Tolna Megyei Népújság, 1988. április (38. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-18 / 91. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. TOLNA MEGYEI Rendhagyó műszak Polgári védelmi gyakorlat a Patyolatnál Rendhagyó műszakot kezdtek szombat reggel Szekszárdon, a Tolna Megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalat dolgozói. Ezen a napon hajtották végre - az éves polgári védelmi terv szerint - azt az üzemi komplex gyakorlatot, melynek során számot adtak arról, miként dolgoznak rendkívüli körülmények között. Az üzem polgári védelmi parancsnoksága, törzse - a kapott közlések, tájékoztatások, intézkedések alapján - feldolgozta a háborút közvetlenül megelőző időszakra szóló feladattervét és számba vették megvalósítási lehetőségeit. Felkészültek és végrehajtották - az üzem polgári védelmi parancsnokának utasításai szerint - a háborús időszakra kiadott feladatokat is. A törzsvezetési gyakorlatot - katonás pontossággal hajtotta végre a döntő többségében nőkből álló „vezérkar”. Beállított helyzet alapján az üzem területe sugárszennyezetté vált, az ellenség támadása következtében rongálódtak az épületek, dolgozók sérültek meg és tüzek keletkeztek. A parancsnok haladéktalanul intézkedett. A légiriadó jelére óvóhelyre vonultak, majd a kiküldött felderitők megmérték a sugárszintet. A mentőmunkák befejeztével a szennyezett ruhaneműk mentesítése következett. Az „éles" gyakorlatot az állami tűzoltók és a mentők mindvégig biztosították. Az üzem polgári védelmi szervezete és dolgozóinak mintegy húsz százaléka összekovácsoltságát, begyakorlottságát bizonyította a mentőmunkálatok szakszerű és fegyelmezett végrehajtása, amint azt a gyakorlat végén Hegedűs János, az RBV szakszolgálat parancsnoka, a gyakorlat fődöntnöke értékelte. SZ. GY. Női felderitők sugárszintet mérnek Mü, Munkában a tűzoltók Fotó: Sörös M. Ma hazánkba érkezik Nyikolaj Rizskov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa meghívására ma hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. (Nyikolaj Rizskov életrajzát lapunk 2. oldalán közöljük.) Radzsiv Gandhi Vietnamban Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök szombaton rövid baráti látogatást tett Vietnamban. Radzsiv Gandhi és vendéglátója, Nguyen Van Linh, a Vietnami Kommunista Párt KB főtitkára áttekintették a két ország kapcsolatainak alakulását és a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit. A két el nem kötelezett ország vezetői egyetértettek abban, hogy az utóbbi időben fontos és kedvező változások történtek a világbéke, az egyetemes biztonság és a leszerelés ügyében. A látogatásról kiadott VNA-közlemény nem tesz említést a Spratly-szigetek körüli vietnamikínai konfliktusról, illetve a kambodzsai kérdésről, viszont leszögezi: a két fél úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi vitákat békésen, tárgyalások útján kell megoldani, tartózkodva az erő alkalmazásától. Vietnam nagyra értékeli India törekvéseit az el nem kötelezett mozgalomban, s azt, hogy delhi következetesen szorgalmazza a jószomszédi viszonyt a régió államaival, síkraszáll Dél-Ázsia békeövezetté nyilvánítása mellett. Nguyen Van Linh köszönetét mondott a Vietnamnak nyújtott indiai támogatásért. A Ho Si Minh-városi találkozó végeztével Radzsiv Gandhi indiai látogatásra hívta meg Nguyen Van Linht, aki ezt köszönettel elfogadta. Szombaton késő éjjel Radzsiv Gandhi és kísérete elutazott Vietnamból. A Nyugat-európai Unió külügyminiszteri tanácskozása Hétfőn Hágában tanácskozásra ülnek ösz- sze a Nyugat-európai Unió tagországainak külügyminiszterei, hogy a szervezet kibővítéséről és Európának a rakétaegyezmény utáni katonai helyzetéről tárgyaljanak. A Nyugat-európai Unió hét tagországa - Nagy-Britannia; az NSZK, Olaszország, Franciaország és a három Benelux-ál- lam - két napra tervezett tanácskozásán a napirend legfontosabb pontja: Spanyolország és Portugália csatlakozása. E két ország már korábban jelét adta belépési szándékának, s az illetékesek most elérkezettnek látják az időt a konkrét tárgyalás megkezdésére. Az Ibériai-félsziget két országának belépése igazolná azon államokat - köztük elsősorban Franciaországot és Belgiumot - amelyek szorgalmazták a Nyugateurópai Unió újjáélesztését. A bővítéssel a szervezet a Közös Piac 12 tagországából 9-et tömöritene, csak Görögország és Dánia maradna egyelőre távol, valamint a Semleges Írország. Alfred Cahen, a Nyugat-európai Unió főtitkára a sajtónak elmondta: a külügyminiszterek tanácskozásának fontos pontja a kelet-nyugati viszony megtárgyalása, a szovjet-amerikai enyhülés nyomán megjavult nemzetközi légkör, valamint a közepes hatótávú rakéták (INF) visszavonása utáni európai katonai helyzet. Politika és nyilvánosság Befejeződött A szekcióülések vitáinak összegzésével folytatódott szombaton a Politika és nyilvánosság című országos szakmai tanácskozás, amelyen politikusok, kutatók, vezető újságírók vettek részt. Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője, „A társa-' dalmi nyilvánosság értelmezése és szerepe a szocialista építés mai szakaszában” témájú szekció vezetője elmondta, hogy a vita résztvevői a társadalmi nyilvánosság pontos értelmezése érdekében átfogó elméleti kutatást szorgalmaztak. Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tu-, dományos Akadémia főtitkárhelyettese „A politikai intézményrendszer és a társadalmi nyilvánosság” szekció vezetője a vitában elhangzott gyakorlati és elméleti kérdéseket összegezte. Pálos Tamás, a Magyar Távirati Iroda fő- szerkesztője, „A tömegkommunikációs nyilvánosság szerepe napjainkban” szekció vezetője a vita kapcsán a politikai intézményrendszer reformja és a sajtónyilvánosság kölcsönhatását hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a politikai rendszer, a politikai vezetés és a sajtó közös érdekeken alapuló, a társadalmi fejlődést segítő jobb partneri viszonyára van szükség. Ezt a kapcsolatot többek között a kölcsönös bizalom, a módszereiben is korszerű irányítás és a szakmai hozzáértés teremtheti meg. a debreceni A vitavezetők összefoglalói után Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondott zárszót. A Központi Bizottság titkára bevezetőben hangsúlyozta: a tanácskozás szakmai vitáiban megfogalmazott gondolatok, az elhangzottjavaslatok, a kialakított álláspontok sokféleképpen hasznosíthatók. Figyelmet érdemelnek a felvetések azért is, mert noha szakmai jellegű volt a tanácskozás, a résztvevők véleményük megalkotásakor figyelembe vették a mai politikai realitásokat. Olyan reformidőszakban élünk, amikor forradalmi feladatokat kell megoldani - mondotta. Ilyen nagy ivü, nagyjelentőségű tennivalókat jól működö, tartalmas nyilvánosság nélkül nem lehet véghezvinni, ezért a nyilvánosságot nagy erőnek ítélte. Különösen a reformidőszakban növekszik a szerepe, segíthet abban, hogy a társadalom minden rétegét áthassa a változás szükségességének érzése. A programalkotás még nem fejeződött be, de nem szabad tovább várni a társadalmi cselekedetekkel, az intézkedésekkel. Mivel nem lezárt folyamatról van szó, így a reformok előkészítésében és megvalósításában is szerepet kap a nyilvánosság. Ezzel összefüggésben figyelmeztetett, hogy az a nyilvánosság, amely csak a társadalom sebeit mélyíti, csak önmarcangoló, csak leleplező, nem szolgálja, ösztönzi a cselekvést, a munkát. konferencia A továbbiakban kiemelte, hogy szabadság és demokrácia nincs nyilvánosság nélkül, a nemzeti érdek általános megfogalmazása nem lehet egyetlen intézmény előjoga. A nemzeti érdek képviseletét és érvényesítését az intézményrendszer különböző szintjein kell megvalósítani, ám ez jelenleg érdekkonfliktusoktól terhes. Ezért is van szükség a mai politikai intézményrendszer megújítására, hogy az segítse gazdasági fejlődésünket és a kibontakozást. Átalakításához meg kell ragadni a nyilvánosság adta lehetőségeket. Ez annál eredményesebb lesz, minél szorosabb az együttműködés a politikai vezetők és az újságírók között. Ez egy olyan partneri viszonyban valósulhat meg, amelyben kölcsönös a bizalom, s létrejönnek annak objektív és szubjektív feltételei. Az utóbbiak közé sorolta mind a közéleti szereplésben szükséges képességeket, mind a felelős újságírói magatartást és szakmai fel- készültséget. A politikai nyilvánosság meghatározó eleme, hogy a párt hogyan tájékoztatja a közvéleményt. Ezzel összefüggésben Berecz János kijelentette: ma az átalakulás, a gazdaságitársadalmi kibontakozási program megvalósításának időszakában, a politikai intézmény- rendszer átépítésekor teljes nyilvánosságra van szükség. A párt a nyíltság politikáját folytatja, és ez a nemzet, az ország és az itt élő nemzetiségek iránti felelősségéből ered. Ez csak abban a folyamatban mehet végbe, amelyben minden párttag részese az érdekek összegezésének, a politika kialakításának. Ez a szemlélet vezérelte a Központi Bizottságot akkor, amikor minden érdeklődőhöz igyekezett eljuttatni az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét. A társadalmi nyilvánosság szempontjából alapvetően fontos, hogy a párton belül korlátlan legyen a nyilvánosság. Ez egyelőre csak hézagosán érvényesül: jobbára csak a tagság részéröl a vezető szervek felé áramlik gyors, hiteles információ. Ellenkező irányban már lassabb, s nem elég tartalmas a tájékoztatás. Pedig az alapszervezetekben dolgozók mindennapi munkájához elengedhetetlen a be- avatottság. A megfelelő ismeretek - amelyek közreadásával nem szabad késlekedni - hatékonyabbá tehetik az egész párt tevékenységét. Semmit sem szabad elhallgatni, ami minden állampolgárra vonatkozik, viszont lehetnek a pártnak belső ügyei, amelyek csak a tagságot érintik. A tájékoztatás kérdéseivel foglalkozva Berecz János elmondta: a párttagság, vállalva történelmi küldetését a nemzet sorsának alakításában, nem mondhat le arról, hogy a megfelelő eszközökkel, módszerekkel, eszmei, politikai ráhatással befolyásolja a sajtót. Szólt az utóbbi időben sok kritikát kapott egyoldalú tájékoztatásról is. Kijelentette: ez veszélyes akkor is, ha csak az elégedetlenségnek, és akkor is, ha csak az elégedettségnek adnak hangot. Káros az is, ha a sajtó csak a sértett érdekeit képviseli, s rossz az a gyakorlat, amelyik csak az éppen érvényesülő érdekeknek ad teret. A vitában elhangott észrevételek közül több felvetésre is reagálva elmondotta, hogy a politikai intézményrendszer átalakításához szükség van a közvélemény megértő, biztató támogatására. Miközben minden átalakul, születnek új, még helyet kereső intézmények. Úgy vélte azonban, hogy napjainkban egy újabb országos politikai ifjúsági szervezet létrehozása nem lenne hasznos, mert megosztaná a fiatalságot, politikai ütközések gerjesztésével elvonná a figyelmet a nemzet előtt álló fő tennivalókról és gyengítené a cselekvéshez szükséges kölcsönös bizalmat. Berecz János végezetül beszélt egy új köz- megegyezés kialakításának szükségességéről. Ezt a közmegegyezést a jövőben a megreformált, az érdekek kifejezésére és érvényesítésére alkalmas politikai intézményrendszernek kell nap mint nap megteremtenie. Szólt arról is, hogy ideológiai megújulás nem jelentheti minden konkrét intézkedés ideológiai magyarázatát. A politikai, gazdasági lépések megismertetése, elfogadtatása csak a sajtónyilvánosság lehetőségeivel élve történhet, ez a feladat a tömegtájékoztatásra hárul. Berecz János zárszava után Lakatos Ernő mondott köszönetét a rendező szerveknek és a közreműködőknek, majd bezárta a tanácskozást.
