Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-11 / 85. szám

1988. április 11. NÉPÚJSÁG 3 Műtrágyázás - tartálykocsival Mecénás - a tanács Póla Károllyal A Tolna-mözsi Agrokémiai Gazdasági Társaság tagjainak többéves elképzelé­se volt, hogy a nitrogénműtrágyát meglé­vő gépeikkel egyenletesen juttathassák ki a földekre, hiszen ez egyöntetűbb nö­vényállományt, magasabb terméshoza­mot eredményez és környezetkímélőbb, mint a szilárd műtrágyázás. Egy folyékony műtrágyát előállító üzem építése melett szólt az is, hogy a Péti Nitrogénművek gyártási illetve szállí­tási kapacitása - főleg szezonban - szű­kösnek bizonyult, így az áruellátás is rap- szodikus volt. Korábban gondot okozott a nem megfelelő fizikai minőségű import karbamid és ammóniumnitrát műtrágya kiszórásra alkalmassá tétele is. A nyolc és fél millió forintba került be­ruházás másfél éve kezdődött Mözsön, s a költségekből 1,5 millió forintot az anyag- és energiaracionalizálási pályá­zatra állami alapjuttatásként kapott a tár­A pécsi külkereskedelmi konferencia szombaton az időszerű pénzügypolitikai kérdések megvitatásával zárta kétnapos programját. A kis- és középvállalatok vi­lágpiaci tájékozottságát, és ezzel sze­replésük sikerét segítő országos tapasz­talatcserét a tavaly előtti kezdeményezés kedvező visszhangjára alapozva másod­szor is megrendezte az idén a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Ba­ranya megyei szervezete. A tanácskozás alkalmat adott a részt vevő vállalati szak­emberek és a kormányzat illetékes kép­viselői közti közvetlen konzultációkra is. A konferencián Berényi Lajos, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyettese a nemzet­közi fizetési mérlegünk javításának, az el­adósodás lefékezésének fontosságát hangsúlyozta a külkereskedelem idei fel­adataival kapcsolatban Dunai Imre keres­kedelmi miniszterhelyettes többek között arra hívta fel a hazai vállalatok figyelmét, hogy korábbi külföldi - közel- és távol-ke­leti, valamint latin-amerikai - vevőik fizetési saság. A tolnai Aranykalász Tsz gesztor­sága mellett a telep saját kivitelezésében egy vezérlőépület gépházzal, szűrőrend­szer, egy 50 köbméteres szalmiákszesz­tároló, három 50 köbméteres acéltartály, egy 15 köbméteres keveröreaktor vala­mint egy fúrt kút épült. A környezetvédel­met kármentők, aszfaltozott betonfelület, valamint a Graboplast-fóliával bélelt 100 köbméteres csapadékvíz- és a 400 köb­méteres készárumedence szolgálják. A telepen március végéig közel 1700 tonna 28 százalékos nitrogénoldatot ké­szítettek, ennek egy része már az üzemi tárolókba, illetve kiszórásra került. Az üzem gyártó-, valamint 800 tonnás táro­lókapacitása lehetővé teszi, hogy a tava­szi 3000 tonnás megrendelésen felül, hasonlóan szilárd műtrágyákhoz, a me­gye akadozó műtrágya-ellátásába is be­segítsen. CS. I. Fotó: GOTTVALD KÁROLY helyzetének romlása miatt a fejlett tőkés or­szágok piacain való helytállásra kell fel­készülniük, elsősorban az ott elengedhe­tetlenül kiváló minőségű versenyképes ter­mékekkel. A miniszterhelyettes elmondta, hogy a már korábban jogosult háromszáz­hetven vállalaton kívül csaknem további száz hazai cég élt az önálló külkereskedés lehetőségével az idei év eleje óta. Azt is hangsúlyozta, hogy sikerüket nem alapoz­hatják egyetlen ügyes üzletkötőre - a tartós eredmények alapja csak a tapasztalt szak­embergárda és a megfelelő technikai hát­tér lehet; ennek híján alaposan megfonto­landó az önállósulás. Patkó András pénz­ügyminiszter-helyettes a pécsi tanácsko­záson elmondta, hogy a külkereskedelem pénzügyi szabályozásában is elsőrendű törekvés a stabilitás és a normativitás meg­valósítása, de arra is figyelmeztetett, hogy a gazdaságstratégiailag fontos ágazatok­ban, területeken a jövőben is adódhatnak az eredeti szándéktól eltérő intézkedése­ket kikényszeritő helyzetek.- Az elmúlt öt évben, ha 1983-ig tekin­tünk csak vissza, láthatja, milyen lénye­ges változás történt a megye művészeti életét érintő tanácsi szakigazgatás át­szervezése területén. Erről is kellene be­szélni, amikor a tanácsi mecenatúráról esik szó. Mindenekelőtt azonban azt tisz­tázzuk, ki tekinthető Tolna megyei mű­vésznek - kérdeztük Póla Károlyt, a Tol­na Megyei Tanács művelődési osztályve­zetőjét.- Mások is fölvetik, hogy az számít Tol­na megyeinek, aki itt született, ifjúkora minden élményét itt gyűjtötte össze, majd családi vagy egzisztenciális okokból nem került vissza, de rendszeresen ha­zalátogat és számára távolról is fontos a szűkebb haza, vagy, aki ugyan máshol született, élt, de ugyancsak családi vagy egyéb okból - szerencsénkre - Tolna megyébe került? Szerintem egyformán hozzánk tartozik mindegyik. Még azt sem fogadom el, hogy egy megyének csak az itt élő vagy innen származó művészektől - és most csak a képzőművészetre gon­dolok - kellene alkkotásokat rendelni. Az értékek versenye jobb is, igazságosabb is, mint a területi szempontok érvényesí­tése olyan egyetemes tevékenységnél, mint a művészet.- A mecénás választ, amikor dönt.- De az igazán értékes alkotás fordít­hat a sorrenden, és döntésre kényszerít­heti a mecénást. Gondolom mindenki egyetért azzal, hogy Farkas Pál Babits- szobrát nem lehetett nem választani a szekszárdi tárlatról akkor is, ha már állt Babits-szobor Szekszárdon. Tehát a műalkotás kvalitása alapvetően megha­tároz.- Az írókat, művészeket illetve irodal­mat, művészetet anyagilag támogató pártfogó, azaz a mecénás, korábban egyértelműen személyhez, személyek­hez kötődött, akik a művészet önzetlen pártolásának szándékával, de eseten­ként üzleti meggondolásból, vagy saját nevük ismertebbé tételének szándékával is támogatták. Ma is vannak egyéni mű­pártolók Magyarországon is.- Igen. Nálunk e feladat jelentős részét az állam vállalta magára. A tanácsi támo­gatás az állami mecénálás része, a diva­tos decentralizálás egyik megnyilvánulá­sa. A felszabadulás után, az 1970-es évek közepéig jelenlegi formájában szin­te nem is létezett, mert az irodalomhoz, a filmhez, a zenéhez hasonlóan a képző­művészet támogatása, az állami vásárlá­sok is központi pénzből, centralizált dön­tések alapján valósultak meg.- A hagyományos értelemben megfe­lelnek a megyei tanácsok a mecénás szerepnek?- Nőtt ugyan a szerepünk, de erős kor­látok akadályozták még a 70-es évek második felétől is a mecénálást. Voltak évek ezeket követően, amikor látványo­sabb volt a támogatás, de elegendő pénz és hatáskör nélkül aligha nevezhető me­cénásnak az irodalom, művészet párto­lásáért felelősséget érző, vagy felelőssé tett hivatal, illetve személy. Még valamit tudni kell ahhoz, hogy egy megye művé­szetpártolásáról - akár mennyiségi, akár minőségi oldalról - képet alkothassunk. A jelenlegi igazgatási, gazdálkodási gya­korlat és az alkotóműhelyek önállósága miatt e munka jelentős részét a megyei tanácsok szakmai intézményeikre, vagy azokra is bízzák, de ők is a megyei ta­nács pénzével, annak megbízása alap­ján végzik tevékenységüket. Gondolok itt a megyei könyvtár vagy a megyei mú­zeum részére megteremtett feltételekre, amelyek a könyvkiadást, vagy műalkotá­sok vásárlását szolgálják. Sajnos, nincs elegendő pénzünk.- Úgy tűnik, elkerülhetetlenek a szá­mok. Mennyi az az összeg, amit évente műalkotások vásárlására használhatnak fel?- Ez százötvenezer forint, ami kiállítási programokra épülő vásárlásokra van. Ezen túl köztéri alkotásra az elmúlt öt­éves tervben 3 millió forintot, a jelenlegi tervciklusban eddig 2,5 millió forintot köl­töttünk. A képzőművészeti ösztöndíjat - a megyei tanács végrehajtó bizottságának döntése alapján - évente 3 megyében élő, vagy elszármazott művész kapja meg. így például ezt a hat hónapra szóló, havi 3000 forintos díjat 1983-ban Kis Ildi­kó, Scherer József és Szalontai Éva kap­ta. 1984-ben Horváth Imre és Kövesdi Mihály megosztva, mellettük Halász Ká­roly és Szily Géza volt ösztöndíjas. Mözsi Szabó István, Farkas Pál és Juhos László 1985-ben. Strissowszky Szilárd, Gyenei Judit, Forster Jakab 1986-87-ben és Baky Péter, ifj. Koffán Károly és Cyránski Mária 1987-88-ban a megyei tanács ösztöndíjasa. Az ötévekre tervezett mű­vészeti beruházások a megye valameny- nyi településének igényfelméréséből és annak anyagi vonzatának biztosításával tették lehetővé, hogy jelentős országos támogatást is - általában a költségek 50 százalékát - kaptunk e területen.- Itt most újabb felsorolás következhet példaként.- Jó. Vegyük számba az utóbbi évek­ben elkészült alkotásokat. Tamási rende­lőintézetben és a városi tanácson Ko­vács Péter és Dienes Gábor seccója. Szekszárdon a Béla téren Lesenyei Már­ta I. Béla király szobra, a tanítóképző főis­kola előtt Janzer Frigyes: Illyés Gyula szobra. Decsen Kiss Sándor alkotása, Pakson az ifjúsági ház előtt Tóth Emőke halászfiúja áll. Szedresben a házasság- kötőben Óvári László gobelinje látható, Dombóváron a Molnár György Általános Iskolában Nagy Géza szobra. Még ebben a városban van a művelődési központ előtti parkban Varga Géza Álmodozók cí­mű lírai kompozíciója. A város egyébként a művész letelepedését is szorgalmazza. A szekszárdi tanítóképző főiskola gya­korlóiskolájában kapott helyet Bazsonyi Arany seccója. A megyében élő művé­szek köztéren illetve középületben elhe­lyezett alkotásaira gondolva Baky Péter, Juhos László, Fusz György, Farkas Pál, Staub Ferenc nevét kell említeni, ha be­ruházás jellegű megbízásról, alkotásról beszélünk. Behatároltak a lehetőségeink a köztéri, a murális munkák személyre szóló kijelölésében, a műtermes lakások kijelölésében, közvetlen nemzetközi kapcsolatok kialakításában. Mindez to­vábbra is országos intézmények döntési joga.- A gazdasági feltételek egyre inkább azt sugallják, hogy az ilyen jellegű igé­nyek kielégítésében az egyének, vagy la­kóhelyek esetében a községek, városok döntsenek, és a helyi közösségeknek lesz döntő szava.- Igen. Szerintem nem is a tanácsi „tisztviselők” feladata a közvetlen mecé­nálás, hanem az, hogy ösztönözzük az intézményeket, a helyi tanácsokat, válla­latokat, hogy teremtsenek mind több al­kalmat a művészek, művészeti alkotások és a lakosság találkozására. Arra kell őket biztatni, hogy mind több érték kerüljön közönség elé, mind több műfajban. A műalkotásnak megnyert közönség kell ahhoz, hogy az egyén kép, kisplaszti­ka vagy egyéb iparművészeti alkotás vá­sárlója legyen. Az iskoláknak ott van na­gyon fontos szerepe, hogy diákjaiban ébreszsze az igényt a szép szoborra, képre, pannóra, seccóra, mert a holnap művészetpártolói ők lesznek. DECSI KISS JÁNOS Külkereskedelmi konferencia Arcok, percek, történetek Magasfeszültseg A város egyik régi, jó hirü, jó nevű vezetője ígérte a csapatnak, ha elkészül s gerincvezeték a völgy fölött, lesz áram a tanyákban - ő bíz’az egész társaságot a sa­ját kontójára meghívja egy jó kiadós vacsorára. Meg is tette. Csakhogy, ki legyen ott a vacsorán, azt aztán nem ő döntötte el, és ez így is van rendjén, hiszen senkit nem akart kihagyni és ezzel sérteni... Az emberek között akad egy, aki mindig ki meri nyitni a száját. így volt ez akkor is, amikor a közvetlen munka­helyi vezetőnek elmondta egy bátor legény: Ez a lista tetszik nekem... A hatodik a névsorban annyit tett ezért a melóért, hogy szépen fölment a vállalati autóval a hegy­tetőre, csípőre tette a kezét, és szétnézve megállapítot­ta, jól halad a csapat. A tizedik a sorban kétszer is ott volt a munkaterületen. Jó tíz percig. Bezzeg mondjuk én, aki ott terpeszkedtem az oszlopokon, lemaradtam. ” Lett erre sietős igyekvés, készült egy új lista, melyen már emberünk is szerepelt. Csakhogy addigra már nemigen akaródzott neki elmenni erre a pörköltpartira. Azt vallotta, - akad egy ötvenese, ha pörköltre szottyan kedve. No meg hogy is néz ki, hogy odaveszekedte ma­gát az asztalhoz... Mindez idáig a szokásos történetek egyike, mondhat­ná a kedves olvasó. Igaz, de van folytatása is. A vacsora megvolt. A pörkölt igen jól sikerült. És mindezt a „sértett” fél - aki sosem fél! - mesélte nekem is. Az első számú munkahelyi vezetője vette a kalapját, kabátját, beült a saját kocsijába és megkereste őt. Nem kertelt, nem be­szélt mellé, egyszerűen csak elmondta, hogy azt a listát alaposan elhibázták. Elnézést kért beosztottjától, (még­sem esett le a gyűrű az ujjáról) és személyesen hívta meg a vacsorára. Mint mondta, arra, amit valójában olyanoknak kell megfőzni, mint amilyen ő. Mármint a beosztott... SZABÓ SÁNDOR A magas hőmérsékletű szupravezetés kutatásának eredményei A magyar fizikusok jelentős felismeré­sekkel járultak hozzá azoknak a mikrosz­kopikus szerkezeteknek a megismeré­séhez, amelyeknek szerepük van a ma­gas hőmérsékletű szupravezetés jelen­ségében. Miként Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia székházában szombaton befejeződött európai fizikai konferencia elnöke az MTI munkatársá­nak elmondta: az úgynevezett magrezo­nancia technikai alkalmazásával vált le­hetővé, hogy e konkrét témában meg­előzték a világ kutatóit. Országunkban több egyetemi, akadémiai és ipari kuta­tóintézet szakemberei keresik a választ a magas hőmérsékletű szupravezetés számtalan kérdésére, újabb és újabb szupravezető anyagokat állítanak elő. Vizsgálataikról, az azokhoz alkalmazott technikákról, módszerekről, tapasztala­tokról tájékoztatták a tanácskozáson részt vett szakembereket. A konferencián sok előadó foglalko­zott a magas hőmérsékletű szupraveze­téssel, ami azt bizonyítja: a szilárdtestfizi­kában jelenleg ez a legizgalmasabb ku­tatási téma. Az Amerikai Egyesült Álla­mok, Japán, a Szovjetunió s a világ sok más országának laboratóriumaiban je­lentős emberi energiát és pénzt fektetnek be az új típusú szupravezetés-kutatásba. Az elsődleges cél teljes mértékben meg­ismerni ezt a fizikai jelenséget. Az utóbbi időben mintegy félszáz elméletet alakí­tottak ki erről, de ezeket is vitatják a fizi­kusok. Abban egyetértenek, hogy a ke­rámiában, magas hőmérsékleten is ugyanaz a jelenség játszódik le, mint a fé­mekben és az ötvözetekben, vagyis két elektron összekapcsolódva próbál át­vergődni egy kristályon. Azt azonban még nem tudják: melyek azok az erők, amelyek ezeket az elektronokat „párba állítják”. A klasszikus szupravezetésnél ezt bizonyos fajta hanghullámok teszik, de hogy a magas hőmérsékletűnél is ez történik-e, az még nem tisztázott. Azért összpontosítanak annyi figyelmet és erőt az új tipusú szupravezetésre, mert már alapkutatásának részeredményei is sejtetik gyakorlati alkalmazásának lehető­ségeit. Felhasználásával a többi között olyan érzékeny mérőműszert készíthetnek, amely segítségével az agyműködés köz­ben keletkező nagyon gyenge elektromág­neses jelek alapján tanulmányozhatják az agyműködés mechanizmusát, illetve rend­ellenességeit. Víziorgona Szekszárdon - Fusz György alkotása Fotó: Kapfinger

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom