Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

1988. április 16. NÉPÚJSÁG 13 Sípszó előtt NB II. Szekszárdi Dózsa-Diósgyőri VTK: 17 óra. V.: Roxin. Teszler Vendel: - Remé­lem a szerdai győzelem ismét visszaadja csapatunk önbizalmát, s végre hazai pá­lyán is sikerül megörvendeztetni szurko­lóinkat. Persze, közel sem ígérkezik köny- nyű feladatnak a DVTK, hiszen más „faj­súlyú" együttes, mint a legutóbb legyő­zött Salgótarján. Úgy gondolom, hogy a hétközi fordulóban nyújtott teljesítmény elég lehet a vasárnapi ellenfelünkkel szemben is. Hujber kapus lábáról pénteken leke­rült a gipsz, ugyanakkor több kisebb sérülés, betegség akadályozta felkészü­lésünket. Ebből fakadóan csak az utolsó edzést követően tudom meg, hogy kikre számíthatok a csapat-összeállításnál. NB III. Atomerőmű SE-Csurgó: 16.30 óra. V.: Balajti. Vábró József: - Csapatunkat sem kíméli az a bizonyos magyar betegség, a gólínség. Pécsett egy félidőig nyújtottunk jó játékot hat tiszta gólhelyzettel. Szünet után viszont kritikán aluli volt produk­ciónk. Ezért a vasárnapi összeállítás még kérdéses. Ha kulcsembereink nemcsak a nevüket viszik a pályára, hanem tudá­sukat, akarásukat is, akkor a Csurgó ellen képesek leszünk a győzelemre. Ösz- szeállítást csak a mérkőzés előtt hirde­tek. Siklós-Dombóvári VMSE: 16.30 óra. V.: Hosszú. Tresch Ferenc: - Csurgón a jobb erőkből álló hazaiak legyőztek ben­nünket, annak ellenére, hogy mezőny­ben nem játszottunk alárendelt szerepet. Sajnos, Barka a szerdai edzésen megsé­rült, játékára nem számíthatok. Az előző fordulóban nagyszerű sikert elért Siklóst szeretnénk megállítani, úgy, hogy a 90 perc végén „pontosan” utazhassunk ha­za.- Bien - Mács, Banai, Magyar, Péter - Iván, Zsuró, Urbán, Sinka - Román, Ja­kab. Bonyhádi SE-Paksi SE: 16.30 óra. V.: Szőke. Kovács István: - Dombóvárait legutóbb összekevertük a szép játékot az eredménytelenséggel. Végig támadtuk a 90 percet, a gólokat mégis a Vasas rúgta. Abban bízom, hogy támadójátékunk fel­javul, mert ellenkező esetben hazai pá­lyán sem lehet esélyünk az NB ll-be igyekvő Paksi SE ellen. Pfeiffer kiállítás miatt hiányzik, Joó és vendég sérült.- Szabó - dr. Alföldi, Hüber, Weitner, Bele - Szirják, dr. Sebestyén, Szlama, Bulla - Pozsár, Suba. Márkus József: - A bonyhádi csapat a bajnoki táblázaton elfoglalt helyezésétől függetlenül jó játékerőt képvisel. Ellenük hazai pályán senki sem mehet biztosra. Harcos felfogású, fegyelmezett játékot kell produkálnunk a siker érdekében. Sérülések, betegségek miatt összeállí­tást csak a mérkőzés helyszínén hirde­tek. Szombaton játsszák MÁV NTE-Dombóvári Vasas: 16.30 óra. V.: Radó. Fenyvesi József: - Nagy iramú mérkőzésen a kitűnően futballozó Bonyhádot jó csapatteljesítménnyel és némi szerencsével győztük le. A benn­maradáshoz gyűjtögetjük pontjainkat, így a MÁV NTE elleni találkozóra is ter­veztünk pontszerzést. Minimum egy dön­tetlen elérése reményében utazunk a ru­tinos nagykanizsaiak otthonába. Barta begyűjtötte 3. sárga lapját, kényszerpi­henőt kap. Helyette Karászi került az uta­zó keretbe.- Foki vagy Szalai - Lamm, Banai, Vi- rágosi, Farkas - Tóth-Bagi, Fazekas, Fe­kete - Neubauer, Verbóczki, Luczek. A hét vége műsora Szombat Kézilabda: Az NB l/B-ben: Dunaföld- vár-Bp. Spartacus 16 óra. Az NB ll-ben: Hőgyész-Nagyatád 16 óra. Kosárlabda: Pécsett 9 órakor folytató­dik az NB l-es női csapatok Felszabadu­lási Kupa tornája. Az NB ll-ben: Atomerő­mű SE-Zalaegerszegi Volán 14, Báta- szék-Zalaegerszegi Főiskola 17 óra. Labdarúgás: Az NB lll-ban: MÁV NTE-Dombóvári Vasas 16.30 óra. NB-s serdülő és ifibajnokság: Szekszárd- Nagykanizsa (egyi dőben két pályán) 12 óra. Öregfiúk mérkőzés: Véménd-Szek- szárdi Dózsa 16, Pécsi BTC-Bonyhád 16 óra. Sakk: Szekszárdon a MOKI-ban 8.30- kor „Aktiv sakk” megyei férfi bajnokság. Tájfutás: Megyei diákolimpia Sötét­völgyben: egyéni 10, váltó 14 órakor. Tömegsport: Pakson a sportcsarnok­ban 9 órakor óvodások olimpiája. Vasárnap Kézilabda: Megyei bajnokság: Tamá­si-Tolna 15-16, Kocsola-Tengelic 11-12, Gyönk-lregszemcse 16-17 óra. Kosárlabda: Az NB l-ben: Dombóvár- Tungsram SC 11 óra. Sakk: Szekszárdon a MOKI-ban 9 óra­kor folytatódik az „Aktív sakk” megyei férfi egyéni bajnokság. Labdarúgás NB II.: Szekszárd-Diósgyőr 17 óra. NB III.: Siklós-DVMSE, Atomerőmű SE-Csurgó, Bonyhád-Paks 16.30 óra. Megyei bajnokság: Gerjen-Kisdorog (Varga P.), Ozora-Fadd (László), Tevel- Dunaszentgyörgy (Unyatinszky), Hő- gyész-Nagymányok (Szabó A.), Duna- földvár-Bátaszék (Fazekas), TÁÉV-Ta- mási (Horváth), Döbrököz-Aparhant (Ódor), Simontornya-Tengelic (Kovács) 16.30 óra. Körzeti bajnokság: Kölesd-Harc (Tóth), Izmény-Báta (Kerekes), Tolna- Bonyhádvarasd (Monostori), Sióagárd- Alsónána (Antlfinger), Öcsény-Zomba (Balázs), Cikó-Bogyiszló (Deák), Közép- hidvég-Györe (Dárdai), Szakcs-Ka- posszekcső (Bánfai), Szakály-Závod (Szíjártó), Regöly-Kocsola (Dékány), Kurd-Dalmand (Göndöcs), Kisvej- ke-Attala (Egyed) 16 óra. Pincehely— Tolnanémedi (Váczi), Györköny- Nagydorog (Csepregi), Pusztahencse- Madocsa (Tasi), Paks ll.-Németkér (Ma­darász), Pálfa-Kajdacs (Farkas) 16.30 óra. Gyönk-lregszemcse (Cziráki) 13.30 óra. A tornacsarnok és az alkalmi igények Egy panaszos levél nyomában Kaposszekcsőn Nyitnám a sárgára meszelt, takaros kaposszekcsői családi ház vaskerítésé­nek ajtaját, de az udvarból dühödt csa- holással támadó két kutya megálljt pa­rancsol. Marad a zörgetés, ám mindez hasztalan. Az utca túloldalán pöttyös kendős, csinos hölgy hajol ki az ablakon. Amikor megtudja, hogy László Istvánt ke­ressük, segítőkészen útbaigazít.- A Pista Dombóváron, a tüskepusztai élelmiszerboltban dolgozik. Ott biztosan megtalálják. Tudják, az Afittal szemben... Hát akkor, irány Tüskepuszta. Amíg kikocsizunk a szekcsői Kossuth utcából, kollégám az előbbi gyávaságomon évő- dik. Nevezetesen a zsurnaliszták köré­ben gyakorta emlegetett intelmet citálja, miszerint az nem is igazi hír, ha egy kutya megharapja az újságírót, annál inkább, ha fordítva történik. Egyfajta mosolyszü­net, amikor az élelmiszerbolt nyitva tartá­si idejét pásztázzuk. Szerencsére oda­bent éppen áruval töltik fel a polcokat, így a záróra odabent éppen áruval töltik fel a polcokat, igy a záróra ellenére be­bocsátást nyerünk. Az érem egyik...- Mindenesetre köszönöm fáradozá­sukat, hogy Önök legalább elolvasták panaszos levelemet és segíteni akarnak. Lehet, hogy elkeseredésembe indulat is keveredett, amikor a falu azon fiataljai nevében ragadtam tollat, akik nem tagjai a kaposszekcsői sportegyesületnek. Azóta már leültünk az általános iskola igazgatójával és megbeszéltünk a leve­lemben kifogásoltakat - mondja a 23 éves László István, az üzlet eladója.- Már a leveléből is kitűnt, hogy na­gyon szereti a sportot...- Tudja, az a furcsa helyzet állt elő, hogy éppen az igazgató úr oltotta belém általános iskolásként a sport szeretetét, ő most a tornacsarnok főnöke is.- Akivel a hozzánk írt sorai tanúsága szerint éppen a csarnok kapcsán támad­tak nézeteltérései?- Igen. Mielőtt erről részletesebben szólnék, hadd egészítsem ki válaszomat az előző kérdésére. Amikor középisko­lásként Dombóvárait az Apáczai Szakkö­zépiskolába jártam, ott Miszlai József testnevelő tanártól egy nagyszerű indít­tatást kaptam kézilabdásként. Játszot­tam az iskola csapatában, majd leigazolt a Kesztyűgyár SE. Most, hogy megszűnt a gyári egyesület, maradt számomra egykeként a foci, a körzeti bajnokságban szereplő Kaposszekcsői TSZ SE csapa­tában. Szó se róla, szeretek focizni, de az igazi kedvenc a kézilabdázás marad.- Mi indította levele megírására?- Mint tudja, Kaposszekcsőn van egy szuper tornacsarnok, amit társadalmi összefogással építettünk. Személy sze­rint én is dolgoztam az alapozásnál, meg a pénzt is befizettem. Nos, ennek a csarnoknak a hét végi kihasználtságával van egy kis bajom. Szombat-vasárnap ugyanis üres. Tavaly decemberben - a téli iskolai szünet alatt - hazajöttek a vi­déken tanulók, így bőven voltunk fiatalok. Szerveztünk három hatfős csapatot és hétfőn este szerettük volna elkérni a csarnok kulcsát az igazgató úrtól. Nem kaptuk meg, az indok: nincs megszer­vezve. Januártól hétfőnként beindult az utcabajnokság, azon aki akart, játszha­tott. Kivéve, akik csak hét végén vannak itthon! Ök újfent kimaradtak a létesít­mény áldásaiból. Mi, itthonélők focizhat­tunk. Március közepén befejeződött ez a bajnokság, gondoltuk, itt az idő, hogy ko­sarazzunk egy jót. Március 14-én verbu­váltunk egy csapatot, kár volt... Ezúttal sem mehettünk be, mondván hétfőn a nőké a terem. Csakhogy egyet- ■ * len hölgy sem volt ott. Egyéb híján mi ma­radt? A presszó. Az elmondottakhoz sze­retném hozzáfűzni: személy szerint sze­rencsés vagyok, mivel sportköri tagként szerdán és pénteken a labdarúgócsa­pat edzésein focizhattam a teremben. Ám, mint mondottam azon fiatalok nevé­ben „interpelláltam”, akik nem tagjai az egyesületnek és a foci helyett más lab­dajátékot űznének alkalmasint.- Beszélgetésünk elején említette, hogy azóta az iskola igazgatójával is megbeszélték ezeket.- Igen. Mint megtudtam ez év őszétől tervezik beállítani a szabadidő-szerve­zőt, aki felügyeli és koordinálja a csar­nokban zajló programokat. Reményke­dünk, hogy így a hétvégeken is bebocsá­tást nyerünk. ...és a másik oldala Ez hát az érem egyik oldala. A teljes­séghez szükség van természetesen a hallgattassák meg a másik fél is gyakor­latának alkalmazására. Tóth László igaz­gató - testnevelés szakos, egy osztály­ban jelenleg is tart testnevelési órákat - beszélgetésünk elején átnyújtja a csar­nok 1987. január 29-én rögzített műkö­dési szabályzatát. Az alapelvek egyértel­műek: a csarnok használatában elsőbb­séget élveznek az általános iskolai tanu­lók testnevelési órái és sportfoglalkozá­sai. Emellett - munkanapokon 17-20 óráig - egyéb sportfoglalkozásokon, egyeztett időben a község minden lakója használhatja. A működési szabályzat, miután a csarnok az általános iskola tu­lajdonát képezi, így annak használatáért, fenntartásáért, vagyonmegőrzéséért az iskola igazgatóját teszi felelőssé. Ezért a nem kijelölt időben szervezett foglalko­zásokra igazgatói engedélyt kell kérni. László István levele alapján az igazgató beavat a csarnok heti programjába.- Hétfőn a községi sporté a terem - mondja. - Rendeztünk utcák közötti foci­bajnokságot, újabban pedig ezen a na­pon esténként a községi védőnő irányítá­sával a nők tartják aerobic-foglalkozásu- kat. Kedden a téesz dolgozói, valamint bérlés alapján a dombóvári teniszezők veszik birtokukba a létesítményt. Szer­dán és pénteken a sportkör tagjai, csü­törtökönként pedig a pedagógusok, s ugyancsak bérlés alapján a dombóvári magtermeltetők használják.- És szombat-vasárnap?- Igény szerint, de csak előzetes beje­lentés alapján - válaszolja Tóth László. - Nézze, a levélíró aligha tudhatta, hogy kölcsönösségi alapon segítünk a dom­bóvári iskoláknak. A szakmunkásképző intézet nálunk rendezte kézilabdatorná­ját. Itt játszotta le középiskolás bajnoki meccsét az Apáczai Szakközépiskola együttese a Pécsi Komarov Gimnázium­mal. Az iskolai és tömegsport mellett a nem sportcélú rendezvényeknek is he­lyet biztosítunk. így az idén többek között öt hét végén bált tartottak itt, egy-egy al­kalommal 150-200 ember részvételével. Természetesen bérleti díj befizetése elle­nében, hiszen a csarnok fenntartási költ­sége évi 300 ezer foirnt. Ezt nekünk kell kigazdálkodni az iskola költségvetésé­ből. Az építés társadalmi munka jellegét viszonozzuk a költségek viselésével. Hétfőn reggelre tiszta tornateremre van szükség a tanulók testnevelési óráihoz. Ezért a vasárnap délutáni takarítást ki kell fizetni a használóknak. Ha viszont al­kalomszerűen jönnek, erre nincs lehető­ség. • - Tehát, az alkalmi jellegű igények ki­elégítése nem oldható meg?- Nem, és erre a jövőben sem lesz le­hetőség. Ez a csarnok hosszú távra épült 1986-ban. Értéke 12 millió. Nem szeret­ném, ha az állaga rendkívül gyorsan le- romlana. Nem beszélve arról, hogy a tor­naterem egyfajta „veszélyes üzem” is, hi­szen a különböző szereken felügyelet nélkül végzett gyakorlások súlyos sérü­lések forrása lehet. Ezért a tanulóifjúság és a község lakóinak sportcélú igényei kielégítését csak kellő szervezettséggel lehet biztosítani. Ennek érdekében jelöl­tük ki a tömegsportos igénybevételek idejére a felelős személyeket - mondja zárszóként. A tavaszi jó idő beköszöntével egy ideig lekerült a napirendről a kaposszekcsői csarnok témája. László Istvánék a korábbi évekhez hasonlóan jócskán hódolhatnak sportszenvedélyüknek a szabadtéri létesít­ményeken. így az általános iskola udvarán lévő, villanyvilágítással felszerelt salakos kézilabdapályán is. Az őszig, reméljük, döntés születik a szabadidő-szervező munkába állásáról, sakkor lehetőség nyílik a csarnok alkalomszerű igénybevételére is FEKETE LÁSZLÓ Újabb vereség A Felszabadulási Kupa elnevezésű csehszlovákiai nemzetközi röplabdator­na második fordulójában újabb súlyos vereséget szenvedett a magyar női válo­gatott. Ezúttal a Szovjetunió együttese volt az ellenfél, s a magyar csapat mindössze 14 pontot tudott elérni. Szovjetunió- Magyarország 3:0 (6, 2, 6). Buzek László - két ország példaképe Talán kevesen tudják, de Buzek László volt az első olyan magyar sportoló - a labdarúgókat leszámítva - aki legálisan külföldre szerződött. A 203 cm magas egykori csepeli röplabdázó 1982-ben került az NSZK-beli Norderstedt csapa­tához, majd 1985-ben a Moers együtte­séhez igazolt. A már igencsak veterán­nak számító Buzek még ma, 43 éves korában is régi napjait idézi, vezérletével a fiatal moersi csapat beverekedte magát az NSZK első ligájába. Az örökifjú Buzekról, minden idők egyik legkiválóbb röplabdázójáról közölt terjedelmes cikket az Eurovolley maga­zin, az Európai Röplabda Konföderáció (CEV) negyedévenként megjelenő kiad­ványának 1988. tavaszi száma. A cikkíró megmelíti, hogy Buzek 280- szor szerepelt a magyar válogatottban, s klubjával, a Csepellel 10 bajnokságot és 11 MNK-t nyert. Csaknem húsz éven át játszott a nemzeti együttesben, legna­gyobb sikere az 1977-es Európa-baj- nokságon elért negyedik hely volt. Nem­csak bombaerős, többnyire háríthatatlan ütéseivel vívott ki magának tiszteletet, hanem azzal is, hogy ő volt az első Euró­pában, aki alkalmazta a ma már elterjedt felugrásos nyitást.- Ez utóbbi trükköt az 1978-as olasz- országi világbajnokságon lestem el a ja­pánoktól, s bár akkor már 33 éves vol­tam, nem resteltem megpróbálkozni va­lami újjal - fejti ki Buzek a cikkben. Egyébként a játékos egész életére az új utak keresése, a vállalkozó szellem a jellemző. Jóllehet szakképzett villanysze­relő, ács és gépkocsivezető. Legutolsó „állomáshelyén” Moersben nekifogott egy számára teljesen új szakma elsajátí­tásához: fogtechnikus lett. Ma már ezt a foglalatosságot is ugyanolyan szinten űzi, mint a röplabdázást. A Buzek családban biztosított a röp- labdázó-hagyományok folytatása (a fe­leség, Buzekné Makiári Ilona is sokszo­ros válogatott volt, a hatvanas-hetvenes években az akkor fénykorát élő NIM egyik legjobbja). Két lánya, a 18 éves Andrea és a 13 éves Beáta igen ügyesen űzi ezt a sportágat. Lehet, hogy egyszer szüleik nyomdokába lépnek. Ami pedig a családfőt illeti, ha felhagy a játékkal - amire egyelőre semmi jel nem mutat... - edzőként folytatja. Nemrégiben szerezte meg a nemzet­közi röplabdaedzői bizonyítványt, ami a szakmában a legmagasabb fokozatnak számít. Piquet a legnagyobbak klubjában A miniszter úr mindent megtett, hogy kisfiából jó teniszező váljék, ám a gyer­mek inkább a száguldást választotta. Ki tudja, talán megkeseríthette volna Con­nors, McEnroe vagy Becker életét, ám az biztos, ma ö a világ autósportjának egyik legnagyobbja. Igen, Estacio Souto Maior, a 60-as évek brazil egészségügy-miniszteréről, és Nelson Piquet-röl van szó. Nem volt mindig ilyen szófogadatlan a tavalyi Forma-1 világbajnok. Ügyesen használta a teniszütőt, és hogy tovább­fejlődjön a fehér sportban, északra küld­te a papa, Kaliforniába, egyéves tenisz­kollégiumba. A jó házból való fiatalember közben elvégzett egy szerelői tanfolya­mot is. így kezdődött a karrierje, ami ed­digi csúcspontját tavaly, Japánban, Su- zukában érte el, amikor november 1-jén véglegessé vált: harmadszor is világbaj­nok lett. Ezzel a 35 éves sportember be­lépett a legnagyobbak klubjába, az öt­szörös világelső Juan Manuel Fangio és a többi háromszoros győztes, Jack Bra­bham, Jackie Stewart és Niki Lauda tár­saságába. - Jövőre megszerzem a ne­gyediket! - hangzott a csöpp önbizalom- hiányt sem türköző székfoglaló. Amikor annak idején az USA-ból visz- szatért hazájába, Brazíliába, már vissza­vonhatatlanul az autósport szerelmese volt. Ezért aztán összetűzésbe került ap­jával, otthagyta a szülői házat, saját lábá­ra állt, beszállt egyik barátja szerelőmű­helyébe, és elkezdett go-kartozni. Első Nelson Piquet a boxban □ versenye óta édesanyja nevén szerepel, hogy ne zavarja a politikus karrierjét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom