Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
2 ^ÜÉPÜJSÁG 1988. április 13. Grósz Károly üzenete Negyvenéves a dunai hajózási egyezmény Románia Egyértelmű lépés a nemzetiségi jogok szűkítéséhez A dunai hajózás nemzetközi jogi alapjául szolgáló egyezményt hét Duna menti ország 40 éve írta alá Belgrádban. A jubileum alkalmából a Duna Bizottság 46. ülésszakának keretében kedden ünnepi ülést tartottak a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az ülésen a dunai országok delegációit közlekedési miniszterek - Romániáét az ország budapesti nagykövete - vezették, részt vettek országaik Duna-bi- zottsági képviselői, diplomatái és számos nemzetközi szervezet küldöttei. Az ünnepi rendezvénysorozaton első ízben ott voltak a nagykövetei azoknak az országoknak, amelyek vízi úton összeköttetésbe kerültek a Dunával. így képviseltették magukat a Rajnai Központi Hajózási Bizottság tagállamai, Belgium, Franciaország, Hollandia, az NSZK, Nagy- Britannia és Svájc, a Duna-Oder-Elba vízi út térségéből pedig az NDK és Lengyelország is. Az ünnepi ülést Venelin Kocev, Bulgária budapesti nagykövete, a Duna Bizottság elnöke nyitotta meg. A jubileum alkalmából Franz Schmid, Ausztria budapesti nagykövete, a Duna Bizottság titkára méltatta a belgrádi konvenció jelentőségét. Kiemelte, hogy a kölcsönös megegyezésen alapuló konvenció nem tesz kivételt, a Dunán minden ország számára szabad hajózást biztosít. A bizottság titkára beszámolt a dunai hajózás négy évtizedes eredményeiről, fejlődéséről. A Duna Bizottság fennállása alatt bebizonyította, hogy fontos fóruma Európában a nemzetközi együttműködésnek. A magyar küldöttséget vezető Urbán Lajos közlekedési miniszter a Magyar Népköztársaság kormányának megbízásából köszöntötte az ünnepi ülést, majd Urban a gettófelkelésről Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője szokásos keddi nemzetközi sajtóértekezletén érintette a varsói gettófelkelés negyvenötödik évfordulóját. Mind az antiszemitizmust, mind a fajgyűlölet és a sovinizmus egyéb megnyilvánulásait Urban a lengyel állam alapvető ideológiai elveivel ellentétesnek minősítette és jelezte, hogy a gettólázadásról megemlékező ünnepségen is kellő hangsúlyt kap ez a kérdés. Emlékeztetett arra, hogy még a múlt hónapban a LEMP központi napilapja, a Trybuna Ludu hasábjain jelent meg kritikus elemzés az 1968-as lengyelországi antiszemita megnyilvánulásokról. Urban jelezte, hogy a rendezvényen, amely április 14-én a zsidók és a lengyelek mártirológiájával foglalkozó nemzetközi tanácskozással kezdődik és április 19-én a varsói kongresszusi palotában ünnepélyes nagygyűléssel zárul, hivatalos izraeli személyiségek részvételére is számítanak, akik magánemberként érkeznek Lengyelországba. felolvasta Grósz Károlynak, a Miniszter- tanács elnökének a jubileumi ülés résztvevőihez intézett levelét. A kormány elnöke üzenetében megerősítette, hogy a Duna Bizottság keretei között, a Duna menti államok együttműködésében az elmúlt 40 esztendőben elért eredmények igazolták a belgrádi egyezmény létrehozásának céljait, az egyezményben részes államok törekvéseit. Napjaink nemzetközi politikai és gazdasági változásai, a népek és államok egymásra utaltságának erősödése, az összeurópai együttműködési folyamat elmélyülése még inkább lehetővé és szükségessé teszi a Dunának, mint a Duna menti népeket és államokat összekötő nemzetközi vízi útnak, fokozottabb, sokoldalúbb kiaknázását, amelyben a Duna Bizottságra felelős szerep hárul. A Magyar Népköztársaság, összhangban külpolitikájának alapelveivel mindent megtesz azért, hogy ez a szervezet betölthesse küldetését, előmozdítsa a Du- na-medence népeinek és államainak együttműködését, további közeledését - hangsúlyozza a miniszterelnök üzenete. Urbán Lajos beszédének további részében utalt a dunai hajózás négy évtizedes fejlődésére, s arra, hogy a 40 év bizonyította: a különböző gazdasági, társadalmi és politikai berendezkedésű országok közös célok megvalósítása érdekében sikeresen tudnak együttműködni. A Duna Bizottság képes volt az alapvető rendszabályok folyamatos és európai szintű egységesítésére, korszerűsítésére. A fontosabb európai vízi utak összekötése szükségessé teszi a már - elsősorban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében - folyó egységesítési munkák meggyorsitását. Erre az Európai A hosszú távú népgazdasági tervezésről, a tervezés megújítási törekvéseiről kedden sajtótájékoztatót tartottak az Országos Tervhivatalban. Kőszegi László főcsoportfőnök-helyettes elmondta, hogy az előző, 1979-85. közötti években folytatott hosz- szú távú tervezés az alapvető gazdaságitársadalmi fejlődés irányait mérte fel és jelölte ki a 90-es évekre. A most megkezdett munka a 2000-en túli évekre mutat előre. Mindenekelőtt azonban széles körű elemzésbe kezdtek, hogy részleteiben is feltárják, miként alakulhatott ki gazdaságunkban a mostani kritikus helyzet. A tervező szakemberek megvizsgálják, melyek a reális kibontakozási lehetőségek, megalapozott elképzelések, amelyek elősegítik a technikai felzárkózást, az életszínvonal-emelést és amelyekkel a jövőben kivédhetik a különböző gazdasági kényszerintézkedések mozgásteret korlátozó hatásait. A hosszú távú tervezőmunka várhatóan 1990-ig eltart, a végleges terv átfogó elemzésekre, prognózi- » Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmánya is kötelez bennünket. Bízunk abban - hangsúlyozta a miniszter -, hogy az egységes európai víziút-rend- szer előbb-utóbb megvalósul, s talán nincs messze az a nap, amikor megindulhat a rendszeres hajóközlekedés az eddig egymástól elzárt európai vízi utak között. Mély meggyőződésünk, hogy a Duna Bizottság az elmúlt 40 év gazdag tapasztalatait hasznosítva a jövőben is eredményesen segíti a dunai, s ezzel az európai hajózás fejlődését. Az ünnepi ülésen a tagállamok kormányküldöttségeinek vezetői felszólalásukban ugyancsak köszöntötték a résztvevőket, méltatták az egyezményt, s a Duna Bizottság sikeres tevékenységét. Délután számos nemzetközi szervezet képviselője szólalt fel. A Duna Bizottság szerdán folytatja 46. ülésszakát, amelyen április 20-áig a bizottság tevékenységi körébe tartozó, s a dunai hajózás további javítását szolgáló nautikái, hidrotechnikai és hidrometeo- rológiai, valamint statisztikai, jogi és pénzügyi témákat vitatják meg. A Közlekedési Minisztérium és a Közlekedési Múzeum A Duna Bizottság 40 éve című kiállítással köszöntötte a belgrádi konvenció és az annak alapján létrehozott nemzetközi szervezet jubileumát. A kiállítást kedden Urbán Lajos ünnepélyesen nyitotta meg a közlekedési múzeumban. A kiállítás az alkalomnak megfelelően bemutatja a belgrádi konvenciót, a Duna Bizottság négy évtizedes tevékenységét, a dunai hajózás legutóbbi 40 éves fejlődését. A Duna Bizottság este fogadást adott az ünnepi ülés és a jubileumi ülésszak résztvevőinek tiszteletére. sokra, részkoncepciókra épül majd. Rendkívül fontos, hogy a szakemberek minden tekintetben a reális helyzetből induljanak ki, mert a korábbiakban a tervezők túl optimistának bizonyultak és sok esetben nem vették kellően figyelembe például a világgazdasági környezetet, a demográfiai helyzetet, a tőkeellátottság hiányát. A hosszú távra szóló elgondolások kialakításánál fokozott figyelmet fordítanak majd a reformfolyamat erőteljes továbbvitelére, a termelési szerkezet változására, a munkakultúra alakulására és sok más olyan körülményre - köztük a növekvő adósságállományra -, amelyekre eddig kevesebb figyelmet fordítottak. Ezekben a kérdésekben az eddigi viták során meglehetősen sok eltérő vélemény került felszínre. Sokan a gazdasági nyitás, mások viszont a „zárás” mellett szállnak sikra, s ugyancsak eltérnek a vélemények a tekintetben is, hogy a hagyományos struktúrát meg kell-e változtatni, vagy azon belül kell megteremteni a nagyobb mozgásteret. A minap rövid jelentés adta hírül: Romániában a nem román nyelvű lapok rátértek arra a gyakorlatra, hogy a városok, községek és falvak elnevezését ezentúl románul közük. Az új gyakorlatot először a Bukarestben megjelenő magyar nyelvű Előre és a német nyelvű Neuer Weg alkalmazta. Ezt követően a gyakorlat általánossá vált: a bukaresti rádió magyar nyelvű adása csakúgy, mint a megyékben megjelenő magyar nyelvű lapok román alakjukban közük azóta a városok és községek helységneveit. Miért, milyen indokok miatt alkalmazzák ezt az új gyakorlatot? - A kérdésre nincs egyértelmű válasz, mert a bevezetését hivatalosan nem indokolták meg. Csak sejthető, hogy az egyöntetűen megtett lépést nem egyszerre találták ki Romániában valamennyi magyar és német nyelven megjelenő lap szerkesztőségében, illetve a bukaresti rádió magyar és német nyelvű adásánál. A szocialista országokban (nálunk is) szokásos sajtóirányítási gyakorlat alapján központilag kiadott irányelvet tételezhetünk fel. Az okok keresésekor valószínűleg vizsgálnunk kell az ország területi-közigazgatási beosztásának alakulását. Az 1944. augusztus 23-i forradalom idején Romániában 58 megye, 424 járás és több mint 6000 község létezett. Az 1948- as alkotmány, bár átvette a régi területiközigazgatási beosztást, egyúttal megnyitotta a lehetőséget új közigazgatási rendszer kialakítására is. Ezt 1950. szeptember 6-án vezették be, az 5-ös számú törvénnyel. Ennek rendelkezései szerint a következő közigazgatási egységek létesültek. tartomány, körzet, város és község. Ez a beosztás megfelelt az akkori idők feltételeinek, de a nagyarányú fejlődés ezen is módosított. Előbb 1960. december 27-én a 2-es, majd a 3-as számú törvény hajtott végre bizonyos változtatásokat. Végül az 1967 decemberében rendezett országos pártértekezleten úgy határoztak, hogy a közigazgatási beosztásban alapvető változtatások szükségesek. Ennek megfelelően hajtották végre az 1968. február 16-i 2-es számú tőrvény- nyel az egységes megyésitést, amely többek között Maros magyar autonóm tartomány megszüntetését eredményezte. Az új felosztásban a közigazgatási egységek a következők lettek: község, BUDAPEST - Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke és^Sarlós István az Országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte kínai partnerét, Jang Sang-kunt, a Kínai Népköztársaság elnökévé, Li Penget, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökévé, Van Lit, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Ülése Állandó Bizottságának elnökévé történt megválasztása alkalmából. * Az űrhajózás napja alkalmából kedden szovjet küldöttség látogatott el a visontai Gagarin Hőerőműbe Ivan Boriszenkó- nak, a Szovjet Űrhajózási Szövetség első elnökhelyettesének vezetésével. A vendégek megismerkedtek az első űrhajós nevét viselő erőmű munkájával és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság üzemi tagcsoportjának tevékenységével, majd a vállalati párt- és társadalmi szervezetek képviselőivel együtt megkoszorúzták Ju- rij Gagarin emlékművét. GENF - Eduard Sevardnadze is részt vesz az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezéséről létrejött megállapodások ünnepélyes genfi aláírásán - jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. Előző napon Washingtonban bejelentették, hogy a csütörtöki ünnepélyes aktuson az Egyesült Államokat George Shultz külügyminiszter képviseli. Az AFP francia hírügynökség egy genfi híre szerint az afgán-pakisztáni megállapodásokat Abdul Vakil afgán külügymiváros, megye. Jelenleg is ez van érvényben. A kialakított megyék átlagos nagysága 6100 négyzetkilométer, a lakosok átlagos száma akkor 450 ezer fő volt, ma egy-egy megyére átlagosan csaknem 600 ezer lakos jut. Amikor 1968-ban nyilvánosságra hozták a megyék beosztását - 40 megye létesült -, közölték, hogy egy-egy megyéhez milyen városok és községek tartoznak. A hivatalos közlöny a magyar és német elnevezésű helységeknél akkor alkalmazott először kizárólag román elnevezéseket. A román nyelvű sajtó azóta ezt a gyakorlatot követi, tehát több mint húsz esztendeje. Ez a rendelet, a román elnevezésű helységnevekkel később 1981-ben ismét megjelent a jogszabályokat ismertető hivatalos közlönyben (Buletinul Oficial). Az illetékes szervek így arra hivatkozhatnak: a helységneveket törvény rögzíti, az a román elnevezést tartalmazza, ha eddig másként jelölték a helységeket egyes sajtótermékekben, az nem a törvényes név volt. Romániában a nemzetiségről azt hirdetik a hivatalos megnyilatkozások, hogy egyenlő jogokat élveznek fajra, nemre, vallásra való tekintet nélkül a társadalmi élet - gazdaság, politika, igazságszolgáltatás, kultúra - minden területén. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni a Román Szocialista Köztársaság alkotmányának 22. szakaszát, amely előírja: „Az együtt élő nemzetiségeknek biztosított az anyanyelv szabad használata, továbbá könyvek, újságok, folyóiratok, színházak és minden fokú oktatás a saját nyelvükön. Azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben a román lakosságon kívül más nemzetiségű lakosság is él, minden szerv és intézmény, szóban és írásban az illető nemzetiség nyelvét használja, és tisztviselőket nevez ki ezek közül, vagy más olyan állampolgárok közül, akik ismerik a helyi lakosság nyelvét és életmódját.” Mindezek alapján - bár nyilvánvalóan belügyről van szó - a hagyományos elnevezések (Nagyvárad, Kolozsvár, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyó- szentmiklós, stb.) használatában új gyakorlat bevezetése a nem román nyelvű lapokban egyértelmű lépés a nemzetiség jogainak szűkítéséhez vezető úton. OLTVÁNYI OTTÓ (Bukarest) niszter és Zain Nurani pakisztáni külügyi államminiszter fogja aláírni. Jelen lesz Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára is. PRÁGA - Andrej Gromiko, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke kedden a Kremlben átadta Gustáv Hu- sáknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, államelnöknek a Lenin-rendet. A magas szovjet kitüntetésben a két ország közötti barátság és együttműködés fejlesztésében, a béke és a szocializmus megszilárdításában szerzett személyes érdemeiért részesítették a csehszlovák vezetőt. * Horn Gyula, az MSZMP KB tagja, kül- ügyminisztériumi államtitkár kedden Prágában megbeszéléseket folytatott Jaro- mir Johanesszel, a csehszlovák külügyminiszter első helyettesével és más külügyi vezetőkkel. Találkozott Michal Ste- fanakkal, a CSKP KB tagjával, a párt külügyi osztályának vezetőjével. A tárgyalásokon beható véleménycserét folytattak a szocialista országok által kezdeményezett átfogó nemzetközi béke- és biztonsági rendszer megvalósításának helyzetéről, az egyes regionális problémákról és más időszerű nemzetközi kérdésekről. Ezek sorában külön figyelmet fordítottak az európai biztonsági és együttműködési folyamatra, a bécsi gtó- találkozó eredményes befejezéséhez szükséges erőfeszítésekre, valamint az egyes szocialista országoknak a hagyományos fegyverek leszerelése érdekében tett javaslatai megvalósítására. Magyar-szovjet kapcsolatok Hazánk és a Szovjetunió kapcsolatait az élet minden területén dinamikus fejlődés jellemzi. A kontaktusok élénkítéséhez, elmélyítéséhez különösen kedvező feltételeket teremt, hogy a magyar reformtörekvések, illetve a harmadik évébe lépő szovjet átalakítás, a peresztrojka főbb irányait, legfontosabb tennivalóit Budapesten, illetve Moszkvában azonosan ítélik meg. A társadalom, ezen belül a politikai élet és a gazdaság megújításának igénye egybehangzóan megfogalmazódik mindkét szocialista országban. Ez a kapcsolatok minden vonalán további távlati lehetőségeket kínál a kölcsönösen előnyös együttműködés kibontakoztatásához. Fontos szerepet töltenek be a kapcsolatok alakításában a két ország legfelsőbb szintű politikai vezetőinek találkozói, amelyek sorából kiemelkednek Kádár János és Mihail Gorbacsov megbeszélései. A két testvérpárt főtitkára 1985 szeptemberében Moszkvában, 1986 nyarán Budapesten, majd a rákövetkező év novemberében ismét a szovjet fővárosban találkozott. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke tavaly novemberben párt- és állami küldöttség tagjaként járt a Szovjetunióban. A magas szintű eszmecserék legutóbbi eseménye volt Andrej Gromikónak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének februári budapesti útja. A magas rangú szovjet vezető e tisztében első alkalommal tett látogatást hazánkban. Míg a Szovjetunió legfőbb állami vezető testületének elnöke elsősorban a politikai kapcsolatok elmélyítésének, a törvényhozó testületek együttműködésének kérdéseit vitatta meg magyar tárgyalópartnereivel, Nyikolaj Rizskov kormányfő közelgő budapesti megbeszélésein mindenekelőtt a gazdasági, műszaki-tudományos kontaktusok fejlesztésének lehetőségeit értékelik. A látogatással egyben újabb állomásához érkezik az a kormányfői párbeszéd, amely tavaly júliusban kezdődött meg, maid októberben folytatódott Grósz Károly miniszterelnök és szovjet partnere, Nyikolaj Rizskov között. A két ország kapcsolatrendszerének alakulásában különösen fontos szerepet játszik a gazdasági együttműködés fejlesztése, aminek különös hangsúlyt ad, hogy a Szovjetunió hagyományosan hazánk legnagyobb külkereskedelmi partnere. Az árucsereforgalom értéke 1986-ban 9,7 milliárd rubel volt, tavaly pedig elérte a 10 milliárd rubelt. Kölcsönös szállításaink 1986-1990-re tervezett értéke meghaladja az 51 milliárd rubelt. Az együttműködés további lehetőségeit értékelve mind magyar, mind szovjet részről kölcsönösen hangsúlyozzák, hogy a két népgazdaság fejlődésének jelenlegi szakszában megkülönböztetett jelentősége van a gazdasági, a műszakitudományos kapcsolatok megújításának. Az együttműködés olyan új mechanizmusainak és eszközeinek kialakítása szükséges, amelyek a felek érdekeit hatékonyan képesek összehangolni, mindenekelőtt gazdasági ösztönzők alkalmazásával. Ennek megfelelően szovjet és magyar részről egyaránt növekvő szerepet szánnak az együttműködés korszerű formáinak, így például a vállalatok közvetlen termelési kontaktusainak. A minőségileg magasabb szintet jelentő integráció megteremtésének ez az egyik fő iránya, ami hozzájárulhat a két ország árucsereforgalmának bővüléséhez, illetve a műszaki-tudományos kapcsolatok erősítéséhez, a minőség és a hatékonyság követelményének fokozottabb kielégítéséhez. Jelenleg több mint 100 magyar vállalat és szovjet partnere létesített közvetlen kapcsolatot, emellett több vegyes vállalat is megkezdte működését. Nyikolaj Rizskov miniszterelnök látogatásával várhatóan további lendületet kap Magyarország és a Szovjetunió gazdasági téren megvalósuló együttműködése. Sajtótájékoztató a népgazdasági tervezés megújításáról PANORÁMA
