Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-05 / 106. szám

1988. május 5. “nEPÜJSÄG 3 A pártértekezlet küldöttei A cél: közelíteni a lakossági igényekhez „Nem lehet és nem is szabad illúziókban élni” Úgy gondolom, hogy a megyénkben élők többsége látva e fotót, illetve olvasva alatta Császár József nevét, máris tudja, hogy a megyei tanács elnökéről van szó. Ismerik munkásságát, politikai és szak­mai felkészültségét, s tisztelik mindazért, amit megyénk gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése érdekében tett. Úgy­hogy most, a beszélgetést megelőző be­vezetésben csak a rend kedvéért írjuk le: Császár József harminckét éve dolgozik tanácsi területen, 1982 márciusa óta a megyei tanács elnöke, több társadalmi funkciót lát el. Azt viszont kevesen tudják, hogy a megyei tanácselnök két párt- kongresszuson vett részt.- Most pedig a pártértekezletre készü­lődik, amitől az emberek nagyon, de na­gyon sokat várnak. Ön hogy van ezzel?- A pártértekezletnek mindenképpen kell adnia olyan koncepciót, távlati stra­tégiát, ami e jelenlegi helyzetből kimoz­dítja az országot. Hogy mi alapján lehet és kell lépni, azt ki lehet válogatni az ál­lásfoglalás-tervezetből, az észrevételek­ből és majd a pártérte kéziét munkájából. Gondolok itt a gazdaság és a politikai in­tézményrendszer működésének megújí­tására, a demokrácia szélesítésére, a nyitottságra, a társadalmi-etikai, és a morális dolgokra.- És a tanácsi területtel kapcsolato­san?- Az én, illetve a mi munkánkra a párt-, az állami és társadalmi szervek feladat- és felelősségelhatárolása hat legközvet­lenebbül. Ebben is sok lehetőséget és tartalékot látok. Jó példaként említem a helyi tanácsok önállóságának korábbi növekedését, ami együtt járt egy na­gyobb lakossági kapcsolódási lehető­séggel, nyitottsággal. Ez egészséges kényszert is jelent a vezetés felé, ugyanis a tanácsi testület a lakosság javaslatai alapján önállóan dönt, a célokat is közö­sen kell megvalósítaniuk, közösek az örömeik, de a gondjaik is. Viszont ameny- nyiben a közös elhatározásokat a veze­tés nem jeleníti meg, akkor képtelen tp- vább vezetni. Hiszen csakis a közös munka eredményét minősíti a lakosság.- Van még mit várni a pártértekezlettől a tanácsok számára...- Igen. Az biztos, hogy a megfelelő fel­adatelhatárolásból következően na­gyobb felelősség is hárul a tanácsokra, de a már korábban indított demokratikus folyamatokat ezen a téren is erősíteni, gyorsítani kell.- Hogyan? Parancsszóra?- Be kell látnia mindenkinek, hogy most ez szükséges. Hiszen helyben - a felsőbb vezetés beleszólása nélkül - a lakosság véleménye alapján tudja a ta­nácstestület szintetizálni és rangsorolni a legfontosabb feladatokat.- Vitakultúránkkal nem lehetünk elé­gedettek. Ezért kérdezem meg azt, ami naponta felmerül sokakban: Nem vezet tévútra, hogy a lakosság mindenbe bele­szólhat, hiszen mindenki mindenhez nem érthet? Ebből következően elsősor­ban a saját érdekeit képviseli. Amennyi­ben pedig „nem jön be” a kívánsága, ak­kor sértett állampolgárrá válik.- Mielőtt válaszolnék, leszögezem, hogy napjainkban nagyon sok a sértett állampolgár, s ehhez kapcsolódik a vála­szom. A demokráciát két oldalról kell fej­leszteni. Szükség lenne a vezetők és a la­kosság fogadókészségének növekedé­sére, s a jó értelemben vett kompromisz- szumra való hajlam erősödésére. Azt meg kell tanulnunk, hogy a dolgokat mindig „le kell kezelni”, a kérdéseket pe­dig nem szabad nyitva hagyni, s ha már megszületett a döntés, akkor azt kell vég­rehajtani - közösen. Mert nem lehet és Császár József nem is szabad illúziókban élni! Egyéb­ként a tanácsi apparátusoknak is változ­niuk kell. Nyitottá kell válniuk, hiszen az állampolgároknak ma már nem ügyirat­kezelőkre van szükségük, hanem olyan tanácsi dolgozókra, akik hivatalból szer­veznek, s járnak utána az olyan dolgok­nak, melyek az ügyiratokban nem jelen­nek meg. Itt megint hangsúlyozom a közösségek és az egyén öntevékeny közreműködé­sét a problémák megoldásában. Erre nagy szükség van napjainkban.- A társadalmi viták során, de most, az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatos észrevételek és javaslatok alapján úgy látom, hogy az emberek elsősorban kriti­kai megjegyzéseket tesznek.- Mégpedig mindenki a saját környe­zetéből kiindulva mond véleményt. A kri­tikának is van hajtóereje, előrevivő szere­pe. Persze, azt nem lehet várni a pártérte­kezlettől, hogy utána nyomban .minden egy csapásra megváltozzon, de egy ha­tékonyabb, demokratikusabb, nyitottabb tevékenységi keret, egy jobban elhatárolt hatáskör, döntési és felelősségi rendszer mindenképpen segíti gondjaink megol­dását, a céljaink felé közelítést. Beszél­tünk már arról, hogy csalódottság van az emberekben, ami érthető, hiszen nehe­zen lehet elfogadni a korábbi progra­mokkal szemben kialakult helyzetet, mert két és fél év alatt sok mindent át kellett ér­tékelnünk. Mert amit 1985-ben elhatá­roztunk, sajnos nem a tervek szerint való­sult meg.- És ezt akkor nem lehetett előre látni?- Az akkori átmenetileg jobbnak tűnő helyzet sokunkat megtévesztett. Magam is örömmel hittem a megyékre lebontott tervben... Most viszont korrigálni kell a XIII. kongresszuson elhatározottakat, meg kell határozni 1990-ig a konkrét fel­adatokat, s el kell készíteni a hosszú távú koncepciót. Nagyon sok mindenben - tanácsi vonalon is - úgy kell módosítani a jogi kereteket, hogy adjon teret elkép­zeléseinknek és ne gátoljon. V. HORVÁTH Kamarai állásfoglalás a társasági törvény tervezetéről A Magyar Gazdasági Kamarában szer­dán Zányi Jenő alelnök tájékoztatta az új­ságírókat a Kamara ügyvezetöségének a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezetével, valamint az előkészületben lévő bérreformmal kapcsolatban kialakí­tott állásfoglalásáról. Elmondta: a bérreformmal kapcsola­tos jelenlegi vita alapján úgy tűnik, jövőre csak a bérmechanizmus átalakítására készül a kormányzat. Ezzel a Kamara nem ért egyet. Arra lenne szükség, hogy a versenyszférában teljes mértékben megszűnjön a bérszabályozás, a bér ugyanolyan termelési költséggé váljon, mint minden más ráfordítás, s felhaszná­lásáról a vállalatok saját jövedelmezősé­gi érdekeiket figyelembe véve döntse­nek. Hosszabb távon pedig ezt a rend­szert' más területekre is ki kell terjeszteni. A jövő esztendőben semmiképpen nem tartható fenn az idén érvényben lévő köz­ponti bérszabályozás, mert a jelenlegi keretek között nem lehet biztosítani a dolgozók megfelelő anyagi ösztönzését. A Kamara jogászai is részt vesznek a társadalmi törvénytervezet megfogalma­zásának munkálataiban. Ez biztosítja, hogy a Kamara már az előkészítő sza­kaszban is érvényesíthesse véleményét, s szükség szerint a törvénytervezetben alternatív megoldásokat dolgozzanak ki. A szakemberek több vitatott kérdéssel is foglalkoznak. Például azzal, hogy alakít­hatnak-e kizárólag magánszemélyek részvénytársaságot, vagy hogy a külföl­diek részt vehetnek-e magánszemélyek által létrehozott kft-ben? A Kamara úgy vélekedik, hogy e téren biztosítani kell a fokozatosságot, így a magánszemélyek előbb betéti társaságot hozhassanak lét­re, majd ha azok jól működnek, alakul­hassanak át kft-vé, később részvénytár­sasággá. Az eddigi munkálatok alapján várható, hogy a társasági törvény - amennyiben az országgyűlési képviselők az őszi ülés­szakon jóváhagyják, -1989. január else­jén hatályba léphet. Attól azonban óvja tagvállalatait a Kamara, hogy az új tör­vény lehetőségeivel élve meggondolat­lan, előkészítetlen átalakításokra hatá­rozzák el magukat. A Kamara legutóbbi ügyvezetőségi ülésén behatóan foglalkozott a népgaz­daság exportteljesítményének alakulá­sával, figyelembe véve a növekvő adós­ságszolgálati terheket. Új építési rendszer a TÁÉV-nél I Hadat üzentek az uniformizmusnak A hét elején alkalmam nyílt végigkísér­ni a Tolna Megyei Állami Építőipari Válla­lat előregyártó üzemének egy hétköz­napját. A laikusok városszerte csak „pa­nelüzemként’’ ismerik ezt a létesítményt - mely a TÁÉV életében igen fontos szere­pet tölt be -, de ez ellen az elnevezés el­len Mácsik István és Müller György az üzem vezetője és helyettese a leghatáro­zottabban tiltakozik. Egyrészt azért, mert a régi értelemben vett panelokat már nem gyártják, másrészt azért, mert a „pa­nel” névhez pejoratív jelentéstartalom is kapcsolódott az utóbbi időkben. Ha ezt a szót halljuk, mindenkiben az ötven-hat- van négyzetméter közötti alapterületű egyenlakásokból álló kockaépületek lát­ványa merül fel, nem is beszélve a szürke lakótelepekről.- Ezzel a rossz hagyománnyal szeret­nénk szakítani - mondja Mácsik István -, mert ma már az emberek igényszintje megváltozott, megnőtt, a régi technoló­giával ezt nem tudjuk kielégíteni, szükség van a változtatásra. Ennek érdekében a vállalat a Pécs- terwel közösen kidolgozott egy merőben új előregyártási szisztémát és tecnoló- giát, amely teljesen más lakástervezési és -építési lehetőségeket rejt magában, és amely az „előregyártott teherhordó fa­las építési rendszer” nevet viseli, tehát még a nevében is elhatárolja magát a ré­gi paneles technológiától.- A rendszer lényege a variációs lehe­tőségek nagy számában rejlik - közli Má­csik István -, régen egy lépcsőházban, vagy akár az egész épületben csak egy­forma lakásokat lehetett megépíteni. Ezt az új rendszer úgy módosítja, hogy az elemek nagyságát a két méter negyven centimétertől öt méter negyven centimé­terig harminc centiméterenként tetszőle­gesen változtatni tudjuk, tehát az adott keretek között bármely tervezői ötletet, elgondolást meg tudunk valósítani. A ter­vezők keze nincs megkötve, egy épüle­ten belül tetszőleges méretű lakásokat alakíthatnak ki, tehát így sokkal jobban ki tudjuk elégíteni a valós igényeket. Az újra való átállás természetesen hor­doz magában problémákat is, annál in­kább, mert az új sablonpark - mellyel az elemeket előállítják - adaptálása mel­lett a gazdaságosság növelése érdeké­ben egy rekonstrukciót is megvalósítot­tak az üzemben: korszerűsítették a gőzö­lési rendszert. A gőzölőkádakat belülről leszigetelték, és mikroprocesszoros ve­zérléssel irányítják a folyamatot. E két újdonságtól jelentős energia- megtakaritást várnak. A rekonstrukció­hoz kapcsolódva a vállalat és az üzem vezetése technológiai módosításokat is tervez, az elemek gyártásához használt beton összetételét kívánják megváltoz­tatni, és jobb minőségű cementet fognak használni, ezáltal nő a gazdaságosság, és simább lesz az elemek felülete, azaz a minősége is jobb lesz. Az új építési rendszer előnye tehát a megnöve­kedett rugalmasság mel­lett a gazdaságossági té­nyező lesz. Ez azt jelenti, hogy mi­vel a lakások összköltsé­gén belül az egyébként legnagyobb hányadot ki­tevő szerkezetépítési költség részaránya csök­ken, így a többi - a laká­sok komfortját és minő­ségét főként meghatáro­„ V Az előregyártó üzem nagy értéket elő^Kító „mellék- üzeme”: a műkövesműhely Schmidt András kőműves a kész elemek vakolását végzi zó - tényezőre (burkolatra, tapétára, stb.) több pénz marad, azaz nemcsak alapte­rületben, variálhatóságban, hanem egyéb kiegészítő szolgáltatásban is kö­zelítenek a lakossági igényekhez.- Kénytelenek vagyunk ezt tenni - fejti ki véleményét Mácsik István -, mert ma már az építőipari vállalatok között kiala­kult a verseny, s ha nem tartunk lépést az igényekkel, ha nem újítunk, akkor lema­radunk, s ezt nem engedhetjük meg ma­gunknak. Kézzelfogható eredménye is van már az újítási törekvéseknek, hiszen az idei évre tervezett hatszáz lakás - már mind az előregyártott teherhordó falas rend­szerben épül - építése megkezdődött Szekszárdon, a Napfény utcában már láthatóak az első ház „kezdeményei”. A terveket megtekintve mondható, hogy kí­vülről is nagyon tetszetősek lesznek ezek a lakások, egyáltalán nem hasonlítanak az eddigi „panelekhez”. Magastetővel készülnek, és a külső szigetelésük egy a Német Szövetségi Köztársaságból meg­vásárolt licencnek köszönhetően a leg­magasabb szintű szabványelőirásoknak is megfelel. Összefoglalva tehát megálla­pítható, hogy jövendő lakók végre az igé­nyeiknek megfelelő lakáshoz juthatnak - természetesen a pénztárcájuk adta lehe­tőségekhez mérten. A Napfény utcai házsort a TÁÉV mint­egy referenciaként is építi, hiszen ez lesz nemcsak a városban, hanem az egész országban az első ilyen építmény. Az ér­tékesítésben is továbblép a vállalat, mert a szokásostól eltérően saját maga árulja a lakásokat, s nem a tanácson, vagy az OTP-n keresztül. A TÁÉV bízik abban, hogy az új építési rendszerük sikert arat, annál is inkább, mert ha lesz igény az így előállított épületekre, megvan a tovább­fejlesztés lehetősége is, hiszen ezzel a technológiával nemcsak lakóépületeket, hanem például szállodákat, kollégiumo­kat is lehet építeni.- Nagy előnye a rendszernek az - mondja Mácsik István -, hogy megtartva az előregyártási technológia kétségen kívül meglévő előnyeit - a gyorsaságot, a viszonylagos olcsóságot -, olyan megol­dásokra képes, amelyekre eddig csak a hagyományos építkezési módszerekkel volt lehetőség, de azoknál sokkal na­gyobb hatékonysággal. WÁGNER DEZSŐ FOTÓ: SÖRÖS MIHÁLY A napi termelés az átmeneti tárolótérbe kerül

Next

/
Oldalképek
Tartalom