Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-09 / 110. szám
ív na • MA. ' Kritikai 1988. május 10. KEDD rovat XXXVIII. évfolyam, 110. szám (4. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Ismét Deesen a Nemzeti Zászló Kitüntetés a településfejlesztési társadalmi munkáért Az ünnepi tanácsülés résztvevői Az ingyen végzett, értékteremtő, önkéntes társadalmi munka eredményeként második alkalommal nyerte el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Nemzeti Zászlaját Decs nagyközség. A faluház kistermében tegnap délután megtartott rendkívüli, kibővített, ünnepi tanácsülésen részt vett dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, István József megyei tanácselnök-helyettes, Varjas János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Csáki Béla, Szekszárd város pártbizottságának első titkára, Rúzsa János, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának osztályvezetője, valamint Kosár István országgyűlési képviselő. A község lakóit és a meghívott vendégeket dr. Záborszky Judit, a Hazafias Népfront decsi nagyközségi bizottságának elnöke köszöntötte. Ezután Kovács Sándor tanácselnök szólt az 1987. évi társadalmi munka eredményeiről. Mint elmondta, Decsen tavaly az egy főre eső önkéntes munka értéke 6886 forint, társközségében, Sárpilisen pedig 7321 forint volt. Csak a Faluház visszamaradt munkáinak befejezésére - tereprendezés, parkosítás, térbetonozás - 1 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a falu lakossága. A háromévenként megrendezésre kerülő Sárközi lakodalom rendezvényei is nagyrészt, társadalmi munkában kerülnek lebonyolításra. Közös összefogással tudta a tanács a sürgető helyi gondok egy részét is megoldani, többek között a vízhálózat fejlesztését, 2,7 kilométer szilárd burkolatú út építését, vízelvezető árkok karbantartását, a gázhálózat fejlesztésével kapcsolatos nyomóvezetékek kiépítését, valamint a kommunális hulladékgyűjtő helyének kialakítását. A lakosság társadalmi munkája járult hozzá a sárpilisi vegyesbolt megépítéséhez is. Az erősödő összetartozást mutatja az elmúlt évben átadott padlásmúzeum is, ahol a Sárköz jellegzetes madár- és állatvilágát mutatják be az idelátogató turistáknak. A kitüntetés átadása Az elért eredményekhez dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára gratulált, majd átadta Kovács Sándor tanácselnöknek a településfejlesztésben elért kiemelkedő társadalmi munkáért a HNF OT Nemzeti Zászlaját, az ezt tanúsító okiratot, és az ezért járó másfél millió forintot. István József, a Tolna Megyei Tanács elnökhelyettese ezt követően ismertette a megyei környezetvédelmi és település- fejlesztési verseny eredményeit: nagyközségi kategóriában Decs megyei első helyezett lett, társközsége, Sárpilis pedig a kisközségek kategóriájában a megyei 5. helyezést érte el. A Tolna Megyei Tanács Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényét a decsi Népi Iparművészeti Kisszövetkezet Hagyományőrző szocialista brigádján kívül még négy személy vehette át. Kiváló Társadalmi Munkáért érmet és emléklapot huszonhatan kaptak Decs és Sárpilis polgárai közül.-fké-czakóNyolcadszor kiváló a naki Dózsa Tsz A Lápafő-Nak között húzódó szép tanyasor üres volt már déltájt. A faluban, a virágba borult gesztenyefa alatt üldögé- lőktől kérdeztük hol vannak az emberek? Mosódnak, készülnek a téeszünnepre - szól oda, s hozzátették: - Jó lett a téesz- nek megint az éve, jól gazdálkodtak a Czink Béláék, akiket lassan megillet majd az aranycsapat elnevezés is. Szorgalmas nép lakja a falut, de most, ha munkát akarok látni, csak nézzek föl az égre, mert az ott köröző gólya munkálkodik egyedül a fészek renoválásán. Sok az idegen autó a faluban, az elnök már díszben, s a kérdésre, hogy hogyan is csinálták, csak széttárja karjait, és nemes egyszerűséggel csupán annyit mond: - „Dolgoztunk és kész...” A nosztány-pusztai múltból a mába Tizenöt éve töretlenül fejlődik a Dózsa Tsz. Az egykori uradalmi cselédek, a nosztány-pusztai birtokokat művelők jöttek és szövetkeztek, jelentve az akkori első téesz alapjait. Nakon 1949-ben alakult meg az első téesz, azt azonban elvitte az ellenforradalom szele, de jött 1957- ben az Új Élet majd 1959-ben a Napsugár Téesz, aztán 1962-ben a Dózsa közösséggé formálta a ketőtt, a régi múltra építve. Küzdelmes, nehéz évek, voltak, így is emlékeznek erre ma Nakon. Alacsony jövedelmek, ha nem volt pénz, hát terménnyel fizettek. Az iskolába, a moziba és egyben kul- túrházba is elsőként a nyugdíjas téeszta- gok érkeztek. Ők ráérnek, hisz maguk mondták ezt, s nekik ez ünnep. Igaz, jobb lett volna évtizedekkel ezelőtt is így az élet... De ha így hozta a sora... Jókedvűen meséltek, adomáztak, még ugratták is egymást. Dicsérték a téeszt, vele az elnököt is.- Még a katolikus templom felújításához is adott az elnök pénzt, az iskolát már hazahozta. így kell ezt csinálni! - vitte a prímet egy nyugdíjas tag, de a nevét, azt nevetve, szigorúan tagadta. - Nem adom a nevem! Nem én! Nem is ez a lényeg, fiam - mondta. Ritka az ilyen téesz, mint a mienk, higgye meg nekem. De mi adjunk azoknak, akik nem jól csinálják a dolgukat? Kölcsönt mi adjunkazoknak, akik nem igyekeztek?! Ez így nem jól van ám. A párttitkár, Mányok Ernő elárulta volna a nyugdíjas téesztag nevét, de ö nevetve, egy szemhunyással leintette.- A szomszéd gyerekek meg sem ismertek bennünket, hisz reggel mentek, este jöttek a körzeti iskolába - erősítette meg a már dicsért és hazahozott iskolát Mányok Ernő is. Egyre többen lettünk. Ünneplőben jött a nép. Vegyes napnak keresztelték az ünnepi közgyűlés délutánját, ahol délig a munka, délután az ünnep jött. Van mit ünnepelni. A téesz 1982 óta folyamatosan, évente kiváló. Nem unják... dehogy unják...! Csak azt mondogatják többen is, hogy meg kell nézni, hol a piac távolsága Naktól, hol az infrastruktúra, és milyen a megítélés. A jót már ne önmagához mérjék, és önmagával versenyeztessék, mert kedvét veszti. Ezt vallják a nakiak, és mondják, a Duna-Tisza közén nem értik, miért nem ilyen szigorú a megítélés. Ott más téeszek élnek? Vagy van külön dunántúli és alföldi megítélés? A nép mára már olvas, figyel, hall és gondolkodik. Na és reagál. Érzékenyen reagál. A fejkendős, nyugdíjas nénike - a „nevenincs” tag - nyugtat minket, fiatalokat. Nótáért hordták a répát A múltról mesél, a brigádokról, a jókedvről, meg arról, hogy milyen nehéz volt és mi járt érte. Nóta... Nóta jár térte. - Egy nótáért hordtuk a cukorrépát a földekről. A községi tanácsháza tetején ott szólt a hangosbemondó. Dicsérték azt a brigádot, amelyik eggyel több forduló répát rakott a Zetor vontatójára. Jutalomból a hangosbemondó nótát küldött nekünk. Nevet... Jó most a népnek, teszi hozzá, és legyintve folytatja: - Igaz, még olyan se volt az életben, hogy mindenkinek jó legyen, mindenki elégedett legyen, de ez vitte előre mindig az életet.- Minden száz forint után kifizethettünk most 48-at a tagoknak - kapcsolódik be (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését május 10-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének előkészítésével összefüggő feladatokat: a szervezeti és ügyrendi kérdésekre, az országos értekezlet állásfoglalás-tervezetére tett javaslatokat, valamint a társasági törvény irányelveit. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Akadémia ez évi - sorrendben a 148. - közgyűlése kezdődött meg hétfőn a várbeli kongresszusi teremben. A megnyitó ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Pál Lé- nárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott volt a Minisztertanács több tagja. Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg a tudomány képviselőinek munkatanácskozását. Elmondta, hogy a kutatók a legutóbbi közgyűlés óta - az egyre kedvezőtlenebb kutatási feltételek ellenére - jelentős tudományos eredményeket értek el. Néhány példával bizonyította, hogy az alapkutatások elősegítik az ország szellemi-tudományos potenciáljának szinten tartását, valamint lehetővé teszik a nemzetközi kutatási és technikai eredmények befogadását. Ezek az eredmények a gyakorlatban is hasznosíthatók. Ezután átadta az Akadémiai Aranyérmet és az akadémiai díjakat. Az Akadémia közgyűlését az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében Grósz Károly köszöntötte. Az ülés további részében a tudomány képviselői meghallgatták az Európai műveltség - nemzeti műveltség című előadást, amelyet Németh G. Béla, az MTA levelező tagja terjesztett elő. A sok problémát érintő, számtalan további gondolatra inspiráló kuItúrfiIozófiai előadást élénk vita követte. A közgyűlés ezt követően zárt ülésen tiszteleti tagokat választott. Az MTA közgyűlése kedden folytatódik. Delegáció utazott Karl-Marx-Stadtba Tegnap délután háromtagú delegáció utazott az NDK-beli Karl-Marx-Stadtba, Váradi Lászlónak, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága titkárának vezetésével. Tagjai: dr. Kiss József, a bátaszéki nagyközségi pártbizottság titkára és Rotkai Gyula, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat energetikusa, a megyei pártbizottság tagja. Céljuk, hogy tanulmányozzák Karl- Marx-Stadt megye társadalmi, gazdasági életét, a párt vezető szerepének és a politikai intézményrendszer működésének a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusa utáni tapasztalatait. Ez alkalommal egyeztetik és írják alá az 1988-89. évi testvérmegyei megállapodást is. Győzelemnapi koszorúzás Felcsendültek a himnuszok - a magyar, illetve a szovjet - tegnap délután négy órakor a szekszárdi Felszabadulás téren a győzelem napjára emlékező ünnepség kezdetén. Az emlékműnél koszorút helyezett el Tamás Istvánné, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára, Király Józsefné, a Szekszárd városi pártbizottság titkára (képünk), továbbá Császár József, a megyei tanács elnöke és Deli Sándor, az SZMT titkára. Koszorút helyeztek el a Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet déli hadseregcsoport tisztjei is.
