Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-03 / 104. szám
MA ■ A nemnek is vannak 1988. május 3. KEDD fokozatai XXXVIII. évfolyam, 104. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Ésszerű fejlesztések Kapospulán A szarvasmarhatartás korszerűsítése mellett döntöttek Még időben és sikeresen határozta el magát gépparkjának felújítására a ka- pospulai Ezüstkalász Termelőszövetkezet. Tavaly a 16 milliós fejlesztésből 11,5 milliót fordítottak két korszerű vontató és két kombájn vásárlására - kérdés, hogy az idén lett volna-e erre fedezet. De a mindössze 114 dolgozót foglalkoztató, 1500 hektáron gazdálkodó szövetkezet 1988-ban is az átlagosnál nagyobb pénzösszegeket tud szánni fejlesztési célú beruházásokra. Mivel szálas takarmányból adottságaiknál fogva önellátásra rendezkedhettek be, és a 150 hektár rét és legelő is kihasználatlan lenne állatok nélkül, ezért ragaszkodtak a szarvasmarhatartáshoz az elmúlt években is. Akkor, amikor az idejét múlt adózási forma miatt ebben az ágazatban nem lehetett előrelépni. A mezőgazdaságra vonatkozóan egységesebb ianuár elsejétől életbe lépő adózási mód kedvező hatásával számolva döntöttek úgy még korábban, hogy a szövetkezet állattartási körülményeit tovább korszerűsítik. A három egyenként 100-110 férőhelyes istálló közül egyet néhány éve már korszerűsítettek, a második épület felújítását tavaly novemberben kezdte meg a dombóvári költségvetési üzem, s az elmúlt hét végén műszaki átadására is sor kerülhetett. Az árváltozások miatt az idén februárra már 5 millió 282 ezer forintos rekonstrukciót a több mint 2 millió forint értékű technológiai korszerűsítés követi, amelyet a Boscoop május 31 -i határidővel vállalt. A' munkák befejeztével a meglévő 210-220 szarvasmarhát számláló állományhoz 40-50 új állatot vásárolnak a gyenge egyedek lecserélése, a gulya vérfrissítése érdekében - egyúttal tervezik a harmadik épület rendbehozatalát is, amely megmaradna „szárazon álló” istállónak. A napokban a három, egyenként 300 férőhelyes sertéshizlalda felújításához is hozzákezdtek, így ebben az esztendőben a fejlesztési célú beruházások elérik a 11 millió forintot. - br - ka Dél-Korea Lemondott a kormányzópárt vezetősége Lemondott hétfőn a Dél-Koreában hatalmon lévő Demokratikus Igazságpárt végrehajtó tanácsának elnöke és a pártvezetőség 27 másik tagja a parlamenti választásokon elért rossz eredmény miatt - jelentette be a Demokratikus Igazságpárt szóvivője Szöulban. Várhatólag a kormányban is jelentős változások lesznek. A Dél-Koreát kormányzó Demokratikus Igazságpárt a múlt heti parlamenti választásokon elvesztette többségét a törvényhozásban: a 299 képviselői helyből csak 125-öt tudott megszerezni. Csae Mun Sik, a végrehajtó tanács elnöke a szöuli rádiónak adott nyilatkozatában a vezetőség nevében felelősséget vállalt a vereséggel felérő választási eredményért, s azt mondta, hogy lemondásával a párt megújulásához akar hozzájárulni. Szöuli megfigyelők azt várják, hogy a választási kudarc a kormány egyes tagjait is magával sodorja. Olyan politikusokról van szó, akik Csőn Tu Hvan diktatúrájából a kulcsfontosságú miniszteri posztok - külügy, belügy, pénzügy és igazságügy - élén kerültek át februárban az új kormányba. Hármas IRA-gyilkosság Nagy-Britanniában óriási felháborodást keltettek a Nyugat-Németor- szágban állomásozó szabadságos brit katonák ellen Hollandiában végrehajtott pokolgépes, illetve géppisz- tolyos merényletek, amelyeknek három halálos és három súlyosan sebesült áldozata volt. George Younger hadügyminiszter ma tájékoztatja a parlamentet a végrehajtott terrorakciók körülményeiről és a vizsgálat eredményeiről. A hadügyminiszter a BBC rádiónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a szabadságolt brit katonák „törvénytelen gyilkosság teljesen ártatlan áldozataivá váltak”. Ez a minősítés nyomatékosan megkülönböztetni kívánja az IRA terrorakcióját a brit különleges légi szolgálat (SAS) március 6-án végrehajtott gibraltári kommandóakciójától, amelynek során három bombamerénylet előkészítésével vádolt fegyvertelen IRA- aktivistát lőttek agyon. Az ír közvélemény „a gibraltári hármak megbosszulásának” tekinti az IRA legújabb akcióját. A hétfői brit lapok maguk is rámutatnak a két véres esemény kapcsolatára, de felháborodottan utasítják el a SAS gibraltári kommandóakciójának és az IRA hollandiai terrorakciójának összehasonlítását. Zászlólevonás Hétfőn a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással levonták a magyar nemzeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját, amelyet a nemzetközi munkásmozgalom ünnepének tiszteletére vontak fel. Ugyancsak ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelgéssel vonták le az állami zászlót a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Tanácskozás a bérreformról Bérreform és gazdasági kibontakozás címmel hétfőn háromnapos tanácskozás kezdődött az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal rendezésében Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban. A résztvevők - közgazdászok, vállalatvezetők, társadalmi szervezetek képviselői és meghívott külföldi szakemberek- a bérreform előkészítése során felvetődött, egyelőre nyitott, vagy még vitatott kérdésekre keresnek választ a tudományos és a gyakorlati tapasztalatok segítségével. A tanácskozást Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Szólt arról, hogy a gazdasági reform lényeges eleme a költségekkel való racionálisabb vállalati gazdálkodás, s azon belül a munkavállalók megfelelő érdekeltségének kialakítása. Ehhez azonban már nem elegendő a bárszabályozás jelenlegi gyakorlatát tovább alakítgatni, hanem alapvetően új megoldásra, az eddigiektől merőben eltérő bérszabályozási rendszer működtetésére van szükség. A bérreform olyan lépés, amely elsődlegesen a bérmechanizmus reformját, a piaci, gazdasági feltételek megteremtésével párhuzamosan a bérgazdálkodás kötöttségeinek oldását jelenti - szögezte le. Hangsúlyozta, hogy jelenleg túlzott várakozás tapasztalható a változásokkal szemben, holott a stabilizációs program csak hosszabb távon hozhatja meg az eredményeket. A bérreform végrehajtása során is számolni kell az ország teherbíró képességével. Mindemellett azonban vállalni kell azokat a lépéseket - a bérszabályozás átalakításában is - amelyek a kibontakozás felé vezetnek. A vitaindító előadások sorában, elsőként Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke ismertette a munkaügyi kormányzat elképzeléseit a bérreformról. Elmondta: a műhelymunka során megkülönböztetett figyelemmel elemezték az elmúlt húsz évnek azokat a folyamatait, amelyek bérrendszerünk torzulásához, a keresetek ösztönző erejének csökkenéséhez vezettek, s mára elodázhatatlanná tették a bérszabályozás megreformálását. Mindezek alapján nyilvánvalóvá vált, hogy bérpolitikánkat és bérmechanizmusunkat új alapokra kell helyezni. Azt azonban látni kell, hogy a bérreformtól sem várható azonnali, látványos fordulat, az csak az általános reform kiteljesedésével együtt, azzal összhangban haladhat előre. A szakemberek véleménye szerint a bérreform csak egy átfogó gazdasági- bizonyos értelemben társadalmi, szociálpolitikai és politikai - reform keretében, illetve annak részeként képzelhető el. Céljaink érvényesítéséhez ugyanis változnia kell a gazdasági környezetnek is, s az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy meglehetősen korlátozott a béren kívüli juttatások bérbe történő' beépítésének lehetősége. A bérreform általános céljai közt említette Halmos Csaba a munkabérek ösztönző funkciójának erősítését, a munkaerő racionális, társadalmilag méltányos hasznosítását, olyan kereseti arányok kialakítását, amelyek tükrözik a társadalom értékítéletét. A bérezéssel kapcsolatos döntéseknek demokratikus alapokra, a társadalmi érdekek egyeztetésére kell épülniük. Az első lépéseket már jövőre meg kell tenni - mondta. - Már 1989-re ki kell alakítani és működtetni az intézményes érdekegyeztetés mechanizmusának néhány fontos elemét. Ezzel együtt a jövő év elejétől lényegesen oldani szükséges az elkülönített bérszabályozás kötöttségeit a gazdálkodó szervezeteknél. A kérdéssel kapcsolatban a szakszervezetek álláspontját Nagy Sándor, a SZOT titkára foglalta össze. A szakszervezetek véleménye szerint az érdekek olyan egyeztetésére van szükség, amely alulról, a vállalatoktól indul kj, s annak során a munkáltatók a szakszervezeti szervekkel a béremelés minimális mértékében állapodnak meg. E „béralkuról” ágazati szinten folytatódnának tovább a tárgyalások szakmák, szakmacsoportok szerint, majd a kormány, a SZOT és a Kamara egyeztetné elképzeléseit. A szakszervezetek is egyetértenek azzal, hogy a bérszabályozás jelenlegi rendszere jövőre már nem tartható fenn, ám valószínűleg a bérmegállapodás új mechanizmusa sem működhet még egészében. Bizonyos egyeztetéseket azonban már jövőre is szükségesnek tartanak. Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárhelyettese annak a véleményének adott hangot, miszerint a bérszabályozás megreformálása helyett most helyesebb lenne a bérmechanizmus reformjáról beszélni. A közeljövőre tervezett változások ugyanis nem a bérszinvo- tial emelését jelentik, s azoknak a torzulásoknak a rendezését sem vállalhatják- fel rövid távon, amelyek az elmúlt 20-30 év döntései nyomán alakultak ki. A jövőre tervezett intézkedések is jelentős változásokat hozhatnak azonban a gazdasági életben, hiszen a vállalatoknál olyan feszültségek halmozódtak fel, amelyeket a vezetők a jelenleg rendelkezésükre álló eszközökkel már nem tudnak feloldani. Héthy Lajos, a Munkaügyi Kutatóintézet igazgatója arra világított rá, hogy bérpolitikánk az elmúlt évtizedek során olyan gazdasági, de társadalmi és szociálpolitikai prioritásokat is felvállalt, amelyek érvényesítésére önmagában nem bizonyult alkalmasnak. A bérpolitika alapvető prioritása a jövőben a gazdaságilag racionális és társadalmilag méltányos bérszínvonal, bérarányok kialakítása kell hogy legyen. A jelenlegi helyzetben bérpolitikánknak a reálbérek szakszerű védelmére kell törekednie. Itt nem arról van szó - jegyezte meg -, hogy kritikátlanul karolja fel a bérek növelésére irányuló törekvéseket, hanem arról, hogy próbáljon egyfajta kompromisz- szumot találni a bérekkel kapcsolatos kormányzati, munkáltatói és munkavállalói érdekek között. 0 I—i II illMII ■ I HM Kubai krumpli Szidom magam. Az ősszel vásárolt, s már csírába hajtott gumókat nem válogattam szét. A szomszéd megmosolyog és csak annyit mond: a csírázó krumpliról csak akkor illik lefordítani a hajtást, mielőtt a fazékba kerül... Akciós burgonya, az ősszel vettük. Kilóját tizenkettőért, a Zöldért jóvoltából. S a hét végén a zöldségesbolt kirakata előtt többször is megtöröltem szemüveg nélküli „kitekintőmet". A kubai vegyszermentes krumpli kilóját harminckettő forintért hirdették a vásárlóknak piros-kék színnel pingált tenyérnyi kartonon. Alatta a műanyag rekeszben hosszúkás, kreolmulatt krumplik kínálták magukat, a Nagy-Antillák legnagyobb szigetéről, amit leginkább a cukornádról, a szivarról, a szizálról és egy ideje a banánról, a grape fruitról, no meg a kubai narancsról ismerünk. Zavarban vagyok. Zavarban vagyok amiatt, mert elfeledtük - s egy ideje génbankban őrizzük kiváló fajtáinkat - a rózsa, az ella és a többi honos magyar burgonyafajtát. Ám az autóbusz panorámaablakából úgy Kakasd tájékán látom, az út menti s^alagparcellán krumplit vetnek. Apám lehetne, aki kapával bontja a fészket, utána lépésről lépésre serkenő bajszú fiatalember fehér műanyagvödörből.ejti a vetőgumót a helyére, amit ámbár nem tudhatom, de minden bizonnyal a család másik férfi tagja takar be. Nem hinném, hogy ebben a pillanatban, s talán akkor sem, amikor behúzzák a bokrokat arra gondolnának, miszerint a kolorádó bogarat a XIX. század utolsó harmadában hurcolták be Európába, arra viszont sokkal inkább figyelnek majd, hogy rózsa, ella, vagy gülbaba krumplijuk gumóiból a bokrok alól több kilónyit fordítsanak ki a kapával. A minap jelent meg egy magyar lapban, hogy az ENSZ egyik munkabizottságának felmérése szerint, egy hazai állampolgár tizennégy órát tölt munkával. Ennek amúgy nem sok köze lehet a burgonyához, mert a felmérés annál összetettebb. Azt viszont tisztázni illene, hogy milyen legyen az érdekeltségi rendszer, s egyik évről a másikra miért váltunk importőrökké burgonyából is. Az tény, hogy az elmúlt esztendő időjárása nem kedvezett a termésnek, ám az is közismert, hogy az utóbbi években esztendőről esztendőre csökken a burgonya vetésterülete hazánkban. Többek között az említettek is közrejátszottak abban, hogy az elmúlt hónapokban legalább ötvenezer tonna burgonyát voltunk kénytelenek külföldről, többek között Kubából beszerezni, az előző esztendő alig több mint húszezer tonnás importjával szemben. Ezen a helyzeten úgy gondolom, az ösztönzőbb érdekeltségi rendszer változtathat! S. GY. Patikatisztaságú üzem lesz? A technológia mindenesetre a legkorszerűbbek közül való. Korszerű vezetékes fejőberende7ÁC
