Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

1988. április 16. ( tolna'A IZ^PÜJSAG r V MAGAZIN magúin .. m MAGAZIN magazin * MAGAZIN MAGAZIN magazin MAGAZIN- MiS£N MAGAZIN Képes technikatörténet A heliosztát A leindeni egyetem tanára volt JACO­BUS 's GRAVESANDE (1688-1742), aki a természettudományok oktatásába elő­ször vezette be a kísérleti rendszert. En­nek érdekében az ezermester JAN VAN MUSSCHENBROEK-al együtt számos készüléket készített a kísérleteihez. Egyik jelentős találmánya volt a 250 évvel ezelőtt 1738-ban megszerkesztett heliosztát, melynek segítségével - egy óraszerkezettel mozgatva - a Nap suga­rait hosszabb időn át egy irányba (pél­dául egy műszerbe vagy egy mozdulat­lan távcsőbe) tudta vetíteni. Néhány kísérleti eszközét és a ko­rában meglepő precizitással készített heliosztátját ma a leideni múzeumban őr­zik. K. A. ’s Gravesande heliosztátja. (Fotó: Természettudományok Történeté­nek Múzeuma, Leiden.) Új, biológiai úton lebomló műanyag A japán Mitsui Petrochemicals Indust­ries Ltd. az amerikai Air Products and Cehmicals Co. és az Arco Chemicals Co. vegyipari vállalatokkal közösen egy új­generációs műanyagot fejlesztett ki, melynek előállításához nincs szükség kőolajra. A polialkilén-karbonát, az új, átlátszó műanyag fele-fele arányban szén-dioxid gázból és etilénoxidból áll, s egyéb elő­nyei is vannak: már 240°C-on szétesik és biológiai úton lebontható. Az előállítók felhasználhatónak tartják csomagoló­anyagnak, kerámiai kötőanyagnak és műanyagok nemesítőszerének. A tö­meggyártás kb. másfél év múlva indul. Aforizm ák Fejjel akart menni a falnak, de hirtelen észrevette: a fal párnázott... A nagyság növekszik, de a kicsiség, az tud csak igazán félelmetes méreteket ölteni! A vélemények harcában csak a véleményeknek kellene hullaniuk, nem a fejeknek! Mennyien állnak a dolog mellett! De megmozdítani, ezt meghagyják másoknak. Nem a győzelem a fontos, hanem az, hogy meggyőzően megindokol­juk, miért veszítettünk. A rossz színész történelmi kosztümbe öltözik. A jó színész a történe­lem bőrét veszi magára. Egyesek azt hiszik, hogy megelőzték korukat, pedig csak kissé letér­tek az útról. Nem elég újszerűén gondolkodni, az újszerűséget ki is kell találni. A hét karikatúrája Kétszáz éves az „új” Ausztrália Az európai ember ugyan már régóta tudott az ötödik földrészként emlegetett Ausztráliáról, de igazában most kétszáz esztendeje vette birtokába. Nevezetesen 1788. január 26-án, amikor elérte partjait az a brit hajóraj, amely a bűnözők ezreit szállította át ide London és más angol vá­rosok börtöneiből. A holland kalandorok, majd James Cook után - ez a kiváló felfe­dező 1770-ben tette a lábát erre az óriás szigetre, s foglalta le nyomban ko­ronás uralkodójának - tehát éppen nem valami előkelő társaság kért ott helyet magának, hanem sok-sok évre elítélt fe- gyencek próbálkoztak meg az otthonte­remtéssel. Az őslakosság, ez az apró termetű, igen-igen kezdetleges körülmények kö­zött élő népesség nem valami lelkesen fogadta a jövevényeket. Warra, warra! - kiáltották nekik, amely hujjongatást előbb üdvözlésként próbálták meg értei-, mezni, de amiről később kiderült, hogy ennyit tesz: el innen, el innen! A börtöntöltelékek azonban nem for­dultak vissza - ezt már csak azért sem te­hették meg, mert a First Fleetnek, azaz el­ső flottának elkeresztelt brit hajóraj nagy sebesen elvitorlázott -, hanem otthon és élelem után néztek a kenguruk földjén. Ám ahelyett, hogy megpróbáltak volna úgy élni, mint a bennszülöttek, akik az ál­latok elejtését eredetien érdekes bume­rángjaikkal művészetté fejlesztették, ök irtottak, raboltak, s egy afféle európai életformát igyekeztek megvalósítani. A kitoloncolt rabok meg azok leszár­mazottai sohasem kerültek közelebbi kapcsolatba Ausztrália eredetileg honos népével. Sőt, üldözték őket, eszközök­ben egyáltalán nem válogatva. Mind­amellett az italra és a cigarettára is rá­szoktatták a férfiakat, s ez a két méreg még tovább tizedelte az amúgyis töré­keny testű embertípust. Egy bizonyos Vékey Zsigmond, az 1848-1849-es for­radalom és szabadságharc emigráns katonatisztje így írt erről a tragédiáról: „...a szeszes ital és a dohány használata nagyon ritkítja őket, s nemsokára az eredeti lakói e földnek ki fognak halni”. Valóban mind ki­sebb és kisebb terület­re szorultak, és azok az állatok is egyre fogyat­koztak, amelyek táplá­lékukat adták. Ilyen volt például az emu. Ezt egyébként igen furfan­gosan cserkészték be: az egyik elejtett madár bőrét lenyúzták, és ab­ban elrejtőzve közelí­tették meg a többit. Ah­hoz, hogy megkapa­rintsanak egyet-egyet, meg kellett tanulni e madár különös táncát is, valamint rikoltozá- saikat is pontosan kellett utánozni. A fön­tebb említett Vékey ezt a vadászati szo­kást roppant élvezte, és a Pester Zeitung számára küldött útibeszámolójában hosz- szan ecsetelte. A bumerángnak, e legjellegzetesebb ausztráliai fegyvernek, a használatáról ismét egy magyar világjárótól értesült a hazai olvasóközönség. Dr. Gáspár Ferenc, a Monarchia híres hajóorvosa, aki egy seregnyi könyvben rögzítette sok-sok országban szerzett él­ményeit, így írt erről a gazdájához vissza- tekergő eszközről: „A bumeráng az ő puskájuk. Evvel a hajitófegyverrel ütik le a faágon ülő állatot, vagy a földön futó opossu- mot... A bumeráng vagy amint Ausztrália nyugati felében nevezik, a kilie - ke- ményfáböl készített, mintegy fél méter hosszú, s egy-két centiméter vastag, szélei felé mindinkább vékonyodó, éles szélű, térdszerűen behajlított deszkada­rab, amely a hossztengely irányában gyengén hajlított, s a csavarmenetnek egy részét ábrázolja.” Dr. Gáspár még azt is kikutatta, hogy az eucaliptusfa száradó levele végez olyan mozgást, mint a bu­meráng, s az lett volna a példája „az ausztrálok puskájáénak. Hogy milyen mérvű volte népesség ki­pusztulása, azt viszonylag megbízható becslések jelzik. A First Fleet odaérkezé- sekor még mintegy 300 ezernyi benn­szülött futkosott az emuk után, jelenleg pedig legföljebb ha 160 ezernyien van­nak. S ők is mind-mind kitaszítva, rezer­vátumokban, rosszul ellátott telepeken. Kitaszítottságukban is őrzik azonban ősi hitvilágukat, szokásaikat, s ezekről al- kalmankint egy-egy közéjük fogadott ku­tatónak őszintén megnyilatkoznak. Kiderült például, hogy külön élő cso­portjaiknak nincs kijelölt vezére; a vadá­szatot mindig a legizmosabb, legügye­sebb férfi irányítja. Nyelvük is annyira kü­lönbözik, hogy az egymástól távolabb élő őslakosok nem értik meg etnikai roko­naik beszédét. A legtöbb adatot a ma­gyar szellemi néprajz világhírű művelője, Róheim Géza gyűjtötte össze folklórjuk­ról. Ö egyebek között kiderítette, hogy va­lamennyi őslakos egy-egy totemhez - knanindzsához - tartozik, s ezek histó­riáját mindenkinek meg kell tanulnia. Az öregek oktatják ki a fiatalokat; ők éneklik el, ők foglalják össze, hogy korábbi életé­ben mi mindent vitt véghez a knanindzsa. E cselekedeteket dramatikusan is eljátsz- szák - szinte színházi élményt nyújtva a hallgatóságnak. A. L. Az unalom Kosztolányi Dezső versének első négy sorát idézzük VÍZSZINTES: 1. A versidézet első sora (Zárt betűk: J. S.) 12. Pisztoly. 13. Kikelet. 15. Tizenkét hónap. 16. Győzelem németül. 17. Becézett Ilo­na. 18. Farágó rovar. 19. Csuk és...; Gajdar műve. 21. Kása egynemű be­tűi. 23. A versidézet második sora (Zárt betű: A.) 24. Motorkerékpár márka. 25. Gyorsan párolgó. 26. A magasba. 27. Angol együttes. 29. ... Silvia; a latin mondában Romulus és Remus anyja. 30. Tisztító és enyhe fertőtlenítő hatású vegyület. 31. Tus­márka. 32. Indokolatlanul (két szó). 34. Tömegesen pusztuló. 35. Kétsze­resen édesség. 36. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára (István). 38. Kitűnő francia színész volt. 40. Fekete István regénye a bagolyról. 41. Olimpiai szervünk. 43. Kettős mássalhangzó. 44. Mindenütt gyakori rovarpusztító madár, névelő­vel. 47. Becézett Sámuel. 49. A tantál vegyjele. 50. Az évszakok száma. 51. Angolna németül. 53. Kedvelt éneklő madár. 55. Tiszteletbeli rövidítése. 58. Utca franciául. 60. Csehszlovák gépkocsimárka. 61. Ilona egysze­rűbben. 63. Az anyagok legkisebb részecskéi. 65. Tisza menti város magyar neve Jugoszláviában. 66. Dí­szes könyv. 67. Puskát használ. FÜGGŐLEGES: 1. Egyik Szabolcs megyei községből való. 2. Vallásrövi­dítés. 3. Sors, végzet németül. 4. A történetírás múzsája. 5. Éva idegen változata. 6. Ismét előkerül. 7. Pata­kocska. 8. Olvasnivaló az étterem­ben. 9. Kína betűi más sorrend­ben. 10. R. V. 11. Franciaországban működöttterrorszervezet. 12. A vers­idézet harmadik sora (Zárt betűk: Z, O.) 14. Telepes növény. 17. Zamat. 20. Nemzetiségi közösség a skótok­nál. 22. Műlesiklás a síelésben. 26. Fokról...; egyre jobban. 28. ...Island, kis sziget New York előtt. 30. Duplán véve: halandzsa. 31. Hegedűkellék. 33. A versidézet negyedik sora. 37. Vészjel a tengeren. 39. Egyszerre több férfi megszólítása. 40. Nem kel­lő sűrűségű. 42. Ásványolaj-ipari központ a Szovjetunióban. 45. Rejt­vény. 46. A hírlapok összessége. 48. Az indiánok istene, vagy gonosz szelleme. 49. Ünnepélyesen ül. 51. Belgrád hegye. 52. Ricsaj. 54. Tuda­tunktól független élmény. 56. Le akarja részegíteni. 57. Kicsinyítő képző. 59. Híres kuruc generális volt (Tamás). 62. Magyar Néphadsereg. 63. Az egyik vércsoport. 64. Kavics. A megfejtésként beküldendő a víz­szintes 1., 23., és a függőleges 12., 33. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének címé­re: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér з. Pf.: 71. A 13. heti, Filmek a felszabadulás­ról című rejtvényünk megfejtése a következő: Budapesti tavasz így jöttem Budapesti mesék Azonosítás Apa A helyes megfejtést beküldők kö­zül könyvet nyertek: Ifj. Szegedi Géza, 7140 Bátaszék, Nyéki út 16., Kiss Helga, 7165 Mó­rágy, Alkotmány u. 10., Rumy Ernő, 7150 Bonyhád, Bajcsy-Zs. u. 14., Molnár Gyula, 7056 Szedres, Ady E. и. 44., Metz István, 7131 Mözs, Bar­tók B. u. 24. (enguruábrázolás egy kéregfestményen Elviszem a műhelybe és jövő hét végén visszahozom...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom