Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

1988. május 2. NÉPÚJSÁG 3 Munkásünnep ’88 A pártértekezlet küldöttei Felvonulások, politikai fórumok, színes, kulturális és sportműsorok (Folytatás a 2. oldalról.) lalatok, szövetkezetek, intézmények kép­viselői - köztük Váradi László, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára is. A helyi vezetők csoportja után a városi fúvószenekar következett, majd az ASE sportolóinak zárt, fegyelmezett oszlopa vonult. Léggömbök röpültek az égre, amikor a tribün elé érkezett a Paksi Sportegyesület tagjainak színpompás csoportja. A legújabb szakosztály, a ka- ratésok sajátságos üdvözletét mutattak be a dísztribün közönségének. Az általános, majd középiskolások kö­vették a sportolók vonulását, végül Paks város üzemei, szövetkezeti dolgozói vo­nultak végig az új lakótelepen. Termé­Felvonulás A korai órában Zombán keresztelőre ■gyekvő csoport tette a családnak kettős ünneppé a május elsejét. A falu még csendes volt. Hőgyész előtt az úton men­tő haladt, íme az élet törvényei néha ke­gyetlenek. Hőgyészen a Vegyesipari Szövetkezet dolgozói, az állami gazda­ság munkatársai, az iskolások a felvonu­lásra gyülekeztek. A virsli fő már, a sör hi­deg nyugtattak bennünket. Előző este bál is volt, hajnalra májusfát tűztek a lá­nyos házak portái elé. Szolidultak a vir- tuskodó fiatalok is, egyetlen parasztko­csi sem került a tetőre, mégis jókedv uralkodott április utolsó estéjén a kultúr- házban, ahová tegnap délelőtt fél tízre gyűltek a felvonulók. Láthattak az ünnepi szabadtéri műsorban tánczenekari be­mutatót, gyermekjátékot, volt halászléfő- ző-verseny is, amatőr csoportok szóra­koztatták az egybegyűlteket. - „A mun­kások hátul haladnak, azokat kell fény­képezni” - mondta egy hölgy, s felszólí­szetesen ezzel nem zárult a paksiak má­jus 1-jei programja, számtalan kulturális és sportrendezvény, játékos vetélkedő várt a város lakosságára. A paksi néptáncegyüttes műsora mel­lett a helyi öregfiúk a színészválogatottal mérkőztek, két órától Muzsay András dalénekes műsorát hallgathatták az ér­deklődők, mások az Artistaképző Intézet növendékeinek bemutatójában gyönyör­ködhettek. Természetesen este volt diszkó a sportcsarnok előtt, és még délután a gyermekeknek is többféle programot - így agyagozást, terménybáb-készítést, papírhajtogatást és egyéb meglepetése­ket - tartogattak a szervezők. Hogy észen A Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet kollektívája indult elsőnek tása nagy derültséget váltott ki környeze­tében. Tolna Halfőző- és kerékpárverseny Tolnán idén a május elsejei program­nak a sportpálya adott otthont, a sport je­gyében zajlott a nagyközségben az ün­nep. A divatbemutató, és a halfőzőverseny mellett a legnagyobb sikere a rönkhají­tó-, a kerékpár-, illetőleg a futóverseny­nek volt. A nagy sikerű kerékpárverseny A Búzakalász Téesz felvonulóinak egy csoportja A község párt- és állami vezetői, a ki­tüntetett dolgozók délelőtt tíz órakor fog­lalták el a helyüket a dísztribünön, majd ezt követően megkezdődött a felvonulás Bátaszéken. A munkában élenjáró kol­lektívákat Nagy Ferenc, a nagyközség ta­nácsának vb-titkára köszöntötte. A felvo­nulás után a sportpályán a pörbölyi ha­gyományőrző népi együttes adott mű­sort, a délutáni órákban pedig kispályás labdarúgó-mérkőzésekre került sor. Dunafölcfvár A megyei átlagnál csendesebb volt a dunaföldváriak május elsejéje. Kisebb csoportok, kollektívák együtt ünnepeltek, központilag megszervezett program dél­előtt nem is volt. Ottjártunkkor tartott az Alpári Gyula Ifjúsági és Művelődési Ház udvarán az úttörők aszfaltrajzversenye, a Duna-parton pedig a vízisportkör tagjai készültek Dunára szállni. Mint megtud­tuk, az úticél a Bács megyei tanácsi to­vábbképző központ, az egykori Teleki­kastély, ahol a solti vízisportolókkal együtt rendezték majálisukat. Program­jukból a játékos vetélkedők, a kispályás focimeccsek, a zsákban futók népes csapata éppúgy nem hiányzott, mint a gázgyáriak programjából. Kezdésre érkeztünk az Oxigén- és Dissousgáz Vállalat VI. sz. gyáregységé­hez, ahol az öt éve teremtett hagyomány alapján, a gyár területén ünnepelnek együtt a dolgozók. Az idén először a gyár történetében, egy élő disznót vettek, ami­ből a jelenlévőknek finom pörkölt készült. Délután a vár udvarán felállított színpa­don folytatódott a kulturális program, ahol divatbemutató, nép- és aerobic-tán- cosok szórakoztatták a közönséget, este pedig diszkó zárta az 1988-as május 1 -je programját. Simontornya Háromnapos program Immár másfél évtizedes hagyomány, hogy Simontornyán nemcsak egy napig tart a május elseje. Az idén is péntek délután a vár udva­rán térzenével kezdődött a májusi ünnep, amit tizenhatodik alkalommal kötöttek össze a Sió menti fiatalok tavaszi találko­zójával. Az idén Schattmann Csaba a megyei KISZ-bizottság titkára nyitotta meg a há­romnapos rendezvénysorozatot, amely­nek egyik kiemelkedő eseménye volt Szász Endre festőművész vármúzeum­beli tárlata. ♦ Pénteken rendezték meg a valamikori Sió menti fiatalok találkozói szervezőinek nosztalgia-összejövetelét, amit a pártbi­zottság nagytermében újságíró-olvasó találkozó követett. A szombati sportműsorok után vasár­nap reggel hat órakor zenére ébredtek a nagyközség lakói. Kilenc órakor az üze­mekben találkoztak a dolgozók, majd tíz órától kezdődött a színpompás felvonu­lás, amelynek végső célja a vár előtti tér volt, ahol a felállított szabadtéri színpa­don az úttörők néptánccsoportjának mű­sora köszöntötte a felvonulókat. A déli órákig elhúzódott az a zenés di­vatbemutató, ahol a Bőr-és Szőrmefel­dolgozó Vállalat, valamint a Sió menti áfész termékeit mutatták be a csinos ma­nökenek. Délután a várban számítógépes já­tékprogramok várták a gyerekeket, a fel­nőttek pedig a két szomszédvár, Simon­tornya és Tamási labdarúgó-csapatai közötti labdarúgó-mérkőzést izgulhatták végig. Este, az utcabálon a Derby együttes szolgáltatta a talpalávalót. Nagydorog- Tőlem érdeklődnek, egész reggel azt harsogta a hangszóró, hogy különvonat indul a Szekszárdi Népújság-majálisra - mondta (isten bizony!) az egyik járókelő Nagydorogon amikor tegnap délelőtt a helyi május elsejei programról érdeklőd­tünk. Aztán persze más is kiderült. Az ál­talános-iskola udvarán négy csapat mér­te össze focitudását és a lelkes nézők legalább úgy szórakoztak, mint némelyik „nagyobb hazai" nemzetközi mérkőzé­sen. Természetesen volt Nagydorogon más, a májusi ünnephez méltó komoly­ságé rendezvény is, hisz már péntek este összegyűlt a nagyközség lakossága a művelődési központban, ahol Heidecker Péter tanácselnök tartott ünnepi beszé­det, majd az általános iskola fúvószene­kara és néptáncosai léptek színpadra, az est bállal fejeződött be. Az ünnepről tudósítottak: Czakó Sándor, D. Varga Márta, Gottvald Károly, Ihárosi Ibolya, Kapfinger András, Salamon Gyula, Sörös Mihály, Szabó Sándor és Tamási János. A dolgokat mindig egyértelművé kell tenni Lipovszky Gyula Lipovszky Gyulát 1984. októberében választották meg a paksi városi pártbi­zottság első titkárává. Persze, politikai munkásságának nem ez az első „fázisa”, hiszen korábban nyolc esztendőn át dol­gozott pártapparátusban - amire tudato­san készült is. Ugyanis a faipari egyetem elvégzésével nem tudta le tanulmányait, hanem néhány esztendő múlva beiratko­zott az SZKP Társadalomtudományi Aka­démiájára, és sikeresen elvégezte. Beszélgetésünk elején megtudhatom, hogy a küldöttcsoport - már ami a felszó­lalásokat illeti - mindössze négy-öt té­makörben gondolkodhat a pártértekezlet előtt. Legalábbis ilyen esélyeket „jósol­nak” maguknak. Érthető, hiszen egy-egy megyéből nem is valószínű, hogy több hozzászóló mondhatná el élőben mon­dandóját. Persze, más kérdés, hogy a többi fontos témát Írásban dolgozzák ki, s nyújtják be. A leglényegesebb kérdés- csoportokról beszélgetve szóba került a szellemi munka felértékelődésének szükségessége. Ennek kapcsán fesze­getem a pártapparátusokban dolgozók helyzetét.- Érdekes kérdés. Van olyan törekvés - s ennek erősödnie kellene -, hogy az apparátusba kerülés feltételei között az elméleti és a gyakorlati felkészültség mellett fontosságot tulajdonítsunk pél­dául az alkalmasságnak, a közösség képviseletére való rátermettségnek és még sok másnak. Csak hát ez nem egy­szerű dolog, bár azzá, azaz kézenfekvővé kellene tenni. De pillanatnyilag nem nép­szerű függetlenített pártmunkásnak len­ni, hiszen az utóbbi időben érezhető a párttal kapcsolatos bizalmatlanság. Aki­ket a legszívesebben látnánk „házun­kon” belül' dolgozni, legtöbbjük anyagi megfontolásból nem vállalja a váltást. Ta­lán meg lehetne célozni a minőségi javí­tást úgy, hogy az apparátusokban keve­sebben, de hatékonyabban dolgozná­nak több fizetésért.- Beszéljünk az apparátusok és a tes­tületek egymás kiegészítéséről! r Fölmerül, hogy az apparátusok átve­szik a testületek irányító szerepét. Ez is kétélű dolog. Mert amennyiben a testület alkalmassága megvan az irányításra, ak­kor az apparátus „szorul ki”. Persze e té­ren a közvéleménynek is változnia kelle­ne. Mert egy közgyűlésre, vagy más ren­dezvényre ha a testületből megy el vala­ki, akkor szóvá teszik, hogy a pártbizott­ságot nem képviselte senki... S itt jön be a közvetlen delegálás kérdése, amit ma­gam is szorgalmazok. Nemrégiben Né- metkéren vetették föl, hogy az ő települé­süket képviseli - pontosabban kellene képviselnie - egy városi pártbizottsági tagnak, de ebből ők semmit sem profitál­nak, mivel nem tölti be például az infor­mátor szerepét.- A visszahívásos rendszert kellene bevezetni.- Szerintem nem, bár „kényszermeg­oldásként" bonyolultsága ellenére is jó lenne valamire. Itt is egyértelművé kelle­ne tenni a dolgokat. Éppen ezért gondo­lom úgy, hogy a választott testületekben tevékenykedőknek közvetlenül a válasz­tóiktól kellene függniük, tehát a közvetlen választás következményeinek tegyenek eleget. A választott testületek tagjai alul­ról építkezzenek, mégpedig úgy, hogy a centrális elemeket is tudják erősíteni, s akkor a döntések végrehajtásában is részt tudnának venni. Hogy a választás milyen mechanizmusban és milyen ará­nyokban történjen? Annak kimunkálása nem a pártértekezlet feladata, hanem vé­leményem szerint a Központi Bizottságé.- Ön szerint mi a legfontosabb feladata a pártértekezletnek, melyet felfokozott várakozás előz meg?- Igen... meghirdettük a pártértekezle­tet, de azt nem döntöttük el, hogy milyen jogosítvánnyal rendelkezzen. Megfogal­mazhat programot? Avagy az 1975-ös pártprogram-nyilatkozatot leveszi a na­pirendről? Vagy hogyan? Úgy látom, s ez a vitából is kicsendült, hogy az állásfog­lalás-tervezet sokat vállalt föl, de keveset „markol”. Ez zavart okoz. Véleményem szerint a pártértekezletnek a feladata el­sősorban az, hogy tisztázza a párt helyét és szerepét.- És ami a gazdaságot illeti?- Adjon helyzetelemzést, s ugyanak­kor erősítse meg a kormányt, a kor­mányprogramokat. A foglalkoztatáspoli­tika kapcsán a munkanélküliséget ne mondja ki - azt csak tűrje el, hiszen pár­tunknak a teljes foglalkoztatás mellett kell kiállnia. Ne csak a XIII. kongresszus1 ra térjünk ki, hanem elemezzük, hogyan jutottunk ide, s ha ezt megtettük, akkor tegyük félre!- Nem akarok belekötni az utolsó mondatába, hiszen itt ez helyénvaló, de mi legyen a többi „blokkal”? Például az ideológiával?- Úgy gondolom, hogy a pártértekez­letnek az ideológia vonulatát kell megha­tározni, s ugyanez vonatkozik a külkap- csolatokra, a nemzetiségi kérdésre és sok egyéb másra. Tehát ezeket a témákat nem szabad „félretenni”, de a dolgokat egyértelművé kell végre tennünk. Úgy, hogy bizonyos tárgykörökbe ne menjünk bele, hanem azok kidolgozását, az azzal kapcsolatos megújítást kinek-kinek a sa­ját területén kell kidolgozni és megvalósí­tani... Nagyon röviden - szinte csak érint­ve a dolgokat - így szeretném látni a párt­értekezlet munkáját. v. horváth ­Adótanácsadói szakvizsga Szakértői képesítéssel rendelkező magánszemélyek és társaságok is vállal­hatnak - díjazás ellenében - adótanács- adást. Ezzel a tevékenységgel azonban csak büntetlen előéletű, szakvizsgával rendelkező és az adótanácsadói név­jegyzékbe felvett szakemberek foglal­kozhatnak Az érdekeltek adótanácsadói szak­vizsgára a Pénzügyminisztérium To­vábbképző Intézetében, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságain jelentkezhetnek. A felso­rolt helyeken, valamint a PM Továbbkép­ző Intézetének tananyagboltjában juthat­nak hozzá a szükséges jelentkezési lap­hoz, amelyhez a munkaviszonyban nem állóknak iskolai és szakképesítést tanú­sító bizonyítvány közjegyző által hitelesí­tett másolatát, valamint büntetlen előéle­tüket bizonyító hatósági erkölcsi bizo­nyítványt kell csatolniuk. A munkavi­szonnyal rendelkezők a fenti feltételek meglétét munkáltatójukkal igazolhatják a jelentkezési lapon. A szakvizsgáztatás négy tárgyra: adó­jogi és pénzügyi jogi, adóigazgatási eljá­rási, adóelszámolási és -ellenőrzési, va­lamint könyvvezetési ismeretekre terjed ki. Kötelező oktatási idő nincs, a vizsgára minden jelentkező önállóan készülhet fel. A PM Továbbképző Intézete a közeljövő­ben megszervezi az előkészítő oktatást is, amelyet előreláthatólag a második fél­évben indít meg. A növekvő igény miatt vált szükséges­sé a díjazás ellenében nyújtott tanács­adás megszervezése. Az Adó- és Pénz1 ügyi Ellenőrzési Hivatal területi egységei­ben egyébként díjmentes adótanácsadó szolgálat áll az állampolgárok rendelke­zésére. A díjazás ellenében nyújtott adó- tanácsadásért az ezzel foglalkozók pénzügyi felelősséget is vállalnak. Ha a szakértő - magánszemély vagy társaság - téves tanáccsal látja el ügyfelét, s emiatt annak bírságot, vagy büntető jelle­gű kamatot kell fizetnie, úgy ennek az ösz- szegnek bizonyos hányadát az adószak­értőre lehet hárítani. Bátaszék

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom