­dásmódot - írja Zaglagyin. Ez a világot el­lentmondásaival együtt szemléli, lehető­vé teszi a kor világos megértését, a fejlő­dés alapvető irányainak felismerését. A mai világban elsőbbségük van az összemberi értékeknek és érdekeknek, amelyek értelemszerűen összefüggenek más értékekkel és érdekekkel, köztük a munkásosztályéival is.- Az új külpolitikai gondolkodás - foly­tatja Zaglagyin - alapja volt a szovjet kül­politika realista akcióprogramjának, amely legfőbb célul a nukleáris fegyve­rektől mentes világ megteremtését tűzte ki. A szovjet párt nemzetközi tevékenysé­gében lemondott az igazság monopóliu­máról. Sokszínű világunkban az igazsá­got csak minden ésszerű elképzelés fi­gyelembe vételével találhatjuk meg - hangzik a cikk. Megváltoztak a szovjet külpolitika módszerei is. A nyilvánosság, a nyitott­ság logikusan fakad a külpolitikai célok­tába bizonyos nézetekkel, hanem első­sorban a szomszédos országokban élő magyarsággal foglalkoznak tanulmá­nyaikban. Mondanivalójukhoz a demog­ráfiát, mint tudományágat felhasználva próbálnak meg összképet kialakítani ar­ra vonatkozólag: milyen lehetőségek vannak, milyen módszerek állnak rendel­kezésre ahhoz, hogy megközelítőleg pontos számot lehessen mondani a vi­lágban élő magyarság létszámáról, an­nak állandó mozgását is figyelembe vé­ve. Várhatóan még a nyáron megjelenik a Csángó oklevéltár című okmánykötet. A kétkötetes műben olyan okmányokat gyűjtöttek össze a XVIII. századig, ame­lyeket a Vatikán által a különböző korok­ban csángó területre küldött papok jut­tattak haza a Vatikánba és tényeket tar­talmaznak a csángók eredetéről. Az ösz- szegyűjtött dokumentumokat eredeti nyelven teszik közzé. A tervek között sze­repel, hogy az e témára vonatkozó ké­sőbbi okmányokat is összegyűjtik. A Magyarságkutató Intézet tevékeny­ségét szeretnék kibővíteni, s ehhez kere­sik a megfelelő szervezeti formákat is. ból. Alapvető jellemzője e stílusnak a pár­beszéd - írja Zaglagyin. - Ez lehetővé te­szi, hogy partnereink megértsék esz­méinket, mi pedig jobban megismerjük és megértsük a világot. Megnőtt a szovjet külpolitika aktivitása is. A Szovjetunió kezdeményezései nö­velték a világ közvéleményének aktivitá­sát is. Legközelebbi szövetségeseink a múltban sosem léptek fel olyan alkotó módon a nemzetközi politikában, mint mostanában. Tevékenyebb lett az el nem kötelezettek mozgalma, valamint az eu­rópai semleges és el nem kötelezett országok csoportja. Megnőtt a nemzet­közi szervezetek, mindenekelőtt az ENSZ szerepe. Mindezek eredményeként megváltozott a nemzetközi légkör is. Elmozdulás tapasztalható a konstruk­tív, kölcsönösen előnyös együttműködés irányába. Az erő egyensúlya helyett fo­kozatosan az értékek egyensúlyának ke­resése kerül előtérbe. A cikk szerzője a konrét eredmények között említi a most hatályba léptetett rakétaszerződést és az Afganisztánról szóló genfi megállapo­dást. Zaglagyin hangsúlyozza, hogy hiba lenne a világban tapasztalható pozitív változásokat csak a szovjetunióbeli vál­tozásoknak tulajdonítani, de az tény, hogy e változások egyik kulcselemét a Szovjetunióban zajló átalakítás képezi. A cikk végezetül utal arra, hogy az SZKP programja olyan új nemzetközi rend kiala­kítását szorgalmazza, amelyben nem a ka­tonai erő, hanem a minden nép érdekeit szolgáló jószomszédi viszony és az együtt­működés válik uralkodóvá. Naturális élelmiszerek termelése Magyarországon egyre növekszik a fogyasztók igénye az úgynevezett natu­rális élelmiszerek iránt. Nemcsak az egészségükben károsodottak, hanem azok is előnyben részesítik a vegyszer­szegény technológiákkal termelt élelmi­szereket, akik betegségben nem szen­vednek, illetve a betegségnek elejét akarják venni. Az ellátás javítására figye­lemre méltó kezdeményezések szület­tek, ám a naturális termelésből illetve fel­dolgozásból származó hazai termékek választéka, mennyisége és némely áru esetében a minőség még nem elégíti ki maradéktalanul az igényeket. Egyebek között ezeket állapítja meg az a tanulmány, amelyet mezőgazdasági, élelmiszeripari, egészségügyi, kereske­delmi szakemberek, kutatók és műsza­kiak bevonásával készített az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Megállapítja azt is, hogy - az élelmi­szertörvény szerint - hazánkban egész­ségre káros élelmiszer nem kerülhet for­galomba. A magyar agráripar fejlesztésére e hó­nap elején megkötött 70 millió dolláros világbanki kölcsön felhasználásáról tájé­koztatták az újságírókat kedden délelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban. Elmondták, hogy a köl­csönt a feldolgozott mezőgazdasági ter­mékek konvertibilis exportjának bővíté­sére, az áruk minőségének javítására, az agráripari ágazatokban működő vállala­tok és szövetkezetek hatékonyságának növelésére és termelékenységének fo­kozására fordítják. A pénz igénybevé­Kedd délelőtt összeült az Országgyű­lés honvédelmi bizottsága a Parlament­ben. A testület Gyuricza László elnökle­tével megvitatja a belügyminiszter és az igazságügy-miniszter közös előterjesz­tését a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvényerejű rendelet tervezetéről. A lőfegyverekkel, a lőszerekkel és a lő­terekkel kapcsolatos rendészeti szabá­lyokat egy 1975-ben kelt belügyminisz­teri rendelet állapítja meg; a légfegyver és a riasztópisztoly forgalmát, illetve használatát pedig egy 1960-as BM-ren- delet szabályozza. Az írásos előterjesz­tés ezzel kapcsolatban megállapítja: az utóbbi évek tárasadalmi, gazdasági és műszaki fejlődése, illetve a vagyonvéde­lemhez fűződő közbiztonsági érdek kö­vetkeztében ezeknek a jogszabályoknak a gyakorlati alkalmazása nehézséget okozott. Ez részben abból adódott, hogy Kétszeresen is unnepepiteK tegnap délután a Tszker szekszárdi területi köz­pontjának dolgozói. Kerek évfordulót is ültek, hiszen 10 év­vel ezelőtt alakult meg e kereskedelmi szervezet Tolna megyei központja, ugyanakkor elmúlt évi jó munkájukért - forgalomban, nyereségben, exportban, telére pályázatot írtak ki, s elsősorban a baromfi-, a konzerv- és a hűtőipar, va­lamint az erdőgazdaság és a fafeldolgo­zás területéről várják a jelentkezéseket. A húsipar egy másik világbanki fejlesz­tési program keretében korszerűsíti ter­melését, kínálatát. A világbanki kölcsön feltételei kedvezőek; teljes összegét 2003-ra kell visszafizetni, félévenként változó kamatlábbal. A kölcsönmegálla- podás ötéves türelmi időt biztosít a visszafizetés megkezdésére, az első tör­lesztések 1994-től esedékesek. a lőfegyverek engedélyezésével és hasz­nálatával kapcsolatos kérdések jelentős részét belső rendelkezések szabályoz­zák. Ez nem felel meg annak a jogpolitikai követelménynek, hogy az állampolgárok széles körének jogait és kötelezettségeit érintő kérdéseket magas szintű jogsza­bály állapítsa meg. Ugyanakkor az érdeklődés is megnö­vekedett a sportvadászat, illetve a lőfegy­verekkel űzhető más sportágak iránt. En­nek a fokozódó társadalmi igénynek a kielégítésére is szükséges a jogi szabá­lyozás korszerűsítése. Ebből kiindulva az előterjesztett tör­ve nyerejű rendelettervezete megállapít­ja a lőfegyver és a lőszer vásárlásának és tartásának feltételeit, illetve a kizáró oko­kat, megteremti a rendőrhatósági enge­délyezési eljárás egyszerűsítésének és gyorsításának a feltételeit. költséggazdálkodásban elért eredmé­nyeikért —a Kiváló területi központ címet is elnyerték. Az oklevelet dr. Homolya Fe­renc, az országos központ igazgatóhe­lyettese adta át Boldis István igazgató­nak, majd egy dolgozó átvehette a kiváló termelőszövetkezeti munkáért miniszteri kitüntetést. Intézet lesz a Magyarság kutató Csoport Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése Kiváló a Tszker szekszárdi területi központja Barangolás Türingiában: G O 3. Gotha nagyjából olyan, mintha miná- lunk Kőszeg valamennyi műemlékét Celldömölkre telepítették volna át, de nem a szép magyar kisváros mai, hanem 50 évvel ezelőtti állapota szerint. Nem fel­kapott kirándulóhely, ami egyrészt rejté­lyes, másrészt a városban nem akármi­lyen távolságok gyalogos megtételére THA kapható úgy érzi, hogy a gothaiak se na­gyon törekednek az idegenforgalom ide- csábítására. A gothai Almanachba a főúri családok 1764 óta kiadott lexikonéba - bekerülni manapság már bajos. A város minden bizonnyal számon tartja II. Erzsé­bet angol királynő, akinek felmenői ural­kodtak itt; a müvészettörténelem és a munkásmozgalom története. Utóbbi a két német szocialista párt 1875-ös egyesü­lési kongresszusáról, majd később Marxnak az itteni programról írt kritikájá­ról. Az egyesülés színhelyén, az egykori Tivoli épületében berendezett mintasze­rű kiállításon jártunk. A művészettörténé­szek által értékelt épületek egyik-mási­kában szintén. Utóbbiak legfontosabbika- sajnos - csak mérsékelt örömöt oko­zott. Nem a látnivalók híján. A „Jámbor” melléknévvel is illetett I. Er­nő szász-gothai herceg nem lehetett akármilyen uralkodó. A parancsára emelt, az egész város fölött uralkodó kastélyban már 1647-ben múzeumot rendezett be, melyet bő száz évvel ké­sőbb a nyilvánosság előtt is megnyitot­tak. Ma csak vezetéssel látható és ez a vezetés, sürgető, kapkodó stílusa, fel­gyorsított magnetofon módjára ledarált- elsősorban genealógiai - magyarázó szövege miatt se a német anyanyelvüek- nek, se a németül tudó magyarnak nem nyújt semmi maradandót. A bálterem el­hagyása után már ki-ki szabadon néze­lődhet a gazdag bútorgyűjteményben éppúgy, mint az érmék között. Napóleon is szállt itt lengyel barátnőjével, fél Euró­pát behálózó „barátságos” utazgatásai során. Méretre készült ágya láttán bárki megállapíthatja, hogy „a kis káplár” való­ban nem volt óriás: - ami a termetét illeti. A kastély hatalmas tömbje még helyet nyújt egy további múzeumnak, templom­nak, gazdag metszetgyűjteménynek, ét­teremnek és egészségügyi szakiskolá­nak is. Jó része mégis üres, tehát a mére­tek elképzelhetőek. Az uralkodóház egykori épületei közül egy további kastély ma járműipari szak­iskola, a pálmaház könyvtár. A nagyon szép parkban van az NDK egyik legjelen­tősebb természettudományi gyűjtemé­nye, ezt azonban nem láttuk, útikönyvek alapján pedig vakmerőség lenne beszá­molni róla. Gotha egyik fő ékessége a XVI. száza­di, reneszánsz városháza, de ugyanígy a körülötte lévő tér és a szomszédos bevá­sárlóutca temploma is. A kirakatokat né­zegetve a magyar látogatónak elsősor­ban az szúr szemet, hogy a gyümölcski- nálat milyen feltűnően szegényes. Német barátaink megerősítették, hogy a tőlünk jött vendég két kiló szép hazai al­mával nagyobb örömöt okozhat, mint egy üveg bikavérrel, pedig valamennyien borkedvelők voltak... Jóízű étkezésre egyébként Gothában a Főtéri szlovák ét­terem ajánlható, egy árnyalattal talán a szokottnál drágább, de azért még mindig megfizethető áraival. Ha már itt tartunk, néhány szót „ked­velt" szokásunkról, a bevásárló turizmus­ról. Vásárolni természetesen nemcsak Bécsben érdemes, hanem az NDK-ban is. Csak tanácsos figyelmesen elolvasni azt a tájékoztatót, melyet a repülőtér - udvariasan „Kellemes tartózkodást!” kí­vánó - vámosa mindenkinek a kezébe nyom. Elég hosszú lista, mely tételesen felsorolja, hogy mit nem szabad a hatá­ron kivinni. A más szempontból koráb­ban már kifogásolt német pontosság ilyen téren a régi fényében tündököl, a ti­lalmakat komolyan kell venni. Gothára visszatérve, ezt a kis járási székhelyet mindenhogyan érdemes fel­venni a megtekintendők listájára. Hangu­lata van, szépsége, ami akkor is igaz, ha beszélgetések során megtudjuk, hogy a helyiek mennyire irigylik a „minden pénzt” megkapó Weimart, vagy éppen Eisenachot Wartburg várával együtt. ORDAS IVÁN A városháza és a piactér Az 1875-ös egyesülési kongresszus színhelye, ma korhűen berendezett - sőt szociografikusán is érdekes - múzeum

Next

/
Oldalképek
Tartalom