Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

2^ÉPÜJSÁG • 1988. május 2. Munkásünnep ’88 Felvonulások, politikai fórumok, színes, kulturális és sportműsorok (Folytatás a 2. oldalról.) mint egyórás közéleti beszélgetés végén Kovács János tanácselnök megköszönte a város és a megye lakosságának, hogy közel ezren vettek részt a Népújsággal közös pályázaton, amelynek nyomán el­nevezték a szép új teret, amely a fórum­nak is kellemes keretet adott. A mintegy hatszáz névjavaslatot a városi tanács adatbankként kezeli az új utcák, terek el­nevezéséhez. Végezetül a fórum - ame­lyet V. Horváth Mária, lapunk főmunka­társa vezetett - résztvevői átadták a díjat azoknak, akik a Kiskorzó elnevezést ja­vasolták. Hogy módunk volt az ígért öt­ezer forintot a nyerteseknek átadni, az a közreműködőknek - a városi tanácsnak, a népfrontbizottságnak, a Magyar Hirde­tőnek, a Hungária Biztosítónak, az Állami Biztosítónak és Lapkiadó Vállalatnak kö- szöhhető. A Kiskorzó nevet javasolta a Népbolt Vállalat Marx Károly brigádja, Hegedűs Andrea, Lányi Péter és dr. Pap Tihamér. Sok más témakörben és műfajban igyekeztünk szórakozást biztosítani az érdeklődőknek. Nagy sikert aratott a Szekszárdi Montmartre, ahol Lippai Ta­más festőművész, Fusz György és Juhos László szobrászművész, és Kiss Ildikó iparművész mutatta be önmagát és mun­káit. Nem kevesebb érdeklődőt vonzott a Váraljai Népi Együttes és a bonyhádi Szélkerék együttes színvonalas műsora. A legtöbben mégis Katona Klári legújabb nagylemezére voltak kíváncsiak, aki en­nek legszebb számait énekelte el, hatal­mas sikerrel. Az érdeklődők megtekint­hették még fotóriportereink kiállítását, és Agyagozó gyerekek Legifjabb vendégünk Katona Klári anyák napi ajándéka a Mama című dal volt vettek is szép számmal munkatársaink könyveiből, a Kossuth Kiadó kínálatából és az árusított újságokból, köztük a leg­népszerűbb újszülöttünk a Szekszárdi Népújság volt. A Videoton márkaszerviz jóvoltából megnézhették az érdeklődők Budavári Zita videóját arról, hogyan készül a Nép­újság, valamint Boros Béla, lapunk kari­katuristájának munkáit. Színes forgatag Szekszárdon A megyeszékhelyen tegnap zenés éb­resztő köszöntötte a május elsejét: a Né­met Nemzetiségi Kör fúvószenekara in­dulókkal, színes muzsikával szórakoztat­ta reggel hét órától a város dolgozóit. Az időjárás ezúttal csupán a hőlégballono- soknak nem kedvezett: a feltámadó szél miatt nem femelkedett a magasba a BHG- sok hőlégballonja. A Prométheusz-park- ban ezúttal nem volt tilos a fűre lépni, a park közepén felállított májusfa körül már a kora reggeli órákban gyülekeztek az ünneplőbe öltözött városlakók, az üze­mek, vállalatok, intézmények dolgozói. Ettől kezdve a késő esti órákig zajlott a nonstop műsor s kedve, érdeklődése szerint válogathatott mindenki a nézni-, látni- és hallanivaló közül a Promé- theusz-parkban, a most ünnepélyesen felavatott Kiskorzón, a Csörge-tónál, a Dózsa-pályán, a Munkásotthonban, nyit­va tartott a múzeum, a kicsinyek báboz- hattak, agyagozhattak, a fiatalokat a vi­deódiszkó szórakoztatta. Tamási, Dombóvár Lendületből közrefogva Hamrik László, az első félidő utolsó perceiben állhatott föl a kispadról: futtá­ban csak annyit mondott, hogy a Tamási Állami Gazdaság „profi” csapatától tarta­nak leginkább. Amúgy a gazdaság KISZ- szervezetének kispályásai nem kezdtek rosszul, mert a helyi gimnazisták ellen már az első öt percben kettő nullára ve­zettek. Kérem, nézzék el nekem, hogy a mér­kőzés végeredményéről nem szólhatok... A tamási lovaspályán rendezett majális a hagyományokhoz híven színes forgatag volt már a kora délelőtti órákban. Berkesné Imre Erikával a szabadtéri színpad előtt találkoztam, aki „civilben” a művelődési központ munkatársa. Teg­nap viszont műsorközlőként mikrofonba mondta délelőtt tíz órakor, hogy a II. Szá­mú Általános Iskola tánccsoportja lép deszkára, s pillanatok alatt több százan fogták körbe az alkalmi bemutató hely­színét. Ezt követően, az I. számú iskola hetedik C-be járó lányainak aerobik be- mutátója következett. A szél még elég erős volt ahhoz, hogy a sportpálya széléről felemelkedhessenek a motoros sárkányrepülők. Mindezt ké­sőbb minden bizonnyal megtehették a nagykónyi klub pilótái, maguk mellé ül­tetve a szerencséseket. Sándor Lajossal, a Május 1. kupa egyik bírójával - aki amúgy géplakatos - az egyik mérkőzés szünetében válthat­tam szót: - Az első május elseje már csak azért is él az emlékezetemben mert, alig több mint tizenhétévesen ott lehettem a Dózsa György úton, a Városligetben. Ugyanis Budapesten voltam ipari tanuló. Mindez, 1950-ben történt. Ma délelőtt itt sípolok, aztán rohanok haza ebédelni, mert délután kettőkor már a Kocsola- Szakály mérkőzést vezetem. * A dombóvári lovaspark árnyas fái alatt vegyes pörkölt rotyog a bográcsban. A szakács Vidóczi László tanácselnök...- Tavaly meg kritizáltam a főzőmestert, most szavamon fogtak. Egyébként, ez a negyedik majális, úgy érzem bevált. A tanácselnöknek kétségkívül igaza van a megfogalmazottakban, de azt is meg kell jegyezni: a legalább négyezer dombóvári és környékbeli vendég, a ko­csival érkezők, hosszas araszolás után juthatott az események helyszínére. Ha egyáltalán találtak parkolóhelyet. Termé­szetesen az említettek nem voltak annyi­ra hangulatrombolók, mert a lovaspálya melletti toronyból is láthattam a Kapos Táncegyüttes sikeres műsorát. Ekkora közönség előtt most mutatkoztak be má­sodszor, mióta Takács László vette át az irányítást. Mindezt Máté László, a szerve­zőbizottság tagja említi, aki ezen a ragyo­gd napsütéses május elsején a „torony- főnöki” teendőket látta el. Időközben be­Vidóczi László, s gőzölgő vegyes pörköltje fejeződött a Kapos Táncegyüttes műso­ra, s a pályára érkeztek a dombóvári Al­kotmány Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet lovasai; elől Fehér Istvánnal a nyeregben. A pálya túloldalán, a vállalati sátrak előtt folyt a karatebemutató. A diri­gens Bíró István, a DVMSE edzője. A klubnak több mint negyven tagja van, a nyolcévestől, a hatvanegy évesig. Hall­gattam volna a vezető edzőt, ám a be­szélgetés abbamaradt, mert ősz, közép- termetű férfi lépett a szőnyegre. Imitált rúgásaira, csípőfordulatból indított üté­seire a közönség felmorajlott. Tóth Fe­renc mint nyugdíjas három éve karaté- zik... Váralja a városkörnyék „csodája” Ki gyalog, ki kerékpárral, sokan mások Volán-járattal - azok akiknek a felesége is vezet - saját kocsival igyekeztek a vár­aljai majálisra. Soha nem látott, színes forgatag érkezik ilyenkor a „Mecsek hón­aljában” megbúvó, csodálatos kis faluba. Igazi majális ez, a város és városkörnyék dolgozóinak nagyszerű ünnepe. A sátor­soron: az áfész, a cipőgyár, majd a Bony, a Ruházati, a Brikettgyár és velük szem­ben a kiskereskedők helyezkedtek el. Köztük, már délelőtt is, többezres tömeg. Láthatóan jókedvűen. Pecások, vatta­cukrot majszolók, műanyag koltért sivito- zó picinyek, és pónilovakon lovagló na­gyobbak... a „Szigeten” a .Pannónia Téesz és a Zománcgyár dolgozóinak 12 üstjében háromszáz kiló hús rotyogott. Több év után először mindenki Váralján ebédelhetett, nem kellett a földeken dol­gozóknak evbédet vinni - mondták a Pan­nónia Téesz vezetői örömmel. Tarkaság, sokszínű programcsokor.- Jó nap volt - mondogatták, ami nem is csoda, hiszen zenés ébresztővel kez­dődött, zenével fogadták a Váraljára ér­kezőket is, aztán Nikolov Tamás, a Bo­tond Cipőgyár igazgatója mondott kö­szöntőt A népi együttesek mellett úttörők sportmérkőzése, karate- és cselgáncs­bemutató, jazzbalett - csinos lányokkal - munkahelyi testnevelés és déli muzsika nyújtott szórakozási lehetőséget. Nyílt tú­ra, közös anyák napi műsor (brávó a fi­gyelmességért!), majd a környék négy nagyszerű népi együttese vitte a prímet, és a nagyon várt, zenés beszélgetés si­kere már előre látható volt, ahol Kristóf Gábor volt a riporter, míg Katona Klári a zenés beszélgetőpartner. Diszkó zárta a napot... Paks Felvonulás „Újpakson”. A cím eleve hamis, mert ilyen város­rész - egyelőre - nincs Pakson, de tény, hogy ahol a paksi dolgozók május elsejei felvonulásukat megrendezték, méltán megérdemli az atomváros, vagy egysze­rűen; az Újpaks nevet. A Kishegyi út és a November 7. út talál­kozásától indult a menet, amelynek élért ott haladt Lipovszky Gyula, a városi párt- bizottság első titkára és Jákli Péter ta­nácselnök is, egészen a sportcsarnok előtti térig, ahol a felállított tribün előtt el­kanyarodva haladtak tovább. A tribünön helyet foglaltak a város párt-, állami, tö­megszervezeti vezetői, a környékbeli vál­(Folytatás a 3. oldalon.) A Szabadság-szobrot „igéző” tornagyakorlat Száll a hinta a Csörge-tó fölött Lendületből közrefogva a tamási pályán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom