Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

1988. május 24. NÉPÚJSÁG 3 Átfogó társadalmi reform is szükséges Jubileumi hét a Gőgös Gimnáziumban Dr. Molnár István, a megyei bíróság elnöke, Tol­na megyei küldött a pártértekezleten írásban nyúj­totta be hozzászólását. Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! A pártértekezlet elé terjesztett állásfoglalás­tervezet megállapítja, hogy a politikai intézmény- rendszer működésében mutatkozó zavarok is okozói a gazdasági és társadalmi fejlődés meg­torpanásának, nehézségeink szaporodásának. Ennek okát abban látom, hogy politikai intéz­ményrendszerünk egyes elemei nem változtak és fejlődtek a gazdasági, társadalmi folyamatok­kal szinkronban. A szocialista társadalom működésének haté­konyabbá tétele egyedül gazdasági reformmal nem valósítható meg, amellett átfogó társadalmi reform is szükséges, amely felöleli politikai intéz­ményrendszerünket, az állam- és jogrendszert, a kulturális és erkölcsi viszonyokat is. Olyan átfogó reformra van tehát szükség, amely a politikai intézményrendszert is kiigazít­va, módosítva teret enged minden alkotó törek­vésnek, megfelel társadalmunk mai elvárásai­nak. Ezeket a reformokat bátran kell vállalnunk, mert ezek a valóságos helyzet ismeretében a to­vábbfejlődés törvényszerűségeinek érvényesü­lését jelentik. Tisztelt Pártértekezlet! Engedjék meg, hogy a politikai intézmény- rendszer két területével foglalkozzam, az állami élet egyes kérdéseit, és a Hazafias Népfront sze­repét érinteném Feltétlen egyetértek az állásfoglalás-tervezet megállapításával, miszerint az alkotmányos, tör­vényes rend megtartása alapvető társadalmi ér­dek. A társadalomirányítás követelményeinek ol­daláról vizsgálva az összefüggést joggal vethető fel az a kérdés, hogy a többször módosított közel 40 éves alkotmányunk, állami szervezetünk mennyiben felel meg mai társadalmunknak, jog­alkotásunk hatékonyan szolgálja-e gazdasági, társadalmi célkitűzéseinket. Alkotmányunk számos alapvető társadalmi és gazdasági viszonyainkat érintő kérdésről - ke­letkezési körülményeinek megfelelően - csak programszerűen, általánosan rendelkezik. Az 1972. évi átfogó alkotmányreform ellenére ren­delkezései nincsenek összhangban társadalmi rendünk új jelenségével, az állam, egyes állami szervek szerepének változásait nem tükrözik, a gazdaságirányítás rendszeréről, a gazdasági mechanizmusról egyáltalában nem szólnak. A politikai intézményrendszer tervbe vett to­vábbfejlesztése ugyancsak alkotmányos rende­zést igényel. Mindezek amellett szólnak, hogy alkotmány- módosítás helyett gondos előkészítés után új al­kotmány megalkotása szükséges. Az új alkotmányban társadalmi, gazdasági vi­szonyaink és politikai intézményrendszerünk differenciáltabb szabályozása látszik indokolt­nak, mégpedig úgy, hogy iránymutatást adjon a továbbfejlődéshez is. A párt elvi irányító szerepének rögzítése mel­lett garantálni kell az állami szervek önálló, fele­lősséggel párosuló működését, a gazdálkodó szervezetek önállóságát, pontosan körvonalaz­va a beavatkozás feltételeit és korlátáit is. Demokratizmusunk erősödése, a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesíté­se az állampolgári jogok új szabályozását teszik szükségessé. Magas szintű jogszabályokban kell rögzíteni az alanyi jogok érvényesítésének garanciáit is. Az állami szervek rendszerét illetően az Or­szággyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács hatáskörének, jogállásának rendezése, a taná­csok önkormányzati szerepe, a kétszintű köz- igazgatás új alkotmányos szabályozása ugyan­csak indokolt. A jogalkotás, az állami szervek alkotmányos működésének kontrolljaként megfontolandó al­kotmánybíróság létrehozása. A közvetlen de­mokrácia olyan fórumai, mint az országos és a helyi népszavazás ugyancsak alkotmányos ren­dezést igényel. Az egyéni és a közösségi jogok védelmének garanciális eszköze lehet a közigazgatási hatá­rozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztése. Demokratizmusunk erősítésével ennek társadal­Egy hónappal ezelőtt hitet téve arról el­mélkedtem: hiszek a reál és humán értel­miség önkifejezési igényében, elhivatott­ságában, abban, hogy a kibontakozás meghatározó tényezője a társadalom és műszaki kutatások, a műszaki fejlesztés lehet! Említettem mindezt azért, mert so- kadszorra akkor kezdődtek a Tolna me­gyei tudományos hetek. Négy hét múltán megállapítható: a rendezvénysorozat, amely tegnap Dalmandon zárult, ismét felpezsdítette a tudományok társadalmi egyesületeiben ténykedők munkáját. A több mint kétszázhúsz előadáson, el­hangzottak mérlegét azonnal megvonni képtelenség, mert hiszen a tapasztalatok elemző értékelésére a rendező szervek, a MTESZ, a Magyar Közgazdasági Tár­saság, a Magyar Jogász Szövetség, a TIT Tolna Megyei Szervezetei hivatottak. Az viszont bizonyos, hogy az idei rendez­vénysorozat központi gondolataként megfogalmazottak - Helyzetünk - lehe­tőségünk - tennivalóink - visszatükrö­ződtek, szinte kivétel nélkül valamennyi programban. A megyeszékhelyen, Tolna megye vá­rosaiban, továbbá a falusi kultúrottho- nokban, az előadások nagy részét kötet­len eszmecsere követte. Némely helyszí­nen az érdeklődők kiszorultak a nagyte­remből, másutt viszont alig húszán vettek részt az igencsak közérdeklődésre szá­mot tartó előadáson, melynek témája, a magyar gazdaság nemzetközi megítélé­se volt. Az igencsak felkészült előadó nem tudhatom, milyen belső érzésekkel távo­mi igénye egyre gyakrabban fogalmazódik meg. A bírósági felülvizsgálat nem csökkenti az ál­lamigazgatási szervek ügyintézésének önállósá­gát és eredményességét, ugyanakkor erősítené az állampolgári jogbiztonságot, a végrehajtói ha­talom ügyintézésének törvényességét. A közigazgatási bíráskodás megteremtése esetén indokoltnak látszik az államigazgatási ha­tározatok szélesebb körét érintő felülvizsgálati rendszer megteremtése. Néhány területen a bí­rói kontroll szükségessége egyértelműnek lát­szik, mint pl. társadalmi szervek, egyesületek lét­rehozásával kapcsolatos államigazgatási hatá­rozatoknál, építési és lakásügyeknél, vagy pl. a választójog gyakorlásával kapcsolatos döntések esetében, a társadalombiztosítási határozatok szélesebb körénél. A közigazgatási bíráskodást a jelenlegi bíró­sági szervezeten belüli szakosodással látom megvalósíthatónak. A bíróságok mostani nehéz helyzetére, a naay munkateherre is figyelemmel a közigazgatási bíráskodás bevezetésénél külö­nös figyelemmel kell lenni a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésére. Az állami, társadalmi és gazdasági szervek te­vékenységének társadalom általi ellenőrzése ugyancsak megújulásra szorul. Nem arról van szó, hogy nincs elég ellenőrző szerv, vagy azok nem folytatnak le elég ellenőr­zést. A gondot abban látom, hogy az ellenőrzés szervezeti rendszerének konstrukciója, mód­szere és eredményének hasznosítása nem ki­elégítő. Az ellenőrzés szervezetét illetően objektív el­lenőrző szervezet kialakítása az előbbrelépés garanciális eleme. Ehhez változtatni kellene a népi ellenőrzés alkotmányos státusán is. A gazdasági ellenőrzés bázisa a Pénzügymi­nisztérium keretében működő adóellenőrzés le­hetne. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek minden érdek, és befolyásmentes törvényességi felügyeletét a cégbíróságok tudnák ellátni. Eh­hez azonban a cégbíróságok apparátusát meg­felelő hivatali szervezettel kellene kiegészíteni. Mindezek mellett nem nélkülözhető szerve­zettebb belső ellenőrzés, ugyanakkor a felügye­leti ellenőrzést pedig tartalmasabbá kellene ten­ni. ■ Tisztelt Pártértekezlet! A szegedi elméleti tanácskozáson is megfo­galmazódott, hogy „a hatalmat sokféleképpen fejlődő intézményrendszerben kell gyakorolni és építeni kell a társadalom differenciált politikai mozgására, hasznosítva a társadalmi csoportok sajátos arculatú szerveződését". Ebben a struktúrában igen fontos szerepet tölt be a Hazafias Népfront. Társadalmunk jelenlegi rétegződése, az ér­dekviszonyok sokrétűsége mellett a szövetségi politika megvalósítása, a közmegegyezés alkot­mányos keretek közötti állandó, folyamatos megújítása a népfrontmozgalom szerepének növelése nélkül nem képzelhető el. Az utóbbi években társadalmunkban megnö­vekedett a különböző hasznos célok elérésére irányuló önszerveződés igénye. A politikai, érdekképviseleti, kulturális és egyéb célok elérésére tömörült közösségek in­tegrálásának megvalósításában a Hazafias Népfront be tudja tölteni társadalmi szerepét. A népfront keretében eddig is működő egyesüle­tek, klubok, körök és más közösségek számos gazdaságilag, társadalmilag hasznos célkitűzést valósítottak meg, mint pl. a városvédő egyesüle­tek, a családvédelmi tanácsok, a kertbarátkörök, a honismereti mozgalmak és így tovább. Ezeknek a társadalmi igényeknek a kielégíté­sére a különböző szervezettségi fokon működni akaró közösségek érdekében az egyesülési jog­ról magas szintű jogi szabályozás látszik indo­koltnak - beletérve a társadalmi szervezeteket, a tömegmozgalmakat, az egyesületeket és az ál­lampolgárok más, lazább szervezettségű egye­süléseit. Az alkotmányos, törvényes rend betartása minden állampolgárra, következésképpen az ál­lampolgárok szervezeteire is kötelező. Erre néz­ve garanciális rendelkezés szükséges, mert cél­jaink legfőbb biztosítéka - miként erre az állás­foglalás-tervezet utal, a szocialista társadalmi rendszer. zott azt követően, hogy teljes nyíltsággal beszélt a fentebb említettekről kevéske hallgatóságának, de az érdektelenségen valószínűnek tartom, hogy elgondolko­dott. Nem rajta múlt... Voltak sikeres rendezvények. Ezek kö­zött említhető a tudományos hetek meg­nyitójával egy időben rendezett, SOFT- NET számitógéphálózatok konferencia és kiállítás, amely három napon át adott otthont Szekszárdon, a hazai szakembe­rek százainak. Mint ahogy szó esett róla. Végső so­ron a tudományos hetek rangja nem el­sősorban az előadások, rendezvények számában mérhető! Az viszont mégis­csak jelzi a megyében dolgozó reál és humán értelmiség aktivitásának, a szer­vezők munkájának erőfeszítéseit, hogy egyik évről a másikra megkétszereződött a programok száma. A különböző szer­vezetek és egyesületek közül kiemelen­dő a TIT, a Magyar Agrártudományi Egyesület, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Magyar Jogász Szövetség, a Magyar Közgazdasági Társaság, az SZVT, valamint a Neumann János Számi- tógéptudományi Társaság. Üdvözlendő, hogy a MTESZ megyei környezetvédelmi szakbizottsága több, színvonalas és nagy érdeklődéssel kísért rendezvényt tartott. Összességében azt mondhatjuk: a Tolna megyei Tudományos hetek elére célját. Az viszont a jövőt tekintve elgon­dolkodtató, hogy szükség van-e ilyen széles palettára a témákat illetően... S. GY. Kedves ajándékot kaptak az intéz­mény fennállásának 75. évfordulója alkalmából a dombóvári Gőgös Ig­nác Gimnázium tanulói és nevelői a szintén ünneplő Kapos kórustól. A kórus, valamint a zongorán köz­reműködő Lányi Péter élményt adó műsora után a szomszédos Dombó­vári Galériába sétáltak a vendégek. Judith Hagner, Rab-Kovács Éva, Ma­joros János, Újvári Lajos és Szeke­res Emil alkotásait tekintették meg, melyet Békés Sándor, szintén egy­kori dombóvári gimnazista, a Magyar Televízió Pécsi Stúdiójának vezetője nyitott meg. A szombati események után az ünneplés még egy egész héten át folytatódik. Tegnap 15.30 órakor „A hűség nyelve” szabadegyetemi sorozat ke­retében dr. Ördög Ferenc, címzetes egyetemi docens, állami-díjas nyel­vész tartott elő adást a gimnázium könyvtárában „A nyelvjáráskutatás lehetőségei a Dél-Dunántúlon” cím­mel, ma 14 órától pedig Tüskés Ti­bor, József Attila-dijas irodalomtör­ténész, kritikus, az iskola volt tanára tart rendhagyó irodalomórát Illyés Gyuláról, aki 1913-14-ben Dombó­A hagyományokhoz híven ezúttal is Hartmann Lajos, a Szekszárdi Húsipari Vállalat igazgatója nyitotta meg szombaton a VII. húsipari napo­kat. A programokat György Tibor, az SZHV KISZ-bizottságának titkára is­mertette az érdeklődőkkel. Rövid szünet után az ebédlőterem­ben így játszunk mi címmel vidám, játékos vetélkedőn mérte össze fel- készültségét a vállalat hat beneve­zett csapata. Ezzel az erőpróbával váron kezdte meg gimnáziumi tanul­mányait. 16 órakor az alagsorban az iskola képzőművészeti fakultációs csoportjának kiállítását nyitja meg Tüskés Tibor. Szerdán 10-15 óráig a környék­beli általános iskolásokat várják nyílt napra, csütörtökön 14 órától város- és iskolatörténeti vetélkedőt rendez­nek köztük és a középiskolások kö­párhuzamosan az épület előtti par­kolóban autós ügyességi verseny­ben bizonyíthatták tudásukat a sze­mélygépkocsival rendelkező bátor nevezők. A fiatalabb korosztályt fő­ként az aulában megállás nélkül per­gő videofilmek vonzották. Este 19 órai kezdettel, „Sörkert” várta a könnyedebb szórakozást vá­lasztókat, s a vendégek valóban nem csalódtak: a hajnalig tartó zenés program számos meglepetéssel ­zött. Pénteken 15 órától öregdiákok találkozója lesz, valamint 15-18 óráig sportversenyek a Jubileumi Kupáért. 17 órakor koszorúzás a temetőben és az emléktáblánál, 18 órától ifjúsá­gi diszkó a klubban. A programsorozat 28-án ünnepi megemlékezéssel és osztálytalálko­zókkal zárul. köztük body building bemutatóval, sörkert-lottóval - szolgált. Vasárnap reggel a legkisebbek vették birto­kukba az SZHV előtti területet. Nagy népszerűségnek örvendett a kerék­páros ügyességi vetélkedő és az aszfaltrajzverseny. A kétnapos rendezvénysorozat a könyvtárban megtartott bébi- és gyermekruha-börzével és az ehhez kapcsolódó tombolasorsolással zá­rult. A játékos vetélkedőn többek között igaz és hamis állítások közül kellett választani - Az autós ügyességi versenyre heten ne­veztek A tudományos hetek palettája Nagy sikert arattak a festmények, kisplasztikák VII. húsipari napok Békés Sándor megnyitja a kiállítást

Next

/
Oldalképek
Tartalom