Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-18 / 91. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. április 18. Ziaul Hakk üzenete Ziaul Hakk pakisztáni elnöktől vitt üze­netet Mihail Gorbacsovnak az ázsiai or­szág szovjetunióbeli nagykövete. Sahid Amin nagykövetet szombaton fogadta Moszkvában Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese. Az üzenet tartalmáról a TASZSZ jelen­tése csak annyit közölt, hogy az az Afga­nisztán körüli helyzet rendezéséről aláirt genfi megállapodásokkal foglalkozik. A találkozón érintették a kétoldalú kap­csolatok néhány kérdését is. A géprablók várnak A kuvaiti gép elrablói vasárnap délelőtt arab nyelvű rádióüzenetben közölték: meghatározatlan időre elállnak követelé­süktől, hogy az algériai hatóságok feltölt­sék üzemanyaggal az algériai nemzetkö­zi repülőtéren veszteglő óriás gépet. Korábban azt követelték, hogy töltsék fel üzemanyaggal a gépet, mert másutt akarják „rendezni a számlát Kuvaittal”. Azzal fenyegetőztek, hogy megölik a gé­pen lévő valamennyi kuvaiti állampolgárt, ha a kuvaiti hatóságok nem engednek el 17 terroristát. Megölték Abu Dzsihadot Szombatra virradóra Tuniszban lelőt­ték Halil al-Vazirt, ismertebb, mozgalmi álnevén Abu Dzsihadot, a palesztin fel- szabadítási hadsereg főparancsnok-he­lyettesét, Jasszer Arafat egyik legköze­lebbi munkatársát - jelentette a kuvaiti hírügynökség palesztin forrásokra hivat­kozva. Az 53 éves Abu Dzsihad a PFSZ VB- elnökének politikai és katonai helyettese, Jasszer Arafat személyes tanácsadója volt. * Izrael áll Abu Dzsihad palesztin vezető meggyilkolásának hátterében - állapítot­ta meg vasárnap éles hangú kommentár­ban a TASZSZ. A szovjet hírügynökség a közel-keleti fejleményeket figyelemmel kísérő elemzők egybehangzó vélemé­nyét összegezve jutott erre a következte­tésre. A TASZSZ arra hívja fel a figyelmet, hogy az izraeli vezetés, amely nem képes kézben tartani a megszállt területeken kialakult helyzetet, a „banditizmus esz­kalációjának veszélyes útjára lépett”. Ez­zel kapcsolatban utal a francia televízió szombat esti közlésére, miszerint az iz­raeli kormány április 10-én konkrét intéz­kedések mellett döntött a PFSZ vezetői­nek fizikai megsemmisítésére. Samir miniszterelnök szóvivője vasár­nap nem volt hajlandó kommentálni az amerikai NBC tévétársaság értesüléseit, hogy az izraeli kormányfő és szűk kabi­netje hagyta jóvá az Abu Dzsihad meg­gyilkolására kitervelt akciót. Tisztelgés I. István emléke előtt Sok ezer ünneplőbe öltözött ember gyűlt össze szombaton az esztergomi Várhegyen emelkedő Bazilikánál, ahol ünnepélyes külső­ségek között fogadták egyik legjelentősebb István-ereklyénket, a Szent Jobbot. Pontosan 11 órakor - amikor megkondultak a Bazilika harangjai - a templom előtti Mária-szoborhoz érkezett a becses ereklyét szállító páncélautó. Paskai László esztergomi prímás érsek és kí­sérete fogadta a Szent Jobbot. Ott volt az ün­nepségen a társadalmi és állami életünk szá­mos képviselője. A Szent Jobbot tartalmazó, gazdagon díszített ereklyetartót a Bazilika központi oltára előtt helyezték el. Ott hangzot­tak el a nagy király életművét méltató ünnepi beszédek. Először Paskai László tisztelgett a Szent Jobb előtt. Az érsek után Havas Miklós, a Hazafias Népfront Komárom Megyei Bizottságának tit­kára mondott beszédet. Végezetül Németh Vince, az Esztergom szentgyörgymezői egy­házközségi világi elnöke köszöntötte a hívők nevében a történelmi ereklyét. Az ünnepi köszöntők a Himnusz eléneklé- sével fejeződtek be. Délután ünnepi misékkel és I. István király életét méltató irodalmi műsorokkal folytató­dott a program. Vasárnap az újabb szentmisék után ugyan­csak ünnepélyes külsőségek között búcsúz­tatták el az egyház és a városi tanács képvise­lői a Szent Jobbot. Esztergom után május 7-én és 8-án Veszprémben, majd az ország vala­mennyi püspöki székhelyén bemutatják az ereklyét. Az egyházi rendezvényekkel összehangol­tan társadalmi megemlékezésekkel méltatják István király államalapító művét. Az országos ünnepséget Székesfehéváron tartják augusz­tus 20-án. Az egyházi ünnepségeken magas szintű ál­lami, a társadalmi megemlékezéseken pedig egyházi vezetők vesznek részt, ezzel is hang­súlyozni kívánják a közös nemzeti múlt válla­lását, a haza sorsáért érzett közös felelős­séget. PANORÁMA BUDAPEST - Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására április 13. és 17. között látogatást tett hazánkban a Norvég Munkáspárt küldöttsége Einar Fördének, a párt alelnökének vezetésé­vel. Kíséretében volt Thorbjörn Jagland, a Munkáspárt főtitkára és Lars Fűre, a párt parlamenti csoportjának titkára. Lá­zár György, az MSZMP főtitkárhelyettese fogadta a norvég munkáspárti vezetőket, akikkel Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára folyta­tott megbeszéléseket. A küldöttséggel találkozott Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, Pozsgay Imre, a HNF Országos Tanácsának főtitkára és Várkonyi Péter külügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, valamint Be- rend T. Iván akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke és Gecse Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. MOSZKVA - A genfi megállapodások nemzetközi-jogi biztosítékokat teremte­nek az Afganisztán belügyeibe való beavatkozás beszüntetéséhez, minőségi változást jelentenek az afgán rendezés­ben és ösztönzőleg hatnak a nemzeti megbékélés folyamatára is - hangsú­lyozta Eduard Sevardnadze és Abdul Vakil. A szovjet külügyminiszter szom­baton Moszkvában folytatott megbeszé­lést afgán kollégájával, aki Géniből úton Kabulba pénteken érkezett a szovjet fő­városba. RÓMA - Meggyilkoltak egy olasz sze­nátort szombaton. Forli közép-olaszor­szági városban Roberto Ruffilli keresz­ténydemokrata párti képviselőt otthoná­ban lőtték agyon fegyveresek. A gyilkos­ságot a „Vörös Brigádok” terrorista szer­vezetből eredő egyik csoport, a „Harcoló Kommunista Szövetség” vállalta magára - ezt telefonon közölték a La Repubblica című napilap szerkesztőségével. Vendégünk: Nyikolaj Rizskov Nyikolaj Rizs­kov, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Miniszterta­nácsának elnöke 1929-ben szüle­tett, orosz nemze­tiségű. A Szovjet­unió Kommunista Pártjának 1956 óta tagja. Tanulmányait a Kirov nevét viselő uráli műszaki főis­kolán végezte. Utána, 1950-ben, művezetőként kezdett dolgozni az uráli Ordzsoni- kidze nehézipari gépgyárban. Az üzemben végigjárta a belső ranglétrát: részlegvezető, he­gesztési főtechnológus, igazgatóhe­lyettes, majd 1965-től a gyár főmérnö­ke. Öt évvel később már az uráli üzem igazgatója, majd ezt követően az Ural- mas termelési egyesülés vezérigazga­tójává nevezik ki. Az uráli ipari tröszt éléről 1975-ben a moszkvai nehézipari és közlekedési gépgyártási minisztériumba került, ahol első miniszterhelyettesként dolgozott egészen 1979-ig, amikor is az állami tervbizottság, a nagyhatalmú Goszplan első elnökhelyettese lett. 1982-ben az SZKP Központi Bizott­ságának novemberi ülésén Nyikolaj Rizskovot a KB titkárává választották, egyben őrá bízták az SZKP KB gazda­sági osztályának vezetését is, tehát a szovjet népgazdaság teljes pártirányí­tását. Három évvel később, a nagy je­lentőségű 1985. áprilisi KB-ülésen, amikor már Mihail Gorbacsov az SZKP főtitkára, Rizskovot bevá­lasztják a Politikai Bizottságba, s még abban az esztendőben, szeptember 27- én a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének neve­zik ki. A szovjet kor­mányfő 1981 óta tagja az SZKP Központi Bizottsá­gának. Az elmúlt három választási időszakban küldöttként képviseli vá­lasztóit a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csában, illetve az Oroszországi Föderá­ció Tanácsában. Az 59 éves politikus számos magas kitüntetés birtokosa: két alkalommal kapta meg a Lenin-rendet és a Vörös Csillag Érdemrendet, ugyancsak két alkalommal ítélték oda neki a Szovjetunió Állami Díját. Az SZKP 27. kongresszusán ő ter­jesztette elő a szovjet gazdaság ezred­fordulóig szóló teljes átalakítását felvá­zoló előadói beszédet, s rá, mint kor­mányfőre, hárul e munka megszerve­zésének és irányításának felelőssége. Rizskov első ízben látogat Magyaror­szágra, de Grósz Károly miniszterel­nökkel már két ízben is tárgyalt tavaly Moszkvában a magyar-szovjet gazda­sági együttműködésben rejlő tartalé­kok feltárásáról, az együttműködés két­oldalú és sokoldalú fejlesztésről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen a marxizmus-leninizmus! 3. Éljen május elseje! 4. Éljen a magyar-szovjet barátság! 5. Erősítsük a szocializmust építő népek barátságát! 6. Éljen a kommunista és munkáspártok szolidaritása! 7. Atomfegyvermentes világot! 8. Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek! 9. Támogatjuk az európai béke és biztonság ügyét! 10. Nemzeti összefogással a kibontakozási program meg­valósításáért! 11. Előre az 1988. évi népgazdasági terv teljesítéséért! 12. Köszöntjük a munkában élen járó kollektívákat és dolgo­zókat! 13. Fiatalok! Tanulással és jó munkával a társadalmi haladá­sért! 14. A szocialista demokrácia fejlesztésével a néphatalom erősítéséért! 15. Megújuló nemzeti egységgel a haladásért! 16. Előre a párt vezetésével a szocializmusért, a reformok útján! 17. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 18. Éljen és gyarapodjon szeretett hazánk, a Magyar Nép- köztársaság! Lakossági fórum Bátaapátiban Tájékoztató az „atomtemetőről” Lakossági fórumot szerveztek Báta­apátiban a környéken létesülő „atomte­mető” kérdéseiről. Tulajdonképpen már ez a köztudatba beszivárgott szó is kelle­metlen asszociációkat kelthet az embe­rekben, ezért célszerű pontosan megfo­galmazni, hogy a paksi atomerőműben keletkező radioaktív hulladékoknak a biztonságos tárolását szolgáló létesít­ményről van szó. A fórumon részt vettek Mőcsény többi társközségének a képviselői, a tanácsi vezetők, a bonyhádi tanács és népfront képviselői, hiszen az egész térség érin­tett ebben a kérdésben. A beszélgetést, illetve a tájékoztatást dr. Hegedűs János, a megyei tanács vb- titkára vezette. A Paksi Atomerőmű Válla­lat részéről a legilletékesebbek, Rósa Géza, a sugárvédelmi osztály vezetője és Bagdy László, a létesítendő telephely vezetője vett részt a fórumon. Mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy a beszélgetés nyugodt, oldott, helyenként derűs légkörben zajlott le. Nyoma sem volt semmiféle indokolatlan indulatnak, vagy éppen félelemnek. A mintegy két­órás tájékoztatóból a legfontosabb infor­mációkat és néhány tanulságot érdemes kiemelni, azokból a vitákból, amelyek a létesítmény körül zajlottak a Baranya me­gyéhez tartozó községekben, annak elle­nére, hogy az tulajdonképpen közelebb van a Tolna megyei településekhez, ezek közül is éppen Bátaapátihoz. A tájékoztató célja az volt, hogy az érdekeltek a legilletékesebb szakem­berektől kaphassanak megfelelő, és ugyanakkor közérthető információkat. Rósa Géza, a PAV sugárvédelmi osztá­lyának vezetője, személyes élményei ha­tására elmondta, hogy számára meg­döbbentő az, amit több korábbi tájékoz­tatón tapasztalt. Az emberek szíveseb­ben hisznek a félretájékoztatásnak, mint a szakemberek információinak. Az ő szakmájában ez érthetően szokatlan je­lenség, hiszen amivel ők dolgoznak, az szigorúan mérhető tudományos ténye­ken és működő technológiákon alapszik. Hogy a közvélemény milyen hatásokra hogyan reagál, az legalább három másik - sokkal nehezebben kutatható és bizo­nyítható - szakma körébe tartozik, mint például a tömegtájékoztatás, a szocioló­gia és a lélektan. Az atomerőművekben dolgozók szá­mára teljesen világos, hogy az emberiség miért fél az atomenergiától, csak az nem, hogy miért nem hisznek a szakemberek­nek. Mindjárt a beszélgetés elején felmerült a tájékoztatás kérdése. Erre is szelleme­sen reagált az osztályvezető - kétféle módon. A humoros válasz is igaz, neve­zetesen, ha valakit már akkor elkezdenek nyugtatgatni, amikor még nem is nyugta­lan, biztosan ideges lesz. A létesítmény valószínűleg 1991-ben készül el, tehát nem késő a mostani tájékoztatás sem, amit Baranyában egyébként a vállalat már korábban kezdeményezett. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a tájékoztatás elsősorban nem a vállalat feladata. Úgy gondolják, minden adott közösségben a vezetők dolga, hogy észleljék az emberek között felmerülő kérdéseket, és azokat jól meg­fogalmazva feltegyék a szakemberek­nek, és ha kell megszerezzék, kikénysze- ritsék a tárgyilagos válaszokat. Ennek jegyében szerveződött a báta- apáti fórum is, bár kényszerről szó sincs, a vállalat szakemberei szívesen vállal­koznak a tájékoztatásra. Az emberi természet ellentmondásos­ságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több korábbi fórumon nagy volt a tiltakozás, helyenként előfordult a „de­mokrácia terrorja”, ami azt jelenti, hogy az indulatok voltak a meghatározóak, és ilyen légkörben már nem is lehet hitele a tudományosan megalapozott, és bár­mikor mérhető tényeknek. Ugyanakkor akadtak a jelenlévők között akik szót ugyan nem kaptak, de már a helyszínen jelentkeztek dolgozni a jövendő létesít­ménybe. Soha senki nem tagadta, hogy az atomerőmű veszélyes üzem, de éppen ezért a sokrétű biztonsági intézkedések a benne lévő radioaktív anyagokat elsze­parálják a környezettől. A paksi erőmű­ben keletkező legveszélyesebb hulladék a kiégett fűtőanyag, ezek átmeneti tárolá­sáról az erőműben gondoskodnak, majd a Szovjetunióba visszaszállítják. A tároló­ban a kis és közepes aktivitású hulladé­kok kapnak majd helyet. Ezek a víztisztí­tóban használt ioncserélők, az egyéni védőeszközök, például cipővédő, gumi­kesztyű, műanyag ruha. A hulladékvize­ket kibocsátás előtt tisztítják lepárlással, illetve ioncserélővel. így keletkeznek a bepárlási maradékok, és itt is marad ki­merült ioncserélő gyanta. Hasonló a helyzet a levegőt tisztító szűrőkkel. Mielőtt ezek az anyagok kikerülnének az erőműből, a folyékony hulladékot - a biztonságos szállítás érdekében cemen­tezik. Megfelelő adalékanyagok hozzá­adásával a cementpép betonná alakul. Ez az eljárás tovább növeli a biztonságot is, mivel ebből az anyagból csak lassan oldódhatnának ki a radioaktív anyagok. A szilárd hulladékokat pedig bepréselik az önmagában is biztonságosan kialakí­tott lemezhordókba. Maga a tároló, amelynek a helyét ala­pos tudományos vizsgálatok határozták meg - és számtalan hatósági engedély tovább szigorította a feltételeit - egy be­tontározó lesz. Ennek nagysága dara­bonként 8x9 méter keresztmetszetű víz­szigetelt vasbeton medence, mélysége 13 méter. Ezekbe kerülnek a hordók, ha egy sor megtelik, akkor a közöket ismét lebetonozzák. Végül van a zárófedél, e fölé föld és fű kerül. A terület geológiailag is megfelel a követelményeknek. Jó a fel­színi vízelvezetés, egyébként az esővizet gyűjtik és csak ellenőrzés után engedik szabadon. A jó vízzáró réteg alatt mintegy három­ezer éves víz található, tehát a természe­tes kiszivárgás a könyezetben igen las­sú. Földrengésveszély nincs. A telephely egyéb feltételeknek is megfelel. A kime­nő sugárveszély még akkor is alatta ma­radna az engedélyezett értéknek, ha minden mesterséges védelem felmonda­ná a szolgálatot, vagyis szétmennének a hordók, a köztes beton és maga a tartály, ami gyakorlatilag egyszerre azonos idő­ben és nagy gyorsasággal nem követ­kezhet be. Két részre oszlik a terep, su­gárveszélyesre és normális ipari körül­ményeket teremtő zónára. Az egésznek az őrzéséről gondoskodnak. A létesítmény tervezett pontos helye, a Feked, Véménd, Ófalu térségbe eső Har- sányi kereszt környéke. A szállítási útvo­nalat a Baranya Megyei Tanács állásfog­lalása alapján az alábbiakban határozták meg. Paks-Bonyhád, a 6-os úton, a Bonyhád-Cikó, Bátaapáti között új úton. Innen a Harsányi keresztig szintén új utat építenek, de az erdőgazdaság földútjá- nak nyomvonalán. A telephely környékét, a környező tele­pülések vizeit és sok más mérési pontot rendszeresen ellenőriznek egy igen ki­terjedt ellenőrző rendszer keretében, ami többrétű, mert a PAV mellett a hatóságok is ellenőriznek. Végül a fórumon is felvetődött, hogy mi haszna lesz ebből a környező települé­seknek. Az erőmű álláspontja, hogy a bizton­ság nem lehet alku tárgya. Nem azért kell beleegyezni a térségben élőknek a beru­házás megvalósításába, mert a hátrá­nyokból előnyt is lehet kovácsolni. A léte­sítmény ugyanis biztonságos. A tényle­ges előnyök kölcsönös üzleti megállapo­dásokon alapulhatnak, például szükség lesz betonra, munkaalkalmak keletkez­nek, nem kívánnak üzemi konyhát sem létrehozni. Az iparosítás törvényszerűen és ma­gától létrehozza mindazokat a feltétele­ket, amelyeket igen csúnya szóval, de népességmegtartó erőnek szoktunk ösz- szefoglalni. A vállalat jószomszédi vi­szonyra törekszik - amit Pakson sem volt könnyű megteremteni, de sikerült -, és arra, hogy dolgozói megfelelően kultu­rált környezetben élhessenek. IHÁROSI IBOLYA

Next

/
Oldalképek
Tartalom