Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
1988. május 7. r r Képújság 9 Az utcán Mire büszke? Mi nem tetszik? Melyik az igazi? Egy pecsét 1815-ből Akár a tanácsháza homlokzatán lévőt, akár az okiratokon vagy az intézményben előkerült 1920-ból származó pecséten szereplő címereket nézzük, mindegyik megegyezik abban, hogy alsó részén szelíd dombvonulatot ábrázol. Felfedezhető rajtuk egy vár rajza is, s egy máltai kereszt is látható mindegyiken. Ez utóbbi jelentése egyelőre tisztázatlan, de nemcsak ezen törhetik a fejüket a történészek. Az is rejtély, mi az oka, hogy a vár tornyán hol öt, hol hatágú a csillag. A kérdés annál inkább jelentős, mert ha sikerül elnyerni a városi rangot, a leendő címerben a leghitelesebb motívumokat szeretnék felhasználni. Pirgi Elek, a textilgyár nyugdíjas áruforgalmi osztályvezetője: - Örülök, hogy épül, szépül a község, sorra készülnek el a társasházak. Gyönyörő a sportcsarnok, elég sok a munkalehetőség. Mi rossz? Mi nyugdíjasok sérelmezzük, s nem értjük, miért kell 70-80 évesen tehót fizetni? Vecsei Lászlóné fácánkerti lakos: - Ami hiányzik, az lehetetlen, mert nincs rá pénz. Kellene nálunk is egy gyógyszer- tár, egy húsbolt és egy ABC, ahol legalább az alapvető ruházati cikkeket megvehetnénk. Most még egy cipzárért is be kell utazni Tolnára, s ezt, főleg az MÖZS Az akkor még teljesen különálló falut 1966. szeptember 30-án kapcsolták Tolnához. Azóta a két település ösz- szeért, szinte teljesen egybeépült, van olyan utca, amelyiknek egyik oldala ide, a másik oda tartozik. Sőt, ha a közigazgatási határhoz szigorúan ragaszkodnánk, találnánk olyan házat is, amelyiknek az első szobái Tolnán, a másikak Mözsön vannak. A község népviseletének jellemző színe a lilás árnyalatú „mözsi kék”, amely mind a fériak, mind a lányok, asszonyok ruhadarabjain fellelhető. Milyen a mözsi ember? Úgy tartják, szorgalmas, az új iránt fogékony, lelkes lokálpatrióta. Büszke arra, hogy a faluban még a gyorsvonat is megáll, s az itteni Áfor-telep látja el a dél-dunántúli benzinkutakat. Híres a malom, a Zöldért hütőháza, ami az egész megye éléskamrája. Ebben tárolják például az Új Élet Tsz-ben termelt burgonyát, és a kertészetéről is ismert szövetkezet egyéb zöldségféléit. idősebbek, elég nehezen tudják megtenni. A fiataloknak szórakozási lehetőségük nincs, Szedresbe járnak diszkóba, pedig a tanácsházán van üres helyiség. Rossz, hogy egy héten csak kétszer van buszjárat, s a vonatközlekedés se sokkal jobb. Most is arra várok, hátha jön erre egy fácánkerti és hazavisz, mert fél tíz van, busz meg csak délben lesz. Werling József cukrász, mézeskalá- csos: - Büszke vagyok Tolna történelmi múltjára, például, hogy itt élt a Festetich- család, és itt épült a selyemgyár. Nosztalgiával emlékszem vissza az egykori Régen az itt lakókat klurnpásoknak, ők a „szomszédokat” sárga lábú tojásta- posóknak csúfolták. De ez az ellentét már a múlté. A tanács a közös költségvetésből nem kevés pénzt fordít Mözsre. Most éppen a régi művelődési házfelújításán és egy könyvtári szárny építésén dolgozik a költségvetési üzem. A 6 millió forintba kerülő munkával az év végére elkészülnek, de ez csak az egyik megoldandó NB ll-es vízilabdacsapatunkra, amely még az akkori magyar bajnok BVSC-vel is játszott. Mi hiányzik? Sok minden, de a legjobban talán a szennyvízcsatorna, meg egy tisztességes kultúrház. Molnár Józsefné mözsi lakos, a szekszárdi BHG dolgozója: - A szívem mélyén én még mindig szekszárdi vagyok, hiába lakom már itt tizenöt éve. Tolna és Mözs egybeépült már, de én azért mö- zsinek vallom magam, ha már választani kell. Mivel vagyok elégedetlen? A bolti ellátás lehetne jobb is. feladat. Bővíteni kell az iskolát is, ahol most 3 szükségtanteremben oktatnak, s 1992-ig újabb létszámnövekedésre számítanak. Ide járnak egyébként a gyerekek a tolnai újtelepről is. Nem kielégítő a kereskedelmi ellátás sem, hiszen mindössze öt kis bolt található a községben. A kiépített belterületi utak aránya viszont - 79,2 százalék - jobb, mint Tolnáé, s a szennyvízhálózat is érint majd egy sor itteni utcát. Fácánkert Három kilométernyire fekszik Tolnától, amelyhez 1969. június 19-én csatolták. Az egyik legnagyobb gond a faluban az utak állapota, mert összesen 3 százalékuk szilárd burkolatú. A tervidőszak végéig ezt meg szeretné oldani a tanács, s a jelek szerint nincs is semmi akadálya, hiszen a székhelyközségben ennél több út megépül évente. Az utóbbi idők legnagyobb beruházása a hosszas huzavona után megkezdett vizműépítés volt. A lakók 23 ezerforintos háztartásonkénti hozzájárulásával végül tavaly december elejére elkészült a hálózat, amely minden otthonba eljuttatja a tiszta, egészséges ivóvizet, ha a tulajdonos akarja. Javul a kereskedelmi ellátás is, a kistelepülések közötti rekonstrukciós pályázat keretében egy üzletet modernizálnak. Az áfész nyáron kezdi meg a munkát, s év végéig át is kell adnia a felújított boltot. Szintén még az idén korszerűsítik a művelődési ház és a tanács épületében a vizesblokkot és a szociális helyiségeket. Tervezik az óvoda és.az iskola központi fűtését is, de erre az idén még nem lesz mód. Erszinger bácsi Mindenki ismeri. Kék köpenyével, barátságos mosolyával igazi „békebeli" kereskedő képzetét kelti. Az is. 1924-et írtak amikor Erszinger István cukorkakészítő megnyitotta boltocskáját az Árpád utca 31. alatt, s 80 esztendő, ezüstös hajszálak ide, gyengülő hallás oda, ma is ugyanolyan lelkesedéssel fogadja vásárlóit, mint ifjú korában. Voltak persze nehéz idők is, amikor elvették az üzletét, de akkor sem adta fel, a kapu alatt árulta a nápolyit, cigarettát és az ezerféle csecsebecsét. Húsz évig a Népboltnál is dolgozott, de hetvenévesen újra kinyitotta kereskedését. Még szombaton és vasárnap se húzza le a rolót, feleségével akkor is várják a vevőket, akik a számtalan csokin, cukorkán kívül kulcstartók, képeslapok, játékkatonák, matricák sőt napszemüvegek, óraszíjak között is válogathatnak.- Karácsonykor elkezdtük kiárusítani a készletet, mert megijedtünk az új adóAz összeállítást készítette: Cser Ildikó és Gottvald Károly. zástól, meg az adminisztrációtól - magyarázza a kedélyes boltos miután kiszolgálta egyik kedves ismerősét, egy környékbeli iskolásfiút, aztán nevetve hozzáteszi:- Örülök, hogy még áron alul sem kelt el minden. Tudják, olyan ez a munka nekem, mint a levegő. Élni se tudnék nélküle. Tavaly nyáron a szolnoki országos szövetkezeti kórusfesztiválra is meghívták a mözsieket Ergo és egy belga kórus Nemcsak az itteniek, a megye több távoli pontján élők is tudnak róla - hiszen gyakran felkeresik - milyen szép sport- csarnokkal dicsekedhet Tolna. A - pótszékekkel együtt - majd ezer férőhelyes, széles körű összefogással, mindössze 27 hónap alatt elkészült létesítmény a sportolási lehetőségek biztosításán kívül a művelődés szervezőit is kihúzza a bajból. Megfelelő kultúrház hiányában ugyanis rendszeresen itt tartják a szórakoztató műsorokat és a zenei előadásokat is. Itt találkozhatott a közönség többek között Hofi Gézával, Sass Józseffel, Halász Judittal, s fellépett már a Modern Hungária, a Neoton, a Dolly Roll, az Első Emelet, és a Bikini is. Májusban várják az Ergót, s jön a KISZ Központi Művész Együttesének Rajkó zenekara is. A jó akusztikájú, leválasztható terem énekkari próbákra is alkalmas, így a híres mözsi Bartók Béla női kar rendszeresen itt gyakorol. A 15 éves kórus egyébként nemcsak szép sikereiről, hanem példás összetartásáról is nevezetes. Tagjai - férjestől - Minden nyáron együtt veszik ki szabadságukat, s közösen mennek el nyaralni valamelyik szomszédos országba. Az idén kivételesen nem utaznak, mert ők látnak vendégül egy hétig egy 70 tagú belga kórust, amellyel közös hangversenyük is lesz. Jövőre cserébe ők tölthetnek két hetet nyugat-európai barátaiknál. Tánc közben lekérés nincs! Bizony felesleges már a tábla a falon, mert a Béke étteremben nemhogy le, fel se igen kérnek mostanság egyetlen hölgyet sem. Ha csak nem lakodalom vagy egyéb rendezvény van, mert különben jó ideje senki nem ropja itt a táncot. Vagy tíz éve kezd már kimenni a divatból a táncos, zenés vacsorázás, de most legalábbis egy időre, meg is szűnt, mert felbomlott a kéttagú zenekar. Április elseje óta magnó szolgáltat diszkódallamokat a vendégeknek. Egy csütörtöki napon, délidőben kukkantottunk be, hogy körülnézzünk a helyi áfész üzemeltetésében lévő, két éve átalakított vendéglátóhelyen. Annak ellenére, hogy a Pannónia sörözőn kívül nincs más hely a községben, ahol meleg ételt lehet kapni, bőven volt üres asztal. Mindössze egy idős bácsi, egy diáklány, valamint egy üzletemberekből álló négytagú társaság és néhány hivatalnok ebédelt a kissé hűvös étteremben. Kocsi János üzletvezető szerint, ha nem lenne 110 személyt érintő közétkeztetés, akár be is lehetne csukni a „boltot”. Nyáron a Dombori felé átmenő forgalom javít valamit a helyzeten, de ilyenkor, szezon előtt alig éri meg a nyitva tartás. Hogy miért hiányzik az étlapról a halászlé? Mert olyan drága a hal, hogy az ára miatt nem lehet eladni. Ennek ellenére, ha a kedves vendég előre megrendeli, a kedvéért bármikor beszerzik és elkészítik neki. A bot és a láda Az impozáns tanácsháza, amire bármelyik város büszke lehetne, nemcsak eredeti módon megőrzött külső arculatával, ódon lépcsőházával, vaskos falaival idézi a régmúlt idők szellemét. Szilák Mihály tanácselnök modern bútorokkal berendezett szobájában is felfedezhet a látogató két olyan tárgyat, amelyek, ha szólni tudnának, sokat mesélhetnének az egykori polgárokról, az itt intézett ügyes-bajos dolgokról. Az egyik egy jókora, súlyos, fekete, vasból készült céhláda. Két zárját ma már nem őrzi lakat, de sajnos nincs rajta semmilyen arra utaló feljegyzés, hogy mikor készülhetett és melyik céh tulajdonában volt. Egyelőre üres, de ha Tolna város lesz, ebbe kerül a pályázat dokumentuma és az azóta is őrzött golyóstoll, amivel aláírták. A másik féltve őrzött kincs jóval „beszédesebb”. A falon függő, bojtos bírói bot cirádás aranylemezzel borított gombján szépen elolvashatok a gyöngybetűk: Tolna Városának Emlékül 1868. Rosmájer Ferencz Város Bírája. Megszűnik a bűz A Tolna és Mözs határát jelentő Radnóti, valamint a Babits utca környékén lakók többször panaszkodnak, hogy rettenetes szag terjeng a levegőben. Ennek oka, hogy a 860 köbméteres szennyvíztisztító kicsi, legalább a kétszeresére lenne szükség. A tanács tehát úgy döntött, hogy egy olyan új telepet épít, amely 4000 köbméter víz tisztítására alkalmas. Ehhez az összes műtárgy el is készül még az idén, de csak ennek felére kerülnek gépek, mert többre nincs pénz. A költségek így is 50 milliót emésztenek fel a költségvetésből. A vezetéképítés a tolnai újtelep és a mözsi Szent István utcai részen jelenleg is folyik, s még ebben az évben újabb 300 lakást ráköthetnek. A tervek szerint később is ennyi készül el évente, amelyhez háztartásonként 27 ezer forintot fizet a lakosság. Ha ez megvalósul, akkor túllépik a VII. ötéves terv eredeti elképzeléseit. w m rr _ ww rw r ■■ ■ Távfűtőmű epul Hamarosan átalakul a Deák Ferenc és a Kossuth Lajos utca környéke, a cipőbolt mögötti belső téren 3, egyenként 26 lakásos tömböt építenek. Érdekességük, hogy ezek lesznek az első olyan otthonok, amelyekben távfűtés szolgáltatja majd a meleget. A kisajátítások befejeztével az első házat még az idén felhúzzák, s a többi is folyamatosan követi. A település egyéb részeit is ellátó kazánház építése ügyében most folynak a tárgyalások. Jövőre jön a gáz Megszületett a rácsatlakozási engedély: jövőre Tolnáig ér a földgázvezeték. A számítások szerint 1990-ben megépül a településen belüli első szakasz is, amely 27 mözsi, illetve tolnai gazdasági egységet és 1300 lakást érint majd. A távvezeték-építés költségeit a vállalatok, szövetkezetek fedezik, a belső elosztó hálózathoz háztartásonként hú szezer forinttal az érintett családok járulnak hozzá. Az elképzelések között természetesen a település további részeinek bekapcsolása is szerepel, a jelenlegi számítások szerint reális lehetőség van arra, hogy a következő ötéves tervidőszakban, társulásos formában szinte mindenütt hozzájussanak ehhez a fűtőanyaghoz. A Radnóti utca bal oldala Mözs, jobb oldala Tolna
