Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. május 3. Horn Gyula az Európa Tanács székhelyén Horn Gyula külügyminisztériumi ál­lamtitkár hétfőn Strasbourgba, az Euró­pa Tanács székhelyére látogatott. Horn Gyulát Marcelino Oreja, az Európa Ta­nács főtitkára hívta meg, s a látogatásnak az volt a célja, hogy elősegítse a politikai párbeszéd fejlesztését Magyarország és a 21 nyugat-európai tőkés országot tö­mörítő állam- és parlamentközi szervezet között, amellyel Magyarország tavaly vet­te fel a hivatalos kapcsolatot. Horn Gyula megbeszélést folytatott a szervezet vezetőivel, és előadást tartott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjai előtt Magyarország külpolitikájáról. Egyebek között kitért arra, hogy kapcsolat jött létre a Varsói Szerződés és a NATO, az egyes szocialista országok, s az Európa Parlament illetve az Európa Tagács, az Észak-atlanti Közgyűlés képviselői között. Mindez a megváltozott nemzetközi helyze­tet jelzi, és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az enyhülés visszafordíthatatlanná váljék. A világgazdaságban végbemenő in­tegrációs folyamatokról szólva Horn Gyula kifejtette: a magyar kormány kö­vetkezetesen munkálkodik azon, hogy a maga részéről biztosítsa a hiteles gazda­sági információk, adatok szabad áramlá­sát, a gazdasági nyitottság kölcsönössé­gét, a vegyes vállalatok létesítését, s szorgalmazza a gazdasági együttműkö­dést akadályozó tényezők megszünteté­sét. Humanitárius és emberi jogi kérdé­seket érintve Horn Gyula aláhúzta, hogy Magyarország folyamatosan halad előre nem csupán a fejlett demokrácia intéz­ményeinek kiépítésében, hanem az em­beri jogoknak a külső kapcsolatokban való érvényesítésében is. Ezt mutatja a kiutazásról szóló törvényerejű rendelet, amely egyértelműen rögzíti, hogy a kül­földi utazás Magyarországon állampol­gári jog, ami megfelel a polgári és sza­badságjogok nemzetközi egyezségok­mányában rögzítetteknek is. A nemzetiségi kérdésről szólva alá­húzta, hogy a Magyar Népköztársaság érzékeny a nemzetiségi problémák iránt, mert Európa különböző országaiban a magyarság a legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség. Magyarország elvi álláspontja az, hogy a kialakult ország­határok, a területi status quo fenntartása fontos eleme az európai realitásnak. A nemzetiségi kérdés rendezését alapve­tően a demokrácia következetes fejlesz­tése, az emberi jogok érvényesítése, a nemzetiségekkel való folyamatos törő­dés, az anyanemzettel való zavartalan kapcsolattartás szavatolhatja. Ezért szorgalmazza Magyarország a bécsi utótalálkozón a nemzetiségekkel kapcsolatban a teljes és tényleges egyenjogúság érvényesítését. Horn Gyula elismeréssel szólt arról, hogy az Európa Tanács az európai né­pek közötti megértés és együttműködés erősítésén munkálkodik. Megállapította, hogy Magyarország és az Európa Ta­nács között számos területen van lehető­ség az együttműködésre. PANORÁMA MOSZKVA - Fuva Tecuzónak, a Ja­pán Kommunista Párt KB alelnökének vezetésével japán pártmunkásküldött­ség érkezett hétfőn Moszkvába. A vendé­geket az SZKP Központi Bizottságának több vezető munkatársa társaságában Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára köszöntötte. VARSÓ - A lengyel kormány szóvivői hivatala megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint sztrájkokra került sor Gdanskban és Wroclawban. A gdanski Lenin hajógyárban és a wroclawi Dóimét gyárban a dolgozók egy része bérköve­teléseik alátámasztására beszüntette a munkát - közölték hétfőn délután az MTI varsói tudósítójával. A szóvivői hivatal szerint nincsenek információk más tilta­kozó akciókról. Nowa Hutában kedd óta tart a sztrájk, ami eddig már több mint 3 milliárd zlotys termeléskiesést okozott. GENF - Hétfőn Genfben megkezdő­dött az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 41. közgyűlése. A közgyűlés má­jus 13-ig tanácskozik a nemzetközi egészségügyi együttműködés időszerű feladatairól, 166 tagállam mintegy 1200 küldöttének és számos társszervezet képviselőinek részvételével. A 41. köz­gyűlés napirendje gazdag a világegész­ségügy fejlesztésével és az ezt szolgáló nemzetközi együttműködéssel össze­függő témákban. LONDON - Nagy-Britannia 17 kikötő­jére terjedt ki a komphajózás dolgozói­nak szolidaritási munkabeszüntetése, amellyel a P. és 0. cég doveri alkalmazot­tainak sztrájkját kívánják támogatni. A va­sárnap óta terjedő szolidaritási megmoz­dulások eddig a brit szigetek komphajó­forgalmának 80 százalékát bénították meg. Megszűnt az összekötettés Nagy- Britannia és Észak-írország között. Nem indulnak az északi-tengeri olajfúrótor­nyok élelmiszer- és szerszámellátását, il­letve a személyzet váltását biztosító ha­jók. HAVANNA - Megerősítették és rész­ben átcsoportosították az Angolában lévő kubai internacionalista csapatokat - adja hírül legutóbbi számában a kubai forradal­mi fegyveres erők lapja, a Bastion. Feszültség Új-Kaledónián Uj-Kaledónia francia tengerentúli terü­letén a hét végén tovább mélyült a válság és bármelyik nap elsőrendű politikai té­maként robbanhat b.e az elnökválasztás második fordulója előtt. A Kanak Szocia­lista Felszabadító Front (FLNKS) elutasít minden közvetítő kísérletet, ami a francia csendőrtúszok kiszabadítására irányul és nyíltan követeli a sziget függetlensé­gét. Bemard Pons, a tengerentúli területek ügyeinek minisztere és a megerősített francia csendőrség tíz nap óta hasztalan próbálkozik 23 túszul ejtett francia csendőr kiszabadításával, akiket a kis Ouvéa-sziget egyik nehezen megközelít­hető part menti barlangjában tartanak fogva. Pons kérésére a hét végén az új- kaledóniai székhely, Nouméa érseke fel­ajánlkozott közvetítőnek, de az FLNKS elutasította. A szervezet politikai bizottsá­ga azzal indokolta ezt, hogy az érsek nem foglalt állást a hienghenei mészárlás ügyében, amikor lesből lelőtték az FLNKS tíz tagját, majd akkor sem, amikor a fehér telepesekből álló esküdtbíróság felmentette a gyilkosokat. A következő kí­sérlet az volt, hogy a chiracista RPR há­rom helyi parlamenti képviselője felajánl­kozott, hogy átadja magát túsznak a fog­lyul ejtett csendőrök helyett. A FLNKS Politikai Bizottsága válaszul közölte, hogy a francia elnök és a kormány közös megbízottjának kiküldését követeli „nem az ouvéai ügyben, hanem azért, hogy tár­gyaljon velünk pontos ütemterv alapján a kanak és szocialista jellegű függetlenség elnyeréséről”. Az FLNKS felhívta híveit, hogy maradjanak éberek. Addig is, amíg a francia gyarmati hatalom el tudja szán­ni magát valamilyen lépésre, az FLNKS közölte, hogy az ENSZ ténymegállapító bizottság kiküldését fogja kérni. Az ENSZ dekolonizációs bizottsága már évekkel ezelőtt felszabadító gyarmati területté nyilvánította Új-Kaledóniát, s ezt a tényt a közgyűlés számos határozata is megerő­sítette. Franciaország e határozatokat belügyébe való beavatkozásnak tekinti és azzal érvel, hogy Új-Kaledónia lakos­ságának nagyobbik fele, amely fehér te­lepesekből és ázsiai bevándorlókból áll, Franciaországhoz akar tartozni. A csendes-óceáni szigeten növekszik a feszültség, a francia hadsereg eddig nem tudta hatékonyan érvényesíteni tűz- erejét a gerillaakciókat folytató kanak fegyveresekkel szemben. Az SZKP nemzetiségi politikája A Karabah-hegyvidéki Autonóm terü­leten a közelmúltban lezajlott esemé­nyekről isszó volt azon a tanácskozáson, amelyet az Azerbajdzsán KP KB pártis­koláján tartottak a múlt héten az SZKP mai nemzetiségi politikájának lenini el­veiről. A tanácskozásról a Bakinszkij Ra- bocsij című orosz nyelvű köztársasági lap számolt be. Az októberi forradalom újtípusú nem­zetiségi kapcsolatokat alapozott meg. A forradalmi változások folyamatában nem lehet a nemeztiségi kérdések jelentősé­gét túlértékelni, ezért szentelt az elvileg újtípusú kapcsolatoknak olyan nagy fi­gyelmet Lenin is - kezdte a tanácskozá­son elhangzott előadását Kjamran Bagi- rov, az Azerbajdzsán KP KB első titkára.- A radikális gazdasági reform megva­lósítása, a demokratizálás és a nyilvá­nosság folyamatának elmélyítése is megköveteli a dinamikusan fejlődő nem­zetiségi kapcsolatok átalakítását. Az Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah- hegyvidéki Autonóm Területen és körü­lötte lezajlott események megterhelték a nemzetiségek kapcsolatait. A helyzetnek - mutatott rá Bagirov - elvi értékelését adta az SZKP KB állásfoglalása, a főtitkár felhívása az érintett köztársaságok dol­gozóihoz. A helyzet kárt okoz a nemzeti­ségek egymáshoz fűződő viszonyának, s ellentétes mind az azerbajdzsán, mind az örmény nép érdekeivel. A Karabahhal összefüggő események megmutatták, hogy a nemzetiségi kérdé­sek érzelmek olyan láncreakcióját vált­hatják ki, amelynek következményei be- láthatatlanok és helyrehozhatatlanok, amint az Szumgajt városában történt. A . köztársaságban bonyolult ellentmondá­sos helyzet jött létre, amelynek megma­gyarázásához, megértéséhez átgondolt és határozott felvilágosító, eszmei-politi­kai munkára van szükség - hangoztatta végezetül Kjamran Bagirov. Pravda Olvasói levél a A szovjet párt tagjai között hibás szemlélet uralkodott el a párttagsággal járó kötelmeket illetően, s emiatt az SZKP te­kintélye súlyos veszteséget szenvedett az elmúlt évtizedek­ben - állapítja meg egy olvasói levél, amelyet a Pravda, az SZKP KB központi lapja közölt hétfői számában. A nyári pártértekezletre való felkészülés jegyében közzé­tett levél szerzője, a repülőgépgyártási minisztérium egyik dolgozója terjedelmes elemzésében utal arra, hogy miután a szovjet párt vezető politikai erővé vált az országban, karrieris­ta, haszonleső elemek csapódtak hozzá, miközben legnagy­szerűbb tagjait fokozatosan elvesztette. Az osztályharc élező­désének ürügyén elindított repressziók során a régi bolsevik gárda többsége megsemmisült, miközben Sztálin személyi kultusza a főtitkár tévedhetetlenségét hirdette. A párttagság­nak nem volt szabad kételkednie a vezér szavaiban, gondola­téiban. Ezen nem változtatott se Nyikita Hruscsov, se Leonyid Brezsnyev - írja a levél szerzője. A párt vezetésében, a párttagságban a vezér tévedhetet­lenségének az eszméje kitermelt egy sor negatív jelenséget, a haszonlesést, a karrierizmust, a harácsolást, a törvénytelen­séget, az iszákosságot. A kommunista eszméket felváltotta az érdemrendek, a kap­csolatok kiépítése utáni hajsza. A kezdeményezés, a tehet­ség veszélyes dolog volt, hiszen a szolgálati ranglétrán az emelkedés a vezetőtől függött, más véleményt kifejteni vele szemben nem volt ajánlatos. párttagságról Az alacsonyabb szintű pártszervek tehetetlenné váltak, hi­szen vezetőiket inkább az foglalkoztatta, hogy ne haragítsák magukra a felsőbb szerveket, mintsem hogy az általuk irányí­tott pártszervekben a társadalom javát szolgáló munkát kez­deményezzenek. A levél szerzőjének véleménye szerint alapos reformra szorul a párttagok felvételének a rendszere, a párt vezető szerveinek beszámolási kötelezettsége. A párttagjelölteket alaposabban meg kellene rostálni, legyen inkább kevesebb párttag, de csak a valóban arra érdemes személyeket vegyék fel az SZKP-ba. Emellett ajánlatos lenne, ha a párt Központi Bizottságába mint több szakértőt, élenjáró munkást választa­nának be. A rosszul dolgozó pártszerveket fel kell oszlatni, tagjainak párttagságát felül kell vizsgálni. A kerületi, városi és területi első titkárokat titkos szavazás­sal kellene megválasztani, és a pártsajtó szerkesztőit is vá­lasztással kellene kijelölni - állapítja meg a levélszerző. Azt javasolja, hogy a felsőbb pártszervek előbb írásban ad­ják meg a főbb irányvonalakkal kapcsolatos elképzeléseket. Ezeket megvitatnák a párttagság széles körében, s csak ez­után terjesztenék elő elfogadásra az illetékesek a dokumen­tumtervezetet. Pontosítani kellene, hogy mi az, amit a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, és mi az, amit az egész párttagság határo­zott el. Minden egyes párttagot tájékoztatni kellene a KB-ülé- sen elhangzott összes alapinformációkról. Szovjet-amerikai kísérlet . Több, mint hétszáz kilométeres távol­ságból is sikerült szeizmikus műszerek­kel észlelni azokat a - hagyományos robbanóanyag felhasználásával eszkö­zölt - föld alatti robbantásokat, amelye­ket a hét végén hajtottak végre a nevadai amerikai nukleáris kísérleti központ kö­zelében. Szovjet és amerikai tudósok a nem hivatalos vizsgálatok során tíz, illet­ve tizenöt tonna dinamitot robbantottak fel és a szeizmikus mozgást különböző távolságokban elhelyezett műszerekkel mérték. A kísérlet a tudósok szerint azt igazolja, hogy megvan a lehetőség a kis hatóerejű nukleáris föld alatti robbantá­sok hagyományos eszközökkel történő észlelésére. Az Egyesült Államok kormánya mind­eddig az ellenőrzés nehézségeire hivat­kozva tagadta meg a kísérletek hatóere­jének felső határáról és a békés célú nukleáris robbantásokról több mint egy évtizede megkötött szerződés ratifikálá­sát, illetve a tárgyalást a kísérletek korlá­tozásáról és megszüntetéséről. Archambeu amerikai gaológus pro­fesszor a hét végi robbantások után elmondta: bár azok hatóereje a föld alatti kísérleteknél használt nukleáris töltetek­nek csak kis része volt, s a nevadai talaj- viszonyok befolyásolják a robbantások okozta szeizmikus hullámok mozgását, azokat a színhelytől mintegy hétszáz kilo­méterre lévő kalifornai megfigyelőállo­máson is mérni tudták. Jevgenyij Velihov, a Szovjet Tudományos Akadémia alel nő­ké nyilatkozatában kijelentette: a nukleá­ris kísérletek felderítése műszakilag nem jelent problémát, s az előrelépéshez el­sősorban politikai döntésre van szükség. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése Hétfőn ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. Bog­nár József, a bizottság elnöke bevezető­ben ismertette az Országos Diákparla- rtient levelét, amelyet a képviselőkhöz in­téztek a parlament küldöttei. Arra kérték a bizottságot, hogy a képviselők a jövő évi költségvetési törvény tárgyalásakor annak szellemében vizsgálják az okta­tásra fordított támogatásokat, hogy a ki­bontakozási program végrehajtása el­képzelhetetlen az általános, középfokú és felsőfokú oktatás jelenlegi helyzeté­nek gyökeres javítása nélkül. A bizottság úgy határozott, hogy az 1989. évi költ­ségvetés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítanak az oktatásra fordított költség- vetési kiadások alakulására. Ezután a márciusi plenáris ülésen eL hangzott és bizottsági hatáskörbe utalt interpellációkra kidolgozott javaslatok tárgyalásával folytatták a munkát, majd a bizottság ezután együtt vitatta meg a va- gyonérdekeltségröl és a készülő gazda­sági társaságokról szóló törvény alapve­tő elveiről készített írásos tájékoztatókat. A tájékoztatót kiegészítve Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár el- -mondta, hogy a vagyonérdekeltség felté­teleinek megteremtése számos intézke­dést igényel a kormányzattól. Ennek ér­dekében vezették be az egységes va- gyonszámlát, hozták létre a vagyonjegy intézményét. A vagyonérdekeltség szempontjából igen fontos a leendő tár­sasági törvény is, amely lehetővé teszi majd, hogy a gazdálkodók tevékenysé­gükhöz kiválasszák a legmegfelelőbb működési formát. Ezzel párhuzamosan elkészül az egységes vállalkozói adó tör­vény, amelynek révén a különböző for­mában működő cégék gazdálkodási fel­tételei egységessé válnak. Hangsúlyoz­ta, hogy olyan társadalmi, gazdasági kör­nyezetet kell kialakítani, amelyben a va­gyonát gyorsan növelni képes szervezet minősül gazdaságilag és politikailag si­keresnek, mig a fizetési kötelezettségei­nek pontatlanul eleget tévő, ingatag pénzügyi helyzetben lévő szervezet gaz­dasági és társadalmi megítélése ked­vezőtlenné válik. Indokolt lehetővé tenni a lakosság szá­mára is a részvények vásárlását. Ez ugyanis a szakértők megítélése szerint nem fenyeget olyan veszéllyel, hogy az állami vagyon tömeges méretekben reprivatizálódna, illetve a gazdasági szfé­ra irányítása a magánrészvényesek ke­zébe kerülne. Mérlegelni kell azt is, hogy a részvényvásárlás az állampolgárok több generációja számára teremthet ér­tékőrző, felhalmozási lehetőséget, s át­alakíthatja a lakosság fogyasztási befek­tetési struktúráját, jelentősen csökkentve a pazarló fogyasztást. A vitában a képviselők felvetették, hogy a települések vagyonának haszno­sításában is ki kellene alakítani a vállal­kozói magatartást, szükség van a nem termelő szférában is a vagyonérdekelt­ség biztosítására. Felhívták a figyelmet arra, hogy a népgazdaságban önmagá­ban a szerkezet módosítása nem hozza meg a kívánt eredményt, jövedelmező­ség által vezérelt struktúraváltást kell elérni. Lényegesen növelni kell a mened­zserek érdekeltségét, hiszen nélkülük el­képzelhetetlen a vállalati vagyon megfe­lelő működtetése, a jövedelmező gazdál­kodás biztosítása. Fontos kérdés a válla­lati vagyon értékelése is. A képviselők hangsúlyozták, hogy a vállalatok eszkö­zeit piaci módszerekkel kell értékelni, s ehhez szükség van a feltételek fokozatos megteremtésére. A vállalati mérlegek nyilvánosságra hozatala terén jók a ta­pasztalatok. Arra is felhívták a figyelmet: meg kell akadályozni annak lehetőségét, hogy a gazdálkodók más működési for­mát választva kibújjanak korábban válla­lat kötelezettségeik teljesítése alól. A felvetésekre, a képviselők kérdései­re Madarasi Attila, Pufai Miklós és Sár- közy Tamás válaszolt. Sárközy Tamás el­mondta, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvénynek nem lesz végréhajtási utasítása. A törvény nagyon gyakorlatias lesz, a parlament folyamatos kontrollját az is biztosítja, hogy két jogász országgyűlési képviselő részt vesz a munkában. Egyébként a munkacsoport tagjai zömé­ben vállalati jogászok. A készülő törvény nem szabályozza a vállalatok átalakulá­sával kapcsolatos problémát, vagyis azt, hogy miként válhat állami vállalat, szövet­kezet társasággá, rt-vé vagy kff-vé. így elképzelhető, hogy szükségessé válik úgynevezett átalakulási törvény megal­kotása. Ellenkező esetben viszont módo­sítani kell a vállalati és a szövetkezeti törvényt. A képviselők szükségesnek tartják, hogy még . jóval az őszi ülésszak előtt kézhez kapják a gazdasági társaságok­ról szóló törvény tervezetét. Egy másik ja­vaslat alapján a bizottság úgy döntött: megvizsgálják, szükség van-e albizottsá­gok alakítására, mivel a második félév­ben több előkészítés alatt álló fontos, nagy horderejű törvénytervezetet kell vé­leményeznie a terv- és költségvetési bi­zottságnak. Az OBT elnöksége az egyházi békeszolgálatról Az egyházak békemunkájával foglalko­zott hétfői ülésén az Országos Béketanács elnöksége. A testület a magyar békemoz­galom szerves részének minősítette a ha­zai egyházak békeszolgálatát. Megállapí­totta, hogy tradícióit követve a Katolikus Pa­pi, illetve az Egyházközi Békebizottság szá­mos közös akciót kezdeményezett, ame­lyek közül az ökumenikus ifjúsági konfe­renciák a hazaszeretetre, társadalmi fele­lősségre és békeszolgálatra nevelésben, az ökumenikus békeimák pedig - mint pél­dául a Hirosima-akció - az egyházak együttes fellépésében töltenek be jelentős szerepet. Az egyházak békeszolgálata fe­lelős tevékenységet folytat a hagyományos erkölcsi értékek megőrzésében. Az Egy­házközi Békebizottság támogatást nyújt a Romániából hazánkba érkező, áttelepülő hívőknek is. Az egyházi békemunka sokré­tű nemzetközi kapcsolatrendszerben is testet ölt, mivel bizalomépítő szerepet ját­szik, többek közt a Keresztyén Békekonfe­rencia és a Berlini Konferencia keretében. Az elnökség megítélése szerint a béke­mozgalomban és az egyházak körében ta­pasztalható megújulásnak át kell hatnia az egyházi békeszolgálatot is. A kiegyensú­lyozottabb béketevékenység érdekében több fiatal papot kell megnyerni a mozga­lomnak, újabb lendületet kell vennie a ke­resztyén-marxista párbeszédnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom