Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

1988. április 23. ^PÜJSÄG 9 Xantus Gyula-gyűjtemény Katalógusok Szőnyi István tanítványaként végzett 1946-ban a képzőművészeti főiskolán Xantus Gyula, aki 1919-ben Borosbe- nedeken született. Különböző iskolák­ban folytatott pedagógiai tevékenysé­get, 1983-ig például a Magyar Képző- művészeti Főiskolán tanított. Rendsze­res szereplője a hazai és külföldi tárla­toknak. Bagdadban, Drezdában, Új-Del­hiben is láthatták egy-egy alkotását a magyar képzőművészet iránt érdeklő­dők. Szenvedélyes utazó. Európa minden államában megfordult. Xantus Gyula művészete nyitott és egyben zárt - írta róla egyszer Losonci Miklós művészettörténész. Nyitott a gondolatvilága, képekkel közelített esz­merendszere, mely ugyanakkor a mű­vek egyedi zártságában éri el színes erőterét. Nincsenek nehézségei, csak megoldásai, mert jelképes realizmusa, összetett jelekkel állandóan bővülő kép­írása, felületkezelésének organikus rendje színes ünnepnek érzékeli és te­remti a világot, csöndeserfhirdetve: a lé­tezésnek nemcsak szülöttei, hanem egyre inkább formálói vagyunk, lehe­tünk. Győrben a Xantus János Múzeum képtárában egész munkásságát repre­zentáló anyag található. Tolna megye és elsősorban Simontornya azzal büszkél­kedhet, hogy a művész a községnek ajándékozta egy harmincöt festményből álló gyűjteményét. Ezt kiegészítette egy diasorozattal. A gyűjtemény és a diasor bármely művelődési házba, iskolába, intézmény­be kölcsönözhető a simontornyai vár­múzeumból. Hangulat Az új lakótelep kora délután olyan, mintha egy város valamelyik negyedében járnánk. Autók, buszok jönnek-mennek, a gyerekek csapatostól érkeznek az iskolá­ból. A régi házsor és az emeletes tömb közé beékelődött hangulatos kis üzletek meg­telnek vásárlókkal. Fogy a hot-dog, hosszú sor kígyózik a fagylaltos előtt. Még válo­gatni is lehet, hol vegyen az ember a fagyos nyalánkságból, mert a hagyományos mellett a sajátos ízű olasz fajtából is gazdag a kínálat. Van választék divatos ruhákból, kapható mindenféle zöld szobanövény és virág, s ha kell kulcsot másoltat­ni, lehet néhány lépéssel arrébb... Rádióval jöttünk- Mit jelent a Magyar Rádiónak Si- montornyáról közvetíteni irodalmi mű­sorokat? - tettük fel a kérdést Dorogi Zsigmond szerkesztő-rendezőnek.- Húsz éve már, hogy elhatároztam: az ország legkülönbözőbb pontjairól ve­szem fel a műsoraink egy részét. Célja ennek az, hogy így az ország egy nyitott stúdiója lesz rádió irodalmi műsorainak, az előadó színészek közelségének han­gulata is érződik a közönség reagálásá­ból. Illyés Gyula életében is rendeztünk már Simontornyán irodalmi esteket. Ha­lála után kezdődött az a rendszeresség, ami a költő születésnapi évfordulója kö­rüli időben, a legkülönbözőbb tematiká­val jelentkező összeállításokban hangot kap itt, Simontornyán. Ez a gondolkodás határozza meg terveinket is, így tehát legközelebb novemberben jelentkezünk e Tolna megyei vár lovagterméből. Az összeállítást készítette: Cser Ildikó, Decsi Kiss János, Gottvald Károly és dr. Töttős Gábor. A géplakatos László János Vonásaiba, keze redőibe beleette már magát a gépek között töltött majd negy­ven esztendő, de kék szeme mindig mo­solyog. A délelőtti műszak véget ért, de most sem fáradtságot, inkább derűs nyugalmat áraszt, ahogy ül velünk szemben, és a munkájáról, eddig elért eredményeiről beszél. László János a bőrgyár 58 éves gép­lakatosa még húszesztendős sem volt, amikor ipari tanulóként idekerült, s ma már ő oktatja a mesterség fogásaira az ifjabbakat. Másfél évtizede csoportveze­tő. Csupa fiatal dolgozik a keze alatt, a legidősebb se érte még el a negyvenes kort, de elégedett velük. Szereti az embereket, s így is azok megfogadják a szavát.- Az a baj, hogy a gyerekek nem itt ta­nulják a szakmát - mondja. - Mikor az iskolából kikerülnek, csak az alapfo­galmakat ismerik, szinte még azt is meg kell mutatni nekik, hogy fogjanak meg egy szerszámot. Ha egy gép elromlik - és ez bizony a mai nagyobb, modernebb masinákkal is sokszor előfordul - meg­keresem, hol a hiba, s legközelebb már ők is megtalálják. „Könnyű velük, jó kis garnitúra” - így említi a Sallai Imre brigá­dot, amelynek ő az egyik fő mozgatóru­gója. Összetartanak. Most négyen is épít­keznek közülük, s hétvégeken a töb­biek elmennek, segédkeznek. Együtt örültek akkor is, amikor április negyedi­kére „a Jani bácsi” az Ipari Miniszté­riumba utazott, hogy átvegye a Munka Érdemrend bronz fokozatát.- Mindig hajtós gyerek voltam, talán azért adták - tűnődik mosolyogva. Nem volt ő sohase elégedetlen, úgy érzi, amennyit dolgozik, azért megfizetik, hisz hatezret mindig keres tisztán, meg hát túlóra is van... De a kitüntetés híre na­gyon meglepte.- Elállt a szavam, amikor Jolika az iro­dán szólt, hogy mit kapok - emlékezik vissza. Boldog, hogy így is értékelték eddigi munkáját, mégis a gyermekeire a legbüszkébb. A nagylányra, aki közgaz­dasági szakközépiskolát végzett és már férjnél van, meg a fiúra, aki másodéves a szegedi egyetem történelem-német szakán. Tanárnak készül. Jani bácsi szerint ez így van jól. Legyen több, mint az apja. Fogyasztóknak való A községben megalakult a fogyasztók tanácsa. Munkájuk során felhívják a figyel­met a kereskedelemben fellelhető hiányosságokra, gondokra, problémákra. így egyebek között azt is megállapították, hogy az üzletvezetőknek jobban kell fi­gyelni a lakossági igényekre, a hentesáruk választékára például. Felvetődött az a kérdés is, hogy miért nem veszik igénybe a vásárlók azt a ,könyvet, ami észrevételei­ket, panaszaikat is tartalmazhatná, hiszen a fogyasztók érdekeinek védelmét szol­gálja ez is. Az egészséges kereskedelmi verseny miatt kaptak magánszemélyek is működési engedélyt. A vendéglátás területén hiányosság, hogy a szövetkezeti szektorban nincs közétkeztetés. A Tulipán étterem az átmenő forgalmat és egy-egy rendezvényt szolgál ki. A tanács szakigazgatási szerve más szervezetekkel együttműködve folya­matosan ellenőrzi a fogyasztók érdekében hozott rendelkezések végrehajtását. A várból nézve Szabályozás Mennyiért találkozunk? Simontornyához hozzá tartozik a Sió menti fiatalok találkozója is. Valamikor az 1970-es években született a gondo­lat, hogy Siófoktól Szekszárdig gyűjtsék egybe a fiatalok azon ötleteit, amelyek egy-két napra szórakozási lehetőséget is nyújtanak.- Valóban csak kulturális és sport cél­jai voltak kezdetben ennek a találkozó­nak - mondja Herczeg Lajos politikai munkatárs. Voltaképpen háromszor újult meg az idők során.- Vegyük sorba ezeket a korszakokat!- Ha jól emlékszem vissza, akkor az 1975-ös év volt a forduló, amikor némi politikai színezete is volt már a rendez­vénynek. Akkor ifjúsági parlamenteket is szerveztünk erre a néhány napra. Olyan kérdésekre kerestünk például válaszo­kat, hogy a fiatalok milyennek ítélik a KISZ tömegkapcsolatát, az ifjúság hely­zetét. Akkor voltak előadások Vietnam­ban jártunk címmel. „Sió menti” újság is jelent meg. Később, 1980-ban már úgy gondol­kodtunk, hogy a fiatalok itt a nagyköz­ségben nemcsak szórakoznak, de dol­goznak is. Ezért kitaláltuk, hogy szakmai versenyek is legyenek.- Milyen mesterségeket érintett ez?- Legkézenfekvőbb a bőrfeldolgozó, a szűcs, hiszen ez jellemzi a falu iparát. Van autószerviz is, tehát a szerelők is rajthoz álltak. Egyéb szakmák: kőmű­ves-, lakatostanulói is kaptak feladato­kat. Először csak kitalált és csak erre a találkozóra szervezett munkát kellett el­végezni. Majd tovább fejlődött a gondo­lat és ott tartunk, hogy ma már hasznos eredményt tudnak produkálni. Atalálko- zóhoz kapcsolva célfeladatokat oldanak meg. Azokban az években, ahol május el­sejéhez közel esett a találkozó idő­pontja, ott a hangulat mindig majálissal zárult. így lesz ez most is.'- Mennyiért találkozunk? Mennyibe kerül egy ilyen Sió menti fiatalok találko­zónak a megrendezése?- Az eddigi tapasztalatok és számítá­saink szerint az idén 80 és 100 ezer fo­rint körül lesz a költség. A község válla­latai megosztják maguk között ezt az ösz- szeget. Több programunk belépődíjas lesz.- Hallhatnánk valamit az idei találkozó műsorairól?- Most április 29. és május 1. az idő­pont. Szakmai verseny: bőrruhakészítő, tímár, autószerelő és kőműves szakmá­ban lesz. Az ünnepélyes megnyitót április 29- én délután fél négykor tartjuk. A várban Szász Endre alkotásaiból rendeznek kiállítást. A Népújság munkatársaival ezen a napon 18 órakor találkozhatnak az érdeklődők. A következő nap a sport jegyében, a sportpályán indul. Labdajátékok, lövé­szet, hőlégballon- és sárkányrepülő­bemutatót, autós ügyességi versenyt terveztünk. Délután „Házaspárbaj” vetélkedő lesz a művelődési házban és este diszkó. Május elsején zenés ébresztő, majd üzemi ünnepségek után felvonulás a vártérre, áhol úttörő néptánc- és divat- bemutató várja az ünneplőket. A számí­tógépes játékok sem maradhatnak ma már el egy ilyen rendezvényről. A talál­kozót utcabál zár majd. Reméljük, hogy az operatív bizottság munkáját, terveit az időjárás is támogatja. Ez év tavaszára érkezett Simon­tornya belterületi szakaszához a Sió szabályozási munkája. A fo­lyószakasz tisztítása során telekki­sajátításokat is kellett végezni, ez 150 tulajdonost érintett. A terep­rendezés folytán felszabadult föl­det a strand melletti kemping terü­letének feltöltéséhez használják. Megtisztul a Sió-part

Next

/
Oldalképek
Tartalom